Ellenőr, 1881. november (13. évfolyam, 549-603. szám)

1881-11-21 / 585. szám

IO­. évfolyam. — 585. szám.______________óra 2 kr.______________Budapest, hétfő, november 21. 1831. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.....................................20 forint — kr. Félévre ........ 2 . 10 „ — , Évnegyedre ...................5B — „ Egy hónapra................................1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap­ utcza 22. szám. Semmit sem, közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön.­ — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bem­entes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó­hivatala által nyugtázott számla elle­nében fizetendő. A közös vámok és Pulszky Ferencz. Pulszky Ferencz ma két lapban, a „Pesti Napló“-ban és a „N. P. Journal“-ban e lapok olvasóinak ízlése által feltételezett némely változtatásokkal — a­mennyiben t. i. a „Napló“­­ban a „rebuzeusokat“ is belekeveri és a „N. P. Journaléban ilyenfajta emberek létezéséről nem vesz tudomást — a közös vámokról beszél és, oly eredményekre jut, melyek azt tanúsítják, hogy közéletünk e veteránja újabban többet fog­lalkozik a művészettel mint a politikával, a­mit mellesleg mondva, örömmel vehet tudomásul min­den barátja, mert hiszen a művészet az a tér, a­melyen még ellenségei is csak elismeréssel em­lékeznek meg róla. A nézetek, melyeket Pulszky Ferencz a vámok körül elmond, arról tanúskodnak, hogy a legújabb törvények teljesen kikerülték figyel­mét. S minthogy vámtörvényhozásunk újabban csakugyan igen bonyolult, nem lesz talán feles­leges e czikkekkel behatóbban foglalkozni. An­nál is inkább, mert valószínűleg sokan lesznek, kik e tárgyban Pulszky Ferencz tévedéseiben osztoznak, minthogy a látszat kétségkívül az ő nézeteinek ad igazat. Pulszky Ferencz említett czikkeiben arra az eredményre jut, hogy a közös vámok semmit nem jövedelmeznek, sőt ellenkezőleg deficit­tel járnak, s utalva más országok gazdag vám­­jövedelmeire, elitéli vámrendszerünket általá­­b­a­n, és különösen károsnak festi azt hazánk szempontjából Mindenek előtt hibás és téves Pulszky Fe­rencz azon állítása, hogy a vámok a monarchiá­ban tényleg deficittel járnának. Látszólag úgy van mint ő mondja. A legújabb delegationális előirányzat csakugyan de­ficitet állított oda a jövő 1882. év eredményein. Ez előirányzat szerint ugyanis a vámbevételek meghaladják a 30 milliót, de az adó-visszatéríté­­sek 34 millióra mennek, a­minek következtében a közös határvám végeredménye m­i­n­u­s 4 millió lenne. Ismételjük tehát, e kimutatás szerint igaza van Pulszky Ferencznek, de e kimutatás nem képezi a végleges és valóságos eredményt. A múlt évi XLVII. t. sz. ugyanis contingen­­tirozta vagyis egy fix tételben 10 millió forint­ban alapította meg a czukoradót, épen azon ano­mália következtében, hogy a visszatérítések min­dig nagyobb részét emésztették föl a vámjöve­delemnek. Bármily nagy legyen a restitutio, ennek az összegnek ki kell kerülni, mert a­mennyiben a czukor kivitele után fizetett restitutio meg­csonkítja ezt a 10 millió forintot, annyiban p­ó­­tolniuk kell azt a gyárosoknak utólag, ter­melésük aránya szerint. Az tehát lehetséges, hogy a restitutio lát­szólag fölemészti a vámokat, de ugyanakkor n­ö­­v­e­k­e­d­i­k a czukoradó is. Más szóval: a kivitt czukorért fizetett restitutio tulajdonképen érin­tetlenül hagyja a vámjövedelmeket, mert amit belőlük elvesz, azt megpótolja másutt. S ez fontos azért is, mert a restitutio legnagyobb­­része, például a jövő évre előirányzott 34 millió forintból 31 millió forint, a czukorra esik. A restitutio úgy amint van kétségtelen ano­mália, melyen segíteni kell, de azért nagyon téved Pulszky Ferencz, ha azt hiszi, hogy Ausz­triának inkább kedvez hazánk rovására. E tekin­tetben teljes biztosítékot nyújt az 1878. XIX. t. sz., a fusionális cabinet által alkotott kiegyezés leg­szebb vívmánya, melyet annyian kicsinyettek, mely azonban évről-évre nagyobb szolgálatokat tesz a magyar államkincstárnak. E törvény alap­­elve az, hogy az adóvisszatérítések a vámvo­nalon kivitt adóköteles szesz, sör és czukor után ne a quota, hanem a termelés arányá­ban terheljék a két állam pénztárát. Más szó­ra­: a sörnél csak 4'82"/0, a czukornál 7-28°/0 arányában fizetjük a visszatérítéseket. S minthogy a visszatérítés eredetileg a quota arányában, kö­­zös vámjövedelemből, történik, Magyarország e szimen kárpótlást kap az osztrák kincstártól, mely eleinte alig tesz 5 milliót, de 1882-re tesz 1/2 milliót. A­ki tehát a vám jövedelmét a maga v­a­­ódiságában ismerni akarja, annak nem sza­bad­ott megállani, hogy mennyi a restitutio, a frutto vámjövedelemhez képest, hanem néznie kell azt, mennyivel növekedett ezen ■estitutióval egyidejűleg az annak kárpótlásául szolgáló pótlék a ezu­­koradóhoz és pedig Magyarországon úgy, mint Ausztriában. Mert Pulszky Ferencz nagyon éred akkor is, midőn azt hiszi, hogy ez csak Ausztriában történik, s hogy a magyar ezukor­­adó ma „semmi.“ Ellenkezőleg, a magyar ezu­­koradó ma tetemesebb mint volt valaha és pedig épen a restitutióval növekvése folytán. E ■zimen ugyanis 3 millió forint van előirányozva .882 re, a­miből 2 /5 millió a rendes adó, 3/4 mil­ió a pótlék Minden tévedés kikerülésére meg­­egyzem, hogy az új czukor-, kávé- stb. fogyasz­­­tási adó nem szerepel ez összegben, mely csak a termelés után fizetett adót képezi. És különösen Magyarországot illetőleg még tovább kell menni s ha igazságosan akarunk ítélni a vámokról, tekintetbe kell venni azon összeget is, melyet a magyar kincs­tár a közös vám­jövedelmekből fize­tett visszatérítések után az osztrák kincstárból kap, s a­mely mint mondtuk, a jövő évre 7­­­0 millió forintban van megállapítva. Ha mindezt tekintetbe vesszük, elmondhat­juk, hogy vámrendszerünk túlságosan bonyolult s számtalan visszás következményekkel van össze­kapcsolva, de azt, hogy e vámok tényleg de­ficitet képeznének, különösen a magyar kincstárra nézve, bizony senki sem fogja állíthatni. Pulszky Ferencz maga 10 millió forintra teszi a közös vámok korábbi legnagyobb jöve­delmét. Ma a delegationális előirányzat 4 millió deficitet tüntet föl. A mérleg tehát romlott 14 millióval. Ebből esik Magyarországra mintegy 42­3 millió. Ennyivel hoztak a közös vámok töb­bet Magyarországnak az új kiegyezés s a czu­koradó contingentirozását megállapító 1880-diki törvény előtt. A­mennyivel azonban a vámjöve­delemnek Magyarországot illető része kisebb lett, ugyanannyival, illetőleg jóval többel gya­rapodtak a magyar kincstár bevételei a czukor­­adónál és a fogyasztási adó-visszatérítéseknél. A czukoradó, mely 1878-ig csak egyszer, 1871-ben, hozott futólag 1V0 milliót s 1872-ben és 1873-ban 1 milliót, máskor még ennél is jóval kevesebbet, már 1880-ban, az 1878. törvény alapján, 1.700.000 forinttal szerepel a zárszámadásban, majd 2 mil­lióval és 3 millióval az 1881 és 1882-iki elő­irányzatban. S ugyanakkor az adóvisszatérítések, melyek 1878 előtt nem léteztek, 1880-ban 51/1 milliót hoztak s 1882-re már 7­70 millióval irá­nyoztalak elő. Az tehát igaz, hogy a vámjövedelmi kimu­tatás szerint 4­82 millió kárunk van az 1878 előtti állapotokhoz képest, de ugyanakkor épen azon jövedelmek, melyek a vámokkal a legszo­rosabb összeköttetésben állanak, és vagy nagy részben, vagy egészben azokban gyökereznek. 1880-ban több mint 6 millió tényleges uj jövedelmet hoztak a magyar kincstárnak, s 1882-re közel 10 millió ilyen uj jövedel­met helyeznek kilátásba egyenesen a magyar kincstárnak. Ennyit rectificátióul. LÁNG LAJOS: A képviselőisísz november hó 21-én hét­főn ,i. e. 11 órakor ülést tart. A hivatalos lap mai száma közli, hogy ő felsége a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére, a folyó évi november hó 27-ik napjára Karloviczra egybehívott görög keleti szerb nemzeti egyházi congressushoz és püspöki zsinathoz királyi biztossá : Cseh Ede cs. kir. kamarást és nyugalmazott cs. és kir. helytartósági alel­­nököt nevezte ki. Mosony- és Győrmegyék főispánjai — mint a „Westung, Grenzbote“ jelenti — beadták lemondásukat. Ugyanaz a forrás már azt is tudja, hogy e főispánok utódai február vagy márczius havában fognak kineveztetni. A morva-szt.-jánosi kerületben e hó 30-án lesz a pótválasztás. A kerület egyetlen jelöltje Prileszky Tádé már bejárta a kerület egyes helységeit. Megvá­lasztatása bizonyos. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma d. e. 11 órakor Péchy Manó gr. elnöklete alatt tartott ülé­sében, melyen a kormány részéről Tisza Kálmán mi­niszterelnök és Barkas­sy Géza belügyminiszteri fogal­mazó voltak jelen, tárgyaltattak és elfogadtattak az Abaúj- és Torna-megyék egyesítéséről és némely tör­vényhatóságok határának egyes községek és puszták át­csatolása által való kiigazításáról szóló törvényjavaslatok. Az első törvényjavaslatnál azon módosítás történt, hogy az időközileg a belügyminisztériumnál magukat Gömör megyéhez csatoltatni kérelmező Dernő, Hárskút, Kovács-Vágás, Lucska és Barka torna megyei községek Gömör megyéhez csatoltatni határoztattak és e határo­zatból kifolyólag az illető községek bizottsági tagsági és képviselő-választási kerülethez tartozósága iránt a kellő intézkedések a törvényjavaslat szellemében elrendeltettek. A megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalását csak akkor kezdi meg a bizottság, ha, a pénz­ügyi bizottság a költségvetést letárgyalta (O. E.) Az utóbbi időben sokat vitatott tény az, hogy a katonai nevelő- és képzőintézetekben a magyar benn­szülöttek számaránya nem felel meg sem Magyarország hatalmi állásának, sem azon áldozatoknak, melyeket Magyarország a hadsereg, valamint a katonai képzőinté­zetek fenntartására hozott. Ennek egyik fő oka tagadha­tatlanul az, hogy a tisztán katonai kincstári alapítvány­­helyek adományozása, mely alapítványokhoz Magyar­­ország a quota arányában hozzájárul, a katonai szolgá­lati érdemek alapján történik, függetlenül a nemzetiség­től s az országtól s igy a magyarországi illetőségű ka­tonatisztek tényleg csekélyebb számánál fogva kevés azon magyar katonatisztek száma is, kiknek fiai a ka­tonai intézetekben a rendszeresített kincstári helyekre a szabályzatok értelmében felvehetők, s ha tekintetbe vé­tetik azon körülmény, hogy ludoviceumi alapok, melyek­ből 1871-ig 74 magyar alapitványos nyert kiképeztetést a katonai tanintézetekben, az 1873 ik évi XVI. törvény­czikk által rendelt czélra fordittattak, valamint az er­délyi ifjak számára rendszeresítve volt 18 állami ala­pítványi hely 1870-ik évben szintén megszűnt, s ekként a kizárólag magyarországi ifjak rendelkezésére álló ala­pítványi helyek száma 22 pénzügyi s 22 magánalapit­­ványi helyre csökkent, míg a monarchia másik államá­ban — 40 magán- és 46 pénzügyi alapítványi helyet helyet nem is számítva — 73 állami- és 95 tartományi alapítványi hely létezik, melyek részint az osztrák cs. kir. honvédelmi minisztérium tárczájának, részint pedig az egyes királyságok és országok költségvetéseiben ta­lálják fedezetüket, világos, hogy e tekintetben valami módon segíteni kell. A­mint értesülünk, a kormány ez ügyben még a folyó ülésszak alatt törvényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni, mely javaslat értelmében a katonai nevelő- és képző­intézetekben a magyar korona országaiban honilletőséggel bíró ifjak részére 120 ma­gyar állami alapítványi hely lesz rendszeresítendő. A törvényjavaslat értelmében mind a százhúsz alapítványi hely, melyek közt középszámítás szerint 50 hely az al­­reáliskolákra, 40 hely a főreáliskolákra és 30 hely a katonai (hadtengerészeti) akadémiákra fog esni — már a jövő év őszén az iskolaév kezdetével be lenne töl­tendő s összesen mintegy 60000 frtnyi évi fedezetet fog igényelni. Nagyon természetes, hogy ezen intézkedés semmi­képen nem praejudikál egy Magyarországon felállítandó felsőbb katonai intézet kérdésének, ellenkezőleg, a nö­vendékek számának; ilyetén szaporítása még fokozza szükségességét, úgy, hogy ez az akadémia mindenesetre fel lesz állítandó, csakhogy akkor a szükséghez képest a magyar ifjak ebben az akadémiában fognak elhe­­lyeztetni. A pozsonyi törvényszék szintén intézett a képvi­­selőházhoz kérvényt, melyet beküldtek hozzánk. E kér­vény abban különbözik a többitől, hogy csupán a lakbér fölemelését sürgeti. Lényege a kérvénynek tehát az, hogy a képviselőház az 1871. évi XXXII. t.-cz. mó­dosításával a szab. kir. és rendezett tanácsú városokban székelő kir. törvényszékek bírái és az e városokban alkalmazott kir. ügyészek, járásbirák és aljárásbirák, nemkülönben bírósági hivatalnokok lakbér-illetményé­nek a budapesti kir. törvény­székek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének lakbérilletményével egyenlő összegre leendő emelése s az egyéb helyeken alkalma­zott vidéki járásbirák, aljárásbirák és bírósági hivatal­nokok lakbérilletményének aránylagos pótlása iránt in­tézkedjék és addig is, míg a törvény módosítása folytán az országos költségvetés keretében ez iránt állandó in­tézkedés tétetnék, esetleg póthitel engedélyezésével a lakbérilletmény pótlását megfelelő ideiglenes intézkedés által eszközölje. Táviratok. A trónör­ököspár Erdélyben. Szászrégen nov. 20. (6. é.) Tegnap este 14 terítékre rendezett ebéd volt­, 14 fogással. Az ebédnek csak esti 10 órakor lett vége. A fenségeik ma kissé későn kelvén fel, a reggeli csak 8 órakor mehetett végbe. A fensé­geknek Görgény annyira megtetszett, hogy a jövő évre őszi vadászat tartását határozták el. A falka itt is marad, hogy a medve­vadászatra begyakoroltassák. Hodákról küldöttség járt itt, mely ő fenségeiket arra kérte fel, hogy a mai napon ottan történő templom­szentelésen megjelenni kegyeskedjenek. Azonban kérel­­mek, tekintettel a küszöbön levő elutazásra, teljesíthető nem volt. Szászrégen, nov. 20. Ő fenségeik ma délután há­rom órakor utaztak el Görgényből. A szolgálattevő sze­mélyzet egy része a podgyászszal már délelőtt útnak indult. Stefánia trónörökösné, mint a jótékonyság angyala válik meg a környék szegényeitől, kiket távozta előtt gazdag segedelemben részesített. Ajándékot kapott ő fenségétől a szentmihályi biró is, ki ő fensége kocsiját a tegnapi séta alkalmával lóháton követte. A trónörö­kösné több eredeti rajzot készített a vidék szebb pont­jairól s lerajzolta azon néptánczot is, mely kivonatára ma délelőtt tizenegy órakor a kastély előtti térségen rendeztetett. Szászrégen, nov. 20. (6. é.) Rudolf és Stefánia ő fenségeik ma pont 9 órakor megjelentek a kisértettel együtt az itteni görög keleti templomban, mely ez alka­lomból igen szépen fel volt diszítve. Stefánia főherczegnő felöltőt, ruhát és kalapot viselt, a trónörökös tábornoki egyenruhában volt. A fenségek a bemenettől jobbra a templom előrészeiben foglaltak helyet, mellettük Frigyes főherczeg és Koburg herczeg. Ezek közelében Pálffy grófnő s egy paddal hátrább a többi kiséret. Ő fensé­geik az egész egy óra hosszan át tartott isteni tisztelet végéig maradtak. Marosvásárhely, nov. 20. (6. é.) A trónörököspár a g. keleti templomból Frigyes főherczeggel és Coburg herczeggel, Teleki gr. négyes fogatán érkezett vissza a kastélyba, melynek parkjában a trónörökös egy hatal­mas saskeselyűt 400 lépésről biztos lövésre leterített. A keselyű kitömve Prágába fog szállíttatni. 11 óra tájt a trónörökös és Coburg by magyar tábornoki egyenruhában jelentek meg az udvaron, hova Zsabonyiczáról, Kasváról 25 román tánczospár festői öltözetben a Rákóczy-induló zenéje mellett megérkezett. A tánczospárok ő fenségeik előtt kört formáltak s lelke­sülten éljeneztek, mire ő fenségeik a nép közé ve­gyülve, élénk érdeklődéssel hallgatták a Teleki gróf által nyújtott népismei magyarázatokat. Majd kezdetét vette a táncz. Először a férfiak kalugert tánczoltak, utána párostól a zsukáját. A magas vendégek látható gyönyörrel szemlélték a festői csoportozatokat s a táncz végeztével számos oláh nemzeti öltöny-darabot, osáris­­ékszereket, pártákat, tyeptárt, kozsokot, deréktüszőket s keszkenőket drága árakon megvásároltak. Azon­kívül a tánczospárok szép borravalót is kaptak. Délutánra kelve a tánczos párok a trónörököst él­tetve csoportosan indultak hazafelé. A kíséret egy része már délután 1 órakor útnak indult Marosvásárhelyre, 2 órára a kastély udvara megtelt görgényiekkel. Szász­­régenből is számos előkelő család érkezett, hogy tiszte­legjenek az elutazásnál. A házakon mindenütt zászlók lengenek. A villásreggeli, melyre Kovács Ferencz plé­bános is hivatalos volt, 1 órakor vette kezdetét s pont 3 órakor ő fenségeik s a kíséret még itt levő része ko­csikra ültek s a lelkes görgényiek rokonszenves éljen­zései közt indultak Marosvásárhelyre. KarioCZa. nov. 20. (Eredeti távirat) Angye­­lics German administrator ma Bécsből ide érkezett s valóságos diadalmenetben vonult be a városba. A lel­kesedés általános. Karlócza, nov. 20. (Eredeti távirat) Zimony­­ban Jovar­ovics mérsékelt párti választatott meg con­­gressusi képviselőnek Subotics ellenében. — Mitroviczán Angyelics plébános választatott meg. Becs, nov. 20. (O. é.) Kállaynak pétervári nagykövetté való kineveztetéséről szóló hírek tartják magukat. Tisza által ajánlott utód szintén emlittetik. A megbetegedett és Olaszországban tartózkodó Teschenberg miniszter visszatérte közelebre váratik. Bécs, nov. 20. (6. é.) Lichtenstein Alajos vezetése alatt 38 képviselőből álló párt különvált és új közép­­párttá alakult, úgy hogy Hohenwart jobb­ pártjában csak 24 képviselő maradt. Képviselői körökben ezen szaka­dás Hohenwart vereségéül tekintetik, de megnehezítve találják a kormány helyzetét is, melynek ezután 4 club­bal kell érintkeznie. A jobb párt körében azt állítják, hogy miután a jobb párt többsége csak 25-ből áll, Ho­henwart magatartása bizonyos szavazások alkalmával Taaffe grófnak nehézséget fog okozni. Mostar, nov. 20. (6. é.) Lekanics, Kovacsevics bandájából a Mokra mellett elfogott herczegovinait izzó vassal halalra kínozta, mivel a váltságdíj nem fizet­tetett le. Zágráb, nov. 20. (6. é.) Ma nyittatott meg az itteni műegylet által rendezett nemzeti házi­ iparkiállítás, mely az akadémia-palota második emeletén van elhe­lyezve. A kiállítás igen kedvező látványt nyújt, különö­sen gazdagon van Szlavónia és Syrmia a parasztnők által szőtt szép szőnyegekkel képviselve. Ezen gyűjte­mény képezi főrészét és díszét a kiálításnak. A meg­nyitásnál a bán az osztályfőnökökkel és nagyszámú vá­logatott közönség volt jelen. Bécs, nov. 20. A hivatalos lap szerint az urak háza örökös tagjaivá: Montecuccoli Loderchi gróf, Pod­­statzky-Lichtenstein Cipót gróf és Trautmansdorf-Weins­­berg Miksa gróf; az urak h­áza élethossziglani tagjaivá: Belcredi Richard gróf, Czernin Ottokár gróf, Dalberg báró földbirtokos, leidenBroni Fluch osztályfőnök, Fürs­tenberg József gróf, Kaliiwoda apát, Lamberg Ferencz gróf, Marecki tanár, Toggenburg volt helytartó, Wod­­zicky gróf és Zedw­tz Kurt gróf neveztettek ki. Bécs,­­nov. 20. A „Polit Colt.“ franczia kiadása jelenti Szófiából. Szemben a semmitőszék azon határo­zatával, hogy az államtanács részére megejtett válasz­tásokat nem igazolja, a kormány elhatározta, hogy a legtöbb szavazatot kapott 20 jelöltet utasítani fogja, hogy bizottsággá alakulva és három osztályba beosztva, igazolja az államtanács részére megejtett választásokat. London nov. 20. Staffordban az elhunyt Macdonald liberális képviselő helyett Salt Tamást, a conservativek jelöltjét választották meg. London, nov. 20. Az „Observer“ jelenti. Tegnap Dilke, Rouvier és Gambetta értekeztek, azonban a ke­reskedelmi szerződés tárgyalásának haladéktalan felvé­tele iránt a határidőt nem tudták kitűzni; mindazáltal remélhető, hogy a tárgyalások nem sokára megkezdőd­nek és a viszályos kérdések kielégítő megoldást fognak nyerni. Bécs, nov. 20. (6. é.) A mai „Wiener Zeitung“ a pairek névsorát közli, mely átalános csalatkozást idé­zett elő. Madrid nov. 20. A kamara elfogadta a törleszthető államadósság convertálásáról szóló törvényjavaslatot. Washington, nov. 20. Egy egyént, a­ki Guiteaura lőtt, elfogtak. Azt hiszik, hogy az illető őrült. Bornin, nov. 20. A császár meghűtötte magát, mindazáltal fogadta a trónörökös és Henrik herczeg lá­togatását. Bukarest, nov. 20. Bizonyosnak tartják, hogy az európai dunai bizottság ülésszaka, melynek nov. 20-án kellett volna megkezdődnie, decz. 15-ke előtt nem fog megnyittatni. Újvidék nov. 20. (O. é.) Az egyházi congressus tagjává ma Zimonyban Jovanovits kereskedő mérsékelt párti Subotics ügyvéd ellenében és Angyelics megvá­lasztattak. Angyelics ma Karloviczba érkezett. A d­ebreczeni zsinat. Debreczen, nov. 20. (6. é.) A zsinat ma délelőtt 10 órakor megnyitott ülésén tárgyalás alá vétetett a lelkészválasztási szabály­javaslat azon része, mely Lónyay gróf szövegezése által módosítást nyert. E szö­vegezés, mely az egyházakat és a lelkészeket osztályo­­zandóknak mondja ki, hosszas vitát idézett elő. A szö­vegezés szerinti qualificatio ellen beszéltek: Kun püs­pök, — ki a felelősséget, ha a javaslat törvénynyé lesz, nem vállalja el — Balogh, Koncz, Szentpétery, Horthy és Békey. A qualificatio mellett szóltak Teleki és Dobos, ki a behurczolt szabad választási ragály ellen ezt mentőszerül tartja. Szólottak a kijelölés és qualifi­catio mellett még többen. Utolsó szólott Lónyay gróf, kinek nagyhatású beszéde s a lelk­észi állás emelését czélzó javaslata bizonyosan örvendetes hatást szülend az illető körökben. Ezzel a vita bezáratván, az egyhá­zak osztályozása és a lelkészi minősítések megállapítása az egyes egyházkerületekre bizatott. Csengery-ünnepély az akadémiában. A főváros polgári iskolai tanári kara ma az aka­démia dísztermében kegyeletes ünnepélyt rendezett Csengery Antal emlékezetének, ki a közoktatásügy te­rén hervadhatatlan érdemeket szerzett magának, s kü­lönösen a polgári iskolai intézmény megteremtésében a leghathatósabban közreműködött. Az akadémia egészen megtelt vendégekkel. Ott voltak Csengery Antal özvegyén s két leá­nyán kivül, P­a­u­­­e­r igazságügyminiszter, T­a­n­á­r­k­y G. közoktatásügyi min. államtitkár, G­ö­n­c­z­y Pál, min. tanácsos, Békey Imre és Tóth József tanfelügyelők, Tóth Lőrincz semmitőszéki bíró, Zichy Ágost, Gyu­­lay Pál, Deák Farkas, Arany László, Dalmady Győző, dr. Heinrich Gusztáv, Győry Vilmos, Weisz B. F. A földszint, valamint a két kisebb kar­zat zsúfolásig megtelt, nem is számítva a nagy karza­tot, hova a jegyekkel nem biró diáknépség tódult-

Next