Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1881-02-26 / 47. szám

Vs A mérsékelt ellenzék. A mérsékelt ellenzéknek annyi programm­­van a hány neve. Független szabadelvű párt mérsékelt ellenzék, társalgási ellenzék: p ju­j e nevek retortáján keresztül ment az a írt melynek .hegymögét­ Sennyei, cen­trumát Apponyi, s radikalismusát Szilágyi Dezső képviselik. Van e pártnak öszpontosító programmja, helybírósági programmja, takarékossági pro­­grammja, külügyi programja és közgazdasá­gi programmja. És mindenik programm más alapelekből indul ki. Egyik a mindent formákba gyúró franczia rendszerre, másik a nehézkes theóriájú porosz rendszerre van batírozva. Egyik tágítani akar Magyarország államiságán, másik szűkebre akarja azt von­ni. Egyik véd vámot akar állítani, másik a szabad kereskedelmi elveknek hódol. Szóval, a­hány gondolkozó ember, ang­­oja programm. Válogathatnak benne az idők és körülményekhez képest tetszés szerint. Hasz­nálhatják miként egy jó garderobeot. Ha hi­deg van, előveszik a bundát, ha meleg van, előveszik a szalmakalapot. Mikor Bécsnek be­szélnek, akkor a közös hadsereg védképes­­ségét hangsúlyozzák; mikor haza beszélnek, akkor arra talál módot egyik vagy másik szó­nok, hogy a hadsereg költségeinek apasztá­­sát hozza javaslatba. Részint a visszaélések miatt, részint az intézmény újdonsága miatt, a parlamentáris rendszer igen sokszor kizökken nálunk azon kerékvágásból, melyben mozognia kellene, hogy feladatinak megfeleljen. Mindazonáltal a par­lamentarizmus egészségesebb természetű el­­lüktetésének tulajdonítjuk, hogy nálunk ez a sok programmű párt valódi párttá fej­lődni nem tudott. Eszméje van, de talaja nincs : instructio, földbirtok nélkül. Szónoka van, de választója nincs: pásztor, nyáj nélkül. Gondolata van, de iránya nincs: Vitorla, mely felfog minden­féle szelet, de melynek sem delejtűje nincs, hogy kitűzött czélt kövessen, sem horgonya nincs, hogy tetszés szerint megállapodjék Előttünk tisztán áll, hogy e pártnak nincsen jövője s meg vagyunk győződve, hogy a legközelebbről felvetendő nagyobb szabású kérdésnél, alkatelemeire bomlik fel. Most azonban e párt még létezik. Hí­vei vannak a képviselőházban, és vannak hí­vni a választó­kerületekben is. Hibáznánk, ha most, a választások elő­estéjén, le nem számolnánk e párttal, mert a­ku harcrba indul, annak számolni kell min­den tényezővel. Nézeteinket minden tartalék gondolat nélkül mondjuk el. A mérsékelt ellenzék sokszínű árnyala­tai nagyban és egészben két irányzatban cso­portosíthatók. Egyik, mely az eddiginél is szűkebb keretbe akarja szorítani Magyaror­szág önállóságát, s ez­által oly mérvű meg­takarításokat remél, melyek lehetővé tennék, az államháztartási súlyegyen helyreállítását ; másik, mely Magyarország pénzügyi és köz­­gazdasági függetlenítését tűzte ki czélul, az önálló bank felállítása, s a vámterület elkü­lönítése által. E két irány közül az első távolabb áll tőlünk, a második pedig közelebb áll hoz­zánk, mint a kormánypárt. Ha az első buk­tatja meg a kormányt, ügyünk csak rosz­­szabbra fordul, mert Tisza Kálmán azért mon­dott le jogokról, és azért engedelmeskedett mindenben Bécsnek, mivel nem volt elég erélye az ellenállásra; de Sennyei azért en­gedelmeskednék és mondana le a nemzeti as­pirációkról, mivel szükségtelennek tart­ja azokat. A másik árnyalat azonban elhatározó lépéssel közeledik a mi czélunk felé. Nem követeli ugyan a tiszta personális uniót; kor­­mányképesságot féltve, nem tűzte ki czélul az önálló hadserget, de külön bank által óhajtja hitelszervezetünket megállapítani, s külön közgazdasági területet óhajt Magyar­­ország részére. Csak ennyivel, a függetlenségi­ párt be nem érheti, annyival inkább nem, mert az önálló vámterület, a külkereskedelmi viszo­nyok önálló szabályozását vonja maga után; már­pedig a kereskedelmi szerződések elvesz­tik hatályukat, ha nem támogatja azokat egy jól szervezett hadsereg. Azt pedig nem tud­juk elképzelni, hogy kötéseinket mikép vé­­delmeztessük meg olyan hadsereggel, mely­nek nem mi rendelkezünk. Mi tehát politi­kailag nonsensnak tartjuk az önálló vámte­rületet, önálló hadsereg nélkül. De bármiként legyen, annyi tény, hogy a mérsékelt ellenzékből azok, kik gazdasági önállóságra törekednek, közelebb állnak hoz­zánk, mint a Sennyei-féle fractio. Ha tehát valamelyik választó­kerületben olyan viszony állana be, hogy külön-külön sem a függetlenségi párt, sem a mérsékelt ellenzék nem léphet győzelmi kilátással so­rompóba a kormánypárt ellen , akkor az el­lenzéki választók, nézetünk szerint helyesen cselekednek, ha elveik fentartásával, ad hoc egyesülnek a kormánypárti jelölt megbukta­tására. Nem a Királyhágón túli választó­kerüle­tekről beszélünk, mert ott a mozgalom egé­szen alkalmas irányt vett arra, hogy a mér­sékelt ellenzék végleg megsemmisülve beol­vadjon a kormánypártba. Ha nem szólunk az erdélyi választó­kerületről, hol a mérsékelt ellenzék semmi szín és ürügy alatt nem haj­landó a kormánypárttal fuzionálni. Részünkről azt ajánljuk a függetlenségi párthoz tartozó választóknak, hogy a Seunyai­­féle töredékkel utasítsanak vissza minden so­lidaritást; a mérsékelt ellenzék azon tagjai­val azonban, kik Magyarország közgazdasági önállóságára törekednek, a kormánypárttal szem­ben lépjenek olyan ad hoc szövetségre, hogy számba véve erejüket, a két ellenzék közül a ki­sebbség támogassa a többséget.­­ A marosludas-beszterczei helyi ér­dekli vasút ügyében tudatta a közlekedésügyi mi­niszter Kolozs megye közönségével, hogy a megye közönsége azon kérelmét, hogy az ezen vasút ki­építéséhez szükségelt vassínek az állam készleté­ből fedeztessenek, azon okból nem teljesítheti, mert az 1880 : XXXI. törvényczikk az állam anyagi hozzájárulását csak az olyan helyi ér­dekű vasutak építésénél engedi meg, melyeknél az állam közvetlen érdekelve van, mely eset azonban a szóbanlevő vicinális vasútnál fenn nem forog. Egyúttal megjegyezzük, hogy a közmunkaminiszer Kolozs megye azon közgyűlési határozatát, melylyel ezen vasút vállalkozói részére kamatbiztosítást és közmunka-segélyt ajánlott fel, helybenhagyta. Ez értesítés majdnem hihetetlennek látszik. Durva megsértését a méltányosságnak, otromba ig­­norálását a ténynek gyakran volt szerencsétlensé­günk tapasztalni a kormánytól. De a részrehajlás­nak ily exclatáns bizonyítékát, a vakmerően űzött protectionális rendszer ily meztelen nyilvánulását már régen nem tapasztaltuk, még a mostani kor­mánynál sem. A m­ezőségi vasútnak nem­ adta meg azt a kedvezményt a­mit megadott a szamosvölgyinek. Az állam közvetlenül nincsen érdekelve, mondja a rövid indokolás. Ez nem igaz. Az állam egy kő­­utat épít, mely a Mezőséget hosszában szeli át, s mely még félig sincs kiépítve. Részint a közleke­dés hiánya, részint a fed­anyag távolsága mi­att egy-egy kavicshalom az államnak több mint 40 frintjába kerül jelenleg. A vasút e hallatlan árt 8—10 írára szállítaná. Hát az adóképesség emelése semmi ? És épen most semmi, midőn a parlament folytonos adóemelésekkel foglalkozik!? Tehát az­ál­tal, hogy Erdély 110­0 mértföldnyi területen, mely ez országrész éléskamarájának méltán nevez­tetett el, képessé tétetik arra, hogy forgalmi vi­szonyainak jobbulása által mezőgazdasági viszonyait Európai színvonalra emelje, nincsen az állam köz­vetlenül érdekelve? Ugyan miáltal volt érdekelve az állam a szamosvölgyi vasútnál ? Egy alig 6 mér­­földnyi zsákutczával? Egy felette szűk völgynek félig termő hegy szegélyzetével ? Egy erélyes főis­pán hiúságának kielégítésével? A községek paupe­­rizmusát fokozó kényszer részvényekkel ? ! — Sertés-tenyésztésünkre, minden ma­gyar gazda tudja, mily rendkívül hátrányos befolyás­sal van az amerikai zsir, szalonna és sertés im­port. Az 1879. évi amsterdami nemzetközi con­­gressuson Grosz Lajos közegészségügyi tanácsos bebizonyította Európa népeinek, hogy az ameri­kai sertéshús tele van trichinnel. Stokholmban és Barcelonában tartott vizsgálatok ez állítást igazol­ták , legújabban pedig azon hír nyer megvalósu­lást, hogy Amerikában a múlt évben nagymérvű sertés-cholera, dühöngött. E tények következtében a franczia kormány az amerikai sertés­terménye­ket az egész köztársaság területéről kitiltotta. Ná­lunk az ügy szokás szerint a megbeszélés, en­­quetlirozás és gyülésezés stádiumában van, pedig Francziaországot csak hygienikus szempontból ér­dekli ez ügy, míg minket a közegészségi szempontokon kívül közgazdasági ág is mélyen érdekel. Az amerikai sertés behozatal versenye már­is veszélyessé vált sertés lé-Harodik évfolyam. A Bel-kirallatd­a SZERKESZTŐI IRODA : 16. sz. hová ajtlap szellemi részét illető czímrendek, közlemények AZ „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: , 13 frt. Ili Negyedévre......................3 frt. gyás* “Tr8 6 frt. Hl Egy hóra helyben . 1 frt. Fíl'Vre Eg­es rezámára^helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Megjelenik a „Ellenzék“ mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Esti kiadás, 47. szám. Kolozsvár, szombat, február 26, 1881 KI­ADÓ­ HIT ATAL : Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyiltterek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott garmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadó­hivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. T­ÁJH­ CZA.. Arthur. (Költői beszély.) JuDALI CIVULA HAGYATÉKÁBÓL. H. (Folyta­tás.) 68. W? legyűrte, azután kevéssel álcázta az elomlót újólag, setét gúnynyal, mély megvetéssel: ’ hm, de finom, úrias alak ! °s) jött ide, hol ronda sárba vész el, ...­ m°udanak majd a selymes falak? *nem már méltó­bb falat a dús Ínyéhez : °dy­­ kunyhó becsületére éhez’ ? 69. f­­ia?­ ’ — egész dühét e szóba zárta húr — a boszut nem kerülöd el ! & ilkuzunk még végső szimadásra t­­evediu —­­ a kérdezett nyugton felel: ** a becsületes s munkás a gyárba’, de já­tlkos is leszek, ha lenni kell. ^ hny húgom — s ön érezé erőm, “ és befordul . . . hősöm áll mezőn. 60. ibar zudúl, de éj s vihar mi a’ t­hét tekintve, mely most gyötri mélyen? ■ a szalonok irigyelt fia, gy meggyalázva pórtól, utczaszélen !­­ nem szabad ma még meghalnia, ecsülete kívánja most , hogy éljen, hhig csupán, mig köny és vér omolt l fényes nevéről mosva lesz a folt­­öl. Föl hát, ez uj czél mig csábit, marasztal, Boszut! De ám hogyan, mi módon állja? Párbajra csak nem szállhat ily paraszttal, Egész viág ujjal mutatna rája! Vagy úgy tegyen, mikép nagyúr, e kaszttal , S lelőjje nyilván, ott a hol találja, Csapszékben, utczán ?... Nem, nem, ez se jó, Zajt üt megint s két újabb pletyka-szó. 62. S egyszerre csak mosolyra rándul ajka, Mitől az angyal futva­ futna messze, Mely átvonaglik hangtalan kaczajba . . . így, igy teszen, ez ám a drága eszme! így fürdik ő átokba, könybe, jajba, Méltóbb boszút nem lel, bármint keresse : E ficzkó él-hal, úgy látszik, húgáért : Fizessen hát a lány azért é­s magáért ! 63. E lány övé lesz, bár akárki lássa, Letépi ő e büszke, ép gerezdet. A nagyravágy, arany csáb-csillogása, Ifjúi hév, mely izmán égve reszket, Tanult banyák ravasz mesterfogása Megejti, ha egy szó szivébe rezgett. Még azt se tudja jóformán, mi lelte : S örökre veszve már a teste, lelke ! 64. S ha majd ledér csak lényéről levássa, Mi rajta egykor tiszta, szűzi, szent volt, Ha majd bukása, lelki mardosása Arczára árnyat és szivébe szenyt olt, Ha bátyja jajgat, őrjöng : ő lerázza A sárt, mit e paraszt nevére kent volt. S tisztán, nyugodtan induland a bosszú Útra — kihűlve benne két s a bosszút 65. így főzte ki és majd fütyölni kezdve kereste fel unott úri lakát. Széttép levélt, osztolyt satulyba tesz be, S levágva egy nyugágyra úr­ magát. Lelkén a képzett szárnyát eresztve, Átéli újra a lázéjszakát. Mig hánykolódva, holnapért sóváron : Elnyomja végre tompa, kába álom. ÜL ______ 66. Álom, mosolygó, sima, csalfa tündér: Vagy asszu, rút boszorkány a ki vagy ! Oh, mint játszol velünk ! Bár messze tűntél. Nyomásod érzi még a szív, az agy, Magad túlélve, bárha sohsem éltél. Most kéjbe ring, majd borzadozva fagy Szivünk és szólni és moccsanni félünk, Fölélve már­­ még bűvködökben élünk. 67. Ily zűrben ébred hősöm is, azonban Legénye jó , s az álom ellebeg. Arthur öltözni kezd sietve, nyomban, S parancsot ad: hamar, nyergeljenek. Majd lóra kap és vágtat egy házamban Jó órahosszat, mind kit üldenek. S előtte már, hol útja visz keresztül, Mező virul és erdő lombja rezdü­l. 68. Korán vala, alig hajnalra még ; Gomolyg távol hegyek fehér köde. Vörös csikókkal szegve át az ég, A lég, mi lendül, balzsamos, üde. Csönd és magány ... ah mily tündéri kép, Bámul az ifjú, hogy került ide? Kémlelve néz szét — s­im, a légen által Kolomp csilingel, kürt szózatja szálldal. A pásztor leány dala. Előre, előre! Oly fényes a reggel. Tetőre, mezőre A birka-sereggel. Kolompja bezsongja, Bezengi a tájat, Hajnal fuvalomja Szivembe belopja Az Albai filmű*-------­A nap sugarában Ing, hajladoz’ a szomorú­ fűz, Lombjai árnyában Kezem ott nefelejcs koszorút fűz, Előre, előre,­ Oly fényes a regg. Tetőre, mezőre, Hű birka-sereg. A vadász dala, Ki mélybe száll, magasra mász, Hajnalba kél a gyors vadász. Jó fegyverét megtölti jól, Ajkán vidor danája szól: „Előre hát, előre hát ! Zúg-búg a kü­rt a légen át!“ Gyors vad suhan hűs árny alatt, Dördül a cső, s már nem szalad, Szegény vadász megnyughatik: Kinyerte a mindennapit : »Előre hát, előre hát ! Zúg-búg a kürt a légen át !“ Vadászat el! Bérczekre fel! Mig kél a nap, mig fönn delel. S ha ködbe száll a láthatár , Alant a lány hő keble vár. „Előre hát, előre hát! Zúg-búg a kürt a légen át !“ A munkások dala. Fel, dologra férfi, asszony ! Senki perczet ne szalaszszon. Erre-arra széledezz ! ___ Kiírta- tím­m 4 — J~---“* 7, __—------Hosszú munka, tetszve-tetszo S egy kis ünnep : sorsod ez ! Föld anyánktól adva, véve, Bor, gyümölcs, tej, buja kéve, Mind, miért imánk cseng. Hi hegyoldal, vár a tarló, Peng az ásó, kapa, sarló, Mig az est harangja cseng. S küzdve árnyban, küzdve fényben, Csüggedésben, uj reményben,) Életünk ha igy letölt: Mely kitáplált, fölruháza, Bő verejték- s könyben áza: Megpihentet majd a föld ! 69 Dal és a kürtszó elhal nemsokára, Lány és vadász s munkás-raj elhalad, _ Felkél a nap, millió, tüzes sugára A jég minden parányán átszalad. Reátűz a vadon sötét zugára, Fölkelteni az alvó madarat, S fölcseng a dal és lepke, méh, sereggel Repes, zsibong telülve fény, s meleggel. (Folyt, köv.) kereskedésünkre nézve, de ez inficiált sértések be­hozatala veszélyessé fog válni tenyész állományunk­ra nézve is. Kiérkezett az ideje, hogy kormányunk elhatározó lépést tegyen ez ügyben. Szakértők állítják, mily nagymérvű azon döglött sertések szá­ma, melyeknek zsírját ide importálják s itt rend­kívül olcsó árban eladják. A gazdasszonyok előtt már régen gyanúsnak és szaporotlannak tűnt föl az amerikai csir, de a nagyobb kereskedők ak­­ként segítenek a dolgon, hogy debreczeni hente­sekkel lépnek üzleti viszonyba, hogy jószáguk deb­­reczeni firma alatt jelenhessék meg a piac­on. Tehát tenyésztők és fogyasztók érdeke, egészség­­ügyi és financziális szempontból egyaránt meg­kívánják, hogy az amerikai sertés, szalonna és zsír, hazánkból kitiltassék.­­ A képviselőház mentelmi bizottsága ma­gg­n tartott ülésében tárgyalás alá vette Mo­­csáry Géza képviselő mentelmi ügyét. A bizott­ság rövid tanácskozás után az állítólagos bírói zártörés miatt emelt vádat igazoltnak nem talál­ta, minek következtében nevezett képviselő men­telmi jogának felfüggesztését nem ajánlja elő­adóvá Szlávy Olivér választatott.­­ Az ellenzéki társaskör tegnap esti üléséről újabban azt az értesülést vette az Egyet­értés, hogy az értekezleten jelen voltak elhatá­rozták, miszerint az általános képviselőválasztá­soknál a mérsékelt ellenzék oly esetekben, midőn a két másik párt mellett kissebbségben van s az önálló működésnek a sikerre kilátása nincsen, kész lesz inkább a függetlenségi pártot támogat­ni a kormánypárti jelölt megbuktatására.­­ A német miniszterválságról szóló legújabb hírek konstatálják, hogy Eulenburg ra­gaszkodik lemondásához, már csak azért is, mert gyönge egészségének a nagy megerőltetések foly­tán üdülésre van szüksége. Vilmos császár pedig mindeddig vonakodik elfogadni a lemondást s in­kább hajlandó volna Eulenburgnak hosszabb sza­badságidőt engedni, a­mit azonban ez szintén nem akar elfogadni. Azt tartják, hogy Eulenburg Bismarck kormányzata alatt egyátalában nem akar többé a közpályán működni s visszavonul jó­szágaira. — Haymerle állásáról és a csehek által ellene intézett támadásokról czikkezve a N. W. T. bizonyosan állítja, hogy utóda magyar lesz. — A képviselőh­áz igazságügyi bizottsá­ga folytatta a végrehajtási eljárásról szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalását s a 699. §-tól a 734. §-ig ért. Az eskü alatti vagyonfelfedezés intézménye előadó indítványára egyhangúlag mel­­lőztetett.­­ A balkánfélszigeti vasúti csatlakozá­sok ügyében márczius elején összeült conference à quatre-ban a magyar közlekedési minisztériumot Kilényi Hugó osztálytanácsos fogja képviselni.­­ A f. évi esetleges mozgósítás esetén a közigazgatás és közszolgálat érdekében hivatalos állásukban, a mozgósítás 15 -ik napjáig meghagyan­­dókul felterjesztettek a járási és községi tisztvi­selők t. i. szolgabiró segédek és községi és kör­jegyzők közül : Csikmegyéből 3, (1 sorh. 2 honv.) Csongrádmegyéből 1 honv., Esztergom megyéből 6 (4 sorh. 2 honv.), Fehérmegyéből 8 (6 sorh. 2 honv.), Fogarasmegyéből 6 (5 sorh. 1 honv.), Gömör és Kis Hontmegyéből 5 (1 sorh. 4 honv ., Győrmegyéből 5 (3 sorh. 2 honv.) Hajdumegyéből 3 (1 sorh. 2 honv.), Háromszék megyéből 4 sord., Heves megyéből 7. (4 sorh. 3 honv.), Hontmegyé­­ből 3. (2 sorh. 1 honv.). A LAPOKBÓL. Pesti Napló. Általános elvi szem­pontból ránk, mérsékelt ellenzékiekre nézve a kérdés kétségkívül úgy áll, hogy a közjogi ala­pot inkább kell féltenünk a kormánypárttól, mint a szélső­baloldaltól. A kormánypárt népszerűtlení­l, aláássa, tönkre teszi a közjogi alapot. A­hogy a Deák által alkotott kiegyezést a Tisza-kormány magyarázza és alkalmazza, úgy az nem kell a Deák-párt legnagyobb részének, mert ha állana az, a­mit Tisza Kálmán minduntalan mond és a mivel igazolta legtöbb eljárását, hogy a közjogi alapnál fogva nekünk mindig engedni kell Bécs­­nek, ebből szükségképen az következnék, hogy a közjogi alap elvetendő, a­mint ezt a tanulságot az ország egy része le is vonta s átcsapott a szél­sőbalhoz. Továbbá figyelembe veendő, hogy a mérsé­kelt ellenzék a képviselőházban a Tiszapárttal és Tisza-kormánynyal szemben képez ellenzéket, s valóban nagy politikai erkölcstelenségre mutatna, ha a választásoknál más eljárást követhetne, mint a­minőt a házban követ. — A „Függetlenség“ ezt írja: „Bécsi levelezőnktől kapjuk a következő tudósítást: Minden jel oda mutat, hogy az Agence Ha­vas minapi bécsi távirata, mely szerint az itteni döntő körökben elhatározták Bosznia annektálását, még az estre is, ha az Európa visszatetszésével találkoznék, nem volt légből kapott koholmány. A legjobb forrásból nyert értesülésem szerint ugyanis elhatározták, hogy az okkupáti tartomá­nyokban is hadkiegészítő kerületeket szerveznek. Nehézséget, a financziális kérdés mellett, csak annak a megállapítása okoz : megpuhultak-e már annyira a szegény bosznyákok és herczegovinaiak, hogy külön ezredeket lehessen belőlük alakítani, vagy pedig a többi „megbízható“ ezredbe kell-e beosztani őket. A financziális kérdést, bár kétség­telen , hogy a had­kötelezettségnek Boszniára kiterjesztése az okkupári tartományok budgetjében tetemes defic­itet okozna, itt nem tekintik meg­oldhatatlannak, s teljesen megbíznak a parlamen­tek szolgálatkészségében. A Pesti Hírlapból. Magyarországon s het­­ven kerület van olyan, hol kormánypárt, mérsé­kelt ellenzék és szélsőbal van egymás mellett: a választás eredménye attól függ, melyik két párt szövetkezik a harmadik ellen ? Kettő egy ellen megveri a harmadikat. Ezen vegyes kerületek dön­tenek a kormány sorsa felett, mert a tiszta ke­rületek nem kétesek s a pártok arányán nem vál­toztatnak; ellenben ha a vegyes kerületekben a kormánypárt bukik, Tisza Kálmán kisebbségbe ke­rül s mehet Gesztre krumplit kapálni. Okos ember így számítana: ellenzéki sza­vazat van 180, kormánypárti szavazat van 220, a szabadelvű többség 40; ha a kormánypárttól a két ellenzék külön-külön elvesz 20 szavazatot, a minisztérium megbukott; minthogy mind a két ellenzék erre törekszik, fogjanak kezet s e czélra működjenek közre , mi fog történni azután : meg­válik később; most a választásokról van szó, csa­tába kell menni. A porosz taktika szerint: Ge-

Next