Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1881-02-26 / 47. szám
Vs A mérsékelt ellenzék. A mérsékelt ellenzéknek annyi programmvan a hány neve. Független szabadelvű párt mérsékelt ellenzék, társalgási ellenzék: p juj e nevek retortáján keresztül ment az a írt melynek .hegymögét Sennyei, centrumát Apponyi, s radikalismusát Szilágyi Dezső képviselik. Van e pártnak öszpontosító programmja, helybírósági programmja, takarékossági programmja, külügyi programja és közgazdasági programmja. És mindenik programm más alapelekből indul ki. Egyik a mindent formákba gyúró franczia rendszerre, másik a nehézkes theóriájú porosz rendszerre van batírozva. Egyik tágítani akar Magyarország államiságán, másik szűkebre akarja azt vonni. Egyik véd vámot akar állítani, másik a szabad kereskedelmi elveknek hódol. Szóval, ahány gondolkozó ember, angoja programm. Válogathatnak benne az idők és körülményekhez képest tetszés szerint. Használhatják miként egy jó garderobeot. Ha hideg van, előveszik a bundát, ha meleg van, előveszik a szalmakalapot. Mikor Bécsnek beszélnek, akkor a közös hadsereg védképességét hangsúlyozzák; mikor haza beszélnek, akkor arra talál módot egyik vagy másik szónok, hogy a hadsereg költségeinek apasztását hozza javaslatba. Részint a visszaélések miatt, részint az intézmény újdonsága miatt, a parlamentáris rendszer igen sokszor kizökken nálunk azon kerékvágásból, melyben mozognia kellene, hogy feladatinak megfeleljen. Mindazonáltal a parlamentarizmus egészségesebb természetű ellüktetésének tulajdonítjuk, hogy nálunk ez a sok programmű párt valódi párttá fejlődni nem tudott. Eszméje van, de talaja nincs : instructio, földbirtok nélkül. Szónoka van, de választója nincs: pásztor, nyáj nélkül. Gondolata van, de iránya nincs: Vitorla, mely felfog mindenféle szelet, de melynek sem delejtűje nincs, hogy kitűzött czélt kövessen, sem horgonya nincs, hogy tetszés szerint megállapodjék Előttünk tisztán áll, hogy e pártnak nincsen jövője s meg vagyunk győződve, hogy a legközelebbről felvetendő nagyobb szabású kérdésnél, alkatelemeire bomlik fel. Most azonban e párt még létezik. Hívei vannak a képviselőházban, és vannak hívni a választókerületekben is. Hibáznánk, ha most, a választások előestéjén, le nem számolnánk e párttal, mert aku harcrba indul, annak számolni kell minden tényezővel. Nézeteinket minden tartalék gondolat nélkül mondjuk el. A mérsékelt ellenzék sokszínű árnyalatai nagyban és egészben két irányzatban csoportosíthatók. Egyik, mely az eddiginél is szűkebb keretbe akarja szorítani Magyarország önállóságát, s ezáltal oly mérvű megtakarításokat remél, melyek lehetővé tennék, az államháztartási súlyegyen helyreállítását ; másik, mely Magyarország pénzügyi és közgazdasági függetlenítését tűzte ki czélul, az önálló bank felállítása, s a vámterület elkülönítése által. E két irány közül az első távolabb áll tőlünk, a második pedig közelebb áll hozzánk, mint a kormánypárt. Ha az első buktatja meg a kormányt, ügyünk csak roszszabbra fordul, mert Tisza Kálmán azért mondott le jogokról, és azért engedelmeskedett mindenben Bécsnek, mivel nem volt elég erélye az ellenállásra; de Sennyei azért engedelmeskednék és mondana le a nemzeti aspirációkról, mivel szükségtelennek tartja azokat. A másik árnyalat azonban elhatározó lépéssel közeledik a mi czélunk felé. Nem követeli ugyan a tiszta personális uniót; kormányképesságot féltve, nem tűzte ki czélul az önálló hadserget, de külön bank által óhajtja hitelszervezetünket megállapítani, s külön közgazdasági területet óhajt Magyarország részére. Csak ennyivel, a függetlenségi párt be nem érheti, annyival inkább nem, mert az önálló vámterület, a külkereskedelmi viszonyok önálló szabályozását vonja maga után; márpedig a kereskedelmi szerződések elvesztik hatályukat, ha nem támogatja azokat egy jól szervezett hadsereg. Azt pedig nem tudjuk elképzelni, hogy kötéseinket mikép védelmeztessük meg olyan hadsereggel, melynek nem mi rendelkezünk. Mi tehát politikailag nonsensnak tartjuk az önálló vámterületet, önálló hadsereg nélkül. De bármiként legyen, annyi tény, hogy a mérsékelt ellenzékből azok, kik gazdasági önállóságra törekednek, közelebb állnak hozzánk, mint a Sennyei-féle fractio. Ha tehát valamelyik választókerületben olyan viszony állana be, hogy külön-külön sem a függetlenségi párt, sem a mérsékelt ellenzék nem léphet győzelmi kilátással sorompóba a kormánypárt ellen , akkor az ellenzéki választók, nézetünk szerint helyesen cselekednek, ha elveik fentartásával, ad hoc egyesülnek a kormánypárti jelölt megbuktatására. Nem a Királyhágón túli választókerületekről beszélünk, mert ott a mozgalom egészen alkalmas irányt vett arra, hogy a mérsékelt ellenzék végleg megsemmisülve beolvadjon a kormánypártba. Ha nem szólunk az erdélyi választókerületről, hol a mérsékelt ellenzék semmi szín és ürügy alatt nem hajlandó a kormánypárttal fuzionálni. Részünkről azt ajánljuk a függetlenségi párthoz tartozó választóknak, hogy a Seunyaiféle töredékkel utasítsanak vissza minden solidaritást; a mérsékelt ellenzék azon tagjaival azonban, kik Magyarország közgazdasági önállóságára törekednek, a kormánypárttal szemben lépjenek olyan ad hoc szövetségre, hogy számba véve erejüket, a két ellenzék közül a kisebbség támogassa a többséget. A marosludas-beszterczei helyi érdekli vasút ügyében tudatta a közlekedésügyi miniszter Kolozs megye közönségével, hogy a megye közönsége azon kérelmét, hogy az ezen vasút kiépítéséhez szükségelt vassínek az állam készletéből fedeztessenek, azon okból nem teljesítheti, mert az 1880 : XXXI. törvényczikk az állam anyagi hozzájárulását csak az olyan helyi érdekű vasutak építésénél engedi meg, melyeknél az állam közvetlen érdekelve van, mely eset azonban a szóbanlevő vicinális vasútnál fenn nem forog. Egyúttal megjegyezzük, hogy a közmunkaminiszer Kolozs megye azon közgyűlési határozatát, melylyel ezen vasút vállalkozói részére kamatbiztosítást és közmunka-segélyt ajánlott fel, helybenhagyta. Ez értesítés majdnem hihetetlennek látszik. Durva megsértését a méltányosságnak, otromba ignorálását a ténynek gyakran volt szerencsétlenségünk tapasztalni a kormánytól. De a részrehajlásnak ily exclatáns bizonyítékát, a vakmerően űzött protectionális rendszer ily meztelen nyilvánulását már régen nem tapasztaltuk, még a mostani kormánynál sem. A mezőségi vasútnak nem adta meg azt a kedvezményt amit megadott a szamosvölgyinek. Az állam közvetlenül nincsen érdekelve, mondja a rövid indokolás. Ez nem igaz. Az állam egy kőutat épít, mely a Mezőséget hosszában szeli át, s mely még félig sincs kiépítve. Részint a közlekedés hiánya, részint a fedanyag távolsága miatt egy-egy kavicshalom az államnak több mint 40 frintjába kerül jelenleg. A vasút e hallatlan árt 8—10 írára szállítaná. Hát az adóképesség emelése semmi ? És épen most semmi, midőn a parlament folytonos adóemelésekkel foglalkozik!? Tehát azáltal, hogy Erdély 1100 mértföldnyi területen, mely ez országrész éléskamarájának méltán neveztetett el, képessé tétetik arra, hogy forgalmi viszonyainak jobbulása által mezőgazdasági viszonyait Európai színvonalra emelje, nincsen az állam közvetlenül érdekelve? Ugyan miáltal volt érdekelve az állam a szamosvölgyi vasútnál ? Egy alig 6 mérföldnyi zsákutczával? Egy felette szűk völgynek félig termő hegy szegélyzetével ? Egy erélyes főispán hiúságának kielégítésével? A községek pauperizmusát fokozó kényszer részvényekkel ? ! — Sertés-tenyésztésünkre, minden magyar gazda tudja, mily rendkívül hátrányos befolyással van az amerikai zsir, szalonna és sertés import. Az 1879. évi amsterdami nemzetközi congressuson Grosz Lajos közegészségügyi tanácsos bebizonyította Európa népeinek, hogy az amerikai sertéshús tele van trichinnel. Stokholmban és Barcelonában tartott vizsgálatok ez állítást igazolták , legújabban pedig azon hír nyer megvalósulást, hogy Amerikában a múlt évben nagymérvű sertés-cholera, dühöngött. E tények következtében a franczia kormány az amerikai sertésterményeket az egész köztársaság területéről kitiltotta. Nálunk az ügy szokás szerint a megbeszélés, enquetlirozás és gyülésezés stádiumában van, pedig Francziaországot csak hygienikus szempontból érdekli ez ügy, míg minket a közegészségi szempontokon kívül közgazdasági ág is mélyen érdekel. Az amerikai sertés behozatal versenye máris veszélyessé vált sertés lé-Harodik évfolyam. A Bel-kirallatda SZERKESZTŐI IRODA : 16. sz. hová ajtlap szellemi részét illető czímrendek, közlemények AZ „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: , 13 frt. Ili Negyedévre......................3 frt. gyás* “Tr8 6 frt. Hl Egy hóra helyben . 1 frt. Fíl'Vre Eges rezámára^helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Megjelenik a „Ellenzék“ mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Esti kiadás, 47. szám. Kolozsvár, szombat, február 26, 1881 KIADÓ HIT ATAL : Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyiltterek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott garmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. TÁJH CZA.. Arthur. (Költői beszély.) JuDALI CIVULA HAGYATÉKÁBÓL. H. (Folytatás.) 68. W? legyűrte, azután kevéssel álcázta az elomlót újólag, setét gúnynyal, mély megvetéssel: ’ hm, de finom, úrias alak ! °s) jött ide, hol ronda sárba vész el, ... m°udanak majd a selymes falak? *nem már méltóbb falat a dús Ínyéhez : °dy kunyhó becsületére éhez’ ? 69. fia? ’ — egész dühét e szóba zárta húr — a boszut nem kerülöd el ! & ilkuzunk még végső szimadásra tevediu — a kérdezett nyugton felel: ** a becsületes s munkás a gyárba’, de játlkos is leszek, ha lenni kell. ^ hny húgom — s ön érezé erőm, “ és befordul . . . hősöm áll mezőn. 60. ibar zudúl, de éj s vihar mi a’ thét tekintve, mely most gyötri mélyen? ■ a szalonok irigyelt fia, gy meggyalázva pórtól, utczaszélen ! nem szabad ma még meghalnia, ecsülete kívánja most , hogy éljen, hhig csupán, mig köny és vér omolt l fényes nevéről mosva lesz a foltöl. Föl hát, ez uj czél mig csábit, marasztal, Boszut! De ám hogyan, mi módon állja? Párbajra csak nem szállhat ily paraszttal, Egész viág ujjal mutatna rája! Vagy úgy tegyen, mikép nagyúr, e kaszttal , S lelőjje nyilván, ott a hol találja, Csapszékben, utczán ?... Nem, nem, ez se jó, Zajt üt megint s két újabb pletyka-szó. 62. S egyszerre csak mosolyra rándul ajka, Mitől az angyal futva futna messze, Mely átvonaglik hangtalan kaczajba . . . így, igy teszen, ez ám a drága eszme! így fürdik ő átokba, könybe, jajba, Méltóbb boszút nem lel, bármint keresse : E ficzkó él-hal, úgy látszik, húgáért : Fizessen hát a lány azért és magáért ! 63. E lány övé lesz, bár akárki lássa, Letépi ő e büszke, ép gerezdet. A nagyravágy, arany csáb-csillogása, Ifjúi hév, mely izmán égve reszket, Tanult banyák ravasz mesterfogása Megejti, ha egy szó szivébe rezgett. Még azt se tudja jóformán, mi lelte : S örökre veszve már a teste, lelke ! 64. S ha majd ledér csak lényéről levássa, Mi rajta egykor tiszta, szűzi, szent volt, Ha majd bukása, lelki mardosása Arczára árnyat és szivébe szenyt olt, Ha bátyja jajgat, őrjöng : ő lerázza A sárt, mit e paraszt nevére kent volt. S tisztán, nyugodtan induland a bosszú Útra — kihűlve benne két s a bosszút 65. így főzte ki és majd fütyölni kezdve kereste fel unott úri lakát. Széttép levélt, osztolyt satulyba tesz be, S levágva egy nyugágyra úr magát. Lelkén a képzett szárnyát eresztve, Átéli újra a lázéjszakát. Mig hánykolódva, holnapért sóváron : Elnyomja végre tompa, kába álom. ÜL ______ 66. Álom, mosolygó, sima, csalfa tündér: Vagy asszu, rút boszorkány a ki vagy ! Oh, mint játszol velünk ! Bár messze tűntél. Nyomásod érzi még a szív, az agy, Magad túlélve, bárha sohsem éltél. Most kéjbe ring, majd borzadozva fagy Szivünk és szólni és moccsanni félünk, Fölélve már még bűvködökben élünk. 67. Ily zűrben ébred hősöm is, azonban Legénye jó , s az álom ellebeg. Arthur öltözni kezd sietve, nyomban, S parancsot ad: hamar, nyergeljenek. Majd lóra kap és vágtat egy házamban Jó órahosszat, mind kit üldenek. S előtte már, hol útja visz keresztül, Mező virul és erdő lombja rezdül. 68. Korán vala, alig hajnalra még ; Gomolyg távol hegyek fehér köde. Vörös csikókkal szegve át az ég, A lég, mi lendül, balzsamos, üde. Csönd és magány ... ah mily tündéri kép, Bámul az ifjú, hogy került ide? Kémlelve néz szét — sim, a légen által Kolomp csilingel, kürt szózatja szálldal. A pásztor leány dala. Előre, előre! Oly fényes a reggel. Tetőre, mezőre A birka-sereggel. Kolompja bezsongja, Bezengi a tájat, Hajnal fuvalomja Szivembe belopja Az Albai filmű*-------A nap sugarában Ing, hajladoz’ a szomorú fűz, Lombjai árnyában Kezem ott nefelejcs koszorút fűz, Előre, előre, Oly fényes a regg. Tetőre, mezőre, Hű birka-sereg. A vadász dala, Ki mélybe száll, magasra mász, Hajnalba kél a gyors vadász. Jó fegyverét megtölti jól, Ajkán vidor danája szól: „Előre hát, előre hát ! Zúg-búg a kürt a légen át!“ Gyors vad suhan hűs árny alatt, Dördül a cső, s már nem szalad, Szegény vadász megnyughatik: Kinyerte a mindennapit : »Előre hát, előre hát ! Zúg-búg a kürt a légen át !“ Vadászat el! Bérczekre fel! Mig kél a nap, mig fönn delel. S ha ködbe száll a láthatár , Alant a lány hő keble vár. „Előre hát, előre hát! Zúg-búg a kürt a légen át !“ A munkások dala. Fel, dologra férfi, asszony ! Senki perczet ne szalaszszon. Erre-arra széledezz ! ___ Kiírta- tímm 4 — J~---“* 7, __—------Hosszú munka, tetszve-tetszo S egy kis ünnep : sorsod ez ! Föld anyánktól adva, véve, Bor, gyümölcs, tej, buja kéve, Mind, miért imánk cseng. Hi hegyoldal, vár a tarló, Peng az ásó, kapa, sarló, Mig az est harangja cseng. S küzdve árnyban, küzdve fényben, Csüggedésben, uj reményben,) Életünk ha igy letölt: Mely kitáplált, fölruháza, Bő verejték- s könyben áza: Megpihentet majd a föld ! 69 Dal és a kürtszó elhal nemsokára, Lány és vadász s munkás-raj elhalad, _ Felkél a nap, millió, tüzes sugára A jég minden parányán átszalad. Reátűz a vadon sötét zugára, Fölkelteni az alvó madarat, S fölcseng a dal és lepke, méh, sereggel Repes, zsibong telülve fény, s meleggel. (Folyt, köv.) kereskedésünkre nézve, de ez inficiált sértések behozatala veszélyessé fog válni tenyész állományunkra nézve is. Kiérkezett az ideje, hogy kormányunk elhatározó lépést tegyen ez ügyben. Szakértők állítják, mily nagymérvű azon döglött sertések száma, melyeknek zsírját ide importálják s itt rendkívül olcsó árban eladják. A gazdasszonyok előtt már régen gyanúsnak és szaporotlannak tűnt föl az amerikai csir, de a nagyobb kereskedők akként segítenek a dolgon, hogy debreczeni hentesekkel lépnek üzleti viszonyba, hogy jószáguk debreczeni firma alatt jelenhessék meg a piacon. Tehát tenyésztők és fogyasztók érdeke, egészségügyi és financziális szempontból egyaránt megkívánják, hogy az amerikai sertés, szalonna és zsír, hazánkból kitiltassék. A képviselőház mentelmi bizottsága maggn tartott ülésében tárgyalás alá vette Mocsáry Géza képviselő mentelmi ügyét. A bizottság rövid tanácskozás után az állítólagos bírói zártörés miatt emelt vádat igazoltnak nem találta, minek következtében nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését nem ajánlja előadóvá Szlávy Olivér választatott. Az ellenzéki társaskör tegnap esti üléséről újabban azt az értesülést vette az Egyetértés, hogy az értekezleten jelen voltak elhatározták, miszerint az általános képviselőválasztásoknál a mérsékelt ellenzék oly esetekben, midőn a két másik párt mellett kissebbségben van s az önálló működésnek a sikerre kilátása nincsen, kész lesz inkább a függetlenségi pártot támogatni a kormánypárti jelölt megbuktatására. A német miniszterválságról szóló legújabb hírek konstatálják, hogy Eulenburg ragaszkodik lemondásához, már csak azért is, mert gyönge egészségének a nagy megerőltetések folytán üdülésre van szüksége. Vilmos császár pedig mindeddig vonakodik elfogadni a lemondást s inkább hajlandó volna Eulenburgnak hosszabb szabadságidőt engedni, amit azonban ez szintén nem akar elfogadni. Azt tartják, hogy Eulenburg Bismarck kormányzata alatt egyátalában nem akar többé a közpályán működni s visszavonul jószágaira. — Haymerle állásáról és a csehek által ellene intézett támadásokról czikkezve a N. W. T. bizonyosan állítja, hogy utóda magyar lesz. — A képviselőház igazságügyi bizottsága folytatta a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását s a 699. §-tól a 734. §-ig ért. Az eskü alatti vagyonfelfedezés intézménye előadó indítványára egyhangúlag mellőztetett. A balkánfélszigeti vasúti csatlakozások ügyében márczius elején összeült conference à quatre-ban a magyar közlekedési minisztériumot Kilényi Hugó osztálytanácsos fogja képviselni. A f. évi esetleges mozgósítás esetén a közigazgatás és közszolgálat érdekében hivatalos állásukban, a mozgósítás 15 -ik napjáig meghagyandókul felterjesztettek a járási és községi tisztviselők t. i. szolgabiró segédek és községi és körjegyzők közül : Csikmegyéből 3, (1 sorh. 2 honv.) Csongrádmegyéből 1 honv., Esztergom megyéből 6 (4 sorh. 2 honv.), Fehérmegyéből 8 (6 sorh. 2 honv.), Fogarasmegyéből 6 (5 sorh. 1 honv.), Gömör és Kis Hontmegyéből 5 (1 sorh. 4 honv ., Győrmegyéből 5 (3 sorh. 2 honv.) Hajdumegyéből 3 (1 sorh. 2 honv.), Háromszék megyéből 4 sord., Heves megyéből 7. (4 sorh. 3 honv.), Hontmegyéből 3. (2 sorh. 1 honv.). A LAPOKBÓL. Pesti Napló. Általános elvi szempontból ránk, mérsékelt ellenzékiekre nézve a kérdés kétségkívül úgy áll, hogy a közjogi alapot inkább kell féltenünk a kormánypárttól, mint a szélsőbaloldaltól. A kormánypárt népszerűtleníl, aláássa, tönkre teszi a közjogi alapot. Ahogy a Deák által alkotott kiegyezést a Tisza-kormány magyarázza és alkalmazza, úgy az nem kell a Deák-párt legnagyobb részének, mert ha állana az, amit Tisza Kálmán minduntalan mond és a mivel igazolta legtöbb eljárását, hogy a közjogi alapnál fogva nekünk mindig engedni kell Bécsnek, ebből szükségképen az következnék, hogy a közjogi alap elvetendő, amint ezt a tanulságot az ország egy része le is vonta s átcsapott a szélsőbalhoz. Továbbá figyelembe veendő, hogy a mérsékelt ellenzék a képviselőházban a Tiszapárttal és Tisza-kormánynyal szemben képez ellenzéket, s valóban nagy politikai erkölcstelenségre mutatna, ha a választásoknál más eljárást követhetne, mint aminőt a házban követ. — A „Függetlenség“ ezt írja: „Bécsi levelezőnktől kapjuk a következő tudósítást: Minden jel oda mutat, hogy az Agence Havas minapi bécsi távirata, mely szerint az itteni döntő körökben elhatározták Bosznia annektálását, még az estre is, ha az Európa visszatetszésével találkoznék, nem volt légből kapott koholmány. A legjobb forrásból nyert értesülésem szerint ugyanis elhatározták, hogy az okkupáti tartományokban is hadkiegészítő kerületeket szerveznek. Nehézséget, a financziális kérdés mellett, csak annak a megállapítása okoz : megpuhultak-e már annyira a szegény bosznyákok és herczegovinaiak, hogy külön ezredeket lehessen belőlük alakítani, vagy pedig a többi „megbízható“ ezredbe kell-e beosztani őket. A financziális kérdést, bár kétségtelen , hogy a hadkötelezettségnek Boszniára kiterjesztése az okkupári tartományok budgetjében tetemes deficitet okozna, itt nem tekintik megoldhatatlannak, s teljesen megbíznak a parlamentek szolgálatkészségében. A Pesti Hírlapból. Magyarországon s hetven kerület van olyan, hol kormánypárt, mérsékelt ellenzék és szélsőbal van egymás mellett: a választás eredménye attól függ, melyik két párt szövetkezik a harmadik ellen ? Kettő egy ellen megveri a harmadikat. Ezen vegyes kerületek döntenek a kormány sorsa felett, mert a tiszta kerületek nem kétesek s a pártok arányán nem változtatnak; ellenben ha a vegyes kerületekben a kormánypárt bukik, Tisza Kálmán kisebbségbe kerül s mehet Gesztre krumplit kapálni. Okos ember így számítana: ellenzéki szavazat van 180, kormánypárti szavazat van 220, a szabadelvű többség 40; ha a kormánypárttól a két ellenzék külön-külön elvesz 20 szavazatot, a minisztérium megbukott; minthogy mind a két ellenzék erre törekszik, fogjanak kezet s e czélra működjenek közre , mi fog történni azután : megválik később; most a választásokról van szó, csatába kell menni. A porosz taktika szerint: Ge-