Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1881-03-26 / 70. szám

IQUlUAOVitr JLOOA nem tisztán reális tekintetek, miszerint a beho­zott vagy behozandó fogyasztási adók igazságos kivetésére s helyes behajtására nincs m°d, mint az országos fogyasztási adóvonal felállítása. Ezt a meggyőződést egyhangúlag proklamálta tegnap­előtt az országos értekezlet és ez a kijelentés élénk visszhangra talál az egész hazában.­­ Közöltük, hogy a főrendek pontos n­év-és lakjegyzékének összeírására a bel­ügyminiszter a törvényhatóságokat kötelezte. A belügyminiszter ezzel nem elégedett meg, hanem az erre vonatkozó körrendelet hiteles másolatá­nak megküldése mellett, utasította a főispánokat is, hogy a törvényhatóság munkálatát felülvizs­gálják és szigorúan ügyeljenek arra, hogy a jegy­zékek a belügyminiszter által kitűzött határidőre pontosan elkészüljenek. A Somogy megye törvényhatósági közgyű­lése azon feliratát, melyet a képviselőházhoz az iránt intézett, hogy törvényhozásilag mondassák ki, mikép nem magyar nyelven szerkesztett ok­iratok csak oly feltétellel képezhessék telekköny­vi bekebelezés alapját, ha azokhoz a hiteles ma­gyar fordítás is mellékeltetik, pártolás végett az összes törvényhatóságoknak megküldötte. Maros- Torda megyének a sajtó rendszabályozására vo­natkozó átiratát pedig nem pártolván, irattárba tétette.­­ A szegedi kir. biztosságnak jövő évi ápril 30-ig való meghosszabbítását a kormány, az előterjesztett javaslat indokolásában azzal okada­­tolja, hogy a kisajátítás, a lakosság elhelyezésé­nek ügye nincs még befejezve. Az indokolás fő­­érve az, hogy mindazon magas­ állami érdekek, melyek a kir. biztosság felállítását szükségessé tették, azt javallják, hogy ez jövő évben is, mely a legélénkebb építési év lesz, fenntartassék. E ja­vaslatot a képviselőház közigazgatási bizottsága a csütörtök délutáni ülésében tárgyalta.­­ A magyar arany járadék conversiójá­­ról a „N. Fr. Pr.” a következőket írja: A hitel­intézetnél folynak a tanácskozások a magyar arany­­rente conversiója fölött, legutóbb részt vett azok­ban Pallavicini őrgróf is, ma a hitelintézet kép­viselői Budapestre utaznak s megkezdik a tárgya­lást a kormánynyal. A conversió ügyének állásá­ról a lap budapesti levelezője a következőket sür­­gönyzi: A pénzügyminiszter még nem kapott a Rothschild­ Hitelintézet csoport részéről határozott előterjesztéseket a conversió felől. Pénteken vagy legkésőbb szombaton kezdődnek a conferentiák, a­melyekben a pénzügyminiszternek határozott aján­latokat fognak átnyújtani. Az ügy lényege azon fordul meg, menynyit ajánlanak a négyszázalékos renteért, mert az egész műveletet csak akkor ér­demes megkezdeni, ha az államkincstár terhét te­temesen megkönnyíti. Irányadó körökben a conver­­siot négy százalékos rente kibocsátásával akarják keresztülvinni , s ezen állampapírt úgy tekintik, mint a­mely maradandó vívmánya a magyar ál­lamhitelnek. A minisztertanács a művelet részle­tei fölött még nem határozott, a pénzügyminiszter e tekintetben hajlandó a vállalkozó pénzcsoportnak a legnagyobb szabadságot engedni, a művelet tech­nikai kivitelét egészen a consortium belátására bízni. Törvényjavaslat a polgári házas­ságról. Pauler igazságügyminiszer végre valahára beterjesztette az annyiszor megígért, de mindig elhalasztott törvényjavaslatot a keresztény és iz­raelita közt, valamint külföldön kötött polgári há­zasságról. E törvényjavaslatról adjuk a következő is­mertetést. Érvényes polgári házasságot, csak keresz­tény és izraelita különböző nembeli személyek köthetnek egymással. Elmebetegek so­rsa 14 éveket még be nem töltötték, épen nem, atyai hatalom alatt álló kiskorúak atyjuk beleegyezése nélkül csak a gyámhatóság jóváhagyásával, gyá­­mi hatalom alatt álló 18 évesnél ifjabb fiuk és 16 évesnél fiatalabb leányok csak gyámi, illető­leg gondnoki, valamint gyámhatósági beleegye­zéssel, ezeknél öregebb kiskorúak gyámi engedély nélkül, csak a gyámhatóság beleegyezésével köt­hetnek házasságot. Házasságra lépni akaró kül­földi tartozik igazolni saját honi törvényei sze­rinti személyes képességét, hadkötelesek pedig a honvédelmi miniszter illetőleg a felsőbb katonai hatóságok engedélyét. Érvénytelen házasság: 1. ha a beleegyezés félelembe ejtés által csikartatik ki; 2. ha a bele­egyezést elragadott s szabadon meg nem bocsá­tott személy adja; 3. ha az egyik fél a másik személyében téved. Azonkívül a házasság megkö­tése után egy évig a férj követelheti az érvény­telenítést, ha nejét más által teherbe ejtve talál­ja, s bármely fél, ha a másik örökös s a házas­ságkötéskor már megvolt tehetetlenségét igazolja. Az a férfi, ki magas egyházi felavatásban részesült, úgyszintén az a férfi vagy nő, a ki mint szerzetes szü­zességi fogadalmat tett, ha ez azon felekezet hit­elvei szerint, melyhez a szándékolt házasságkötés idejekor tartozik, házassági tiltó akadályt képez, érvényes polgári házasságot sem köthet. Fel- és lemenő ágon való rokonok, testvérek, féltestvérek, unokatestvérek, s a szülők testvérei egymás közt érvényes házasságot nem köthetnek, valamint az egyik házastárs a másiknak imént felsorolt roko­naival sem. A­kik egymással előzőleg bíróilag be­bizonyított házasságtörést követtek el, nem lép­hetnek egymással házasságra, valamint a­ki az egyik házastárs élete ellen bűntettet követett el vagy­ kísérelt meg, a másik házastárssal nem kel­het egybe. Másnak előzőleg tett házassági ígéret vagy eljegyzés a házasságiak nem akadálya, azon­ban a cserben hagyott fél kára megtérítését kö­vetelheti. A házasság ünnepélyességei a következők . A kihirdetés, melyet a megyékben az alispán, a városokban a polgármester élőszóval és hirdet­ménynyel eszközöl. A hirdetés a felek vezeték- és keresztnevén kívül a netán tudott akadályok be­jelentésére való felhívást tartalmazza. A hirdet­ménynek három hétig kell függeni a törvényha­tóság, valamint a jegyesek lakóhelyének községi hirdető tábláján. Az élőszóval való hirdetés úgy történik, hogy a hirdetményt a törvényhatóság tanács­termében nyitott ajtók mellett három egy­más után következő hétfőn felolvassák. Ha a hir­detés után 6 hónap alatt a házasság nem jött létre, a hirdetést ismételni kell. A hirdetés tel­jességének hiánya a házasságot nem érvénytele­níti. A beleegyezés ünnepélyes nyilvánítása az al­ispán, polgármester vagy ezek helyettes e előtt tör­ténik, a­kik az összeadást megtagadhatják, ha va­lamely házassági akadály merül föl vagy a hirde­tésről a felek nem tudnak bizonyítványt mutatni. E határozat ellen a belügyminiszterhez lehet fel­lebbezni bármely határidőben. A házassági anyakönyveket az alispánok és polgármesterek két példányban tartoznak vezetni, ugyanolyan rovatokkal, mint a­minek most az egyházi házassági anyakönyvekben vannak. Ha nem az előtt a törvényhatósági tisztviselő előtt történik az egybekelés, ki a hirdetést teljesítette, az utóbbi a hirdetésről bizonyítványt adni, az előbbi a kihirdetőt az egybekelésről 8 nap alatt értesíteni tartozik. A házassági akadályoktól fölmentést, a fel­és lemenő ágon való rokonok, a­ testvérek és fél­testvérek, továbbá az egyik házastárs s a másik házastársnak fel- vagy lemenő rokonai közt a há­zasságkötés általában kizáratván, a belügyminisz­ter adhat. Az e végett való folyamodást az alis­pánnál vagy polgármesternél kell beadni. A má­sodik és harmadik szóbeli kihirdetéstől s a hir­detménynek egy héten túli kifüggesztésétől a fő­városban a főpolgármester, a többi törvényható­ságokban a főispán adhat fölmentést. Halálvesze­­delem esetén, ha a felek esküt tesznek arra, hogy tudtuk szerint nincs köztük házassági aka­dály, kihirdetés nélkül közvetlenül össze is lehet adni őket, erről azonban 8 nap alatt jelentést kell tenni a belügyminiszternek. Akkor is elen­gedhető a kihirdetés, ha olyanok akarnak házas­ságra lépni, kikről hosszabb idő óta az a közön­séges vélemény, hogy hitvesek. Bírói joga a házasfelek utolsó lakóhelye szerint illetékes kir. törvényszéknek van, mely azonban — ha a házastársak vagy ezek egyike vallását olyképen megváltoztatta, hogy mind a két házastárs ugyanazon vallásuvá vagy valame­lyik keresztyén vallásfelekezethez tartozóvá lett s a házasság egyházi szertartással újra megköt­tetett, s csak az első házassági kötés érvényé­nek megítélésére szorítkozik. Szükség esetén az igazságügyminiszter delegálhat bíróságot. Házassági per folyhat a) a házasság ér­vénytelenítése végett. A pert indíthatják : a há­­zastársak, az atyai hatalmat gyakorló atya vagy gyám, a­mennyiben az ő jogai sérültek, végre a katonai hatóság az engedély nélküli házasság ese­tén. A tiszti ügyész köteles keresetet indítani, ha a felek közt rokonság, vagy házasságtörés miatt akadály van, úgyszintén bigámia esetén. Érvénytelenítést csak azon házastárs kérhet, ki jóhiszeműleg kelt egybe. A védelem mindig a házasság mellett szól. Az állított örökös tehetet­lenség szakértők által megállapítandó s a felek még ezentúl is egy évi együttlakásra utasítandók s csak ezután lehet a házasságot érvénytelennek nyilvánítani. b) Időleges elválás kimondását a felek az illetékes bíróságnál kérhetik, tartoznak azonban előbb szándékukat aj­ illetékes tisztviselőnél be­jelenteni, a ki hal­hat hetenként kétszer békítést kísérel meg, s ha ez sikertelen marad, bizonyít­ványt ad ki. Ha a vagyonra s a kiskorú gyer­mekekre nézve a házasfelek megegyeztek, az el­válás minden további vizsgálat nélkül megenge­dendő, ha pedig kiskorú gyermekek vannak, csak akkor, ha a felek rámutatják, hogy azokról a gyámhatóság által jóváhagyott módon gondoskod­tak. Az időleges elválást az egyik fél is kérheti, ha a házassági kötelék felbontása kellőleg indo­kolva van, vagy ha­ a panaszlott a panaszlót el­hagyta, ha a panaszlott olyan életet élt, mely a család vagyonát, vagy jó erkölcsét veszélyeztette, ha a panaszló életére tört, s annak személyes viszonyaihoz képest súlyosan (tettel vagy szóval­ bántalmazta, ha huzamosan ragadós nyavalyában szenved. Ha a vagyonra és gyermektartásra néz­ve egyezség nem sikerül, a feleket rendes per útjára kell utasítani. Az elválasztott felek ismét egybekelhetnek, tartoznak azonban ezt az illeté­kes hatóságnál bejelenteni. c) A házas­ág felbontása kérhető bármelyik­­fél által az illetékes bíróságnál: 1. ha házastársa házasságtörést követett el, 2. ha őt elhagyta a bírói intésre, vagy a midőn tartózkodási helye nem tudatik, bírói hirdetvényi felhívására egy év alatt vissza nem tér; 3. ha életére vagy egészségére veszélyesen tört vagy őt súlyosan ismételve bán­talmazta ; 4. ha házasságtörés elkövetésére csábí­totta vagy kényszerítette ; végre ha az egyik há­zastárs holttá nyilváníttatott, a házasság megs­ütő­­nek tekintendő. Ha mind a két fél legyőzhetetlen ellenszenvet érez egymás iránt, s ezt egy évi bí­róilag kimondott időleges elválás után is fenntart­ják, a házasság felbontandó. A házasság felbon­tása után a felek ismét, még egymással is össze­­kelhetnek, csupán azok nem léphetnek egymással házasságra, a­kik előbb házasságtörést követtek el , a­ki a bűntettben részes volt. Terhes asszony szülése előtt, ha pedig terhessége kétségbe vona­­tik, 6 hónap előtt nem léphet újabb házasságra. Ha a terhesség szakértők véleménye szerint nem valószínű, a belügyminiszter három hónap lefolyta után engedést adhat. A bírói eljárásé ugyanaz, melyet házassági perekben a törvénysziékek eddig is követtek. Külföldiek a saját hazájukbeli személyes ké­pességen kívül a jelen törvény szerint személyes képességüket is tartoznak igazolni. Az országon kívül polgári hatóság előtt kö­tött házasságokból származó perek szintén a kir. törvényszékek elé tartoznak, s azzal a kivétellel, hogy a személyes képességre, a kihirdetésre s az összeadás módjára nézve a házasságkötés helyé­nek törvényei irányadók, a jelen törvény intéz­kedései szerint bírálandók el. A törvény ezenkívül átmeneti intézkedésül a külföldön kötött honpolgárok polgári házasságát érvényesnek ismeri el, s kijelenti, hogy a törvény­székek előtt indított perökben, melyek e törvény hatálya területén kívül polgári hatóság előtt kö­tött házasságok tárgyában indíttattak, a jelen tör­vény szabályai alkalmazandók. Végül a törvény büntető határozatokat állapít meg az áthágó tiszt­viselőkre. A végrehajtással a belügyi és igazság­­­­ügyi miniszter van megbízva. — Add meg pénzemet. — Holnap szívem, korán reggel, utolsó krajczárig. — Jól van, szólt Koniuschko, holnap korán, de ha holnap meg nem kapom, mindnyájatokat megbotollak. — Holnap megbotolhatsz, megölhetsz, de most igyál. — Egyedül nem, igyál te is testvér, gagyo­gott a paraszt, baráti poharat aranyos Isaakom. Ilyen zsidót már szeretek. Satanov ivott az üveg­ből, így szivem, most csókolj meg. Mindketten a rostélyhoz nyomták fejeket s a részeg paraszt most gyöngéden megcsókolta Sa­tanov urat. — Most már menj aludni Koniuschkom, ér­ted kedves barátom? — Megyek testvér megyek, de neked mu­zsikálnod kell, vedd csak hegedűdet. — Miért ne, szívesen. Nyolcz női kar hiában fogta Satanovot, vet­te a hegedűt, kinyitotta az ajtót. A paraszt tán­­czolni kezdett, Satanov előtte menve kivezette az udvarból s még jó messzire hangzott hegedűje s éneke : „Világíts hold, világíts hold, Csendes éji utamon. Nincs hatalmam arra, hogy ne imádjalak angyalom.“ (Népdal.) Ez volt Satanov második hőstette. — Rosz vége lesz szegény Satanovnak, bi­zonyára rossz lesz, mondogató a nagymama, sze­gény nagyon vakmerő. Ősszel rablók mutatkoztak a vidéken. Sok mindent beszéltek felőlök, a­mi a szegény vieni­­zai családot csak félénkebbekké tette. Egy hideg, világos éjjelen, kopogtattak a nők szobája abla­kán. Mindnyájan felébred­tek, félelmükben kiálta­ni sem mertek. Tarnopolitó asszony a férfiak szo­bájába surrant, férjét és Satanovot felriasztó, a nagymama nem elégedett meg ez­úttal a fegy­­verek elrejtésével, hanem a puska és pisztolyok sárkányait lecsavaró, a régi lengyel kard marko­latát letörte. — Bizonyosan rablók, suttogó a talmu­dista. — Adjunk nekik enni, inni s kevés pénzt, akkor talán nem bántanak, szólt Tarnopol úr. — Eredj ki Isaak lelkem, könyörgött Marjem, szavait legédesebb pillantásával kisérve. — Én legyek tiétek Kapores ? mormogott Sa­tanov, az ablakhoz kullogott, s ki­tekintett a függöny mellől. Hangos kaczajra fakadt. Nem rablók voltak, hanem egy szegény éjjeli madár oltalmat keres­ve az éjjeli fagy ellen. A kedélyek nagy ne­hezen lecsillapultak, s elmúlt az éj rablás, gyilko­lás nélkül. Más­nap Satanov összekutatta a fegyvereket s látta minő állapotba jutatta Bembelles nagyma­ma azokat, végre össze bírta szedni a sárkányo­kat, a markolatot, de a csavarok eltűntek nyom nélkül. — Eltökélte, hogy este dolgát végezve elmegy Miadus nevű kovácshoz s rendbe hozat mindent. El akarod veszíteni fiatal éltedet Isaak ! jajveszékelt a nagyma,­e Miadus zsidó ugyan, de káplár volt a vasasoknál, s félholtra ver mindenkit, ki rá mer nézni, s lánya a Trézsi vadabb, gonoszabb, mint atyja. Mindnyájan igyekeztek lebeszélni szándé­káról, de Satanov úr vállára véte puskáját, övé­be dugta a pisztolyokat, s felköte a fringlát. Épen elindult, midőn Tarnopolna asszony vissza­hitta, a kályha füstölt, azon kellett iga­­zitni. Satanov csakugyan rendbe hozta a kályhát, s elindult, a verejték gyöngyödzött arczán, kezével letörte, de mivel keze kormos volt, arczát is egé­szen összekormozta. Senki sem akarta hinni, hogy Satanov ur­ban csakugyan lesz bátorság az óriás vad kovács­hoz elmenni, szóból szó lett, Tarnopolné lámpát gyújtott, s a nagymama és Tarnopol urat kivéve az egész pereputy követő Satanov urat. Borzasztó félelmet állt ki Satanov ur, mig a falun átment. A nagy kuvaszok jobbról, balról szorongatták s ugatták veszettül. — Miért is van ily sötét, sóhajtott, hogy e kutyák nem látják a puskát és a kardot! Az is­ten egészen elhagyott! Végre szerencsésen elver­gődött a kovácshoz, benézett az ablakon. Miadus és leánya ép asztalnál ültek. A lány pillantotta meg először Satanovnak a kovácstűz által réme­sen megvilágított kormos arczát, és puskája csövét. — Nézd Táti egy rabló, suttogott befestet­te arczát és fegyvere is van. — Csendesen gyermekem, bizonyosan még többen is vannak, jól kell fogadjuk, különben még agyon lőnek. Satanov puskája, pisztolyai és kardjával be­lépett. Miadus barátságosan fogadta és kezet nyúj­tott, a szép Trézsi étellel itallal kinálta meg. — Köszönöm szépen, szólt Satanov, három csavarra van szükségem, egyébre nincs. Tarnopol úr öcscse betekintett az ablakon. — Látod lányom a többiek künn vannak, súgta Miadus leányának. Trézsi készséggel keresett csavarokat, s a kovács segített felilleszteni a puska és pisztolyok ravaszait. — A kardot itt hagyom, erősítsék rá mar­kolatját, holnap érte jövök s kifizetem az egész munkát. — Oh ! tőled nem fogadok el pénzt. — Hisz te pompás ember vagy Miadus, fe­lelt Satanov, ha ilyen barátságos vagy, kérlek ki­sértéss­el valaki által, a­ki világítana is előttem a falu végéig. — Minden esetre, én magam megyek el, vállalkozott a bátor Tercsi, felölte fekete báránybö­­rös ködmönét, meggyújtá lámpája gyertyáját, s léptetett előre. Satanov­a hallgatva követé, azután melléje lépett s bátran megszólitá: — Trézsi, miért vagy oly gonosz, hogy senki sem mer hozzád közeledni, hisz oly szép vagy ! — Ilogy szép vagyok-e azt nem tudom, de hogy gonosz vagyok az igaz. — Tudod-e, hogy mindazonáltal nem fé­lek tőled, sőt jobban tetszel, mint bármely más leány. „ __ Te vagy az első férfi, a­ki nem fél tő­lem, felelt Trézsi, s ez tetszik is nekem. A falu végén megálltak, Trézsi búcsúzóul kezét nyújta, Satanov pedig magához ölelte és szivéhez szok­ta. __ Meg akarsz ölni ? Kérde reszketve a leány. — Ugyan mit gondolsz! meg akar a*'* kölni szép Trézsi. Ezzel kétszer megcsok®1 ^ szőnöm, itt már hon vagyok, s a nem­et. mutatott. — De ki vagy tehát? . . — Én? én Isaak Satanov, Tarnopol ui­kaöcscse vagyok jó éjt Trézsi! A vak leány mintegy megbárölto­­ kérdő önmagát: miért is ijedt meg elő i­gyen, s hogy engedte magát el, kog"ja, csókoltatni általa ? Mielőtt azonban tisztába jöhetett volna, Satanov eltűnt a mályban. . » — Csókot rabolt tőled a zsivány­a atyja, a mint haza érkezett. — Honnan tudod ezt? .jjp — Hogy ne tudnám, egészen — Hisz nem rabló, hanem Isaak — Igazuk van az embereknek,­­ bátor ficzkó. Otthon csendes bámulattal fogta urat, s a bennmaradtaknak dieszel­t­e ; bátran beszélt a vad kovácscsal, nősz­erózsit is kétszer megcsókolta. „ — Hős ó, kit Isten küldött Jiu bé el sem bocsátom magamtól.“ 8 napos Ur. Másnap fekete bárány bőrös '­­ f piros csizmájával lábán, kezében , jelent a bősz Trézsi, valóban inka, jan ! mint zsidó lánynak nézett ki. Min ' ijedtek tőle, csak Satanov nem. ., zjpí^l — Itt van kardja-síólt szendén­yi, de tudja-e az egész falu beszéli ma i ^ l j éjjel kétszer megcsókolt ! Mit tégy . ^ jí — Mond inkább kedves jó tegyek ? — Ha becsületes ember, — Ha beleegyezel, én boldog JU JLJ U JJ 1.1 Szentpétervári dolgok. A hangulatot az orosz fővárosban, legalább némi tekintetben, nyugodtabbnak mondhatjuk, de­­ csak annyiban, hogy a rendőrség szigorú intéz­kedései és nyomozásainak végre sikerült oly fel­fedezéseket tenni, melyek a nihilisták szövetsé­gére és terveire biztosabb világot vetnek, sőt nagy részben biztos szálakat szolgáltatt­ak a rendőrség kezébe. Ezeknek következtében azt hiszik, hogy a nihilisták kissé megrettenve, legalább egyelőre felhagynak merényleteikkel, sőt annyival inkább hiszik ezt, mivel — mint már említettük — az orosz kormány internationális fellépést fog indít­ványozni és részben indítványozott is, a nihilis­ták ellen. A rendőri nyomozások újabb eredményei közt legérdekesebb és legfontosabbnak tartják a Petersburgskaja Storona városrészben tett felfede­­zést. Itt ugyanis oly iratok birtokába jutott a rendőrség, melyek nagyon sok magas állású egyént kompromittálnak. Akadtak egy névsorra is, mely sok olyannak tartalmazza a nevét, kik a czár­­gyilkosságban részesek. Ilyenekül van e jegyzék­ben megnevezve a kereskedelmi kamara több tag­ja is, kiket azonnal el is fogtak. Nyomára jött a rendőrség annak is, hogy mely vidéki városokkal vannak a nihilisták összeköttetésben. Ezen felfedezések következtében Moszkvá­ban, Kievben és Charkowban többen fogattak el. De ugyancsak onnét sokan menekültek el, még mielőtt a parancs elfogatásukra oda érkezett vol­na. Várjon Pétervárból vették-e az intést vagy pedig azon helyen, hol időztek, még nem tudhat­ni bizonyosan. A forradalmi végrehajtó bizottság csak II. Sándor czár halálát határozta el, nem pedig fiáét is. Ha az utóbbi azon na­pon, melyen e gyilkosság történt­, apját nem hagy­ta volna el, őrangyalul szolgált volna neki. III. Sándor csak f. hó 19-én kapott vnté­t a forradal­mi végrehajtó­ bizottságtól, de ebben nem volt egyéb mondva, mint az, hogy ne lépjen apja nyom­dokaiba. A rendőrség közül is sokakat azon gyanú terheli, hogy a nihilistákkal szövetkeztek, de még eddig csak Mavrinski tábornokot tették le hivata­lából, noha őt szabadlábon hagyták, mivel egye­bet nem tudtak ráfogni, mint azt, hogy nem volt elég szemes a Malaja Sadoraja utczában létező robbantó aknák felfedezésénél. Az évrendszabályok megkettőztettek a czár halála óta, a kozákok őrjáratai éjjel nappal czir­­kálnak az utczákon. Nagyobb csapatok pedig a téli palotában és az Anicskoff palotában vannak elhelyezve. Egy napról a másikra nagyobbszerű igen komoly eseményektől tartanak és a legki­­csapongóbb kószahírek és kacsák köröztetnek a la­kosság közt. A czár temetése alkalmával is fél­tek attól, hogy a nihilisták új csínt hoznak színre s az összes czári gárda töltött fegyverekkel és ki­vont élesített kardokkal volt ellátva minden eshe­­­tőségekre készen. Meg lehet, hogy az uj czár je­lenléte akadályozhatta meg az új merénylet ki­törését, mert nagyon feltűnő, hogy a nihilisták az utóbbi iránt mindenkor, még czarevics korá­ban is nagy elnézést és kíméletet­­tanúsítottak. A­ vizsgálatok kiderítették, h­ogy hét hete idő­­ben a fővárosban nyolc­ helyen nem kevesebb, mint 200 púd (hatvanhat mázsa) dinamitot gyár­tottak. A gyártásban százötvennél jóval több em­ber vett tényleges részt. A novemberi per óta a nihilisták sorába lépett egyének számát Pétervá­­rott a rendőrség ezernél többre teszi. Figyelmet érdemel, hogy az új elemek nagyobb része sokkal jobb társadalmi osztályokhoz tartozik, mint az eddig elítélt nihilisták. A legutóbbi elfogottak közt van hat jogász, két technikus, egy orvosnövendék stb. A többiek nagyobbára fiatal nemesek, kik a legjobb társasághoz tartoznak. Konstatálva van, hogy Rabozow-Orlow, midőn esténkint bezárta sajtosboltját a Szadovaja-utczában, igen gyakran Metsersky herczeg, Lieden herczeg miniszter, Bobrinsky gróf fővadászmester, Chancy tábornok franczia nagykövet és mások szalonjaiban jelent meg, sőt udvarképes nemes, az udvari mulatsá­gokban is részt vett. A párt egy másik vezetője, Ivanov a külföldön hosszas időn át igen bizalmas érintkezésben állt Gorcsakov herczeggel, míg az utóbbit Parisból nem figyelmeztették. Iwanow Pé­ter, kit M­awrocki lakásán véletl­es rendőrség, rögtön mint „az All, WW gyilkos“ mutatta be magát s andr°%­­zott, hogy oly könnyen elfoghaJJp0l.Í1 czan vagy a lakásomban talál­tak • i 'ÍJI — úgy revolverem is közbe szólf­­ menekültem volna. Tudom 71 ToS ’ meljr. régóta éhezik a k"TM ", is gyönyörű revolverről azt mond­ 4 VI csak 35 rubelbe kerül, mert a^1A­­T számmal rendelte meg az ilyen 18t4Píit,­ egyes eladásban legalább 45 r2et is Nehány bűnjeibe! Vanderbergen kö­­vetkeztetik, hogy ő volt Hartmann ki vaban s hogy Seljabownak hívják ban tagadta azonosságát Seljabowv»6*-1 Csak midőn Dorshipski álla fordult s azt monda neki- Kmiz?"0** L 1874-ből, ön Seljabow« 1'’gi­zatos szolgája.* Lakásán dinamitot !­-3 a fogás annál jelentékenyebb elhalt nihilista vallomásaiból kitünit ?olin­bow a losovo sebastopoli vasúton 1 rényletnek részese volt. Andrei Se­r'“­i missow jaroslau kis polgár neve A V.­denberg állításai szerint ritka eszü “z M ronsta párt hive­i részt vett a Dirt ber’ ‘ t­ és chaikowi gyűlésein. F­roska lett Risszakov vallomásában a többit­­monda, hogy egy hét előtt találkozol , kik meghagytak neki, hogy vasárnap P orosz czarra. Azt tudta, hogy előtte as társak segítségére lesznek. A Kah.ii!'99’ mellett sétálta, a rendőrség intézkedő tudta hogy mindjárt elhajtat előtte a 7 fiatal leány jött vele szembe, egy fehér burkolt csomagot adott át neki s utasítá­s a császár hintájához dobja. Hogy a 77’­­ vég miből állt, azt nem tudja, k­i A czárgyilkosok­ elleni per termi halasztották, mert tegnap Perovska nihilistanőt fogott el a rendőrség, ki­vel Hiszakovnak, a czár megölésénél s Hart a moszkvai vasúti merényletnél. Pernod a vizsgálat kiderítette, a márcz. 13-iki 7 főintézője volt Hosszabb ideig Pétervárott is Tegnapelőtt az utczán, a­mint szánkázott d­ták. Perovska kis termetű sovány nő, / szerény, senki se gyanítaná benne a nihilista/ Zseljakov nem akar védőt. A többi vádlott", kap, mint az előbbi pörök alkalmával az volt, hivatalos védőt, liberális érzelmű hin­­s­tervári ügyvédet, kik az előbbi szocialista/­ből ismeretesek, és pedig Vnkovszky Jessi­kovnak, Charturak­ Mihajlovnak és Gerte Ha Helfmann asszonynak védője. A perban 80a fog szerepelni, köztük 5 haldokló, a tárgyú napon át félbeszakítás nélkül fog folyni. Az orosz kormány új politikájára bün­­tetést vonnak abból a körülményből, hogy Tas császár születése napján valamenynyi nagyin­­ látogatást tett a pétervári német nagykőnt Még a fiatalabb nagyherczegek is megjelent német nagykövetségben, továbbá Oldenburg [ Leuchtenberg herczegek. Vladimir nagyba­­­czár külön megbízásából mondotta el a fi­­fs­­ágokat. Skodó ház tagjai, a­kita szersmind porosz ezredek tulajdonosai, pz egyenruhában jelentek meg. A nagyherceg«*] a német nagykövetségben tett látogatása, a „N. freie Presse“ írja, arra vall, hogy or­szág és Németország viszonya nem fog n­e­szenvedni. Más esztendőkben Vilmos császár é­letése napján ugyanis csak a diplomatic tu­dott tisztelegni a német nagykövetnél. A fiai kar ta­gjai közül Chanzy franczia nagy* _ nem jelent meg, tegnap ellenben az orosz tóságok viselői átadták névjegyüket a németi követségben. BELFÖLD. Tord­a, 1881. márczius d­örömmel értesítem tkts. Szerkesztő.1 •­­miszerint a hazarészünkben üdvösen szép virágzásnak örvendő kolozsvári ipar egylete­i munkássága nem maradt hatás neio­­ros ifjúságára sem , mert a kolozsvári

Next