Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1881-05-28 / 121. szám
ujcmsík évfolyam SZERKESZTŐI IRODA • W'íWí*“ “ “ “áí1 *“« «W« kW«,*,,., AZ „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagj helyben házhoz hordv*. .......................Ia f1*' Hl negyedévre . . 6 frt. Egy hón helyben U# o min egy non neiyven fí'fft Err«8 SZíni ár“ helyben 4 kr- üdéken 5 kr. W mindeDBftp' * vasá-- ünnepnapok kiléte!^ Kd*ir«tok nem adatnak » frt. 1 frt. 121. 855am. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. TE3ati ULlad^s. Kolozsvár, szombat, május 27, 1881. KIADÓ-HIVATAL. : Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyiltterek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott garmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal. Nyílttéri csikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. Csak jajgassanak! A kormánypárti lapoknak nagyon roszul esett az Irányi kemény leczkéje. Mostcsak eltörnék , olyan embertől, ki ninnt komoly politikus hírében, ki nem vivi ki magának a tekintélyes publicista nejt nem vennék ily rosz neven át keserü labdacsokat. De az Irányi piluláitól fölötte fanyar képeket vágnak. Sehogy sem tudják emészti azokat. A hatást, melyet e beszéd tett, szokott fegyverükkel nem tudják ellensúlyozni. Más emberrel szemben könnyen túlteni magukat a nehézségeken. Elkezdenék a régi nótát. Személyeskednének. Az egyiket elneveznék a legjobb esetben is idealistának, a másikat bolondnak, a harmadikat szamáréta elismeréssel nem volnának egyik iránt sem, mert hát Baross Gáboron, Láng Lajoson és Móricz Pálon kívül nincs több gondolkozó az országban. De Irányi Dániel más tekintetek alá jtn. Vele nem lehet oly könnyen elbánni. E férfiúval szemben volt a kormánypárti sajtónak egy kis lucidum intervalluma. Tehetségről úgy mint modoráról mindig elismeréssel szólottak. Az eként sokszor kimondott véleményt lehetetlen huszonnégy óra alatt teljesen megváltoztatni. Vannak erkölcsi lehetetlenségek, melyeket a kormánypárti sajtó is respectálni tartozik, így se sokat hisznek nekik. Egy-egy kicsit az „Ellenőr“-nek , kevesebbet a „Hon“nak, a „Kelet“-nek épen semmit. E kétes hírnevet nem veszélyeztethetik még azzal is, hogy csupán azért, mivel Irányi Dániel eltelve keserűséggel, hangot adott won mély és indokolt megvetésnek, melylyel puritanizmusa a kormány és pártja iránt viseltetik, eltagadják mindazt a jót és dicsér Út szíídisr TrAnkra .Jr.J . - t etet is amolyan számba venni, milyenben mi szoktuk az ok Ivánka Imréjét, vagy hogy közelebbi példával éljünk, azók Tisza Lászlóját (Micsoda kompánia !) Szokott fegyverüket tehát nem használtatják és igy nem marad más hátra, mint nyakra-főre jajgatni. Rosszul esik ugye ? Ugye fáj az igaz szó ? Hát csak fájjon ! Nekünk is fájt, midőn pártunk megdönthetetlen argumentumaira puszta szavazással feleltek. Nekünk is fájt, minden a lelkesületszinte meggyőződésével szemben utálatos Cinizmussal mosolyogtak. Nekünk is fájt, min láttuk a léhaságot, az önzést, a czimtáraságot és a legrútabb rabulisztikát országuk ellen fordítani. Hát csak fájjon ! Gondoljanak vissza, mi történt azon hat mlatt, mióta a Tisza Kálmán uralkodása pusztítja Magyarországon a közéletet. Mi lett a vármegyéből, e fajjellegünkből, természetünkből kifejlett s ősidőkben gyökerező institutioból ? Konfiskálták a közgyűlés jogait s reá ruházták arra a korösszülöttre, mely közigazgatási bizottság elnevezése alatt gyűjti magába a legheterogénebb elemeket, s válik fekélyévé az egészséges közigazgatásnak. Hát azt elfelejtették-e, hogy mikor függesztették fel a bírói függetlenség fundamentális elvét, hogy társadalmunknak e tiszteletreméltó szakképzett osztálya is a Tisza Kálmán végzetszerű kezében elveszítse meggyőződésének önállóságát? Emlékeznek e Bosznia okkupálására ? Alkalmunk lett volna hazánkat biztosítani azon veszély ellen, hogy Maszkaország tért foglaljon az Aldunánál, s igy ránk nézve is veszélyessé váljék a szlávizmus. De kormányunkban sem erély, sem belátás nem volt ehez. Említsük-e a közgazdasági kiegyezést? Minden anyag megvolt ahoz, hogy Magyarországot virágzó állammá tegyük és engedve a képzeleti kényszerhelyzetnek a kormány mindent megtett, hogy Magyarország gyarmata legyen Ausztriának, kiszolgáltatva osztrák-financziának, kereskedelemnek és iparnak!! Jó lesz mindezekre megemlékezni. Jó lesz azt sem felejteni el, hogy az adóprés apparátusa csak most szünetel a választások küszöbén, majd megindul az is gőzerővel. Láthatják, hogy nekünk is volt jajgatni valónk elég. Nem a szó fáj, hanem a tény. Őket most csak a szó sebezte meg. Hát csak jajgassanak! L. t aegra. Büdő Jancsi. — Székely népballada — Kopognak, kopognak, Bedőné ajtaján, ,As vajon ki jöhet Hajnal óra táján — Nézz ki fiára, nézz ki, Legküssebbik fiam, Ereszd bé a vándort, Hogy alegyék nálam. »Én nem mönyök, én nem raöngök, Met én félök tőle, Hátha az ökeme — Katonaságba vitt Legnagyobbik bátyám.“ Fölugrott az annya, Nem várta hogy mongya: Kéj föl, kéj föl édes anyám Borul a vállamra . . . ,Hát hogy jöttél haza?* •Tiszt ur eleresztett !« ,Hát miért éjszaka? •Nappal nem lehetett !« »Istenem, istenem, Elszakadt a gúnyád, Jere el te velem Szilás-Kereszturra Veszek ott mást reládl! »Nem mönyök én veled Szitás-Kereszturra, Kapok én egyebütt Ulaton uj gúnyát, Pájin rámás csizmát. ,Istenem, istenem Be sárga az arczád egyél, igyál itthon Jó szüvel lát anyád, »Ne kérdezd azt, ne Irdözd azt, Bödő Gyomé édes anym, Jó barátom vöt az erén, Az adta a gúnyát rejar. ,Dugd el fiam, dugd, Tiszta uj szokmányod, Hosszuszáru csizmád, Báránbőr sapkádot.* »Ki keresett ingom, Anyám, édes anyám ? Esmét kopogtatnak .Zsandárok vólaki, Bödőné ajtaján Megfőzött puskával, ,Kej föl fiam, kéj föl Azok kerestek itt! Legkisebbik fiam, . . , Ereszd be a .«Adort, megragadó« „ 1 xi xi ! Erre Bodo Jancsi, Hog, alugyék nálam/ De jmi. — Zsándár jő, zsándár jő, Me’ két zsándár ott vót. Puska van a vállán, Jaj neked, jaj neked, — Add me£ magad, idd meg, Legnagyobbik bátyám. Hirös Bödö Jancs. Ki katona vótál, ,Nincs itthonn, nincs ithonn, De ott sem maradtál, Kiment az erdőre Becsületes vótál, Fát szedni a tűzre. Annak sem marattál — — — — — Rengeteg erdőbe Élig mönének el Fosztogatni jártál. Kevés zsándár urak, , , Haza jöve Jancsi 'Ne fuSS fiantem fuss Haza jőve Jancsi. Met raegle a zsandár ,Hol kaptad, hol kaptad »Hadd lőjön, hadd lőjön, Tiszta új szokmányod, Nem kell élet imár ! Hosszuszáru csizmád, — — — — _____ Báránbőr sapkádat V* — — — — « r -A n n rl * 1 A----------------- v tóságok által már mindenütt eszközöltetett, s az arra vonatkozó adatok már beterjesztettek a belügyminiszterhez, a királyi meghívók a jövő országgyűlésre azon összeírás alapján fognak eszközöltetni. — Az országgyűlés befejezésének napja még nincs végleg megállapítva s még nem bizonyos, hogy május 31-én, vagy jun. 2-án fgja-e ő Felsége trónbeszéddel az országgyűlést befejezni. — Az országgyűlési szabadelvűpárt tegnapelőtt értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, elsősorban tárgyalás alá vétetett és elfogadtatott a Tiszavölgy ármentesítése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről szóló tvjav., melyhez hozzászólottak Tisza Lajos, Ordódy Pál közlekedési és Szapáry Gyula gr. p.v.miniszterek, Jankovich Miklós, György Endre, Békássy Károly, Tisza Kálmán min. elnök, Horváth Gyula, Fónagy László, Hieronimy Károly és Láng Lajos. Ez alkalommal felszólalt Hosztinszky János a Duna Pozsonyon alul eső vizének és Prileszky Tádé a Morva vizének szabályozása érdekében. Ezután felvetettek és elfogadtattak a közmunka- és közlekedési miniszterium részére 1881-re szükséges póthitelről és a szegedi kir. törvényszék és fogház számára emelendő épületekre vonatkozó tvjavaslatok. A tiszavölgyi társultról és annak központi bizottságáról szóló tvjasl. a pénzügyi biz. jelentése értelmében a napirendről levétetett. Paufer Tivadar igazságügym. előadja azon válaszok tartalmát, melyeket Széll Györgynek az uzsoratv. módosításáról és Tischler Vinczének e szepsi-i bírósági tisztviselők korteskedéséről szóló interpelláczióikra adni szándékozik. A válaszok helyeslő tudomásul vétetvén az értekezlet véget ért. A katonai határőrvidék bekebelezésének végrehajtása körül nehézségek merültek fel. Mint a N. Fr. Pr.-nek távirják, gr. Pejacsevich a miniszteri tanácsban így kiáltott fel: „Uraira, ne tegyék önök lehetetlenné a bánt!“ Pejacsevich azóta nem hivattatott meg a min tanácsba. Zsivkovics Zágrábból Budapestre utazott. Egyszersmind fölemlíthetjük, hogy Horvátországban a törvényhatóságok egyre-másra felszólalnak . Fiumét reklamálják; legközelebb Fiume megyének is felszólalása várható. — Más forrásból ezt jelentik: A határőrvidék bekebelezése tárgyában a legközelebbi napokban ő Felsége elnöklete alatt miniszteri tanácskozás lesz. — E tanácskozásokban gr. Pejacsevich bán is részt fog venni. A bekebelezési modalitások most véglegesen lesznek l bumkhin is. Pártélet. Gyergyó-Tölgyesről május 24-diki kelettel írják lapunknak. A gyergyói várkerületben most tartja Sántha Lajos kormánypárti képviselő körútját. A tölgyesi járásban 23 dikán való hivatalos fogadtatása a szolgabirák, községbirák, körjegyzők, írnokok, a képviselő sógora s a magy. kir. vesztegintézet — szóval kilencz szál lelkesült választó által. Másnap, azaz 24-dikén, núrvfbnatnn a szódét. Hogy miről adhatott számot, nem tudjuk, mert mint képviselőnk a Sándor-utczai palotában még választói érdekében sem hallatta egyszer se hangját. Vajha megelégelné. képviselőnk az ily kétes dicsőséget s engedne egy olyannak helyet, aki nemcsak egyesek nagyravágyásának kielégítése érdekében koptatja a miniszterek ajtaja küszöbét, hanem ki képes s közjó, e kifosztott, szegény, pusztulásnak indult székely nép érdekében szóval és tettel is valmit tenni. Ezen rajta leszünk mi is. A b.-ujfalui kerületben is .Tétjeit adott magáról a függetlenségi párt. Fényes Géza ügyvéd ugyanis — írja a „Tiebretan“ — a b.ujfalui és pár vidéki községbéli 40-s etvű—falyásosabb választókat május 25 de. 10 órára magán értekezletre hiván össze, s értekezleten oly számosan jelentek meg a vasztók, hogy pártgyűlésnek is megjárt volna, elhatároztatott az értekezleten, miszerint folyó év junius 2-dikán egy nagy pártgyülés tartassák B.jfaluban, mint a választó kerület székhelyén a „prona“ czimü vendéglő helyiségében, melyre az egész választó kerület függetlenségi elvűálasztói meghivassanak. — E gyűlésen a párt megalakulván s szervezkedvén, a képviselőjelölés is meg fog történni. Megállapíttatott egyszersmind a nagygyűlést összehívó „Felhívás“ szövege minden változtatás nélkül. Csongrádon Csatár Zsigmond függetlenségi párti képviselő ezerekre menő nép előtt tartotta meg beszámoló beszédét, mely a választóknál nagy lelkesültséget keltett. Csatár újból kikiáltatott jelöltül. A füzéri kerület függetlenségi pártja Bodnár Antalt léptette fel jelöltül, ki nagy népszerűségnek örvend a kerületben. Mohácson tegnapelőtt tartotta Dárday Sándor beszámoló beszédét. A soproni szabadelvű párt múlt vasárnap tartott közgyűlésén Trefort Ágoston minisztert kiáltotta ki jelöltül s egyúttal egy küldöttség választatott, mely a minisztert a jelöltség elvállalására felkérte. A rumi kerületben ismét Istóczy kiáltatott ki jelöltül. A hosszupályii választókerület szabadelvű pártja e hó 22-én megalakult. A pártértekezlet tagjai Szunyogh Szabolcsot elnökké ; Papffy Justin n.-létai gör. kath. lelkész és kerületi esperest, Bernát István h.-pályii lakos és földbirtokost alelnökökké ; Nemes Ferencz pocsaji és Boruzs Sándor h.-bagosi lakosokat jegyzőkké választották. Jelöltté Szúnyog Albert kiáltatott ki. Budapest főváros IX és X-ik kerületi választói tegnapelőtt népes értekezletet tartottak Hets Ödön elnöki megnyitója után. Herman Ottó közkívánatra német nyelven mondott egy sikerült szónoklatot, kárhoztatva a közös hadsereg intézményét, kijelentve, hogy pártunknak egyik fő célja, az önálló nemzeti hadsereg behozása. Statisztikai adatokkal mutatta ki azt az óriási költséget, melyet oly hadsereg részére adunk ki, amelyhez bennünket semmi érdek sem csatol. Az önálló nemzeti bank az, melynek kivitelét a függetlenségi párt másodsorban tűzte ki. Beszédét avval végezte, hogy mint három év előtt, most latában kiolthatja, a IX. és X. kerület rogis Bjkényi Nándor képviselő szólott folytonos helyeslések és éljenzések által megszakítva. Thaly Kálmán éltetésével ért végett a gyűlés, mely után kedélyes mulatság rögtönöztetettt, melyen természetesen Thalyt folytonosan éltették. Dorozsma városában Novák Gusztáv ottani képviselőt, a függetlenségi párt újból egyhangúlag kikiáltotta jelöltül. Novák Gusztávot nagyszámú lovas bandérium fogadta, s a város szépei fehérbe öltözötten virágokkal hintették tele útját. Délben 200 teritékü bankett volt, estve tánczczal egybekötött népünnep. Kistelken hasonló lelkesedéssel fogadák s kiáltották ki jelöltül Novák Gusztávot. Radnán a mérsékelt ellenzék Biró Sándort léptette fel. Szt-Endrén a mérsékelt ellenzék jelöltje A* uj Készom-------VAfB- SS?««* • i«“ség ell-lalására. . , választmáAz édes anyának Agygyatok gyász ruhát, Hogy sirassa benne, Legnagyobbik fiát. Közli: Julius. Örökkévalóság. 11. A szellemi működés mint előnyilvánulás. „Mi sem múlja felül azon örömet, melyet nekünk a természet tanulmányozása nyújt. Titkai oly mélyen rejlenek, hogy ki nem puhatolhatjuk, de mégis meg van engedve és adva, hogy azokba időről időre bepillanthassunk, s az a körülmény, hogy a természet végül is megfejthetlen marad, folytonos vonzódással késztet újabb és újabb bivárlásokat tenni.“ A közönségesen világnak nevezett mindenségben létező tárgyvilági testek és tüneményekről az öntudatos állapotra fejlődött embernek csakis a közvetlen tapasztalat útján lehet és van tudomása. Érzékeink képezik azon egyedüli s a tapasztalat „sine qua non“-jául tekinthető eszközt, melyre elkerülhetlenül szükségünk van, hogy valamiről tudomással bírhassunk. A közvetlen érzéki tapasztalat alapja tehát minden ismeretnek, egész szellemi világunknak. Hogy ez így van, arról meggyőződhetünk, ha azon bennünk lakozó vagy helyesebben, lényünktől elválhatlan valaminek, mit szellemnek nevezünk, fokozatos fejlődésén, gondolatban elemzőleg és oknyomozólag visszafelé haladva, megállapítani törekszünk azon mozzanatokat, melyek a szellemi fejlődés egyes szakaszait s mintegy fordulópontjait képezik és kimutatni igyekszünk, hogy a közvetlen érzéki tapasztalatból miként lesz ismeret s az ismeretből tudomány; egyszóval, min alapszik és miként fejlődik szellemi világunk? Az öntudatos szellemi lét legelső mozzanatát azon hatásban kell keresnünk, melyet egy tárgyvilági test vagy tünemény érzékünk vagy általában érzékeinkre gyakorol. Ha e hatás által öntudatunk figyelme felkeltetik, vagy■ más szóval — e hatás bennünk öntudatra emelkedik, ezen állapotot megfigyelésnek mondjuk. Hogy a hatás és a megfigyelésnek nevezett állapot közt könnyen belátható különbség van, fölfogható és teljesen megérthető azon egy körülményből is, mely szerint tekintetünk néha lehet egyes tárgyakra irányozva anélkül, hogy azt látnák, mert figyelmünk valamely körülmény által egészen más irányban tartatik lekötve. A megfigyelés által bennünk keletkező képmását az illető tárgynak vagy tüneménynek szemléleti képmásnak hívjuk. A szemléleti képmásnak a tárgy látása nélkül történő visszaidézése nem más, mint az a valami, amit képzeletnek mondunk. kérni Kautz Gyula képviselőt, hogy beszámolóját pünkösd vasárnapján tartsa meg. A párt azután tartja meg értekezletét a jelölés tárgyában. I fi ORSZÁRGYITLEP: A képviselőház ülése május hó 26 án. Elnök: Péchy Tamás, Jegyzők: Antal Gyula, Baross Gábor, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gróf, Pauler Tivadar, Kemény Gábor báró, Szende Béla, Bedekovich Kálmán. Elnök bemutatja a főrendiház elnökének két rendbeli átiratát, szentesített 1. czikkek eredeti példányainak az országos levéltárban történt elhelyezéséről. Bemutatja Bobory Károly kántor tanítónak kérvényét, melyben a miniszteri tanácsnak 1872. évben a pártnérre nézve hozott határozatát hatályon kívül helyeztetni kéri. Továbbá Nagy és Kisvarjas aradmegyei községek közönségének kérvényét az ottani legtöbb lakos Amerikába leendő vándorlásának megakadályoztatása végett, a nevezett két községnek kincstári területre való áttelepítése tárgyában. Végül Baja városban székelő felső Bács-Bodrog megye honvédsegélyző egyletének kérvényét, a rokkant és munkaképtelen honvédek segélyezési alapítványokból az egyletnek jutandó segélydij tárgyában. Mindezen kérvények és feliratok a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Bemutatja a ministerelnöknek átiratát, melyben megküldi király ő felségének a trónörökös-pár budapesti fogadtatása alkalmából hozzáintézett 1881. évi május 24-én kelt legfelsőbb kézirata másolatát. Felolvastatik s lelkes éljenzéssel elfogadtatik. Elnök: A felolvasott kegyelmes kir. kézirat élő tanubizonysága annak, hogy a felségeik a távolból csak úgy látták az itt lefolyt eseményeket, mintha személyesen jelen lettek volna. A t. ház örömmel igtatja e kegyelmes kéziratot irományai közé, mint annak bizonyságát, hogy nemzet és király együtt éreztek e napokban s a nemzetnek a fogadtatásnál tanúsított szívből jövő Zsámbokréthy József, a kérvényt bizottság előadója bemutatja a kérvények 58. sorjegyzékét. Ki fog nyomatni. Baross Gábor előadó: Bemutatja a közgazdasági bizottság következő négy jelentését: 1. A hazai bőriparosoknak a tengeren túli bőrök bevitelére szabott vám mielőbbi fölemelése iránt beadott kérvény tárgyában ; 2. a magyar általános iparegylet igazgató tanácsa által a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat némi bővítése tárgyában beadott kérvénye iránt; 3. a Nagy Brittaniával 1880. évi november hó 26-án az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt kötött egyezményről szóló ♦nrvénviavaslatról ; végül 4. a kereskedelmi és valónrendezéséről szóló törvény/S^^^é^datomraal Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni s holnaputánra napirendre tüzhetők lesznek. (He Iyeslés.) Az'ülSr^tést holnap d. e. 10 órakor