Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1881-01-14 / 10. szám
Második évfolyam. SZERKESZTŐI IRODA : nol királyutda 16Tst. hová a lap szellemi részét illető közlemények . czimzendök. Egész évre Félévre . AZ „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: 13 frt. II! Negyedévre . . . . . 0 frt. Hl Egy hóra helyben Egyes számára helyben 4 kr. vidéken 5 kr. 3 frt. 1 frt. XC. szám Kolozsvár, péntek, január 14. 1881. * KIADÓ-HIVATAL : Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetések és nyiltterek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasabozott gázmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. Megjelenik az „Ellenzék" mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. ........... — — -■ A főispánokról. 3) Hajdan a főispán méltóság volt. Ma kortes. Hajdan a pártokon felülálló volt, ki a pártokat a tulhajtások idején ellensúlyozta. Ma a cselszövök feje, a viszály szitája, a tulhajtások lelkesítője, szóval az eszközök felett álló eszköz. Kevés, talán ezért is olyan feltűnő a kivétel. Hajdan a főispán a vagyon támasza volt mindig. Ma a vagyon függetlenít a főispáni kegytől, tehát másnál visszatetsző tulajdonság. Ezért sok megyében a tisztikar legnagyobb részt a vagyonukat eltékozolt egyének menedékhelye, kik keserűséggel telvék el azok ellen, kik atyáink vagyonát bírják és néha esetekben gyarapítják is. Ezek demagóg üzelmeket táplálnak és ez lengi át az adminisztrácziót is. A független állású birtokos ember lehet ellenzéki, mert saját erejéből és nem hivatal után él, s amit a közpénztárba számos terhes czimen befizet, nem kapja vissza más czimen, tehát az önvédelem ösztöne is a romboló kormány ellen fordulni készteti. Jaj az ilyen földbirtokosnak, mert az adminisztráczió minden közege a jegyzőig ellene bujtogat, mert birtokos társait tőle bármi áron el kell idegeníteni, sőt a vagyontalan és vagyonos praevarikátorokat nyakára kell uszítani, mert a nem büntetett kihágó a leghívebb kortes. A földbirtokos pedig a szolgabirótól fellebbezhet az alispánhoz, az alispántól a közigazgatási bizottsághoz. Tehát csókától varjúhoz és varjútól a varjukhoz. Varjú csókának, varjú pedig varjúnak nem vájja ki a szemét. Tovább folyamodnia nem lehet, mert Tisza szabadelvűsége eldöntötte, hogy két egyező határozat ellen felfolyamodásnak helye nincs, így gondoskodva van, hogy egy demagóg irányú tisztikar a földbirtokosságot üldözze és gyötörtesse, amíg vele meggyőződése árán nem paktál. A főispánnak ilyen eselekben kellene közbe csördíteni és a háborítatlan birtoklást megvédelmezni, s ha kell a formaságok mögül részrehajló tisztviselőket rendre utasítani. Az a hatalom, melyet a nem korteskedő, vagy ügyetlenül korteskedők ellen oly szapora szigorral éreztetnek, ily esetekben kellene, hogy gyorsan hasson. Némely megyében a tisztviselőknek kalákában szántják, aratják, kaszálják és gyűjtik földjét. Mindenki látja és elnézi, pedig ez is utolsó elemzésben a földbirtokosok ellen fordul, mert az alispánnak, a szolgabirónak e szolgálatokkal legtöbbnyire a ludasok, a határprédálók, az erdőpusztítók, a rendbontók kedveskednek, kik ezen szivesség fejében a modern Teczel uraméktól előre is megkapják azután elkövetendő bűneik bocsánatát. Ezen polgártársaink aztán nem a sógor, a koma, a nemzetség vetését, füvét és heréjét, hanem a földbirtokosét gázolják, legeltetik. A földbirtokosnak ugyan meg van a kára, de soha sincs igaza, vagy oly csekély a kiszabott büntetés, hogy nevetséges, inkább buzdító, mint elriasztó. A főispán pedig örvend, hogy a népszerű tisztviselőnek ingyen munkával kedveskednek és megaprehendálná, ha az administráczió érdekében az önkéntes munkások kalákáit eltiltani kívánnék. Hol lehet a tulajdon szentsége inkább megtámadva, mint oly adminisztráczióban, hol közigazgatási úton rég megszerzett jogot konfiskálnak, vagy értéktelenné tesznek, mint például Szolnok-Dobokában, hol 50—6s malom gátját, azokban levő több százezer értékű vagyont, számos család birtokát a főispán indul leszállítani, mert a tutajozás képzelt érdeke megkívánja? Való, avagy vélt közérdek nevében letiporni a magánérdek jogát, melyet a századoktól örökölt állapot és nemzedékek használata szentesít, oly sociális elv, melyet a forradalmárok túlzói, a kommunisták és nihilisták vallanak. Hogy ilyen lépésre egy báró és főispán ragadtatja magát, hogy e funkciójában a kormány őt elősegíti, jellemzi a jelen adminisztrácziónak a vagyon ellen intézett irányát. A főispánoknak az értelmiséget kellene támogatni. Törvényeink is kényeztetik, mint a viriliseknél adójukat kétszer számítják. S alig vannak a főispánok valamivel rosszabb lábon, mint az értelmiséggel, mert az okoskodik, bírál, elve és nézete van, holott csak pajtások és szolgákra van a főispánnak szüksége. Tehát a pajtások vezetése alatt a szolgákkal az értelmiséget leszavaztatják. A minisztérium ? Az, amit kedvelt híve a főispán támogat, bármily vad, hóbortos és erőszakos legyen is az, helybenhagyja, mert nem az administratív igazságot védelmezi, hanem a főispánt támogatni árkon bokron keresztül köztudomás szerint hivatásának tartja. A belügyminisztérium egy kortes intendatura, mely a főispánokat fegyelem helyett rontja. Mozdított el főispánt, mert tétlen, semleges volt, azonban egyet sem, mer erőszakos törvénysértő volt. Az erőszakosság az erő jele, és Tisza erős főispánokat óhajt, legyenek aztán akár a vagyonközösség, vagy a Prodhon barátai. Adminisztrácziónk zsarnoksága állami életünk gyengesége és bontó betegsége, hanem ez a Tisza párt erejének és hatalmának forrása, mert az emberi testen is az egészségtelenség feltételeinek fertőzesében szaporodnak és hatalmasodnak el a paraszták. TARCZA. JM tat a Tzási y Miska biográfiájából. Irta : PARÁNYI Á ÁRPÁD. III. szakasz. A szép vadász. — Sámson és Delilla. — A bártfai házigazda. — Erzsiké. — Előkészületek szerelmi vallomásra. — A merénylet. — „Szeretlek ! • Az első referálás. — A korcsmák Pompadurja és Bártfa Herója. — Lelki furdalások. — Semmi baj ! Hetedhét országon is hiába keresnék párját Miskának, olyan deli vitéz, nyalka vadász lett belőle. Tarisnyaszámra vitte magával a sok leány és menyecske szivet, melyet masérozás közben tüzes szemeivel úgy szedegetett, mint erdei ember a gombát, eső után, s midőn a raszlaviczai útban beérkeztek Nánásra, első dolga volt nehány pajtásával a „garasos korcsmába“ sietni, magába szívandó egy kis erősitőt, s a különben üres tarisznyát kiüresitendő a sok lángoló as-szony és leány szívtől, melyek hosszú útjában ka- Pu aljáról, ajtó küszöbéről vetették keblébe a tüzes kanóczot. De itt aztán megjárta ám szegény Miska barátunk, mert a nagy hatalmas szív helyett, melynek terhétől szabadulni vágyott, kapott „a garasos korcsmában“ egy oly szivet, mely magában nehezebb volt az egész tarisznyánál. Dobogott vala pedig ez az egy szív Patakiné ifiasszony pruszlikos keblében, ki akkoriban Nánás Finom Rózsija volt. Patakiné iiasszony gyakran bejárt a „garasosba“ miként ő rapndá , hogy bort vigyen az emberének, aki nagyon szeretett a kancsó fenekére tekinteni, s néha annyira be volt törülközve, hogy nyitott ajtón is kilincset keresett. Az ura vén volt, ő fiatal , azt hiszem kedves olvasó ezzel eleget mondtam arra nézve, hogy elhidd nekem, miszerint első pillanatra annyira megtetszett neki a pelyhes állú, bajusztalan vitéz úr, hogy titokban megesküdött örökhüséget fogadni Miskának, mely örökhüség kitartson egész aggéiig, midőn a hadsereg tovább lesz masírozandó. Ne feledjük, hogy Miska nemrég került ki Hengye uram virgácsa alól, s még nem igen ismerhette a szívnek inde-bindéjét, különben bizonynyal észre veszi azt a sunyi barna menyecskét, ki már egy álló érája a csöntés mellől tüzel reá szén fekete szemeivel. „Jögyügyneke a mennyek országa! Honnan, honnan katona uram ? — szókita meg végre ifjú vitézünket a barna menyecske. Kolozsvárról — felelt ez, hidegvérrel aprítván szalonnáját, s hogy bővebb magyarázatot ne kelljen adnia, orrát a boros kancsóba dugta. — Volte már háborúban? — kérdő elégedetlenkedve Patakiné ifiasszony. — Hm ! de voltam ám ! — Hol ? galambom. — Cziglárnál ! — felelt Miska hősies önérzettel, kissé neki bátorodva. — Győzött-e sok ellenséget ? — Hm! meghiszem azt? — volt a kérdezett válasza, ki egyet köhintvén, kicsinylőleg tekintett maga körül. A csárdák Delillája azon hitben volt, hogy kérdésére nem is lehet másként válaszolni mint körülbelül ily módon: „Győztem kiz én galambom eleget, de ilyen két ágyúval mint a te villogó szemed még nem állottam átellenben!“ s csak azt a rövid toldalék kérdést koczkáztatá: — Hányat ? — — Egy zsidót!-------felelt Miska hátra szegzett nyakkal, lábait szétterpesztve az asztal alatt. — A guttába? — monda gúnyos fejbillentéssel a kérdező, s látván hogy Miska sehogysem akar abban az irányban haladni, merre a menyecske terelte, egyenesen kirukkolt a színnel. — Hát szeretője van-e sok? — Nincs biz én nekem, kedves asszonyság! — felelt Miska szeralesütve, el nem tudván képzelni, hogy miként lehet tőle ilyesmit kérdezni. A falu tündérének nem kellett sok idő arra, hogy valakit tetőtől talpig kiismerjen, s midőn Miska szégyenkezve ejte ki az „asszonyság“ szót e helyett hogy „szentem, galambom rózsám“ azonnal tisztában volt vele hogy itt nem valami ekevastól megugrott paraszt sihederrel van dolga. — Kihez van a vitéz úrfi kovártélyozva ? — kérdé tőle, különösen hangsúlyozva az úrfi szót. — Majd csak elhalok valahol ! — volt a rövid válasz. Mint légy a pókháló közelében, olyan veszélyben forgott ifjú hősünk a parázs tekintetű, csábos menyecske oldalánál. Szemeit alig merte fölemelni, s ha egyszeregyszer véletlenül mégis rápilantott a csinos barna asszonyra, úgy rajta feledé tekintetét, hogy alig bírta megint másfelé terelni. Szive mindinkább dobogott s lassanként neki bátorodva, beszélgetésbe elegyedett a menyecskével. Most már le sem vette róla többé szemeit, sőt ha a barna tündér közelebb húzódott hozzá, a korcsma lóczáján, hogy súgva is meghallja a vitéz úrfi beszédét, nem retirált mint eddig, hanem — jártas lévén a stratégiában — addig engedő közeledni az ellenséget, mig egy gyanútlan pillanatban körülkeríthette ... mindkét karjával. Amaz észrevette a hatást, mit szemeinek delejes fluiduma okozott, s ügyesen úgy intézte a dogot, hogy váll kendője egyszerre csak mintegy véletlenül kibomolván — lesiklott s látni engedő hófehér nyakát. Ez több vala, mint mennyire a czigláni hős el volt készülve, s kockáztatva a sikert, oly forró csókot nyomott a szép fehér nyakra, hogy annak kaczér tulajdonosa ijedten sikoltott fel, mintha gyík futott volna keresztül lábain. Ép e pillanatban hullott egy pille az asztalon pislogó mécsesbe, s a gerendák között egy légy keservesen kezdett zümmögni, megfogódzván a pókhálóban. — Éjfél lesz mindjárt, vitéz úr, — monda kis szünet után a menyecske, — ha meg nem vetné szegényes hajlékunkat, olyan ágyat teremtenék össze katona uramnak, hogy a király is elhálhatna benne ! — Hát aztán ? — Hát aztán!, holnap reggel úgy is elmasíroznak, — mondá nagyot sóhajtva a menyecske — ugyan értse meg már az okos beszédet, maga csintalan! Jöjjön utánam a vitéz ur, majd én elől vezetem, mint hadnagy uram; nem lakom ám messzi, csak száz lépés ide a pékház mellett. Ezzel megindultak az ajtóból visszafordult Patakiné ifiasszony, odakiáltva a „garasosnak* : — Rójja fel kend ezt a fél meszelyt a tó falahez ! majd kitisztázzuk a búzával ! — Ezután a két szerelmes nekiindult a vak sötétnek, körülvéve csend és némaságtól, melyet csak egy egy távolban csaholó kuvasz szakított meg. Az előre dicsőített ágyat nem kellett megvetni, késen várta az már gazdáját. A ház feje mrint rendesen — már ott horkolt szalma nyoszolyáján a pitvarban, élvezvén az igazik álmát ; mellette a földön hevert egy üres boros palaczk, mit a gondos hitestirs arra mentében hirtelen fölvett. Helyébe téve a telt palaczkot, hogy reggelre, mikor az öreg fölnyitja szemeit, első tekintetével megpillantsa a fölöstökömöt. (Vége köv.) — Az adókezelési javaslat erős viszszatetszést keltett kormánypárti képviselői körökben is. Mi reámutattunk már e javaslat hiányaira, mely az eddigi adókezelési nyomorúságokon nem segít, hanem a tisztán fiskális rendszabályokat még szigorítja s az adófizető közönséget a pénzügyi közegek mulasztásai és rendetlenségei ellenében nem biztosítja, nem óvja. Számos kormánypárti képviselő szemrehányásokat tett e javaslat miatt a pénzügyminiszternek, s azt kívánták tőle, hogy vonja vissza ezek javaslatát. Egyelőre a javaslat tárgyalását a pénzügyi bizottság Lukács Béla indítványára elhalasztotta; de ha a kormány a javaslatot vissza nem vonja, vagy azon igen lényegesen nem módosít, úgy igen erős megtámadásoknak lesz kitéve kormánypárti képviselők részéről is, kik a sok adóemelés mellett legalább az adókezelési rendszer javítását óhajtanák keresztülvinni — a közelgő választásokra való tekintetből. — A horvát pártviszonyokról írják egy bécsi lapnak, hogy azok újabb időben kedvezőbben alakulnak. Pejacsevics bán Mrazovics az ellenzék vezére közt barátságos érintkezés fejlődött ki, mely a horvát állapotokra jótékony hatással van. Sokan azt is vélik észrevenni, hogy Pejacsevich bán közeledni kezd az ellenzék politikai programjához. Néki kihágás maga után vonja a kártyagyártás, vagy kereskedési jog elvesztését. Létező és fel nem használt kártyakészletek a törvény szentesítése után 3 hónappal bejelentendők és már az új törvény szabványai szerint bélyegzendők meg. — Ezek az új javaslat lényegesebb intézkedései. Új törvények, új költségek. *) (Három czikk.) 1. Tudomásunk szerint az erdélyrészi mérnökök a napokban tartottk meg összejöveteleket, ezen értekezletnek fölmentiója a kibocsátott új birtokrendezési utasítás némely hiányos szabványainak megváltoztatása volt. Nem akarjuk sérteni ezen igen tisztelt mérnököket, azonban kénytelenek vagyunk kimondani, hogy ez a értekezlet „filius ante patreo” volt, mivel ezen értekezletet nem most, midőn az ige testté vált, még pedig igen érzékeny testté, — hanem az ez iránt czélba vett enquette-k előtt kellett volna megtartani. Igen jól emlékezünk, hogy a kat évi vajúdás ideje alatt több rendbeli — igen illetékes egyének által — a fennálló hiányok és akadályok mikénti orvoslását tartalmazó — ezik sorozatok lettek a hazai lapok útján közölve, s ezek között különösen kiemeljük az Erdélyi Gazdasági Egylet által kiadottat. Hanem ezek magas figyelmen kívül hagyattak, hisz nem jogászok írták azokat ! És az enquette-en kik folytak, de ezen utasítások megteremtésébe ? néhány jogász és egy mérnök ! Nem sokkal helyesebb lesz, ha egy előzetes értekezletre meghívattak volna olyan egyének, kik a folytonos foglalkozás által minden hiányait és így azoknak mikénti orvoslását is ismerték, szóval néhány e szakmában több évi gyakorlattal működő úrbéri bírót és birtokos gazdát, annyival is inkább, mivel az utóbb nevezettet sújtja legjobban, de indirect mindnyájan érezzük a nyomást. Rég vártuk ezen, a birtokviszonyainkon és jóllétünkön segítni és elorgoztítani remélt új birtokrendezési törvényeket ; s végre napvilágot látott e csodagyerek — puer robaculum— mely olyan tulajdonsággal birt, hogy a helyett, hogy világra jöttével ő maga sirt volna, a birtokos osztályt bkkatta meg, mig másfelől az úrbéri bírákat, ügyvédet és mérnököt megbolondította, mivel életbelépte előtt egy pár nappal, — alig annyi példányban ahány úrbéri biró van Erdélyben, — jelenvén, annak szabványai szerint lévén köteles a mérnök munkálatait megtenni, azokat még nem ismervén a legnagyobb zavart és hátramaradást idézte elő. Később egyik úrbéri túró szives volt úgy a régi mint az uj birtokrendezésre vonatkozó tér*) Nagy örömünkre szolgál, hogy e fejtegetésnek lapunkban tért engedhetünk s felhivjuk mint olyanra, mely egy kiváló szakférfi tollából eredt, úgy az érdekelt nagy közönség mint a szakkörök figyelmét. Szerkövényeket és rendeleteket összeszedve kiadni ; Egy alkalom nyújtatott, hogy azokat, ne csak a kiválasztottak, hanem más halandók is olvashassák és tanulmányozhassák. Sokat vártunk, sokat reméltünk, mert azt hittük, hogy ezen új törvények által mezőgazdasági — majdnem tönkre ment — viszonyaink új lendületének biztosítékát találandjuk; meg is találtuk a biztosítékot, arra nézve, hogy ezután a birtokrendezések még egyszer anynyiba fognak kerülni Ha nem tartsunk rendet, előttünk vannak a törvények, szabályrendeletek, előttünk a mérnöki értekezlet által felterjesztett — hiányok orvoslását magába foglaló —felfolyamodás; hadd beszéljenek ezek. A fédmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszer, az erdélyi birtokviszonyok rendezése ügyében 1879 év tavaszán összehívott enquette-nez intézett kérdések között különösen kiemelte : mik volnának azon eljárási szabályok, melyek az ügy gyors menete mellett, annak olcsóbb keresztülvitelét eredményeznék? Tekintsük meg közelebbről ezen olcsóbb keresztülvitel egyes tételeit: 1880. September 10-dike előtt érvényben volt birtokrendezési eljárás szerint, a tagosítási költségeket — a mérnököknek és tárgyalások alkalmával a commissioknak fizetett összegeket értve — a felperesi birtokosság tartozott előlegezni, mely összeg a végrehajtás alkalmával a tárgyaláson tisztázva és megállapítva, a törvény által kötelezetteken végrehajtás útján voltelhajtandó ; tehát — ha volt ki előlegezzen — volt gyorsmenetű birtokrendezés is. Hát most hogyan megy, talán másként és előnyösebben ? Az állam csak a költségek behajtását garantírozza, de absolute semmit sem előlegez, hanem a 3148 J. M. E. szám alatti körrendelet 4 §lye értelmében a költségek előleges fedezésére, — milyenek a hirdetményezési, a telekkönyvek lemásolási, kiküldetési, a mérnöki szerződés 2-ik pontjának a) betűje alatt érintett mérnöki díjazás — itt úgy látszik, hogy a minister úr szándékosan megfeledkezett az utasításhoz mellékelt mérnöki szerződési mintázat 1-ső részének h) pontjáról, melyben a felvételi munkálatnak egy év alatt történő befejezésével esedékessé vált második és esetleg harmadik részletdíjak, valamint az osztályozás és becslés alkalmával történő s különösen a birtokosság terhére az annyira kegyeibe vett hitelesítő mérnök 20 írt napi díjazásból eredő költségekről , melyeknek fedezésére a nagyobb birtokosok egy vagy több évi járulékainak befizetésére köteleztetnek, így tehát most is a nagyobb birtokosok köteleztetnek azon előleges költségek hordozására, melyek fenntebb említve vannak, s melyek most az úrbéresek által eddig teljesített szolgálmányok pénzzeli megváltásából eredő többlettel is szaporittatva, minden bizonynyal terhesebb teend mint eddig volt-Minthogy pedig a nagyobb birtokosok ál - !------------------------------------------- — A kormány a csődtörvényjavaslat elintézése után a képviselőházban tegy regnikoláris deputáczió kiküldésére vonatkozó határozati javaslatot, azután pedig a zenicza-szerajevói keskeny vágányú vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot szándékozik tárgyalás alá vétetni. A közigazgatási bizottságok intézménye ellen tüntettek közelebb a pozsonyi városi képviseletben. Az említett városi képviselet ülésén napirendre volt kitűzve ugyanis a közigazgatási bizottság öt tagjának megválasztása Kilencvennégy szavazatjegy közül 74 adatott be üresen és csak 20 szavazójegy tartalmazott valamely nevet. Az ilykor megválasztottak nem fogadták el a reájuk eső választást. Az ezután következett vitában minden oldalról hangsúlyozták a közigazgatási bizottság czélszerűtlen és teljesen fölösleges voltát. — A kártyabélyeg tárgyában az „Egyetértés“ szerint új javaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Az eddigi bélyegilleték jelentékenyen fel fog emeltetni és pedig 36 lapig terjedő kártyáknál — különbség nélkül a játékkártyák finomságára — 15 krra, 36 lapnál többel bíró kártyacsomagoknál pedig 30 krra. Viszszaélések meggátlása végett hivatalos kötőszalaggal lesz ellátva minden csomag. Tapasztaltatott ugyanis, hogy az eddigi bélyegzési eljárással sokan visszaélnek, amennyiben már a használt kártyacsomagokból a bélyegzett kártyalapot más csomagba alkalmazzák és így hozzák forgalomba, megrövidítvén az általa kincstári jövedéket. A hivatalos kötőszalag — mely nélkül kártyát forgalomba hozni nem leend szabad, — ezen viszszaélések elejét veszi. Kártyagyárak felállítása a pénzügyi hatóság engedélyétől tétetik függővé, azok pénzügyi ellenőrzés alatt állnak. A kártyabélyeg kiterjesztetik minden kártyára. Ellenőrzés alá jő a kártyával való kereskedés is. Jövedéki áthágások 50 szeresen bűntettetnek. Ismételt jövő