Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)
1881-09-16 / 211. szám
6.l ^tikjdoym3 &Uiff'te*» 11 trasAm. SZERKESZTŐI IRODA : K «z Lova a lap szellemi részét illető közlemények * ’ ’ czimzendök. 47 „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA: ■ékre postán, vagy helyben házhoz hordva: ';a ja frt. Negyedévre . - -3 frt. tftt . • ■ a frt. Ili Egy bóra helyben . . I frt. ff.. . - • számára helyben 4 kr. vidéken 5 br. jja».« Ellenzék" mindennap, a vasár- és finnepnapok kivételével. iejpil »* ’^||I|k9k B«m ndakn*Lk vi*«s*. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. JSisil aslaaAs. Kolozsvár, péntek. szeptember 16 kiadó-hivaTAl i Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetés és nyiltterek küldendők. KIRDETÉSI DIJAK: Hatszor halálozott gármond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hürdető után 30 kr. Ngyobb és gyakoribb hirdetésénél külön kedvezményt nyújt a küldő -hivatal. Nyílttéri csikkek farmond sora nan 20 kr. fizetendő »4.T * * abb »bbi az 141. 11Q. 'ji get ló — A közmunka és közlekedési minisztérium — mint az „Ellenőr“ értesül -már a jövő évben egy nagyfontosságú és régóta mélyen érzett hiányt pótló intézményt szándékozik életbeléptetni. Czélja ugyanis egy külön hidrográfiai osztályt szervezni , melynek feladata lesz az ország összes vizein helyszíni felvételeket, sebesség- és víztömeg-méréseket eszközölni. A mérnökegyesület vízépítési szakosztálya pár évvel ezelőtt részletesen indokolt javaslatot nyújtott be e tárgyban, melyet 1876-ban a dunai vizmérések alkalmával Horváth Ignácz elhunyt műegyetemi tanár pendített meg először s legutóbb dr. Bánhidy Bea is fölvett ismert vízügyi javaslatába. A műszaki tanács most tárgyalja ezen intézmény szervezetét, melynek felállítására a jövő évi budgetbe 200,000 frt lesz fölvéve. — A Gröczel-Lendl ügyben — mint az „E-s“ értesül — a közös hadügyminiszter gróf Byland Reidt és Tisza Kálmán min. elnök közt e hó 11-én tárgyalás történt, melynek Stanis's'öls.vi vasút. „Nap adták át a forgalomnak a szalovaspályát. Az ünnepélyességek, az lelkesedés, melylyel Szolnok-Doboka# * ., ,ága az először áthaladó vonat ***! t fortolta, őszinte szivből fakadó ha‘ tf*&*** «‚“• a hivatalos szónoklatok, nem az írek magas jelenléte, s nem a főispáni i^rrá avatás tették e napot emlékere^ hanem a megye lakosságának azon aét autt létrehozta. Fgy hat mértföldnyi vasán vonalnak Jfin Angliában, Franczia-vagy Németorrban nincs szükség részvénytársaságra, segélyre akad akárhány jómódú üzmeber kinek erszényéből minden megerős-ts nélkül kikerül egy ekkora összeg, de tök elszegényedett hazánkban és épen Szolnok-Doboka megyétől nagy áldozat volt, t.méltó elismerést érdemel. Az a nyolczszázezer forint, amibe egis vasúti vonal kiépítése került, nagy része a szegény polgárok hazafias áldozata. A nép megvonta magától a legszükségesebbet, nélkülözött és filléreit oda vitte egy közérdekű czél oltárára. Ritka példája a hazafias áldozatkészmely egyedül áll a maga ne Méltán és büszkén ünnepelhette tehát a lakosság a szamosvölgyi vasút megnyitásául ünnepélyét. E vasút az ő műve, az ő érdeme. Ezelőtt, egy pár évvel, midőn a szakosvölgyi vasút létesítésének eszméje először fölmerült, Szolnok-Doboka megye lakossága, mely vagyonilag annyira ki van merősve, melynek ipara még csak fejlődési stadimban van, kereskedelmi élete pedig az utóbbi évtized alatt még hanyatlott, álmodul sem merte, hogy a gőzszekér, a modern világkereskedelem e cultur közlekedési találmánya, ily hamar bekerüljön hozzá. És a munka, a szorgalom és kitartás a maga eredményét, a vállalat létesült Ma már a Kis-szamos völgye vasúti kiszlekedési vonal. Deés, Szamosújvár, Iklód, Tálaszat és környéke összeköttetésbe jött az ú Vág vaspálya-hálózatával. Szamosujvár, melynek egykor virágzó kereskedelme az utóbbi évek alatt hanyatla- 11 ^zdett, ez uj közlekedési vonal által ^ lendületet kaphat. Deés városa, mely a Nagy- és Kisszam.cs torkolatánál, mint a vidék központja, ,!^Ta van már fekvésénél fogva azon vi- ■ kereskedelmi és ipar életének megterem- I f^mint vasúti csomópont, idővel nagyobb közlekedési és kereskedelmi várossá emelkedhet k. A közel vidék fa- és gabna terményeit és marhaállományát a szállítás gyorsasága és olcsósága következtében, előnyösebben fogja tudni értékesitni. Mind oly tényezők, melyek ránk erdélyrésziekre fontossággal bírnak, mert befolyással lehetnek hazai kereskedelmünk és közgazdasági viszonyaink jövendő fejlődésére. A kereskedelem és ipar a nemzetek kultur elhaladásának egyik nélkülözhetetlen előfeltétele. E nélkül az államélet tengődés. Amely országnak nincs kereskedelme ipara, annak sorsa az elszegényedés, jövendője a hanyatlás. Hazánk forgalmi élete a jelenlegi politikai viszonyok következtében az ausztriai tartományok kereskedelmi és ipar érdekeinek áldozata. A kiegyezés oly helyzetet teremtett, mely lehetetlenné teszi kereskedelmi és ipar életünk szabad fejlődését. Minden legkisebb mozzanatot tehát, mely jótékony befolyást gyakorolhat a hazai kereskedelem elhaladására kétszeres örömmel kell fogadnunk. És ezért bármily rövid kis közlekedési vonal legyen is a szamosvölgyi vaspálya, és ha kiváló lendületet forgalmunknak ez nem is adhat, hanem csak mint helyi érdekű vasút, olcsóbbá teendi a közlekedést egy megye, lakosságának, előnyünkre válhatik nekünk erdélyrészieknek, és még kinőheti magát országos érdekű közlekedési vonallá is, ha Nagy-Bányán át Szathmár-Némethivel vagy Beszterczén át Moldovával összeköttetésbe hozatik. Mely utóbbi esetben hadászati és kereskedelmi szempontból, egy igen fontos tényezőjét képezné a hazai vasúthálózatnak és egészen új irányt adhatna a magyar kereskedelmi életnek. De ez csak a táról jövendő kilátása lehet. Zsombor. Thurcz. A.: A nagynéni leánya, Elbeszélés. Irta Törös Tivadar. I. ’Bazsag, hogy mikor az ember magádtól °Z^’, elárulja magát. Mig az öröm ja ,eW lesZ) addig az érleletlen gon^tarozatlan tervek szótlanságra bírnak. Wv ,^enkor magunkba zárkózva, eláruljuk, ,gondd°lat°hkal tépelődünk, s igy akad hirvi e^r6 *S’ mi ^esz“nk szótlanságunk oka-D^n' (uidváron csak igy beszélt róla 4^ t ''hallgatón ült az öreg karosszékben, hl fjjijj. borított arczát titkos gondolatai- 1.0 l tenék komorrá. Máskor olyan jóságokig. 1 ^kintetü szemeivel, komoly egyfejét^P ° ázett maga elé, a mint ezüstes ősz ,atámasztá. Körülötte régi leánykori bu- WS* * nagy szobában. Gazdag, vi- A^Solt nehéz szövetű zsölyék, diófából nitaL. ballal a középen, mögöttük a nagy fo-Hí |)51 ,. — “ » ‘zepeu, mogouua a nagy ■«dksu ^ ^n» oldalt erős ruhaszekrények, (med. tálCj-ZLmta*an porezellán, bronz és ezüst tádópövics^82^k és csecsebecsék nehézkedtek). 'Sí-,* hagyott tájkejek a fala falakon, felváltva die/ Szentképpel, vagy üvegre fogott fénykép Úgy néztek ki, mint valamely ódénynek kiegészítő részei. Csak az egyik szöglet virágálványai előtt álló új zongora nem vallott Dóri nénire. E része a szobának egy egészen új időt képviselt, mely megtagadta a látszatot. A divatos hangjegy-füzetekben bizonynyal nem ő szokott lapozgatni, s a fehér elefántcsont billentyűkön ruganyosabb, üdébb ujjak, futkosnak, csapdosnak végig. A zongora melletti kis fülkében diszló könyvek sorait, két szép szem sugára járta végig, a gyorsan dobogó ifjú szív hevült azoknak értelmén, miről aztán kedvesen csicsergő ajkak beszéltek Dóri néninek. Az ő szép Leonéjának ajkai, kire most háborithatlanul gondolt a csöndes nagy szobában. Elgondolta minden eseményét annak az időnek, mióta egyhangú napjait az ő Leonája vidáraitotta fel. Kezdte azon a napon, mikor az elzüllött életű Holló Pali az ő rokona, hivatalos pénzek hűtlen kezelése miatt megszökött Hidvárn, s a még alig beszélni kezdő kis Leonát magához vette. Holló Pali nyakas gőgös koldus volt, ki Dóri néni előnyös anyagi helyzetét nem akarta sohse igénybe venni, akkor is, midőn egy reggel nyomtalanul eltűnt, egy levelet hagyott hátra neki, melyben rövid szavakkal kérte jóságát, leánya számára. Dóri néni ámulva olvasta: „Édes Rokon! Nem tagadom — loptam. A végrehajtási pénzekből tetemes összeg hiányzik. Ön talán kipótolhatná, de jól ismer engem, hogy kérni nem tudok ! A legjobb szívvel adott alamizsna is csak új rablás — ha bűnt takarunk vele. Én ma megszököm Leonát itt hagyom. Fogadja leányául, hiszen önt jól fogja szórakoztatni a gyermek. H. Pali “ Az elzüllött végrehajtóban még élt a régi tehetős kereskedő, s úgy beszélt mint régen áru asztala mögött. Csak leányára gondolt, mintha magát nem is félthette volna. Új botlását többnek tartotta, sem mint tovább tudott volna élni azok között, kik előtt úgy is nehezen tudta magát megalázni. Látta, érezte, hogy csak szánalomból adták azt az állást neki azok, kik egyszer olyan leereszkedéssel keresték fel boltját a hiteléért. Téves büszkesége nem akarta a rangkülönbséget azután sem elismerni, s igyekezett bár látszólag velük egy színvonalon maradni. Költött számítatlanul, s csekély jövedelmet nem tartotta mértékül, így aztán rövid időn eljött az a sötét perez, melyben megtántorodott. Könnyelműsége, vétkes gondatlansággá lett — és elbukott. Mikor aztán nem tudta tovább palástolni elaljasodását, nem mert becsületes környezetére tekinteni, hanem megírta ezt a levelet Dóri néninek, felcsókolta álmából a kis Leonát és szégyen érzetétől űzve azon éjjel megszökött Hidvárról. Évek múltán sem látta senki Dóri néni amint tovább fűzte gondolatait, újra maga előtt látta a félénk, bátortalan kis Leonát, ki e szerencsétlen esemény utáni napon sírva futott el szerető ölelései elől. Majd átérezte újra egy későbbi emlék örömét, mikor már nem volt idegen a kis gyermekleányka előtt, s ez egy napon enyelegve fonta körül karjával nyakát s könynyező szemeibe nézve olyan gyermeteg őszinteséggel mondotta : — Hiszen Dóri néni nekem nem is Dóri néni — hanem anyám! A nagy néni csak szerető csókjaival tudott válaszolni. Ó, kinek szivét sohasem töltötte el az anyai szeretet melege, olyan különösen érzett fel abban a perezben, s ismeretlen gyönyörre szorította keblére Leonát — leányát, ki aztán mindinkább elfoglalta szivét, kinyerte szeretetét. Ez lett a Dóri néni büszkesége, öröme. S mikor évek múltán maga előtt látta azt a gyönyörűen fejlődő szép leányt, amint bohóságaival felvidámította kedélyét, csengő kaczajával, gondtalan dalaival elvarázsolta a nagy szoba rideg egyhangúságát, csak akkor látta be, mit nyert ő vele. Hiszen minden napja egy derült órához hasonulit, mely alatt regifjodik kedélye, s eddig ismeretlen örömeket él át. Egészen megváltozott körülötte minden ; szinte őrült az életnek akkor, mikor leginkább tartott a késő egyedüllét unalmaitól. És ezt mind az ő szép Leonéjának köszönhette. Dóri néni végtelennek is érezte háláját iránta. Csaknem rajongott érette, s nem győzte eléggé elhalmozni szeretetével. Körülvette kényelemmel, pompával. Számítatlan költött reá, hogy ő legyen a legszebb, legfényesebb leány valamennyi között. A mi úgy is lett. Leonán mindig drága uj ruha diszlett, s elnevezték „gazdag Leonénak , mert Dóri néni — ezeken kívül — mindenét reá volt hagyandó A nagy szobában, hol az öreg bútorok terpeszkedtek, gazdag estélyekre jöttek össze ismerősei. Leányok, ifjak szinte ott töltötték mindenik farsangot. Dóri néni szerette látni, mint mulatnak a fiatalok, s örült az ő Leonája örömének. Körébe csábított mindenkit, akit csak kedvencre szeretett, annak ott kellett lenni. Az öreg szoba aztán viszhangzott a fiatalok jókedvétől. S Dóri néni nagyon tudott velük örülni. Hogyne is, mikor Leona olyan szép, olyan fiatal volt, hogy szinte szinte megirigyelték tőle. De a szép lovagkor trubadourai nem énekelték meg, költők nem írták körül és bölcsek nem jósolták meg az időt, hogy mikor kell a szívnek szeretni . . . Azt nem tudja előre senki, hogy mikor lesz tavasz a szívben és mikor ébred a szerelem tudatára a lélek. Az váratlanul, titokban születik, mint a csöndes éjben kora reggelre nyíló virág Mert virág az is: az ifjú évek csodaszép így lehetett a Dóri néni élénk, vidáman csacsogó Leonája is olyan hirtelen, hallgatag és komoly, kire alig lehetett reáismerni. Megtört bohókás jókedve, az öreg szoba nem csengett vissza dalaitól, sőt még a kis hár zongorájának húrjain is olyan méla, ábrándos dallamok zsongtak végig egy idő óta . (Folytatása köv.) virága következtében a közös hadügyminiszter az egész ügyben, úgy Göczel nyilatkozataira, mint Lendl százados följelentésére, valamint a becsületbírósági eljárásra vonatkozólag a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. A vizsgálat folyamatban van, illetőleg nagy részben már befejeztetett s az annak eredményéhez szabott kormányintézkedés rövid időn köztudomásra fog hozatni. — Lembergből f. hó 14-től írják : A tartománygyűlést ma megnyitották. Zyblikiewicz tartományfőnök kiemeli a két nemzetiségnek a a közigazgatási és a közoktatási térv elért vívmányait, az önkormányzat fejlesztését és az uralkodó áldás teljes látogatását; panaszkodik a közgazdasági viszonyok, a kereskedelem és az ipar megállapodása, a földbirtok eladósodása felett és közgazdasági előterjesztéseket jelent be. A helytartó szintén megemlékezik az uralkodó látogatásáról hangsúlyozza a kormány közgazdasági törekvéseit és több rendbeli javaslatokat terjeszt a ház elé. József főherczeg f. hó 17-én érkezik Budapestre és innen 18-án Károlyvárosra utazik, f. 19. és 20-án jelen lesz az ott összpontosított 80., 88., 89. és 90-ik honvédzászlóaljak gyakorlatainál. Szeptember 20-án d. u. 3 órakor József főherczeg Károlyvárosról Pécsre utazik, hová 21-én reggel megérkezve, jelen fog lenni a 82. és 84. honvédgyalogdandárok, valamint a 8 ik honvédhuszárezred I. és a 10. honvéd-dzsidásezred II. szakasza gyakorlatainál. A horvátországi választások eredménye eddig 44 kerületből ismeretes. Megválasztatott 28 nemzeti párti, 8 független nemzeti párti, 5 Starcsevics-párti, 2 pártonkívüli vagyis olyan, akik eddg nem foglaltak pártállást, 1 kerületben pótválasztás lesz két nemzeti párti közt. A választás egyik kiváló momentuma, hogy Mrazovics, a független nemzeti párt feje és a zágrábi harmadik kerület régi képviselője, aki szakadást idézett elő pártjában, csúfosan megbukott: ötszáz választó közül 31 szavazott reá, ellenfelére Pejacsevich bánra ellenben több mint nyolczszor anynyi. Ez a kerület tehát félreérthetetlen bírálatot mondott a „független nemzeti” politikára, de nem kevésbé világos hangon kárhoztatta el a zágrábi másik két kerület a hetvenkedők politikáját . A bírák szabadságideje tárgyában — mint ezt már említettük — az igazságügyminiszter törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni. A legközelebb beterjesztendő s elvben már elfogadott törvényjavaslat végszövegezése céljából már megkereste az igazságügyminiszter a felsőbb bíróságokat, hogy tegyék a szóban forgó ügyet testületileg megbeszélés tárgyává s mielőbb közöljék a minisztériummal indokolt véleményüket. A hazai iparnak adandó kedvezményekről szóló törvény végrehajtása tárgyában a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, mint az „O. É.“ Kft, a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletet szándékozik kibocsátani a megyei és városi törvényhatóságokhoz, melyben ezeknek közegei a kedvezményben részesítendő gyárak és telepek megvizsgálására, illetőleg az ipartelepek kérvényeiben foglalt adatoknak igazolására utasíttatnak. A rendelet 6 §-ból fog állni s még e hó folyamán szét fog küldetni. T A törvényhatóságok és azÖCZöl-Ügy . A szoldateszka túlkapása és a magyar alkotmányt fitymán eljárása által okozott legújabb botrány méltó felháborodást kelt az egész országban. A sajtó az első perestől kezdve a toll hatalmának teljes erejével kikelt ezen alkotmányos érzületünket mélyen sértő, sőt teljesen kigúnyoló katonai eljárás ellen. Most az egyes törvényhatóságok emelik fel szavukat ez ügyben és kérnek, k vételnek elégtételt és oly intézkedést, mely által hasonló eseteknek ismételt előfordulása gyökeresen megakadályoztassék. Arad városát illeti az érdem, mint melynek törvényhotó első joga emelte fel szavát ez ügyben. Az indítvány, melyet ezen ügyben Varjas József tett és Arad város hazafias közgyűlése elfogadott, a következő : „A közös hadsereg tisztikarának némely tagjainál — tisztelet a kivételeknek — a magyar nemzet és alkotmányos önállósága ellen a legnagyobb mérvben táplált gyűlölet legközelebb oly elfajulásában nyilatkozott, hogy a magyar apostoli király ő Felségének szent és sérthetetlen személyéről sem átallotta a királyi esküvel megerősített alkotmány megszegését feltételezni. Ugyanis Lendl csász. és kir. százados a magyar királysággal összeforrt alkotmány öntudatos megsértése, a magyar nemzet lealacsonyitása és a kir. eskü szentségének fitymálása közt, a főváros egy vendéglőjében a magyar születésű Göczel csász. és kir. hadnagyot, ki a király által szentesített és esküvel erősített alkotmány épségben tartása mellett érvelt, oly tendencziózus részakarattal támadta meg, hogy a nemzetisége és önérzetében mélyen megsértett Göczel, Lendlnek inzultáló provokáczióira azzal felelt, hogy az alkotmányukat védő magyarokra ő nem lövetne. Lendl feljelentése folytán az ügy a katonai becsületbíróság elé erőszakoltatván e testület, daczára annak, hogy a tisztán alkotmányos kérdésben állást nem foglalhatott, az alkotmányra letett királyi eskü szentségének védelmezését, a saját esküjéről való megfeledkezésnek és a becsületen ejtett foltnak tekintette, minek folytán Göczel tiszti rangjától megúsztatott. Ezen és az azt megelőzött egyéb, a nemzet önérzetét fájdalmasan sértő, és a polgárok életét veszélyeztető merényletek, a nemzetben a közös hadsereg iránti bizalmat és a kettő közt szükséges egyetértést annyira képes megingatni és megzavarni, hogy azok ismétlését az uralkodó dynastiának és nemzetnek saját jól felfogott érdekében, tovább tűrni nem szabad, nem lehet. Ennélfogva feliratot indítványozok a magas kormányhoz, hogy a legalkotmányosabb érzelmű király Ő Felsége, mint főhadúrnál, a legszigorúbb vizsgálat elrendelése és a vizsgálat eredményéhez képest, a felségsértően és alkotmányellenesen nyilatkozó, a nemzetnek királyához viseltető leyális bizodalmát megrendítő és Göczelt szándékosan inzultáló Lendl kapitánynak példás megbüntetése és a katonai becsületbíróság eljárásának roszlalása iránt indokolt felterjesztést tegyen. Ebből kifolyólag egy másik feliratban keressék fel az országgyűlés és a magyar kormány egy oly törvényalkotására, mely szerint a közös hadsereg a monarchia mindkét államában törvényesen fennálló alkotmányra feleskettessék, mert ez nemcsak elejét venné a további súrlódásoknak, hanem az uralkodó rész szellem és gyűlölet nyilvánításait is kizárni, és ami legfőbb: a nemzetet alkotmányos szabadságára nézve teljesen megnyugtatná azon esetre is, ha ő Felsége a koronázott király halála után olyan interregnum áll be, midőn a trónörökös megkoronázása sokszor hosszabb időn keresztül is halasztást szenvedvén, az alkotmányra fel nem eskettetik, és addig a koronázási diploma, mely a nemzet alkotmányos jogainak megtartására nézve az egyedüli biztosítékot képezi, törvénybe nem iktatható. Egyszersmind a testvér törvényhatóságok a felirat támogatására felkérendők.“ Arad példáját követte Budapest fővárosa, melynek tegnapelőtt tartott törvényhatósági közgyűlése Polonyi Géza következő indítványát tette magáévá, mely így hangzik: Tisztelt közgyűlés! Tekintettel arra, hogy a napilapok által egyben hangzólag konstatált és eddig meg nem czáfolt tényállás szerint 1881. június 2-án Lenci Vilmos közös hadseregbeli műszaki százados Göczel István közös hadseregbeli magyar honos műszaki hadnagygyal szemben a magyar nemzetet meggyalázó kifejezéseket használt és ugyanakkor a királyi eskü szentségébe vetett hitnek megingatásával a magyar alkotmányellen izgatott, sőt mi több Göczel István hadnagytól a katonai esküre való hivatkozással olyan kérdésre kívánt igenlő választ, a melyre a a nevezett hadnagy a hazaárulás vádja nélkül igenlőleg nem is válaszolhatott, mindezek daczára a nevezett Lendl Vilmos százados nem csak megbüntetve nem lett, de sőt magának az országos főhadparancsnoknak dr. Edelsheim Gyulainak egyenes és határozott rendelete folytán Göczel István hadnagy lett becsületbiróság által rangjától megfosztva, tekintve végül azt, hogy eddig nem jutott tudomásunkra, tétettek-e és milyen lépések az elégtétel megszerzése és a bűnösök megbüntetése czéljából? — mindez okokból indítványozom : „határozza el a t. közgyűlés egy sürgős feliratnak a m. kir. minisztériumhoz intézését, melyben a magyar kormány szigorú vizsgálat megtartása mellett a nemzet méltóságához illő példás elégtételnek haladéktalanul lendő eszközlésére felhivatják.“ Ezen feliratnak szerkesztésével a főjegyző megbizatik s a társhatóságok annak pártolása czéljából átirat utján megkeresendők.“ A felolvasást zajos „elfogadjuk“ kilátás követte. Polonyi röviden indokolja indítványát. Megsértené a közgyűlés tagjainak hazafiasságát és jogérzetét, ha indítványához bővebb indokokat keresne. Oly eset láttán, midőn Lendl kapitány Rudolf főherczeg bevonulásakor felakasztott magyarokból szeretne alléét látni, midőn azon ember egy hadnagyot a magyar alkotmány elleni küzdő koronás fő feltételezésével kényszerit válaszra — nincs különbség az elítélésben politikai pártok közt, mert a hazaszeretet, alkotmány és az uralkodó személye iránti hűségben egyek vagyunk. A nem ■zet tradiczionális hitét veti a fejedelmi eskübe. Ily tényre a hazai büntetőtörvénykönyv 10—15 évig terjedő szabadságvesztést ir elő a felségsértőre, s ha nem katona merné feltételezni azt, hogy a király esküjét megszegi, a királysértőre hét évi börtönt szabnak; de mert katona az illető — ma sem tudunk semmit megbüntetéss iránt tett lépésekről, sőt a katonai hatóságok, főparancsnok és becsületbíróság ezen Lendít becsületében korrekt