Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)

1882-01-03 / 2. szám

­ 75. 18?­­ / Budapesti értéktőzsde, sauma 1. Reggeli tőz­de. Az előtőzsde lanyha volt, üzlet nélkül. Osztr. h­itel­. 35. 60—356.80, zárlat 10 órakor 356.70, 4 száza­lékos magya­r ár. 89.80 — 82.50, 5 százalékos magyar pa­­pirj. 89.77 ’/1—55. A déli tőzsde lanyhán nyílt meg a gyengébb bécsi jegyzések hírére. Osztrák h­itelr. 356.66 — 80, később 356.40. Magy. hitelr. 352.50—75. Leszámítoló és váltóbank 120,35 magy. 4 százalékos aranyjáradék 89.80, 5 százalékos papirj. 89.65. 1 óra 30 percz. Zárlat. Osztr. hitelr. 356.60, 4 százalékos magy. jár. 89 80 5 százalékos papirj. 89.62‘/2, Drasche téglaégető 167 25— 167 Zárlat után Osztr. hitelr. 355. ■v W ió I ha MINDENFÉLE j .tf,ts»ái t­iann&r -n■ e vá­jtóWáJi felhivás kAz „Ellenzék“ v'tfi/ 1 , lap hasonló napj­iSbS. -Vi •» ■ v: őséggel fog meg • - «1 s hiw.-- nW tjii*tjiImim» n­g mou f sságfc Belső tartalmáról j­zeskednek, kiknek Elhazék“ et az erdélyi , n“zerűl­b legelterjedtebb és HSVÍLk tették. A technikai *®f tfi ,;10 éves kiadói nevem Lllt? réti i felmerült szétküldé­­­jjí is a­­ vállalat újdonságából i n' icv igyekezettel leszünk, . Zt preventív el­adási nyerjenek Az £ik­rz*ik“ előfizetési ára: I ■ • ifrtBokr-Egyes szár-:­át» Kolozsvárt 5 vidékén ő ki a l.rt «é­lfürdőénél előfordulható , ok kikel­ölése tekintetéből félha­­dk­ifizetést nem fogadha­­el, tehát az előfizetés mindig a napjától számítandó, , előfizetési pénzek legczélszerüb- e r »stautalványnyal, úgyszintén •tések és nyilt tér czikkek az „Ellen- ,,t» vjadó hivatalához (Belközép utcza v. i János köny kereskedése) kül-A. kiadó hivatal nevében ,Ate H _­iLit névsort állították össze azon a.a­dóiról, kik a helybeli szegények részére átélt­­ közbenjárás folyta adakoztak, így p. o. dolgo:­un­veltek, midőn odateszik, hogy 1 q kir. katuszt igazgatóság nem adott sem­­t.« Hát áztál ? Hiszen a montenegrói Uadika i adott, s m­g ara írták ide. Aztán kihagy­sz Almás J . izsef nevét, a kiadott, be­­rti ■ . — valo­ zwj iteg helyette, a H­a­v­a t ő i­zsaf nevét, a n nem adott, mert még nő­nkben meghalt. Az y kimutatásokat pedáns mtosssággal kell készíteni. — Vadászok figyelmébe. Az óvár felett lapokban egy szépen kifejlett nagy farkas ka­­olt. Sokan t­ak az Újsor lakói közül. Sza­náltak s fegyver utat, ud mai időben dug­va ák a fegyvert. A f­arkas bejött egész a há­-- A .Kidet“ ‘tedélyeskedik Azt mond h­ogy.h . '70s évtr n­ágcésa vak rlssz hirdetve, s kikap a kormány, miért 3 tojás r,y piozála.“ Ez ug au stlusnak gyenge, de a Máknak örvendetes, az a b­izonyos része­i vagyunk. A jóslat nem sikerül, de mégis ör­üljünk, hogy a „Kelet“-nek vénája indult. E sásnak tudni véljük az indokát is. 1882. ja­­ár elsejétől i .Kelet* a maga kezére dolgozik. ' eia kap cub­er iót. Ezentúl úgy bánunk vele, mint agg nk. lappal, mely saját emberségéből is. Ke­­ly -U jóslatában már érzik az önálló ze.ie.i.­­ Ten. ési '.ováob! - a helybeli tűzoltó-egylet, ez évi reu- i s kö­z jö! 4t folyó év január hó 29-én d. e. 0­0.rako r ti *­a orosház közgyűlési ter­zinházi személyzet ujjászervező­­tegnapi hírünket újabb értesülé­­sa kell módosítnunk, hogy a tár­­sorok­ tagjait illetőleg nem fel­van szó hanem a május 1-én le­­rísek meg nem újításáról. ■ v aj törvény. Az ó évvel meghalt -t 13 s egy csomó régi törvény is. De az ügyvédek és jogászok hosszu­­•ve­ v.Mnj» 'sen­ az(. gtudirozni s ki­­^ J nV Upett életbe az uj csőd ^rendtartási novella s az uj vég- Tan !° a' törvénykönyveknek j urat :i ik ni pjaa at tegnap a n­d­i­j­r­ó­cndó sí.'i-j - Vj emojitő -/ helyit»; k ••gára, kiki': /.óulni .­!•-­­\ örvény, az shajtá.-; lete. (himlő pfeáfhely ?,20, zneggi­srnli­­­rvány K -Vásárhelyt, A ■ 1 s..„illitoU kimutatás szerint K.­­dűlt 115 kóreset, meghalt ' K­ L orvos, gyógykezelés alatt iszáll­­. Ennélfogva a városban levő összes tanin­­■ január 2-ajia tanítások meg­* rh sly­­­áros buzgó főorvosa o ig i az isko­­k megnyitását a kö­­m­ellett engedélyezte: 1. Min­írió , ■ szenvedett, kifürösztendö s b-rl' r u,iá. töltetendő. 2. Azon házak­­tól, hol járv || itt, az utolsó esettől szá­llítva 2. ,, p mu!», az első pontban említett el- 1 ak lába bocsáthatók. 3. Azon házak, hol h­­­ile van vagy esetleg lenni .ág, rendi. le(; fogn» elzáratni a járvány elmúl­­tv­a r Heve'1, C:,kmegye uj főispánja fc .uP°^&n • iűzött Budapestre, a rainiszterel-Miökhöz, k hoz kérette Ez alkalommal va­l­ószmü, nogy béd­ve ib fal király a felség, fél audencz uj év­e' után mind; fog menni, hogy a t kérjen. A főispán­­ ipjá­­* te. fissza és vizkereszt­­ , ' ‘l ‘l ' 0 napjaiban gyergyó­ban Csi­ hói is .abben * t “vad“*8­« k ispánt gyergyói ogj k kisérni. .. a nagyszebeni m. kir. pos­itm­ér 1451 kezdve a Bras­psi-.­­ec­györgy és K­ézdivásárhely között Bé ’w —...... küldönczkocsi-postája­/eszüntes... j . ’0.9».aratokat következő­leg újra szervezte :I. Kétfogatu c­a­r­i­o­s p­o­s­­t­a­­­a­r­a­t Brassó és K­é­z­d­i - Vásár­h­e­l­y k­ö­z­ö­tt. Indulás Brassóból f1 óra d. u. Érkezés inl .helyre 1 óra 50 p. éjjel. Indulás K.-Vá­sárhelyről 7 ó. 1ő p. reggel. Érkezés Brassóba 3 óra 10 p. d. u. II. Lovas postajárat S.­­Szentgyörgy és K­óz­d­i-Vá­s­á­r­h­e­l­y kö­zött. Indulás Sepsi-Szentgyörgyről 1 óra 15 p. d. u. Érkezés Kózdi-Vásárhelyre 5 óra 5 p. d. u. Indulás Kózdi-Vásárhelyről 10 óra d. e. Érkezés Sepsi Szentgyörgyre 1 ór­a 50 p. d. — „„ ---------p.d.u.III.Kat­t­o­g­a­t­ó k­ü­l­a­ö­n­c­z kocsiposta­járat K­­­á­sárhely és Csíkszereda között. In­­dulás K .-Vásárhelyről 7 óra 30 p. reggel. Érke­zés Csíkszeredába 1 óra 50 p. d. u. Indulás Csík­szeredáról 11 óra 30 p. éjjel Érkezés K.-Vásár­helyre 5 óra 50 p. reggel. IV. Két fogatú küldöncz kocsipostajárat K.-Vásár­hely és Ko­vászna között. Indulás K-Vá­sárhelyről 8 óra reggel. Érkezés Kovásznára 10 óra 30 p. d. e. Indulás Kovásznáról 8 óra reg­gel. Érkezés Kézdi-Vásárhelyre 10 óra 30 p. reg­gel. — A brüsszeli filharmonikus hang­versenyek karnagya, Bocquet úr, levelet intézett a „Harmonia“ magyar zeneművészek társulata igazgatóságához, melyben fölkéri, hogy küldjön előadás czéljából magyar zenekari műveket a hí­res „concerts populaires“ részére. A „Harmonia igazgatósága“ azonnal eleget­ tett Becquet kar­nagy kívánságának, és elküldötte neki Erkel Fe­­rencz egyik operájából, a „Báthori Mária“ nyi­tányt. Ez az első eset, hogy magyar zeneművet külföldi filharmonikusok elő fognak adni. — Halottak statisztikája. A budapesti temető felügyelősége kimutatása szerint 1881-ben 8849 hullát temettek el a Kerepesi úti közteme­tőben. 1849 évi áprili-től vagyis a temető első használatba vételétől 1880 végéig 183.539 tetem létetett örök nyugalomra e sírkertben, így a teme­tő fenállása óta máig 192 ezer 388-an aluszszák olt örök álmukat. — Munkácsi Mihály festőművész ha­zánkfiát, midőn „Krisztu­é Pilátus előtt“ czimü képe kiállítása alkalmával február hóban nejével együtt Budapestre megy, megtisztelő ováczióban fogják részesíteni. — Berúgott esküdtek. Charisebeu Ka­rácsony napján esküdtszéki tárgyalás volt, az az lett volna, ha az esküdtek nagy része nem lett volna berúgva. Ezek egyikét például sehogysem lehetett lebeszélni arról, hogy a szakértőnek oda meghívott orvossal ne tanácskozzék a saját egész­ségügyi állapotáról, míg egy másik ünnepélyes hangon így szólt a bíróhoz: „Sir, önnek köteles­sége, hogy nekem azonnal hozzon egy pohár Sört. ” Felekiné jubileumról beszélnek Bu­dapesten. A közönség köreiben, meglehet, hogy van mozgalom, de a színháznál senki sem tud a n­agy előkészületekről, mint ezt lapunknak írják. Prielle Kornélia, e nagy művésznő jubileumáról is beszéltek, de a művésznő a nemzeti színpa­don semmi j­u­b­i­l­e­u­m-t­a­r­t­á­s­b­a nem egye­zett bele. — Vilmos császár Jubileuma. Január 1- én ünnepelte Vilmos császár katonai szolgálatát 75-ik­ árfardieniét, a.uia ugyanis 1807. j»»••»• 1-én a jénai csata után nevezte ki tisztté. Ez évforduló­n az új év alkalmából a tábornoki kar , a diplomácziai testület fogadtatott a császári palotában.­­ Szylveszter estéjén két új darab ara­tott nagy sikert Párisban. Az egyiket Merlhac írta ,Babetter czimmel, a másiknak Marechal a szerzője, a czíme pedig : „La taverne des tra­­bant.“ Az elsőt, a bohózatot, a Palais Royal­ban, a másodikat, az operettet, az Opera Comi­­que-ban adták elő. — Párisban még mindig nagy küzdel­met folytatnak a német Wagner-előadások ellen. A „Voltaire“ egyik minapi száma fiaszkóval fe­nyegeti az igazgatót, ha azt merészkedik hinni a párisi fülekről, hogy nyugodtan törnék a né­met hangokat. — A földrengés által annyira elpusztí­tott Khiosz szigetét végpusztulás fenyegeti. Foly­tonosan sülyed s tudósok nézete az, hogy a szi­get teljesen a hullámok alá fog sülyedni. — Sarah Bernhard márczius első nap­jaiban Flórenczbe érkezik s fellép néhányszor az odavaló Bergola-szinházban. Flórenczból Rómába megy a művésznő. — Debreczen népesedik A lefolyt 1881- ben Debreczenben a ref. egyházban született 1510 gyermek, meghalt 1336 személy, a születé­sek száma tehát 174-el haladja túl a halálo­zásokét. — A spanyol királyi­ pár a napokban fog látogatást tenni Lissabonba. Az Ayuda palo­tában fognak elszállásoltatni. Az ottani spanyol kolónia — mint írják — fényes bált szándék­szik rendezni a királyi­ pár tiszteletére. — A „Magyar Dal Album“ III. köteté­nek harmadik füzete megjelent a következő tarta­lommal: 1. Csak azt ugatja a kutya. 2. Gsálé, csákó, a szegedi dombra. 3. Csárdás élet a gyöngy élet. 4. Csikós vagyok, tágas puszták királya. 5. Csók, csók, csók. 6. Csütörtökön estve. 7. Czupp! hej! csókol!ák. 8. Debreczenben kidobolták. 9. De n­ár nem tudom 10. De szeretnék a király­nál bedőlni. 11. Ej, haj! pipi-pipi piros. 12. El­átkozom elt, a czudar világot. 13. Elmegyünk, el­megyünk. 14. Elmennék én ti hozzátok galambom. 15. Elmentem én a vásárra Schneider Fiaival. 16. Elrejtőzve sötét bokrok árnyában. 17. Elvitték már bus gerlémnek a párját. 18. Esik eső, bús a szivem. 19 Esik eső Kanizsán. 20. Ez a kis lány a barna. — E vállalat eddig elé 460 magyar nép­­dallamot közölt zongorára alkalmazva. Hogy nép­költészetünk mily kifolyhatlan aranybánya, ráutat-t ják az újabban megjelent füzetek, amelyeknek dal­lamai nemcsak hátrább nem állanak az előbbiek-­­ től, hanem füzetről-füzetre szebb érdekesebb nép­dalokat közölnek; különös érdekkel bírnak az újabbak mellett a régebbi, már veszendőbe menő magyar népdalok. A gyűjtemény egyik előnye, hogy a dallamok, részben könnyű modorban van­nak hangszerelve, úgy hogy gyengébb zongora- t játszók is tanulhatnak belőle. Előfizetési ár egy­­ évre vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre, vagy­is 5­00 kr. Egyes füzet ára zongorára alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Előfizeté­sek Hennicke Rezső kiadóhoz Győrbe intézendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvárusnál is kaphatók. — Aprói h­irek. A király uj év nap­ján fél milliót utalványozott a Ring színház tel­kén építendő jótékony alapítványi házra. — A károlyvárosi rémtett áldozatait, Thalheim őr­nagyot és gyermekeit nagy részvéttel temették el. — H­­éber Lajos brassómegyei levéltárnok, ki elmebeteg volt, tegnapelőtt anyját s azután ön­magát lőtte meg — Egy óriás kisasszony mu­­togatja magát Bécsben. Neje Váddá Paulina, és 16 éves. — A reichsrathban képviselt tar­tományokból a múlt évben összesen 531 egyént utasítottak ki. — Szerucsen hajós legények. Több angol hajó tulajdonos közös megállapodás következtében hajóikon szerecseneket fog alkalmazni matrózokul. — A meiningeni udvari zenekar Berlinben Beethoven-cyklust rendezett, mely kitü­nően sikerült. — Gobbi Lajos a budapesti nem­zeti színház első hegedűse és a konservatórium tanára eljegyezte Weiss Etelka kisasszonyt a ze­neakadémia jeles növendékét. — Giraud Eugen festőművész meghalt Párisban. — Sarah Bern­hardt Bécsben jan. 17 én kezdi meg vendégsze­replését és tiz darabban lép fel. — Sisoi Bok­rosa János, Heves megye legrégibb táblabirája meghalt. — Az oroszországi gabna készletet az odesszai raktárakban és a Fekete tenger más kikötőiben 30 millió forintra becsülik. -- A Gothárd alagút ünnepélyes megnyitása január 1 én nagy naptömeg jelenlétében történt meg. A vonat 41 percz alatt futotta meg az alagutat.­­ Az újvidéki „Nedelyni Liszt“ hosszasan s igen hazafias hangon ír a szerb patriarcha választás­ról, s a választási mozgalmakat ecsetelve haza­fias lelkesedéssel kárhoztatja a szerb agitátorok működését. —• Szeged város nyerte meg a kép­zőművészeti társulatnak „Krisztus levétele a ke­resztfáról“ czímű festményét. — Osztrák-ma­gyar uniformis keleten A román kormány a bécsi szabósághoz fordult egy uniformis szabó végett, mivel a kormány katonáit osztrák-magyar mustra szerint akarja felöltöztetni. — Sabes nem szünidő. Az osztrák közoktatási miniszter egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint az izraelita tanulók részére a sabes nem tekintendő szünnap­nak. — Maros-Ilyén az iskolákat a terjedő dipha­teritis m­iatt be kellett zárni. Hunyadmegyében Borbátvizen a himlőjárvány-«*«»."'odik. — Egyik pesti haj­művész kundsehaltjait írj "szövegű uj évi czédulával kereste meg: „Bo'dog uj hajat'- i­­­vánok!“ Reáliskolai enquet volt tegnapelőtt a közoktatásügyi minisztériumban. Trefort miniszter a reáliskolák sorsa, szervezete és hivatása felett uralkodó nézetekből kívánta a szakemberek véle­ményét hallani. A miniszter a reáliskolákat fenn­­tartandónak tartja, a­miben jelen voltak is egy vé­leményben voltak vele. Arról nem volt szó, hogy tény az, hogy a reáliskolák tanulói száma évről évre apad. — Bognár Friderika asszony eesi­burgszínház egykori kiváló tagja, a héten kezti meg vendégszereplését a budapesti gyapjú-utczai német színházban. Előadó indítványozza, hogy a kamara te­gyen ismételt jelentést a kormányhoz, miszerint az erdélyi részekből a bécsi piaczra még mindig rendetlenül érkeznek a marha szállítmányok, s hogy ennek fő oka az osztrák állam- és magy. kir. államvasutak közt fennforgó ellentétes érdekekben keresendő; ennélfogva hasson oda a m. kormányt, hogy most már Bécs város érdekében is a ta­pasztalt szállítási hiányok megszüntessenek. A gyű­lés ez indítványt elfogadta. fér­­g ELLENZÉK KÖZGAZDASÁG. A kolozsvári keresk. és iparkamarából A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara múlt évi deczember 30 án közgyűlést tartott, a­melynek egyetlen programmtárgya ugyan a kolozs­vári bankunknál a Voith József halálával meg­ürült váltó bírálói állomásra szükséges kijelölés volt, de a­mely tudásul vette a keresk.­minister következő intézkedéseit. A kamara panasza követ­keztében a hazai kádár­ipar emelése érdekében a miniszter úr kieszközölte, hogy az uj hordók után a­melyek az általános díjszabályok szerint a ter­jedelmes áruk osztályába sorozandók az esetben ha azok később telt állapotban a m­. kir. állam­vasutak vonalain legalább oly távolságban­­ kerül­nek szállításra, mint üres állapotban szállíttatták, a mérsékelt kocsi rakományi „A“ osztály díjté­telei alkalmazandók, a­mi egyenlő körülbelől 58 % nyi leszállítással. A gyermekjáték tanműhelyt Bánffy-Hunyadon a kere­kedelmi minister m­ár 1882-től kezdve állami kezelésbe vevén át, an­nak vezetésére Gyarmathy Zsigmond elnöklete alatt b. Jósika Smut, Pál Károly, Cuouet Gyula, Ignácz Károly, dr. Magos Károly, Deák Izsák, Békésy Károly és kamarai titkár Gámán Zsig­mond személyében bizottságot nevezett ki A ka­mara befolyását ez intézetre, a titkár kinevezése által kívánta biztosítai, a­kit a gyűlés utasított, hogy a bizottság intézkedéseiről tegyen koronként jelentést. A miniszter úr másolatban megküldte azon rendeleteit, a­melyekkel a szomszéd Csík, Udvar­hely, Háromszék, Nagykü­küllő, Brassó, Szeb­ra­­és Fogarasm­egyék területén a háziiparként űzött szövészet emelése érdekében intézkedett s felszó­litja a kamarát, hogy nevezett megyék ez irány­ban kifejtendő tevékenységét mkölcsi, és anyagi a költségvetésbe ily természetű kiadások fölvéte­lét nem ellenzi.’A gyűlés a szóban forgó törvény­­h­atóságok kezdeményezéséig ez ügyben várako­zó állásra lévén utalva, ez­úttal érdemleges hatá­rozat hozatalába nem bocsátkozott. Ugyancsak a miniszter úr felvilágosítja a kamarát annak 1879 ki­jelentése folytán arról, hogy nálunk a gubacs termés emelése általában miért nem remélhető s hogy az ebből származó hiányt a Hans Adolf Liptóújváron épülő csersav-kivonat gyára lesz hi­vatva pótolni. A kamara 1882 ik költség-előirány­­­zatát az eddigi magasságban és kirovási kulcs alapján a miniszter úr jóváhagyta. A bankfióknál megürült váltóbirálói állomás­ra új választást a gyűlés azért nem kívánt tenni, mert az utóbbi választásból még négy kijelölt maradt figyelmen kívül, a­kiket a kamara ismé­telten ajánl a bank igazgatóságának..— Végül Sigmond Dezső fölemlíti, hogy a­­ körlevélben figyelmezteti a marha­ hiz­. 1882-től kezdve a romániai és orosz hák behozatala megszűnvén, az L­­ 20—30.000 il­b hi/6­ t m irhát az 1 monarchia országainak kell a bép i }­.­•• Í­rnok s hogy Bécs akadálytalan élein :••••• ›■‡ I kében a vasutaknál minden szükséges . • : l› j meg van téve. tan*." ti hogy mn, Az erdélyi UH (Ítélteim, kötvények 1881. deczember hó 31-iki sorsolása alkalmával a következő kötvények sorsoltatak ki: (Folytatás.) Egyúttal tudtul adatik, hogy a következő erdélyi földteherm. kötvények tőkeöszszegei ko­rábbi kisorsolások alkalmával kihúzattak és már kifizethetőkké váltak, de a pénztárból még ki nem vetettek és pedig: Szelvényes kötvények: 50 forintos, 67, 870, 1237, 1301, 1804, 2005, 2­02, 2253, 2748, 2821, 3722, 5206, 5418, 5715, 5843, 6032, 6418, 6434, 6482, 7461, 7569, 7642, 8385, 8869, 8936, 9225, 9258, 10.374, 10.620, 11.268, 11.470, 11.549, 12.586, 13.713, 14.010, 15.093, 15.189, 16.164, 47.491, 49.52.1. 50.457, 52.14 54 103, 57 16.438, 16.504, 16.639, 18.059, 18.278, 18.906, 17.478, 17.761, 17.989, 18 961, 19.032, 19.248, 19.590, 19.652, 19.724, 20.005,20.369,20.468, 20.772,, 20.918, 21.147, 21.406, 21.786,22.634, 22.797 számmal, 100 forinto­s, 126, 530, 737, 794, 1035, 1­­27, 1833, 1383, 2471, 2792, 2929, 3529, 4201, 4443, 40­37, 0012, 5843, 5952,6456, 6899, 7389, 7599, 7618, 7721, 8245, 1639, 9065, 9459, 10.190, 10.671, 11.108, 11.339, 11.382, 11.657, 11.699, 11.968,11.996,12.054, 12.121, 12.237, 12.320, 12.415,12.674,12.918, 14.738, 14.948, 15.827, 16.092, 16.306, 16.390, 17.280, 18.413, 18.998, 19.196,19 954,20.352, 20.534, 20.994, 21.286, 21.345,21.380,21.440, 21.483, 21.509, 21.534, 21.726, 22.144, 23.253, 23 654, 23.837, 24.054, 24.101, 24.635, 24.900, 25.124, 25.285, 25.457, 25.739, 25.898, 25.971, 26.224, 26.365, 26.535, 26.774, 27.197, 27.843, 27.977, 28.241, 28.266, 29.349, 29.491, 29.874, 30.038, 30.647, 30.688, 30.823, 30.916, 31.218, 31.314,31.410, 32.018,32.140, 3.493, 33 032, 33.152, 33.303, 33.693, 34.062, -.35.026, 35.052, 35.321, 35.410, 35.458, 35.494, 35.537, 35.933, 35.969, 36.149, 36.661, 37.117, 37.207, 37.640, 37.852, 37.918, 36.634, 38.681, 38.802, 38.867, 38.932,39.718, 39.813, 39.917, 40.149, 40.186, 41.078, 41.144, 41.530, 41.800, 41.993, 42.086, 42.189, 43.165, 43 989, 44.101, 44.145, 44 255, 46.149, 46 280, 46.807, 47.258, 48 105, 49.092, 49.113, 49.160, 1( 218, 50 291, 5­3.3 i5 50.395, •■• 5 94, 01. 006,61 )1fi 61.250, I fi.J.497, 53.5­10. 53.505, 53.6io, | -»’-n 54.792, 55.750, 55.879, 56.010, volt .68.743, 58 626, 59.058, 59.361, 50.136, 6n.493, 52.988, 54.836, 59 442,59.997,60 401),^...., S-uCiin, «.tetí-ox.Zuíi 6l.48a,-fiá.439, t»z.;)3.', .' I' " ..........’ .'ubálkvdj-u.. •• 63.344, 63 721, 63.8 fi, 63.982, 64.399, 64.548, 64.9­9, 65.036, 65.047, 66 503, 66.573, 66.616, 67.013, 67.23/ 67.287, 67.342, 67.556, 67.838, 68.011, 68.457, 63.758, 69.345, 69.632, 69.874, 69.958, 70.038, 70.321, 70.446, 70.452 számmal. (Vége köv.) A közönség köréből/) A „Magyar Polgár“-n­ak. Tisztelt Szerkesztő ur ! Helyet kérek lapjá­ban, mert a ,,M. P.“ annyira igazságtalan vádakkal keli azokat, kik a múlt gyűlésen a regale bérlők ajánlata ellenében a bérkorcsmárlási díj beszedé­sét ezentúl is házilag kívánják kezeltetni, hogy azokat szó nélkül hagyni nem lehet. Azt mondja a többségről s így rólam is, sőt rólam még inkább mint a többiről, mert en­gem név szerint is megemlít, hogy e jelentékeny ügyet, „az önérdek szem­p­on­tj­á bő !“ igyekeztünk eldönteni. Az egész czikk erre a vádra van alapítva. Már czimében is azt kérdezi, hogy ,,Kik hordják szívükön a város érdekeit ?“ s azt igyekszik bebizonyítani, hogy mi, kik a bér­­lők ajánlata eljen szavaztunk, mindnyájan ö­n­­zők vagyunk, s nem törődünk a város érde­keivel. Mindenkor súlyos vád ez, becsületes pol­gárra nézve. Kétszeresen súlyos, ha ezt a „M. P.“ szerkesztője teszi. Neill mintha az ő szava nyomatékosabb volna, mint más közönséges ha­landóé, hanem mivel az önzésnek rendkívül nagy mértéke kívántatik ahoz, hogy azt még ő is hibáztassa. Tőle joggal megvárhatjuk, hogy holmi köznapi önzést ne farjjon in­e. Hiszen mi az ő élete ? Nem szerkesztője-e egy subventionált ujságnak ? Ezt a subventiót nem azért adják hogy Frits úr a saját, független meggyőződését kövesse, hanem azért, hogy még akkor is di­csérje a kormányt, mikor talán magába szállva, nem lát benne dicséretest, Így állván a dolog, furcsán hangzik, ha Frits úr mások önzéséről beszél. Hiszen talán nem fogja állítani, hogy megszabott politi­­' fizetésért, valami n»t.y haj -te. 'rriög nem j kaiirányt í i-i — t követni mi joggal teje, a V talán Csal - hogy v­agy köze s zerkes­ztője ■ a dologra. M. P « fortr tol a: Babárom e kik a ht. i 118vk Vagy talán nem kap a ,­i 1 . t ? Tagadja el hogy nen nincsen ahoz a tekintetes ui u£ oyan közönyös volna Frits miből él az a lap, melynek E kis kitérés után, térj A bérlők, úgy mondja ! Különben nem igaz) húsz es ! tak. Abházi kezelésből befoly mi azmtén nem igaz), tehát t„a. ttb­­a­telés mellett szavaztak, meg!­iros.tr.pál 7 ezer forintig. Fogadjuk el­­ nem b,, „ . e,. , szám kát. A „M. Polgári­a! szemben azt j dóra, hogy n­m m­­e­g k­á­r­o­s­t , m­i­k­rost, hanem megtartottunk a ár, mák h : j ezer forintot. Mert hogy áll , I ^Jí°ttak a polgárságon 13.000­­*..•. ";„du °7kAnr0,?a0 frt0t ‘^''köznek foil! .­­.m.. '. V • hat 7000 frt uj teher lett volna nyakán. Ez uj tehertől kimérték­­­sunk által a polgárságot. Ezt r .tak­sebbség szaporítani akarta ad, mit 7000 i.k­ut:»! sőt ennél is többel, mart , héOóV­­ ,. í, Igyekeztek volna egy kis hasznú bőr — s mi e szándékot leszavaztak ilidz, hogy ebből az magyaráztassék,hogy,kari te’ tu ; \ \ nak, a w M. P.* fizetett logiki s/.í­ k.v Ez volt szavazásomnak n­ 'oi Még egyéb is volt. Nem ken. ••,k­.it. tabb helyzetet, mint a magyar ál, . u , . . . zete. Nem ide tartozó politikai in / • !.• t zárják előlünk az anyagi hal. , ,, az állam (átköltekezése igény .« - nem keresményünket, hanem jobb idő-,., , bigéi, • tőkénkét is. Isten bizony, nea­­ idniti: többet ! izzadni. A legjobb akaratul sem tudurh­ni­, a zaklatnak. Nem tudunk. És a előállón?i­gán vállalkozók, s azt mondják uak még belőlünk az eddigin , préselni. Hanem azt kötik ki i!: t,,­iui to. , V városi hatóság fogaljon el tőlük ify általi, sz­tett szabályzatot, melyben paragraphusonon van szedve, hogy miképen lehet ez­t új terhet föl­hajtani. Mai tisztelet, becsület, de engem nem azért küldött a közbizalom a kora mutatásba, hogy ott elősegítsem Kolozsvár városát, pálinkabérlők által megmasszeroltatni. Ha az adózók jól felfogom érdeke nem tette volna kötelességemne visszauta­sítani az ajánlatot, visszautasítottam volna a rabi­­ti­óból is. Azt mondhatnák, hogy nem kíméltük meg az adózókat, mer­t differentiális öszszegre szük­sége van a városnak, s azt úgy is felveszik pót­adó útján. Ez először is nem áll. Valódi szükség nem forog fenn. Költsenek kevesebbet. Ne nebel­­kedjenek ringszinházi jótékonysággal épen abban az dőr. Tóth Kálmán szobrára nem sza­­k met: Kemai .­­ Ring­szinháznak ám szü­ksége Van annak jó félmilliói meg semmi int pártfogója elég. C­supán o aduti. Ugyanezen kasszából Szegedy­i-Az önzés vádját visszamásítom, mond­ják, a korcsmárosok érdeke kívánta ezt. Ép épen úgy nem vagyok korcsmáros, mint tekintetes Frits Albert úr. Bort sem iszom többet, mint ő. Tényleg a különbség nem is 7000 frt. Házi­kezeléssel többet vesz be a város 15000 írtnál; a bérlők ajánlottak 18000-et. Ez Maróthy szerint nem 7000 különbség. Aztán megfokozhatjuk be­vételünket ház­­kezelés útján is, zaklatás nélkül. Csakhogy nem kell a tekintély palástjába burko­lózva azoknak az uraknak, kik most olyan nagy lármát ütnek ellenünk, kivonni magukat az adó­zás alól. Igenis kivonják magukat. A polgárság igen jól tudja, hogy mi folyt a tavaszszal, a nyáron és az őszszel a Békésy Károly úr kertjében. Rész­­vény­társaságot alakítottak, nyomtatott szabályok­kal „Kugli társadalom“ czím alatt. A társaság czélja: mulatós. Magában véve áldatlan dolog. Hanem ez a társaság igen igen sok bőrt meg­ivott Nem panaszképan mondom, váljék egész­ségükre. Csakhogy úgy dukált volna, hogy jelent­sék be e bort, s fizessék meg utánna az illeté­keket Nem tették. Azt mondják, hogy privatim vendégeskedü­ek. Pedig készpénzzel kiváltott már­­kákkal fizette ki ki a fogyasztását. Ez visszaélés volt. Nem szólott ellene sem a „M. P.“ sem Szász Domokos ur, sem Szász Béla ur. A katonatiszt, urak hasonlót miveltek a Bánffy-kertben , s most Insonlót átívelnek kaszi­nójukban Ezek az urak is sokat isznak, mert kevés a dolguk s olcsó a meg nem akczizátt bor, így vonják ki magukat az „önzetlenek“ az adó alól. Minket polgárokul pedig szidnak, ha fel­­jajdulunk, hogy nem bírjuk tovább. Ennyit­­kiírtam mondani. Balta z­ászlóó, czipósz mester, városi bizottsági tag k edve, 1­8 nv ’•eltér' lob iá­le? vagy véleményt nyíl­ik a ki?di bili' a polgár^ cg szavazá mi. A ki». ■ihfttosnígal 8*erk ]\ EWZETI­­S^lMH AZ. Kolozsvár, 1882. szerdán, január 4-én. a srnsrasis-Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10 kor. F'delős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.T Finom alm­ák kaphatók 100-a­s frt., darabszámra 120 kr. Csapó Sándor 'art A szavamn mind F, közlemoi.jort é­lünk Malőrét. m ki • í­rt újságban megítélés aló ni,na!­votumot

Next