Ellenzék, 1882. július-december (3. évfolyam, 147-296. szám)
1882-10-09 / 230. szám
! A munkaprogramm. A képviselőház most vajúdik a megalakulás fájdalmaival, azután következik a munka. Azaz hogy csak következnék bizony, ha ott nem volnának a delegácziók és a budget. Mind a kettő valószínűleg egy egy egész hónapig megakasztja a t. ház munkálkodását; a delegácziók miatt nem tarthat a képviselőház azért ülést, mert tagjainak egy része ott van elfoglalva, a közös parlamentben; a jövő évi költségvetés előkészítése a pénzügyi bizottságban szintén akadály plenáris ülések tartásában, mert ltt első dolog a budget s azt úgy látszik újévig a plenumban is le akarja tárgyaltatni a kormány. Egyszóval, olyan szépen van beosztva az országgyűlés programmja, hogy karácsonyig aligha készül el egyébbel, mint a költségvetéssel. Pedig hát mennyi teendő várakozik a törvényhozásra. Először is minden parliament cyclusnak három esztendejéből a második esztendőnek kellene a legtöbb alkotást felmutatnia, mert az első év nagyobb része formalitásokra, a parlament új tagjainak begyakorlására, s egyszóval olyan dolgokra megy el, hogy bizony érdemleges törvényhozási alkotásokra ugyan kevés idő szokott maradni, mint p. o. a parlament tavalyi első esztendejéből alig tud felmutatni eredményül egykét maradandóbb legislatórius alkotást. A harmadik esztendőt aztán a hazabeszélés, pártrajudások, a következő választásokra való készülődések sokkal inkább igénybe veszik, semhogy tulajdonképeni törvényhozásra sok idő maradhatna. Ezek szerint maradna tehát a második cyklus, a gyümölcsöző törvényhozási munkálkodásra. Hát az idén ebből is már 3 hónap csaknem elvész, úgy, hogy legfennebb januártól júniusig, júliusig számíthatunk arra, hogy országgyűlésünk képviselőháza nagyobb alkotásokat, reformdolgokat létesíthessen. Tehát egy fél esztendő! Pedig mennyi a hátralék csak a múlt cyclusból! Hát még mennyi az ígéret, melyet a kormánynak be kellene váltani s az illető törvényjavaslatokat előterjeszteni. Középtanodai reform, ipartörvény revisiója, ügyvédi rendtartás, polgári házasság, adóreformok közigazgatási reformok, administratív bíráskodás, stb. stb. — egy egész serege a teendőknek várakozik elintézésre. S mindezekre alig hat-hét hónap. Bizony-bizony látszik a törvényhozás munkaprogrammjából is, amelynek utóvégre a kormány adja meg az irányt, hogy törvényhozásunk működése épen olyan tervszerűtlen, egy magasabb egységes vezéreszmét épen úgy nélkülöz, egész munkálkodása épen úgy az egyik napról a másik napig való tengődés legkevésbé fölemelő látványát nyújtja, mint a kormány kapkodó rendszertelen, tengődő politikája, mely megelégszik önmagával s a parlament munkálkodásával is, csak a költségvetés legyen, néha bár elkésetten, megszavazva. A többit aztán üsse a kő! — Az országgyűlési függetlenségi párt pénteken este 5 órakor értekezletet tartott. Ülnöklocsáry Lajos bejelentette mindenkelyőtt a szünetek alatt előfordult ügyeket, s fájdalommal emlékezett a párt alelnökének Náray Imrének bekövetkezett haláláról, ki helyett szükség is leeud más alelnököt választani. Azután folyó ügyek intéztettek el. Az értekezlet megütődéssel vette tudomásul, hogy a kormánypárti többség az országgyűlés jelen ciklusára a függetlenségi pártból egyetlen egy jegyzőt sem akar választani, a háznak hat jegyzője van, a függetlenségi párt, mely jelenleg több mint kilencven tagból ált, megkívánhatná, hogy ezek egyike az ő kebeléből választassák. Ennek a jegyzőnek sokszor bizalmi hivatása van, p. o. a szavazatok összeszámlálásánál. Egy rendszeresen szervezett párt megvárhatja, hogy ilyen alkalmaknál képviselve legyen. A kormánypárt csak a bizalmatlanságok nyit utat, midőn eléggé méltánytalan megtartni a párt számára a jegyzői állomást. Elhatároztatott, hogy föl fog kéretni a kormánypárt elnöksége ebben az értelemben. Ha pea kormánynak a hat jegyző közül okvetlen szüksége lenne ötre, akkor fel fog kéretni, hogy egy hetedik jegyző is választassék (a hatodikat ís érsekeit ellenzék adja) a függetlenségi párt elejéből, mint ahogy az 1872-ben is történt. Harmadik évfolyam. MZEKK£M2iTÖI IRODA : Bel-király utcza 16. sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. 12 „ELLENZÉS" ELŐFIZETÉSI DIJA Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva Égési évre.....................SO frt. Il Negyedévre . . . 41 frt. Félévre..........................8 frt. [ Egy hóra helyben. 1 frt 50 kt. Egyes szám ára helyben 5 hr. vidéken 6 kt. Megjelenik az „Ellenzék“ mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Esti Kiadás, 230. szám. Kolozsvár, hétfő October 9882. KIADÓHIVATAL: Stein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetés és nyiltterek küldendők. HIRDETÉSI DIJAK: Hatszor hasábozott garmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő, midőn a balközéphez tartozó Huszár Imre egyenesen Deák indítványára választatott meg a ház hetedik jegyzőjévé. Ennek elintézése után a párt egy kandidáló bizottságot választott a képviselőházi bizottsági választások intézésére. Végül pedig bejelentette az elnök, hogy a szünidők alatt két flagráns jogsértést követett el a kormány, midőn egyrészt a sajtótörvény ellenére néhány röpiratot elkoboztatott, másrészt pedig Pozsony megye részére kiadta a statáriumot illető rendeletet, anélkül, hogy az iránt maga a megye fölírt volna. Határozatba ment, hogy mindkét kérdésben interpelláczió intéztessék a kormányhoz, a legközelebbi ülések valamelyikén. — Két legfelsőbb királyi kéziratot hoz a hivatalos lap legújabb száma. Az egyik ifj. gróf Ráday Gedeonnak honvédelmi miniszterré való kinevezését tartalmazza; a másikkal ő felsége dr. Fehérváry vezérőrnagy államtitkárnak a szent-István-rend középkeresztjét adományozta. — A közigazgatás reformjának kérdése számos megyei törvényhatóság által vétetett tárgyalás alá. Többi közt tárgyalta ezen kérdést Alsó-Fehérmegye is s megállapodásait egy terjedelmes munkálatban terjesztette fel a kormányhoz. A görög keleti szerb nemzeti egyházi kongresszusnak a kongreszszusi választmány által kívánt egybehívása tárgyában rendeletetet intézett a vallás- és közoktatási miniszter a kongresszusi választmányhoz. A rendelet megtagadja a választmánynak a kongresszus egybehívását dekretáló határozatától a jóváhagyást, főleg azon indokból, mert a kongresszusok költségei oly terheket rónak a szerb nemzeti egyházi alapokra, hogy azok már-már alig felelhetnek meg rendeltetéseknek. A miniszteri rendelet kimondja, hogy vaig a nevezett alapokból előlegezett s az egyes egyházközségek által visszatérítendő kongresszusi költségek hátraléka (150.000 frt) be nem folyik, nem hozza javaslatba a kongresszus egybehivását ő Felségénél, ha csak a kongresszusi tagokat választó kerületek magukra nem vállalják képviselőik illetményeinek fedezését. — A kávéadó megszüntetését helyezte volt a pénzügyminiszter a vámtárgyalások alkalmával kilátásba. Ennek megfelelőiig — mint a „Nemzet“ értesül — közelebbről törvényjavaslatot fog benyújtani a kávéadó megszüntetése tárgyában s kapcsolatban a czukor- és söradó némi emelésével. A kávéadót a vámemelés miatt kell beszüntetni , de az idén ezt foganatosítani azért nem lehetett, mert a bérlőkkel a szerződések egész évre voltak kötve. Egyszersmind a pénzügyminiszter e törvényjavaslatban fog eleget tenni a kereskedők azon kívánságának, hogy ott, hol a fogyasztási adóban átalányrendszer van, egyesek kérhessék az igazságtalan ráutalás vagy átalány felosztás ellen, mint correctivumot, a tételes megadóztatást. A jövő évi horvát költségvetés szerint Horvát-Salavon országoknak (az imént bekebelezett határőrvidék nélkül) beligazgatási szükséglete 3.830.719 forinttal van előirányozva. A főösszegek szerint a következőleg oszlik meg: I. Tartománygyűlés 50000 frt, II. bán 26.000 frt, III. belügyi osztály rendes szükséglet 1.485.331 frt, rendkívüli 449.538 frt, öszszesen 1 934.869 frt, IV. vallás és közoktatásügyi osztály rendes szükséglet 557 699 frt, rendkívüli 34.988 frt összesen 502.687 frt, V. igazságügyi osztály rendes szükséglete 1.183.223 frt, rendkívüli szükséglete 43,940 frt, összesen 1.227,163 frt. A 3.302,253 frtnyi összes rendes szükséglet a folyó évinél 4,425 frttal nagyobb, 528,466 frtnyi rendkívül szükséglet pedig 3442 frttal nagyobb. A jövő évi szükségletet megnagyobbító tételek közül felemlítjük a következőket: Vallásügyi czélokra 4783 frt, középiskolai tanítók fizetésére 600 frt, művészeti czélok előmozdítására 1000 frt, horvát tartományi zeneintézetre 3000 frt, új tartomány ház építésére 17.000 frt, nyugdíjakra 6881 forint esik a nagyobb szükségletből. Horvát Szlavonországok adóinak s közjövedelmeinek a nevezett országok felsorolt beligazgatási szükségleteire fordítandó 45 százaléka ugyanoly összeggel van felvéve, mint az 1882- ik évre. — Császár-találkozás. A londoni Alig. Korr.a czárnak továbbá a német és osztrák császár összejövetelét helyezi kilátásba, és a három császár összejövetelének következményeit fejtegeti. A három császár szövetségének újjászületése csak békés úton képzelhető, az egyiptomi kérdés szabályozására azonban sohasem szolgálhatna tényezőül. A zsidók jogviszonyainak Ausztriában való rendezésére vonatkozó törvényjavaslat, mely több év óta teljesen készen hever a kultuszminisztériumban, még a reichsrath mostani ülésszaka elé terjesztik elintézés végett. E törvényjavaslat elsősorban azon határozatok sorozatát foglalja magában, melyek mellett izraelita hitközségek alkotása és megszüntetése történhetik. A javaslat lényegileg azon alapelveken nyugszik, melyek az 1874-iki s az el nem ismert vallásfelekezeti törvényben foglaltatnak. A javaslat előterjesztésére, hír szerint, a legutóbbi pozsonyi zavargások szolgáltattak okot. Csíkszereda, 1882. okt. 7. „Sic fata tubere“ ! Mozgalmas időket élünk. Hogy is ne mikor „az ős Hargita aljában“ a hírneves Madéfalvi veszedelem színhelye a „Nagy Somlyó“ és a „Csíkszeredai várkastély“ mint szélső határok között fekvő 8 „történelmi nevezetességű helyen“ a Csíkszeredai várkastély előtti térségen összegyülekeztünk a megye első emberévé tett Mikó Bálint tiszteletére. Bandérium, kocsik, szekerek, Muszka Lajos zenekara, nők, férfiak csoportosulása, diszkapu zöld ágakkal díszített útvonal Csík-Zsügödtól Csíkszeredáig, mind meg annyi jele az általános örömnek: mozsarak dörgése, ékes szónoklatok nem köznapi esemény jelei. Egyszóval az újonnan kinevezett főispán beiktatásiünnepélyét ahoz illő módon ültük ma october 7-én meg. Rövid idő alatt 2 főispánt kísértünk örök nyugalmuk helyére s ennek megfelelően kettőnek is ültük meg beiktatási ünnepélyét; a logikus sorrend követelményeinek elég tétetett s ezzel napirendre térhetünk. Napirendre térhetünk azért, mert mindezen változásoknak nincs meg az a különös jellege, mit más helyt s nevezetesen, ott hol rendesen eszmék szoktak érvényesülni a napi eseményekben is hasonló körülmények eredményezni szoktak. Elvekről nálunk szó sem lehet, s ha mégis szólunk valamit, azzal csak a megszokott köznapiasság eljárt kerék vágásában hadonázunk. Végig hallgattam az új főispánt üdvözlő szónokokat végig az új főispán beszédjét, de sem egyik sem másik oldalon a körülményekhez képest, kiszorított s már annyira elkoptatott hangzatos, de jelentőségnélküli szavaknál egyéb nem mondatott. Végig hallgattam az uj főispán székfoglalóját, mely jegyzőkönyvileg is megörökittetett s ha mégis mindezek daczára semmit sem hallottam, nem az én hibám. Egyet azonban e helyen kiemelek: megígérte uj főispánunk azt, hogy csikszeredai várkastélyból, ahol a körülmények szerint majd a nemzet ellenségei számára fenntek a jobbak kardokat, majd a nemzet jobbjainak ennek ellenségei készíttettek békákat* az " egyedül helyes liberális alapon — szabadelvűség a Tisza-féle értelemben — újra történelmi nevezetességű helyet fog teremteni. Ebben jelezte — ha nem csalódtam — az irányt, melyet kormányzásában követni fog s — mint mondá — csak addig érzi erősnek magát székében, mig ezen irányban a megye közönségének bizalma által támogattatik. Hogy ezen irányú bizalom meddig tart, az a jövő titka, s hogy a szabadelvüsködés lethargiájában szunyadó közhangulat egy esetleges lökés következtében nem vet-e olyan hullámokat, mely a „liberalizmus által támogatott bársonyszéket megingatja helyében, az mind a jövő titka ? A közgyűlésnek a főispáni beiktatáson kívül más tárgya nem lévén, az bezáratott, s ezután kezdődtek a programmban előírt sorrendben a tisztelgések, ezen törvénykönyv szabályai szerint ítélendők meg. Szokásjog és helyhatósági szabályrendeletek ezen törvénykönyv tárgyaira egyedül a 2. 3. és 4. §§-ban megengedett esetekben alkalmazhatók. 2. §. Ha a törvény szövege homályos, annak értelme a törvényhozás egyebekből kitetsző akaratához képest határozandó meg; ha pedig ekkér sem volna megállapítható, a jogszokás által nyilvánult magyarázat érvényes. 3. §. Oly jogeset, melyről a törvény nem intézkedik, hasonló esetre vonatkozó törvény szerint, ilyennek hiányában a jogszokás által nyilvánult szabály szerint, ha pedig ilyen sem léteznék, az összes magánjog főelveihez képest ítélendő meg. 4. §. Helyhatósági szabályrendeletek átalános magánjogi viszonyokra csak azon esetekben alkalmazhatók, amelyekben azokra a jelen törvénykönyv hivatkozik. A tárgyalás folyamán az 1. §. első bekezdése elfogadtatott, a második bekezdés kihagyatott s helyébe a 4. §. vétetett. A 2. és. 3. §§. kihagyattak. Ezzel a tanácskozás véget ért, a közelebbi ülés f. hó 10-én d. u. 5 órakor tartozik. A polgári törvénykönyv előmunkálatai A polgári törvénykönyv tárgyalására összehívott bizottság szombaton d. u. 5 órakor tartotta első ülését az igazságügy minisztériumban, elnök dr. Fauler Tivadar igazságügyminiszter, jegyző Balogh Károly igazságügyminiszteri elnöki titkár. Jelen voltak: Berczelly Jenő, Kovács Kálmán, Zádor Gyula miniszt. tanácsosok, — Barta Béla kir. táblai tanácselnök, — Czorda Bódog, Halmosy Endre, Szentgyörgyi Imre curiai bírák. Oberschall Adolf kir. táblai biró. Apáthy István, Vecsey Tamás és Wenczel Gusztáv egyetemi tanárok. Hódosy Imre, az ügyvédi kamara elnöke, Rudnyánszky Ferencz ügyvéd, Teleszky István és György Elek képviselők, utóbbi mint előadó, Hoffmann Pál és Manajlovics Emil betegségük miatt nem jelenhettek meg. Pauler miniszter megnyitván az ülést, üdvözli a szakbizottság tagjait és rövid történeti vázlatát adja a polgári törvénykönyv tervezetének szerkesztését megelőző polgári igazságszolgáltatási viszonyoknak. Ezután rövid eszmecsere fejlődött aziránt, váljon az általános rész tárgyalásába bocsátkozzék-e a szakbizottság, vagy pedig előbb a külön részek valamelyik életbeléptetésének, például az öröklési jog, kötelmi jog, dologi jog stb. állapítsék meg. Megállapodás abban történt, hogy a törvénykönyv általános elvei fognak felvétetni, úgy azonban, hogy az egyes külön részek megállapítása után azok még egyszer átvizsgálás alá vétessenek. Erre megkezdetett a részletes tárgyalás, melynek alapjául a következő tervezet szolgált. Megjegyzendő, hogy a szöveg végleges szerkezete később fog megállapíttatni. Általános magyar magánjogi törvénykönyv. Általános rész. Első czím: a magánjogi szabályokról. 1. §. Az általános magánjogi viszonyok KÜLFÖLD. Oroszországban a helyzet nagyon aggasztó. A moszkvai utazás, melynek ismeretes czélja meghiusult, III. Sándor czárt elhatározó lépésre bírta. Mindkét ellentétes táborban uralkodó nézet szerint vagy szabadelvű irány követésére, vagy a legmerevebb abszolutizmushoz való visszatérésre fogja magát szánni, miután a további habozás lehetetlenné vált. De bármire határozza is el magát a czár, a hatalom birtokában levő orosz körökben szilárd az a meggyőződés, hogy belső katasztrófa lesz ennek az elhatározásnak közvetlen következménye. Csupán egy mód van eme katasztrófa kitörésének elejét venni s a felizgatott kedélyeket egy már régóta táplált terv kivitelétől elirányítani, s ez a mód Oroszországnak akcziója kifelé. Számos jel arra mutat, hogy az udvarnak Moszkvába való visszatérése óta Peterhofban ezt az eshetőséget komolyan meghányták-vezették s az osztrák-magyar diplomáczia nagyon helyesen fog cselekedni, ha a Pétervárról érkező édeskés biztosításoknak az orosz kabinet további magatartásáról az egyiptomi ügyben nem adnak feltétlen hitelt. A német-orosz háborúra Ratkov pánszláv vezér nézete szerint a legcsekélyebb ok sem forog fenn s mindkét ország nagyra becsüli a kötelékeket, melyek a két országot évek hosszú sora óta egybefűzik. A német politika némely maga elé tűzött czélok elérésére bizonyosan más utat fog választani és nem a háborút. A múlt tanúságul fog szolgálni a jövőnek. Az emberi ügyeket azonban nem mindenkor a józan ész intézi. Fordulnak elő véletlenségek is, melyek úgy embereket, mint kormányokat félrevezetnek s oly eseményeket idéznek elő, melyek minden kombináczión kívül esnek. A nagyhatalomnak mindenesetre nemcsak a háború, hanem szövetségének kell tendi. Csak ha szilárdan támaszkodhat erejére és hatalmára, biztosíthatja magának mások tiszteletét és barátságát.“ Az orosz sajtótörvény legközelebb kibocsátott novellája mély lehangoltságot keltett Sz- Pétervárott. Wlasemskit, a sajtóhatóság főnökét, ki épen szabadságon volt távol, kellemetlenül lepte meg a visszatértekor már jogerejűvé lett intézkedés, mely a sajtó egész létezését kétségessé teszi. Meguyitá már Tolstoj gróf hivatalba lépésekor benyújtott lemondását s végleg el van határozva megválni hivatalától. Utódjául Georgijewski titkos tanácsost emlegetik, ki Tolstoj közoktatási minisztersége alatt korlátlan befolyásra tett szert a kormányzat ezen ágában. A sajtóra előreláthatólag keserű napok várnak, ha Ratkov e szolgálatkész közegének uralma alá fog helyeztetni. Szerbiáról szenzácziós hírt közöl a pétervári Golos. Azt írja, hogy a szerb ellenzék Milán királyt a koronáról való lemondására akarja kényszeríteni. Ha vonakodnék ezt megtenni, meg fog fosztatni a tróntól és Sándor herczeg proklamáltatnék királylyá. Míg ez nagykorú lesz, reggensség alakíttatik Pirocsanáczczal az élén. Natália királynéról azt írják, hogy a királyt vagy az orosz politika felé tereli, vagy jóváhagyja fiának királylyá proklamáltatását. E hírek bizonyára csak az orosz mérvadó körök óhajait fejezik ki. Törökország: A konstantinápolyi „Vakít“ a következő érdekes dolgokat tartalmazza. „Törökország — úgymond — csak a szerződések által számára biztosított jogok fentartására gondol, s nincs más törekvése, mint az, hogy a haladás és a reformok útján elhatározottan haladjon előre. Kétségtelen, hogy ezen a pályán az összes hatalmak támogatásában fog részesülni, amelyek a kelet nyugalmát óhajtják, s hogy ezt az erkölcsi s anyagi támogatást hathatósan fogja fölhasználhatni arra nézve, hogy elejét vegye minden veszedelemnek mely a jövőben felmerülhet. Helytelen tehát e pillanatban különféle szövetségi terveket imputálni. Midőn legutóbb szorosabbra fűztük a barátság kötelékeit Németországgal és Ausztria-Magyarországgal, nem távolodtunk el régi barátainktól, Francziaországtól és Angliától sem. Oroszország sokkal inkább el van foglalva belügyi reformjával, amelynek szükségét érzi, semhogy arra gondolna, hogy külháborút idézzen elő. A többi hatalmak dispozitiói szintén nem árulnak el semmit ami a béke fenntartásával ellenkeznek. A Petőfi-társaságból. — Eredeti tudósítás. — Budapest, okt. 6. A Petőfi-társaság ma délelőtt 10 órakor Komócsy József elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. A felolvasásokat megelőzőleg Szána Tamás titkár jelentette, hogy a társaság a Petőfi szobor bizottságtól meghívást kapott a leleplezési ünnepélyre. Továbbá jelenti, hogy Csávolszky Lajos az „Egyetértés“ szerkesztője 100 filtal a társaság alapitó tagjai sorába lépett. — Bacher Simon, Petőfi verseinek egy részét lefordította héber nyelvre s munkájának egy példányát megküldte a társaságnak, a felolvasások sorát György Aladár nyitotta meg „Őseink mint napimádók“ czímű tanulmányával. Felolvasó ebben kimutatja, hogy őseink vallása nem erkölcsi, hanem egyszerűen természeti vallás volt. — Hitök a természetimádás volt, ezt pedig a tűzimádás nélkül elképzelni nem lehet. Nem volt ugyan a napimádás vallásuk főjellemvonása, de hogy ez a kultusz kiváló részét képezte, azt alig lehet tagadni. A tűzistennek tűzáldozatot is hoztak. A napnak szentelt tárgyak között a fehér lovonkívül nagy szerepet játszott az alma is. Azt a helyet, ahol a tüz-istennek az áldozatot bemutatták, még ma is tűzhalomnak hívják. A napimidás őseinknél nem más népektől átvett kultusz, hanem a nép mithosképző erejének alkotása volt. Végül felolvasó még kimutatja, hogy őseinknek e hite népdalainkban, regényeinkben s hagyományokban meg van örökítve. Ábrányi Emilnek „A hegy és a király“ czimü hangulatteljes haladását a közönség élénk tetszése között Komócsy József olvasta fel. Ezt követte ifj. Ábrányi Kornél „Gyermeksírás az éjszakában“ czimü elbeszélése. Ez a Lorántházy-család szomorú történetét tárgyalja. A családfő Lorántházy Péter volt, egy jószívű, vendégszerető de felette magába zárkózott ember, kinek családjában az örülési esetek nem tartoztak a ritkaságok közé. Őcscse Gábor épen ilyen örülési rohamra ölte meg nejét, gyermekét s önmagát. Lorántházy Péter épen akkor érkezett a borzasztó tett színhelyére, mikor örjöngő öcscse hangosan jajveszéklő gyermekét ölte meg. Azóta Péter mindig önkívületi állapotba esett, valahányszor gyermeksírást hallott. Egy ilyen jelenetet ír le megragadóan az elbeszélés. Bartók Lajos egy pásztorregót olvasott fel kárpáti emlékeiből „A dobogó kő“ czím alatt. A gyönyörű költeményt zajosan megtapsolta a hallgatóság. Még egy felolvasás volt bejelentve a Balázs Sándor „A véres orr“ czímű csevegése, de ez az idő előhaladottsága miatt elmaradt. A felolvasó ülést zárt ülés követte, melyben folyó ügyek intéztettek el. A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulatból A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat, a f. hó 4-én tartotta választmányi ülését Kuun Géza gróf elnöklete alatt. Ez ülésen dr. Sólyom-Fekete törvényszéki elnök és Tógás Gábor főreáliskolai tanár jelentették be ama különböző régészti adományokat, melyek a társulat múzeuma számára a vidék különböző pontjairól beküldettek. Ez adományok között igen érdekes pénzek, ritka régészeti műtárgyak és különböző feliratú kőtáblák vannak. Élénk érdeklődéssel hallgatta meg a válaszarány Téglás Gábornak a temesvári régészeti múzeum ismertetésére vonatkozó jelentését. E gyűlésen jelentette be az elnöklő gróf, hogy a társulat első évkönyve egy pár nap múlva már átadatik a nyilvánosságnak. Ez évkönyv, melyet Kun Róbert, a társulat buzgó titkára szerkesztett, a következő tartalommal fog megjelenni: Hunyad vármegye őskori történelméhez, Torma Zsófiától. A magyarság és az oláh inkolátus, Dr. Sólyom Feketétől. A hunyadmegyei pecsét és czimer Torma Sándortól. Dévai Nagy Sándor verses emlékirata ismerteti dr. Sólyom Fekete. Hunyadmegye területén előforduló madarak jegyzéke, Buda Ádámtól. Az évkönyvből Rezső koronaherczeg számára, egy fehér sagrin-bőrbe kötött gazdagon zománczozott R. és S. monogrammal ékített díszpéldány készült, melyet legközelebb fognak a trónörökösnek elküldeni.