Ellenzék, 1883. július-december (4. évfolyam, 143-297. szám)

1883-11-08 / 256. szám

Kolozsvárt 1883. Irodalom és művészet. Tigris és h­iéna. Abból az alkalomból, hogy a kolozs­vári Nemzeti Színház szintehozta Petőfi drá­máját, Beöthy Zsolt, ez a kiváló műitész, megjegyzést tesz az előadás jelentőségére s magára a darabra is. E megjegyzéseket ér­dekesnek tartjuk reprodukálni, mivel egészen ellenkező felfogást tükröznek vissza, mint a kolozsvári sajtó és színházunk műve­zetője. „M­ititi drámájánál, kolozsvári előadatása alkalmá­ul d+v szól B.tby azt olvasom a Pesti Naplóban, hogy : Tigris és Hiénának a nemzeti színházban bemutatása is rem­élhe­te . „Én ezt nem remélem. Petőfi drámája egyáltalán­­ is nem sikerült munka. A legtúlzóbb franczia román­ná hatása alatt termett : képtelen lázálom, melyből vá­di erő, rend és igazság egyként hiányzanak. A ször­­tműi, a végletes, majd tréfának tetszik benne a Ilugu-féle stíl torzított utánzásánál fogva, majd nem egyszerű b­­eg képtelenségnek. E történet nem létezik, ez embe­­r „ nem léteznek. Benyomásuk léptennyomon a komi­­i­mb­a csap. A költőjére oly méltán büszke nemzet idolt Petőfi lángszellemének, csodálta dalait s­z­el­­­­ti drámáját. Ez a feledség is tisztelet. A kolozsvári színház igazgatója máskép gondol­­h­at­­t s a Tigris és hiénát előrántotta a feledésből. Az isten tudja, mi czélja lehetett, s­án­it írnak az odavaló lapok, hiszek annyit a kololozsvári közönség ízlésében, h©­ az előadást sérelemnek érezte a nagy költő em­lé­­k iránt. Sikerről beszélnek, de hát szabad-e Petőfinek ilyenforma sikereket szerezni ? !) csak diadalkocsin je­­lhstik meg előttünk; a színpadra pedig úgy vonszolták fel. Él tiszteletlenség iránta; megsértése kegyeletünknek és i­­­cinknek. Engedje meg, t. szerkesztő úr, kifejezném a reményt hogy a nemzeti színház igazgatósága tar­­■ kodni fog a kolozsvári példa követésétől. Beöthy Zsolt,­ így szól a Pesti Napló kritikusa. En­gedje meg nekünk erre csak azt az egy megjegyzést, hogy ha a kolozsvári közön­tetszik valami, a budapestinek pe­dig nem, vagy megfordítva: ebből még nem következik, hogy csak a budapesti közön­ynek volna izlése és igaza, sőt igen gyak­ran épen ellenkezőleg áll a dolog. Áll ez a Tigris és hiénája is. Azért mert Beöthy Zsolt Petőfinek ezt az alko­tását elhibázott drámai műnek tartja,­­kü­lönben a kolozsvári sajtó sem declarálta Shakespearei remekműnek,­ nem követké­nt, hogy a kolozsvári közönség „ízlése“ remeknek tekintse annak előadását a nagy öltő emléke iránt, épen úgy, miként a bu­dapesti közönség nem tekintette sérelem­nek azokat a gyönge drámai kísérleteket, melyeket a budapesti Nemzeti Színház a történeti cyclus során színre hozott. Azok­nak is, a Tigris és hiéna színrehozásának is, ha egyéb nem, legalább irodalom­­történeti jelentősége volt. Nincs tehát miért olyan nagy empha­­■iisal tiltakozni a „kegyelet és ízlés meg­értése" ellen. Fél­in­ Szolga Miklósnak hátra­­­hagyott költői műveire kaptunk előfizetési felhivást. A mű ifj. Nagy Lajosnál Kolozs­várt, bels­­ér utcza 26. sz. alatt­­ írttal ren­delhető meg. Szolga egyike azoknak, kik Szentiványiékkal együtt Kolozsvárt irodal­munkra nézve az oly jótékony mozgalmat megindították, s mint ilyennek művei csak irodalomtörténeti szempontból is megérdem­­hogy napvilágot lássanak. Különben­­ Szolga Miklósnak eddig szórványosan meg­jelent művei biztosítanak, hogy a most megjel­­endő gyűjtemény a mai kor olva­­s­­óinak sem leend unalmas olvasmány. Az Athenaeum „hagy Képes naptára** ISSZ-re. Huszonötödik évi folyam­a ez ennek a vállalatnak, mely Con­­et& Károly folytonos haladásra való szer­kesztése mellett túlnőtt már az egyszerű naptárok keretén s valóságos szépirodalmi és ismeretterjesztő évkönyvvé lett. A ren­des naptári rész után „Az év történetéből“ czimei fejezet kezdődik, önálló, jól irt ma­gyarázó czikkekkel s gondos kivitelű ké­pekkel s arczképekkel. E szakaszban Bene­dek Elek tanulmánya a csángókról emelke­dik ki. Ezek után következik a voltaképen k­özépirodalmi rész, mely vagy tizenöt írótól közöl érdekesbnés érdekesebb dolgozatokat. Az első Jókai Mór, koszorús regényírónk hsszabb elbeszélése: „Fejedelem és Fra­biavolo“ .Tókai Róza k. a., a nagynevű író Anyának két csinos rajzával. A következő Veszélyeket Fanghné-Gyujtó Izabella, Sziklay­ános, Murai Károly és Relle Iván írták, vaskos kötet verses művei jónevü, sőt l­egjobb költőinktől valók: Szász Károly, Edrődi Sándor, Vargha Gyula, Váradi Antal, Szabó Sándor stb. Írtak bele balladát, nép­­mondát, regét s csinos lyrai költeményeket, z olvasnivalók rovatát még Szilágyi Sán­­or, Téglás Gábor, Mankó Vilmos és György Hadar nagyérdekű értekezései díszítik. Az ekönyv tiszti szimtára olyan gazdag, hogy e tekintetben is egyedül áll az összes nap­­tári vállalatok között. A tizennégyezer ne­­vet tartalmazó czintárhoz ez évfolyam is nyujt a szerkesztő által összeállított név­mutatót, mely nemcsak könnyen czélhoz fizető kalauz, hanem a türelmes és pontos munka elismerésre méltó netovábbja. E szó­tlanul gazdag és élvezetes tartalom da­cára az évkönyv ára csak­­ írt. MINDENFÉLE. Kolozsvár, november 8. — A hiv. lapból Az igazságügym­iniszter Marián **­klós szászvárosi kir. járásbirósági, és Ávrán György Slayszebeni kir. törvényszéki írnokokat kölcsönösen át­élte. Vo­oz ki megye válaszuk­ cso­­­rtjában f. hó 7-én volt a megye bizott­sági tagok választása a dr. Bánffy Ernő elnöklete alatt. Három szervezett párt mér­kőzött össze: a c­entralisták pártja, melynek élén Gyarmathy alispán áll, a municipalisták pártja élén K. Józsikával, és a román nem­zetiségi párt. A küzdelem nagy volt, meg­jelent 137 választó; a szavazatok annyira megoszoltak, hogy a győztes párt szavazat­­minimuma 42 volt. Győztes lett a rauni­­czipuum pártja a következő tagokkal : Butyka Lajos Csomafájáról, Nagy Lajos Bádogról, Farkas József Bonczhidáról, Páll Albert Szamosfalváról, Bálla Páll Szamos­­falváról, Leményi Sándor Borsáról, Bundsu Károly Artonról, Békési Zsigmond Rádok­­ról, Török Károly Borsáról. A román párt­ból 39—40 szavazatot nyertek :Pap Elek, Pop Gábor, Poruczin László, Porucziu Aurel, Koz­ma Miklós és Mocsán János. A K­­is-Sz­am­os vizét f. hó 12- én hétfőn reggel 8 órakor elveszik s igy marad a Kis Szamos árka f. hó 25-én reg­geli 8 óráig. Figyelmeztetjük rá az illetőket. — Vékey­­sí Villimki úr, Kossuth volt segéd tisztje — mint értesítőnek igen érdekes felolvasásokat szándékozik tartani, a földkörüli élményekben gazdag utazásáról és felolvasásaira a belépti dijak egy részét jótékony czélokra, jelesen a helybeli Mária - Valéria árvaház és a szegény tanulókat se­­gélyző egylet javára szánta fordítani. Föl­hívjuk olvasóink figyelmét úgy a jelen fel­olvasásra mint az emlitett jótékony egyle­tekre tekintettel Az indokolt fáklyás zene. Hatvannyolcz egyetemi polgár „indokolat­lannak“ nevezte az Eötvös Károlynak adott fáklyás­ zenét. Az „Ellenzék“ nem helytele­nítette az ifjúság távolmaradását e tisztel­géstől, mert tekintetbe vette azon viszonyt, mely tanár és tanítvány között a leghelye­sebb. Sőt örült azon szándéknak, hogy az ifjúság dr. Nagy Ferencz tanár úrnak fog fáklyás-zenét adni. Hanem annak már nem örül, hogy hír szerint a múlt szombatra be is jelentették dr. Nagy Ferencz urnak a fák­lyás-zene megtartását, s mivel a doktor úr messze lakik, elhatározták,­hogy a tisztelgés a „Nemzeti“ szálloda előtt történjék meg, de dr. Nagy Ferencz úr hiában várta — ismét hír sze­rint esti 10 óráig a szálloda bérszobájában a tisztelgőket, mert „az indokolt“ fáklyás­­menet nem mutatkozott. Ez az, a­mit helye­selni nem tudunk. — A szegény­­s­uniókat segélyző egylet téli időszaki működését megkezdi, az is­mert czédulákkal bekopogtatott. Az elnök­ség felhívja általunk is azokat, kik adomá­nyozni volnának kegyesek, akár az elnök­séghez, akár a gazdához, a hidelyi Nagyutczá­­ban levő községi iskolába küldeni. Megje­gyezni kívánjuk, hogy ez egylet iránt a leg­melegebb érdeklődéssel viseltetik lapunk és szívesen venné, ha minden közleményt egye­nes kézből a maga idején kapna meg. — C­zifra ,szűr. Váradi Miklós derék énekesünket kellemes meglepetés érte. Br. Bánf­fi György ismert zeneírónk és Zsigmond Ákos, egy valóságos debreczeni czifra szűrt hoztak neki, mely páratlan a maga nemében. A csinos ruhát, mely jelen­leg Demeter kirakatában „szegre van akasztva“, Varadi már a legközelebbi nép­színmű előadáson viselni fogja. Faugliné, gyujtó Iza asszony arczképét és rövid életrajzát közli az „At­henaeum nagy képes naptár­a“. Csinos kép, de rendkívül hiányos életrajz, mert még az életkor meghatározására sin­csen semmi tekintettel, a­mi pedig az iro­dalmi fejlődés megítélésénél igen fontos té­nyező.­­ Az at­h­lét­ikus verseny­bizottság f. hó 9-én pénteken esti 5 órakor a város­ház tanácstermében ülést tart, melyre a ta­gok tisztelettel meghivatnak. Az ülés tár­gya a nevezések közzététele és a verseny­­programm végleges megállapítása. Az erdélyi magyar egylet ré­szére Ajtai K. Albert ur utján F­ere­n­cz József ur M. Pagácsáról öt frtot volt szi­ves küldeni. A köszönettel átvett összeget szintén elhelyeztük a kolozsvári iparos egy­let pénztárába, hová a magasabb kamatláb érdekében az erdélyi takarékpénztárból még szeptember hó folyamán az eddig begyűlt összeget áthelyeztük.­­ A kolozsvári orvos-természettudo­mányi társulat és az erdélyi muzeumegylet természettudományi szakosztálya 1883 no­vember 10-kén, szombaton, délután 5 órakor a városház tanácstermében természettu­dományi estélyt tart melyre a t. ez. kö­zönséget tisztelettel meghívja. Tárgy : Da­­day Jenő : házi állataink eredete. 3000 frtfal —befutott. Egy katy­­mári (Bácsm.) jó módú gazda 3000 frtot rej­tett a szalmazsákba, gondolván ott senki sem fogja keresni. E nagy titokról feleségé­nek sem szólott. Egyszer kat napig kima­rad valahol, ez idő alatt élettársának eszé­be jut, jó lesz a szalmazsákot új szalmával kitölteni, hogy pedig a régi szalma kárba ne menjen a befűt vele. Másnap aztán a gazda hiába kereste a 3000 forintot, s nagy elkeseredésében miként futött be a gon­dos gazdasszonynak, arról hallgat a krónika. - - A budapesti népszínházi bi­­zottság elhatározta, hogy a színház bérle­tére vonatkozólag zárt pályázatot hirdet. Agyon­verte a leányát. Simi­­no csem­egyházi paraszt a napokban össze­veszett Vaszin nevű leányával, s dühében oly erős ütlegeket mért fejére, hogy a le­ány szörnyet halt. Siminot már elfogták. — Köszönő leveleket intézett a helyi iparos ifjuság egyletének választmá­nya Ferenczy Laura k. a. és Vendrei Ferencz úrhoz, azon szivességükért, hogy a november 4-én tartott fillérestélyen lekö­telező készséggel működtek közre. — Herman Ottó, a szegedi máso­dik kerület országgy. képviselője megláto­gatta Szegedet. Herman ez útja egészen ma­gántermészetű: a tiszai és dunai halfajok tanulmányozása czéljából tett nagyobb kör­útjának képezi ez kiegészítő részét. — Hogyan kell az uzsorással bánni. Erre a kérdésre kitűnően feleltek meg a nyírbátori zsidók. Ugyanis Nyírbá­torban régóta folytatta valami Schreiber Adolf az uzsorát, ki becsületes hitsorsosaira is sok szégyent hozott. Végre ez utóbbiak megunván maguk között tűrni e fekélyt, a hitközségből kizárták s az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot a lapokban közzé­tették. A maros­vásárhelyi „ikarkör**. A szászrégeni polgári zenekar, a szászrégeni férfi dalegylet és a szászrégeni uj dalegylet szives közreműködése mellett, Szászrégen­ben, 1883. november 10-én, szombaton a városi vendéglő nagy termében felerészben a szász­­régeni jótékony nőegylet javára, tánczviga­­lommal összekötött hangversenyt rendez. Műsora:­­ Nyitány, a szászrégeni polgári zenekar által. 2. Dalra magyar. Erkel Sán­dortól. Előadja: a marosvásárhelyi dalkör. 3. Bucsu az Alpoktól. Népdal. Előadja: a szászrégeni új dalegylet (vegyes kar). 4. Népdalok. Férfikarra alkalmazta Geiger Al­bert. Előadja: a marosvásárhelyi dalkör. 5. a) Az elsülyedt korona. Böuicke 11.-tól. b) Wörthi tó. Keringő Koschat Th.-tól.­ Elő­adja: a szászrégeni férfi dalegylet. 6. Folyt csendesen Aston. Geiger Alberttól Előadja : a marosvásárhelyi dalkör. 7. Erdei estalkony, Schmetzertől. Előadja a szászrégeni uj dal­egylet (vegyes kar). 8. Népdalok. Férfi kar­ra alkalmazta Geiger A. Előadja: a maros­­vásárhelyi dalkör. Kezdete 8 órakor. Belép­­tidij : Páholy 3 frt, ülőhely 80 kr, állóhely 50 kr. Jegyek este 7 órán kezdve a pénz­tárnál válthatók. A hangverseny után a tánczvigalom veszi kezdetét. — Értesítés és kérelem. Miután a gyümölcs­csemeték kiadása az erdélyi gaz­dasági egylet köztelkén a mai napon kez­detét vette, felkérem a tisztelt venni szán­dékozókat hogy becses megrendeléseiket mi­előbb megtenni szíveskedjenek. Kolozsvárt, 1883. november hó 8-kán. Az erdélyi gazdasági egylet titkári hiva­tala. — A l­u­tezán találta. Négyszögle­tű gránit kövek hevertek a nagyváradi ut­­czán egyes rongált helyek kijavítása czél­jából. Egyik kődarabban iszonyuat botlik a múlt éjjel egy illuminált diák, mire visz­­szafordul, kezébe veszi a koczkát s be­bal­lag vele a rendőrséghez. Az inspekcziós tiszt nagyot bámul a jövevényen, még in­kább azonban akkor, midőn ennek szájáról igy hallja peregni az igéket: „Én becsüle­tes ember vagyok kérem ... ezt a követ az utczán találtam, behoztam ide, tessék átadni annak, a­kié.“ A rendőrtiszt bosz­­szusan nézett az incselkedőre, aztán hara­gosan kiált reá : „Hát nem látott ön több olyan koc­kát már az utczán ?“ De igenis, volt a válasz, láttam én instálom most is, de hát egyszerre nem bírtam mind magammal hozni.“ Kedélyes tolvajok, állottak a napokban a bpesti fenyitó törvényszék előtt: Bayer József, a­ki magát jobban sze­reti Kukurucz Pepi néven emlegetni és Tóth Márton. Be voltak már csukva egynéhány­szor, de azért csak lopkodnak tovább és — vic­czelnek. Legutóbb ez év szeptemberében raboltak ki egy lakást tökéletesen s oda írták az asztalra: „Die Uhr —­ch ist weg!“ Hanem hát hamarosan megcsípték őket s Tóth 2­0 évi, Bayer pedig 8 hónapi fog­ságot kapott. —■ (g­ilkosság­i kísérlet. A sza­­bolcsmegyei Gelsén okt. 28-án a következő gyilkossági kísérlet történt. E nap reggelén az ottani ref. tanító, Pethő József, forgó­­pisztolylyal betört a ref. lelkész labába s rövid szóváltás után a lelkész jobb vállába lőtt. A lövésre elősietett lelkésznét a tanító a pisztolylyal megütötte s az udvarra ro­hant ki, a hol a lelkész leányát találta. A leány menekülni akart, de megbotlott és el­esett. A tanító akkor a leányra vitte a pisz­tolyt, de egy arra menő asszony megütötte a tanító kezét, úgy, hogy a lövés félre ment s a golyó a szalmakazalba fúródott. A ta­nító elmenekült, de harmadnapra elfogták s átadták a bíróságnak. Az eset oka a kö­vetkező : A tanító szerelmes volt a pap le­ányába, meg is kérte kezét, de kosarat ka­pott. E miatt a lelkész ellen bosszút for­ralván, a nyáron vele összezördült s a lel­készt arczul üté. A lelkész az esetet beje­lenté az esperesnek s ez éppen okt. 28-án volt megtartandó a vizsgálatot. Ezt­ akarta a tanító megelőzni a gyilkossági merénylettel. Lóversenyek Nagyváradon. Úgy látszik, az idei váradi őszi lóverseny nem marad egyedül, követni fogja ezt a jö­vőben több is. Legalább ezt látszik jelezni az, hogy a biharmegyei lótenyésztési egy­let az iránt kereste meg a váradi hatósá­got, hogy jelöltessék ki számára „állandó lóversenytérnek“ egy alkalmas helyiség.­­ Csődület támadt vasárnap­­4-én a bpesti váczi­ utczai 9-dik számú ház kapuja alatt. Az ezen házban lakó Máth­é Domokos udvari fogorvost a kapuja alatt egy vi­déki úr megszólította, hogy a meghalt Mát­­hé fogorvosnak műtermében van-e utódja s ügyes ember­e? A felelet természetesen nem lehetett más, mint hogy a kérdéses fog­orvos nem halt meg, hanem a megszüli­tott maga az. A kérdezősködő ur erre fel­pattant s haragos hangon követelte, hogy őt ne tartsa senki bolonddá, mert ő a ha­lálesetet az újságban olvasta. Sokan gyűltek már össze e jelenetre, míg a vidéki urat meg le­hetett nyugtatni, hogy nem Máthé Domokos, a budapesti, hanem ennek öccse, dr. Máthé Dénes kolozsvári fogorvos halt meg. — A magyar k­irály himnusz. Az „országos magyar daláregyesület által a „magyar királ­y-h­i­m­n­u­s­z szö­veg­költeményére kitűzött pályázat határ­idejéig beérkezett pályaművek felett, az elbírálásra fölkért bírálóbizottság, mely­nek tagjai voltak : Gyulai Pál, Jókai Mór, Szász Károly, Vadnai Károly, úgyszintén : Erkel Ferenc, Engeszer Mátyás, Huber Ká­roly és Zymai László, a november 4-én tar­tott összeülésben határozott. A pályaművek túlnyomó nagy száma figyelemre méltónak nem találtatott, míg némely pályamű, egy vagy más tekintetben figyelmet ébresztett ugyan, sőt a bírálók egyike a kilenczvenki­­lenczedik számú s „Reg­is ad exemplum­ tutos compositur or­bis“ jeligével, egy másik bíráló pedig a 110-ik számú s „Hűség“ jeligével ellátott pályaműnek a pályadíjat is kiadatni ajánlotta. A bíráló­bizottság többsége azonban egyiket sem ta­lálta a kitűzött pályadijra méltónak. A bí­ráló­bizottság e határozatáról az orsz. in. határegy. ig. vál. értesitetni, a pályamüveket irattárba tétetni s a jeligés leveleket az ig. vál. által megégetés által megsemmisíteni határozta. Sk­in­yadin­egye virilistái. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok­nak Hunyad megyére nézve 188­4 évre meg­állapított névjegyzéke szerint első a névsor­ban Horvát János 4604 frt évi adóval. Bá­ró Bornemissza Tivadar 2733 frt, Bildhau­er Jakab 2302 frt, Lekisch Viktor 1583 frt, Gróf Kun Géza 1415 frt, Velicska Lajos 1346 frt, Gróf Kun Kocsárd 1329 frt, Szil­­vássy László 1121 frt, Kendeffy Sámuel 1098 frt, Puy Zsigmond 1019 frt adót fizet­ünk. Az utolsó 1258-ik virilista 107 frt évi adóval jutott be a bizottságba. — A levél vége. A fiatal nagysá­gos aszony jó kedvében lévén, szobaleánya helyett, — ki az ii­ás mesterségével nem va­lami benső viszonyban áll — levelet ílr a Boszniában levő baka káplárnak. Kifogyván az újság elősorolásából és a gyöngéd üze­netekből, leteszi a tollat s felolvassa a leve­let. „Nos Mai’csa, hiányzik még valami ?“ — „Nem, nagyságos asszony, kezeit csókolom, csak a rendes bocsánatkérés a rossz írás és a helyesírási hibák végett.“ — Nyilvános köszönet. A kolozsvári iparos ifjú­ság önképző és betegsegélyező egyletének választmánya által november hó 4-én rendezett fillér estélyen felü­lit­­zetni szíveskedtek : Hubert Mihály 60 kr. Seitelhoffer F. 40 kr. S. F. 40 kr. Matucsek József 1 frt 50 kr. Ottmár János 1 frt. 10 kr. (tzengerer Mihály 60 kr. Ko­­penetz Károly 60 kr. Drenda Gyula 80 kr Szed­linszky György 1 frt. 40 kr. Stoika Ferencz 60 kr. Kovács Gyu­la 60 kr. Dr. Salamon József 1 frt Horvát Boldizsár 1 frt. Ferenczy Károly 3 frt. Müller Mihály 40 kr. Feren­czy Ignácz alelnük 3 frt. Gavri Árpád 40 kr. Szabó Ká­roly 40 kr. Nyegrucz Lukács 40 kr. B. J. 1 frt. Lang Antal 20 kr. Tóth Mózes 50 kr. Ilarkó Lajos 60 kr. Egy női társasági fit. Horváth Gyula 40 kr. N. N. 10 kr. Összesen 22 frt. 10 kr. — Fogadják a nagylelkű adakozók az egylet forró köszönetét, áldozat­­készségükért, i­ lyenfonatokat. A görögök is, kik sok te­kintetben utánozták az egyiptomiakat, régi történészek tudósításai szerint álhajat visel­tek. A paróka használata azonban szórvá­nyos volt,­­ pedig azért mert kirívó ellen­tétben állott a görögöknél nagy mértékben kifejlődött szép iránti érzékkel. A régi kart­­hagobelieknek is volt alkalmuk hölgyeik ál­laját­­ bámulni. Az ó­kori rómaiaknál a papok legré­gibb idők óta bizonyos hajdiszt viseltek. Azon nagy fontosságnál fogva, melyet a rómaiak a haj ápolásának tulajdonítottak, igen természetes, ha ezen netalán hiányzó fejdíszt mesterségessel igyekeztek pótolni, hogy ennek következtében a paróka hasz­nálata férfiaknál, és nőknél meglehetős gya­kori. A későbbi római hölgyeknek égbetö­­rekvő hajépitménye, melyben nagy változa­tosságot tudtak felmutatni, idegen hajnak hozzájárulása nélkül nem is volt eszközöl­hető. Ismeretes dolog, hogy Caesar, kinek nagy boszúságára csak gyér haja volt, a senatustól engedélyt kért és kapott is, hogy paróka helyett állandóan babérkoszorút vi­selhessen. Utódai majd kigúnyolták, majd nagyrabecsülték a parókát, de folyvást hasz­nálták. Midőn a rómaiak a germánokkal kö­zelebbi érintkezésbe jöttek, s ismeretessé lett, hogy a germán nők vörösbe hajló szőke ha­jat viselnek, divatossá lett e haj, s a Ger­mániából behozott szőke női hajfonatok roppant keresetnek örvendettek. Azonban a valódi németországi hajat csak igen gazdag római hölgyek szerezhették meg; a kevésbé vagyonosok mesterséges után igyekeztek ba­jaiknak e divatossá lett szint megadni. A költők tekintélye nem kevéssé járult e kü­lönczkedő ízlés lábrakapásához, midőn ked­­vencz isteneket, hősöket és hősnőket szőke hajjal szerettek lefesteni. Hogy furcsa ízlés­sel bírtak a római hölgyek e tekintetben, az bizonyos : elképzelhetni mint illett a délszaki barna arczhoz a germán nő aranyszínű fürtje ! (Vége köv.) EL­LENZER CSARNOK. Az írt ha­j — Fordította Szabó Nándor. — A fennebbi czim olvasásánál bizony­­nyára a legtöbb olvasó azon hiszemben van, hogy uj hadjáratot akarunk indítani a di­vatos női frizurák ellen s különösen az oly általános használatban levő álhaj ellen ; azon­ban csalódik a szives olvasó. E sorok egye­düli czélja : bebizonyítani, hogy szépeink, az álhaj iránti szeretettel korántsem hódolnak valami új divatnak, ellenkezőleg, igen régi e szokás, melynek már több ezer évvel ez­előtt hódoltak Évának nemcsak leányai de fiai is. A főnök legszebb éke, a baj volt mindig, s ezzel szoros kapcsolatban állott és áll még most is, hogy ott, hol az ékes­ség hiányzik, vagy hiányos, álhajjal segí­tenek a dolgon. Korunk hölgyei távolról sem tulajdoníthatják maguknak a toupet-k, ezopfok, chignonok és parókák feltalálását, a­mi e tekintetben történik, meg volt — mint említők — ezelőtt ezer évekkel is. A pa­róka a legrégibb kosmetikai találmányok egyike, melyről a történelem eleintén csak röviden és homályosan emlékezik. Egyptusban már 1500 évvel K.­előtt, férfiak, nők, gyermekek parókát használ­tak ; ez volt a jobbmódúak egyedüli fövege. Némelyek nem is elégedtek meg egy paró­kával, hanem kettőt is raktak egymásra fel. Ilyen ó­ egyptusi paróka ma is látható londoni és berlini museumokban. Akkoriban a parókát inkább a nap heve ellen használ­ták, mintsem ékességül, mert, keleti szokás szerint, a hajat kopaszra kellett levágni. Több ó­kori szerzőből látható, hogy már az ó­kor zsarnokai, a módok, perzsák és pár­­th­usok királyai parókát viseltek, hogy meg­jelenésük felséghez illőbb legyen. Aristoteles szerint Mausolus, Karia királya nem áta­­lott a kincstárának gyarapítása czéljából paróka-monopóliumot felállítani. Ugyanis a szomszéd államokban kapható hajat mind megvásároltatta és parókákat csináltatott belőle. Erre aztán halálbüntetés terhe alatt megparancsolta alattvalóinak, hogy hajukat borotváltassák le; egyideüleg megnyittatta a jól felszerelt királyi raktárokat s minden kariai parókát vehetett, jóllehet annak ára igen nagy volt.. A király meggazdagodott s kinevette azokat, kik vádolták, hogy alatt­valóit, mint valami birkákat lenyiratta. Az ó-szövetségi azt. írásban is találunk a paróka nyomára. Persiaban a nők hosszú, szép haj­fona­tukat szerettek viselni; saját hajfonataikhoz álhajat fontak, vagy ennek hiányában se­ November 8. KÖZGAZDASÁG. Hetivásár. — Kolozsvárt 1883 november 8-án. —­Népes és élénk hetivásárunk van s kü­lönösen a gabona piaczon nagy forgalom mutatkozott. Gabona piaczou imázsa szerint búza : B­'fi írtig, rozs 6 frt 50—6 frt 60 kr, tö­­rökbuza uj 5 frt 20 kr, régi 6—6 frt 20 kr, zab 5 frt 20—5 frt 60 kr. paszuly 7 frt 80—8 frt 10 kr. Majorság piaczou párjával: csirke 50 — 60 kr. tyuk 1 frt. lúd 2 frt 50 kr. pulyka 3—3 frt 50 kr. 4 drb. tojás 10 kr. Takarmánypiaczon egy szekér széna 7—9 f. szalma 3 f. zsúp párja 10 kr. Vegyes élelmi czikkek : hús árai vál­tozatlanok ; száz fő káposzta 1 f. 50—6 f. 100 drb. zeller 5 f. 20 liter murok 20 kr. egy koszom hagyma 15 kr. egy kosár pet­rezselyem 25 kr. egy gyul 1 fr. 40 kr. fo­goly 80 kr.—1 f. vadrécze 1 f. császárma­dár 1 f 30. Sertés piaczra — f. hó 7-én — fel­hajtatott 330 drb. eladatott 190 drb. párja a kövérnek 48—62 f. soványnak 20—26 f. malacznak 13—17 f. A budapesti gabonatőzsdéről. — nov. 7. A gabonatőzsdén ma kedvező irányzat uralkodott; eleintén a malmok csekély vé­telkedvet tanúsítottak, utóbb azonban, mi­dőn a tulajdonosok drágára tartották a kész­házát, a malmok élénkebb részt vettek a vásárlásban és teljes napi árakon mintegy 20,000 mm. kelt el. Hivatalosan jegyeztetett: Búza tavaszra 10.24—10.26 írton. Tengeri 1884. máj.—jun. 6.55—5.57 fo­rinton. Zab tavaszra 7.18—7.20 írton. Szamosvölgyi vasút. Az 1883. évi október havában a szamosvölgyi vasút vo­nalán 5432 utas 19361 klgr. málha., 5969390 klgr. elküldött és 582270 klgr. érkezett áru szállíttatott, melyekért és egyéb külön be­vé­telekért az összes bevétel 12648 frt 77 kr. LEGÚJABB. szeri­ lázadás. Budapest, nov. 8. Belgrádból sürgöny­zik, hogy a zajcsári királyi biztos rendeletére a radiká­lis párt belgrádi központi bizottságának tag­jai : Parics, Theodorovics, Nikolics, Tausa­­novics, Ginja az éjjel elfogattak. I­­ horvát bán. Zágráb, nov 8. Valamennyi lap jelenti, hogy Philip­­p­o­v­i­c­s Ferencz báró táborszernagynak bánná való kineveztetése küszöbön áll. Az új bán fenntartotta magának, hogy az osztályfőnökök kineveztetése az ő kívánságai szerint történjék. A Pozer szerint Khuen liedervay gróf lesz a belügyi osztályfőnök. Bán­,van szerencsét­lenség. Budapest, nov. 8. Londonból sürgönyzik, hogy a­ron­­kifieldi kőszénbányában robbanás történt. Az ott dolgozó 110 bányász közül eddig csak hatot találtak meg. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BARTHA ir KI,OS.

Next