Ellenzék, 1883. július-december (4. évfolyam, 143-297. szám)
1883-11-08 / 256. szám
Kolozsvárt 1883. Irodalom és művészet. Tigris és hiéna. Abból az alkalomból, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház szintehozta Petőfi drámáját, Beöthy Zsolt, ez a kiváló műitész, megjegyzést tesz az előadás jelentőségére s magára a darabra is. E megjegyzéseket érdekesnek tartjuk reprodukálni, mivel egészen ellenkező felfogást tükröznek vissza, mint a kolozsvári sajtó és színházunk művezetője. „Mititi drámájánál, kolozsvári előadatása alkalmául d+v szól B.tby azt olvasom a Pesti Naplóban, hogy : Tigris és Hiénának a nemzeti színházban bemutatása is remélhete . „Én ezt nem remélem. Petőfi drámája egyáltalán is nem sikerült munka. A legtúlzóbb franczia románná hatása alatt termett : képtelen lázálom, melyből vádi erő, rend és igazság egyként hiányzanak. A szörtműi, a végletes, majd tréfának tetszik benne a Ilugu-féle stíl torzított utánzásánál fogva, majd nem egyszerű beg képtelenségnek. E történet nem létezik, ez ember „ nem léteznek. Benyomásuk léptennyomon a komiimba csap. A költőjére oly méltán büszke nemzet idolt Petőfi lángszellemének, csodálta dalait szelti drámáját. Ez a feledség is tisztelet. A kolozsvári színház igazgatója máskép gondolhatt s a Tigris és hiénát előrántotta a feledésből. Az isten tudja, mi czélja lehetett, sánit írnak az odavaló lapok, hiszek annyit a kololozsvári közönség ízlésében, h© az előadást sérelemnek érezte a nagy költő emlék iránt. Sikerről beszélnek, de hát szabad-e Petőfinek ilyenforma sikereket szerezni ? !) csak diadalkocsin jelhstik meg előttünk; a színpadra pedig úgy vonszolták fel. Él tiszteletlenség iránta; megsértése kegyeletünknek és icinknek. Engedje meg, t. szerkesztő úr, kifejezném a reményt hogy a nemzeti színház igazgatósága tar■ kodni fog a kolozsvári példa követésétől. Beöthy Zsolt, így szól a Pesti Napló kritikusa. Engedje meg nekünk erre csak azt az egy megjegyzést, hogy ha a kolozsvári közöntetszik valami, a budapestinek pedig nem, vagy megfordítva: ebből még nem következik, hogy csak a budapesti közönynek volna izlése és igaza, sőt igen gyakran épen ellenkezőleg áll a dolog. Áll ez a Tigris és hiénája is. Azért mert Beöthy Zsolt Petőfinek ezt az alkotását elhibázott drámai műnek tartja,különben a kolozsvári sajtó sem declarálta Shakespearei remekműnek, nem követként, hogy a kolozsvári közönség „ízlése“ remeknek tekintse annak előadását a nagy öltő emléke iránt, épen úgy, miként a budapesti közönség nem tekintette sérelemnek azokat a gyönge drámai kísérleteket, melyeket a budapesti Nemzeti Színház a történeti cyclus során színre hozott. Azoknak is, a Tigris és hiéna színrehozásának is, ha egyéb nem, legalább irodalomtörténeti jelentősége volt. Nincs tehát miért olyan nagy empha■iisal tiltakozni a „kegyelet és ízlés megértése" ellen. Félin Szolga Miklósnak hátrahagyott költői műveire kaptunk előfizetési felhivást. A mű ifj. Nagy Lajosnál Kolozsvárt, belsér utcza 26. sz. alatt írttal rendelhető meg. Szolga egyike azoknak, kik Szentiványiékkal együtt Kolozsvárt irodalmunkra nézve az oly jótékony mozgalmat megindították, s mint ilyennek művei csak irodalomtörténeti szempontból is megérdemhogy napvilágot lássanak. Különben Szolga Miklósnak eddig szórványosan megjelent művei biztosítanak, hogy a most megjelendő gyűjtemény a mai kor olvasóinak sem leend unalmas olvasmány. Az Athenaeum „hagy Képes naptára** ISSZ-re. Huszonötödik évi folyama ez ennek a vállalatnak, mely Conet& Károly folytonos haladásra való szerkesztése mellett túlnőtt már az egyszerű naptárok keretén s valóságos szépirodalmi és ismeretterjesztő évkönyvvé lett. A rendes naptári rész után „Az év történetéből“ czimei fejezet kezdődik, önálló, jól irt magyarázó czikkekkel s gondos kivitelű képekkel s arczképekkel. E szakaszban Benedek Elek tanulmánya a csángókról emelkedik ki. Ezek után következik a voltaképen középirodalmi rész, mely vagy tizenöt írótól közöl érdekesbnés érdekesebb dolgozatokat. Az első Jókai Mór, koszorús regényírónk hsszabb elbeszélése: „Fejedelem és Frabiavolo“ .Tókai Róza k. a., a nagynevű író Anyának két csinos rajzával. A következő Veszélyeket Fanghné-Gyujtó Izabella, Sziklayános, Murai Károly és Relle Iván írták, vaskos kötet verses művei jónevü, sőt legjobb költőinktől valók: Szász Károly, Edrődi Sándor, Vargha Gyula, Váradi Antal, Szabó Sándor stb. Írtak bele balladát, népmondát, regét s csinos lyrai költeményeket, z olvasnivalók rovatát még Szilágyi Sánor, Téglás Gábor, Mankó Vilmos és György Hadar nagyérdekű értekezései díszítik. Az ekönyv tiszti szimtára olyan gazdag, hogy e tekintetben is egyedül áll az összes naptári vállalatok között. A tizennégyezer nevet tartalmazó czintárhoz ez évfolyam is nyujt a szerkesztő által összeállított névmutatót, mely nemcsak könnyen czélhoz fizető kalauz, hanem a türelmes és pontos munka elismerésre méltó netovábbja. E szótlanul gazdag és élvezetes tartalom dacára az évkönyv ára csak írt. MINDENFÉLE. Kolozsvár, november 8. — A hiv. lapból Az igazságügyminiszter Marián **klós szászvárosi kir. járásbirósági, és Ávrán György Slayszebeni kir. törvényszéki írnokokat kölcsönösen átélte. Vooz ki megye válaszuk csortjában f. hó 7-én volt a megye bizottsági tagok választása a dr. Bánffy Ernő elnöklete alatt. Három szervezett párt mérkőzött össze: a centralisták pártja, melynek élén Gyarmathy alispán áll, a municipalisták pártja élén K. Józsikával, és a román nemzetiségi párt. A küzdelem nagy volt, megjelent 137 választó; a szavazatok annyira megoszoltak, hogy a győztes párt szavazatminimuma 42 volt. Győztes lett a rauniczipuum pártja a következő tagokkal : Butyka Lajos Csomafájáról, Nagy Lajos Bádogról, Farkas József Bonczhidáról, Páll Albert Szamosfalváról, Bálla Páll Szamosfalváról, Leményi Sándor Borsáról, Bundsu Károly Artonról, Békési Zsigmond Rádokról, Török Károly Borsáról. A román pártból 39—40 szavazatot nyertek :Pap Elek, Pop Gábor, Poruczin László, Porucziu Aurel, Kozma Miklós és Mocsán János. A Kis-Szamos vizét f. hó 12- én hétfőn reggel 8 órakor elveszik s igy marad a Kis Szamos árka f. hó 25-én reggeli 8 óráig. Figyelmeztetjük rá az illetőket. — Vékeysí Villimki úr, Kossuth volt segéd tisztje — mint értesítőnek igen érdekes felolvasásokat szándékozik tartani, a földkörüli élményekben gazdag utazásáról és felolvasásaira a belépti dijak egy részét jótékony czélokra, jelesen a helybeli Mária - Valéria árvaház és a szegény tanulókat segélyző egylet javára szánta fordítani. Fölhívjuk olvasóink figyelmét úgy a jelen felolvasásra mint az emlitett jótékony egyletekre tekintettel Az indokolt fáklyás zene. Hatvannyolcz egyetemi polgár „indokolatlannak“ nevezte az Eötvös Károlynak adott fáklyás zenét. Az „Ellenzék“ nem helytelenítette az ifjúság távolmaradását e tisztelgéstől, mert tekintetbe vette azon viszonyt, mely tanár és tanítvány között a leghelyesebb. Sőt örült azon szándéknak, hogy az ifjúság dr. Nagy Ferencz tanár úrnak fog fáklyás-zenét adni. Hanem annak már nem örül, hogy hír szerint a múlt szombatra be is jelentették dr. Nagy Ferencz urnak a fáklyás-zene megtartását, s mivel a doktor úr messze lakik, elhatározták,hogy a tisztelgés a „Nemzeti“ szálloda előtt történjék meg, de dr. Nagy Ferencz úr hiában várta — ismét hír szerint esti 10 óráig a szálloda bérszobájában a tisztelgőket, mert „az indokolt“ fáklyásmenet nem mutatkozott. Ez az, amit helyeselni nem tudunk. — A szegénysuniókat segélyző egylet téli időszaki működését megkezdi, az ismert czédulákkal bekopogtatott. Az elnökség felhívja általunk is azokat, kik adományozni volnának kegyesek, akár az elnökséghez, akár a gazdához, a hidelyi Nagyutczában levő községi iskolába küldeni. Megjegyezni kívánjuk, hogy ez egylet iránt a legmelegebb érdeklődéssel viseltetik lapunk és szívesen venné, ha minden közleményt egyenes kézből a maga idején kapna meg. — Czifra ,szűr. Váradi Miklós derék énekesünket kellemes meglepetés érte. Br. Bánffi György ismert zeneírónk és Zsigmond Ákos, egy valóságos debreczeni czifra szűrt hoztak neki, mely páratlan a maga nemében. A csinos ruhát, mely jelenleg Demeter kirakatában „szegre van akasztva“, Varadi már a legközelebbi népszínmű előadáson viselni fogja. Faugliné, gyujtó Iza asszony arczképét és rövid életrajzát közli az „Athenaeum nagy képes naptára“. Csinos kép, de rendkívül hiányos életrajz, mert még az életkor meghatározására sincsen semmi tekintettel, ami pedig az irodalmi fejlődés megítélésénél igen fontos tényező. Az athlétikus versenybizottság f. hó 9-én pénteken esti 5 órakor a városház tanácstermében ülést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Az ülés tárgya a nevezések közzététele és a versenyprogramm végleges megállapítása. Az erdélyi magyar egylet részére Ajtai K. Albert ur utján Ferencz József ur M. Pagácsáról öt frtot volt szives küldeni. A köszönettel átvett összeget szintén elhelyeztük a kolozsvári iparos egylet pénztárába, hová a magasabb kamatláb érdekében az erdélyi takarékpénztárból még szeptember hó folyamán az eddig begyűlt összeget áthelyeztük. A kolozsvári orvos-természettudományi társulat és az erdélyi muzeumegylet természettudományi szakosztálya 1883 november 10-kén, szombaton, délután 5 órakor a városház tanácstermében természettudományi estélyt tart melyre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja. Tárgy : Daday Jenő : házi állataink eredete. 3000 frtfal —befutott. Egy katymári (Bácsm.) jó módú gazda 3000 frtot rejtett a szalmazsákba, gondolván ott senki sem fogja keresni. E nagy titokról feleségének sem szólott. Egyszer kat napig kimarad valahol, ez idő alatt élettársának eszébe jut, jó lesz a szalmazsákot új szalmával kitölteni, hogy pedig a régi szalma kárba ne menjen a befűt vele. Másnap aztán a gazda hiába kereste a 3000 forintot, s nagy elkeseredésében miként futött be a gondos gazdasszonynak, arról hallgat a krónika. - - A budapesti népszínházi bizottság elhatározta, hogy a színház bérletére vonatkozólag zárt pályázatot hirdet. Agyonverte a leányát. Simino csemegyházi paraszt a napokban összeveszett Vaszin nevű leányával, s dühében oly erős ütlegeket mért fejére, hogy a leány szörnyet halt. Siminot már elfogták. — Köszönő leveleket intézett a helyi iparos ifjuság egyletének választmánya Ferenczy Laura k. a. és Vendrei Ferencz úrhoz, azon szivességükért, hogy a november 4-én tartott fillérestélyen lekötelező készséggel működtek közre. — Herman Ottó, a szegedi második kerület országgy. képviselője meglátogatta Szegedet. Herman ez útja egészen magántermészetű: a tiszai és dunai halfajok tanulmányozása czéljából tett nagyobb körútjának képezi ez kiegészítő részét. — Hogyan kell az uzsorással bánni. Erre a kérdésre kitűnően feleltek meg a nyírbátori zsidók. Ugyanis Nyírbátorban régóta folytatta valami Schreiber Adolf az uzsorát, ki becsületes hitsorsosaira is sok szégyent hozott. Végre ez utóbbiak megunván maguk között tűrni e fekélyt, a hitközségből kizárták s az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot a lapokban közzétették. A marosvásárhelyi „ikarkör**. A szászrégeni polgári zenekar, a szászrégeni férfi dalegylet és a szászrégeni uj dalegylet szives közreműködése mellett, Szászrégenben, 1883. november 10-én, szombaton a városi vendéglő nagy termében felerészben a szászrégeni jótékony nőegylet javára, tánczvigalommal összekötött hangversenyt rendez. Műsora: Nyitány, a szászrégeni polgári zenekar által. 2. Dalra magyar. Erkel Sándortól. Előadja: a marosvásárhelyi dalkör. 3. Bucsu az Alpoktól. Népdal. Előadja: a szászrégeni új dalegylet (vegyes kar). 4. Népdalok. Férfikarra alkalmazta Geiger Albert. Előadja: a marosvásárhelyi dalkör. 5. a) Az elsülyedt korona. Böuicke 11.-tól. b) Wörthi tó. Keringő Koschat Th.-tól. Előadja: a szászrégeni férfi dalegylet. 6. Folyt csendesen Aston. Geiger Alberttól Előadja : a marosvásárhelyi dalkör. 7. Erdei estalkony, Schmetzertől. Előadja a szászrégeni uj dalegylet (vegyes kar). 8. Népdalok. Férfi karra alkalmazta Geiger A. Előadja: a marosvásárhelyi dalkör. Kezdete 8 órakor. Beléptidij : Páholy 3 frt, ülőhely 80 kr, állóhely 50 kr. Jegyek este 7 órán kezdve a pénztárnál válthatók. A hangverseny után a tánczvigalom veszi kezdetét. — Értesítés és kérelem. Miután a gyümölcscsemeték kiadása az erdélyi gazdasági egylet köztelkén a mai napon kezdetét vette, felkérem a tisztelt venni szándékozókat hogy becses megrendeléseiket mielőbb megtenni szíveskedjenek. Kolozsvárt, 1883. november hó 8-kán. Az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatala. — A lutezán találta. Négyszögletű gránit kövek hevertek a nagyváradi utczán egyes rongált helyek kijavítása czéljából. Egyik kődarabban iszonyuat botlik a múlt éjjel egy illuminált diák, mire viszszafordul, kezébe veszi a koczkát s beballag vele a rendőrséghez. Az inspekcziós tiszt nagyot bámul a jövevényen, még inkább azonban akkor, midőn ennek szájáról igy hallja peregni az igéket: „Én becsületes ember vagyok kérem ... ezt a követ az utczán találtam, behoztam ide, tessék átadni annak, akié.“ A rendőrtiszt boszszusan nézett az incselkedőre, aztán haragosan kiált reá : „Hát nem látott ön több olyan kockát már az utczán ?“ De igenis, volt a válasz, láttam én instálom most is, de hát egyszerre nem bírtam mind magammal hozni.“ Kedélyes tolvajok, állottak a napokban a bpesti fenyitó törvényszék előtt: Bayer József, aki magát jobban szereti Kukurucz Pepi néven emlegetni és Tóth Márton. Be voltak már csukva egynéhányszor, de azért csak lopkodnak tovább és — vicczelnek. Legutóbb ez év szeptemberében raboltak ki egy lakást tökéletesen s oda írták az asztalra: „Die Uhr —ch ist weg!“ Hanem hát hamarosan megcsípték őket s Tóth 20 évi, Bayer pedig 8 hónapi fogságot kapott. —■ (gilkossági kísérlet. A szabolcsmegyei Gelsén okt. 28-án a következő gyilkossági kísérlet történt. E nap reggelén az ottani ref. tanító, Pethő József, forgópisztolylyal betört a ref. lelkész labába s rövid szóváltás után a lelkész jobb vállába lőtt. A lövésre elősietett lelkésznét a tanító a pisztolylyal megütötte s az udvarra rohant ki, a hol a lelkész leányát találta. A leány menekülni akart, de megbotlott és elesett. A tanító akkor a leányra vitte a pisztolyt, de egy arra menő asszony megütötte a tanító kezét, úgy, hogy a lövés félre ment s a golyó a szalmakazalba fúródott. A tanító elmenekült, de harmadnapra elfogták s átadták a bíróságnak. Az eset oka a következő : A tanító szerelmes volt a pap leányába, meg is kérte kezét, de kosarat kapott. E miatt a lelkész ellen bosszút forralván, a nyáron vele összezördült s a lelkészt arczul üté. A lelkész az esetet bejelenté az esperesnek s ez éppen okt. 28-án volt megtartandó a vizsgálatot. Ezt akarta a tanító megelőzni a gyilkossági merénylettel. Lóversenyek Nagyváradon. Úgy látszik, az idei váradi őszi lóverseny nem marad egyedül, követni fogja ezt a jövőben több is. Legalább ezt látszik jelezni az, hogy a biharmegyei lótenyésztési egylet az iránt kereste meg a váradi hatóságot, hogy jelöltessék ki számára „állandó lóversenytérnek“ egy alkalmas helyiség. Csődület támadt vasárnap4-én a bpesti váczi utczai 9-dik számú ház kapuja alatt. Az ezen házban lakó Máthé Domokos udvari fogorvost a kapuja alatt egy vidéki úr megszólította, hogy a meghalt Máthé fogorvosnak műtermében van-e utódja s ügyes embere? A felelet természetesen nem lehetett más, mint hogy a kérdéses fogorvos nem halt meg, hanem a megszülitott maga az. A kérdezősködő ur erre felpattant s haragos hangon követelte, hogy őt ne tartsa senki bolonddá, mert ő a halálesetet az újságban olvasta. Sokan gyűltek már össze e jelenetre, míg a vidéki urat meg lehetett nyugtatni, hogy nem Máthé Domokos, a budapesti, hanem ennek öccse, dr. Máthé Dénes kolozsvári fogorvos halt meg. — A magyar király himnusz. Az „országos magyar daláregyesület által a „magyar király-himnusz szövegkölteményére kitűzött pályázat határidejéig beérkezett pályaművek felett, az elbírálásra fölkért bírálóbizottság, melynek tagjai voltak : Gyulai Pál, Jókai Mór, Szász Károly, Vadnai Károly, úgyszintén : Erkel Ferenc, Engeszer Mátyás, Huber Károly és Zymai László, a november 4-én tartott összeülésben határozott. A pályaművek túlnyomó nagy száma figyelemre méltónak nem találtatott, míg némely pályamű, egy vagy más tekintetben figyelmet ébresztett ugyan, sőt a bírálók egyike a kilenczvenkilenczedik számú s „Regis ad exemplum tutos compositur orbis“ jeligével, egy másik bíráló pedig a 110-ik számú s „Hűség“ jeligével ellátott pályaműnek a pályadíjat is kiadatni ajánlotta. A bírálóbizottság többsége azonban egyiket sem találta a kitűzött pályadijra méltónak. A bírálóbizottság e határozatáról az orsz. in. határegy. ig. vál. értesitetni, a pályamüveket irattárba tétetni s a jeligés leveleket az ig. vál. által megégetés által megsemmisíteni határozta. Skinyadinegye virilistái. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagoknak Hunyad megyére nézve 1884 évre megállapított névjegyzéke szerint első a névsorban Horvát János 4604 frt évi adóval. Báró Bornemissza Tivadar 2733 frt, Bildhauer Jakab 2302 frt, Lekisch Viktor 1583 frt, Gróf Kun Géza 1415 frt, Velicska Lajos 1346 frt, Gróf Kun Kocsárd 1329 frt, Szilvássy László 1121 frt, Kendeffy Sámuel 1098 frt, Puy Zsigmond 1019 frt adót fizetünk. Az utolsó 1258-ik virilista 107 frt évi adóval jutott be a bizottságba. — A levél vége. A fiatal nagyságos aszony jó kedvében lévén, szobaleánya helyett, — ki az iiás mesterségével nem valami benső viszonyban áll — levelet ílr a Boszniában levő baka káplárnak. Kifogyván az újság elősorolásából és a gyöngéd üzenetekből, leteszi a tollat s felolvassa a levelet. „Nos Mai’csa, hiányzik még valami ?“ — „Nem, nagyságos asszony, kezeit csókolom, csak a rendes bocsánatkérés a rossz írás és a helyesírási hibák végett.“ — Nyilvános köszönet. A kolozsvári iparos ifjúság önképző és betegsegélyező egyletének választmánya által november hó 4-én rendezett fillér estélyen felülitzetni szíveskedtek : Hubert Mihály 60 kr. Seitelhoffer F. 40 kr. S. F. 40 kr. Matucsek József 1 frt 50 kr. Ottmár János 1 frt. 10 kr. (tzengerer Mihály 60 kr. Kopenetz Károly 60 kr. Drenda Gyula 80 kr Szedlinszky György 1 frt. 40 kr. Stoika Ferencz 60 kr. Kovács Gyula 60 kr. Dr. Salamon József 1 frt Horvát Boldizsár 1 frt. Ferenczy Károly 3 frt. Müller Mihály 40 kr. Ferenczy Ignácz alelnük 3 frt. Gavri Árpád 40 kr. Szabó Károly 40 kr. Nyegrucz Lukács 40 kr. B. J. 1 frt. Lang Antal 20 kr. Tóth Mózes 50 kr. Ilarkó Lajos 60 kr. Egy női társasági fit. Horváth Gyula 40 kr. N. N. 10 kr. Összesen 22 frt. 10 kr. — Fogadják a nagylelkű adakozók az egylet forró köszönetét, áldozatkészségükért, i lyenfonatokat. A görögök is, kik sok tekintetben utánozták az egyiptomiakat, régi történészek tudósításai szerint álhajat viseltek. A paróka használata azonban szórványos volt, pedig azért mert kirívó ellentétben állott a görögöknél nagy mértékben kifejlődött szép iránti érzékkel. A régi karthagobelieknek is volt alkalmuk hölgyeik állaját bámulni. Az ókori rómaiaknál a papok legrégibb idők óta bizonyos hajdiszt viseltek. Azon nagy fontosságnál fogva, melyet a rómaiak a haj ápolásának tulajdonítottak, igen természetes, ha ezen netalán hiányzó fejdíszt mesterségessel igyekeztek pótolni, hogy ennek következtében a paróka használata férfiaknál, és nőknél meglehetős gyakori. A későbbi római hölgyeknek égbetörekvő hajépitménye, melyben nagy változatosságot tudtak felmutatni, idegen hajnak hozzájárulása nélkül nem is volt eszközölhető. Ismeretes dolog, hogy Caesar, kinek nagy boszúságára csak gyér haja volt, a senatustól engedélyt kért és kapott is, hogy paróka helyett állandóan babérkoszorút viselhessen. Utódai majd kigúnyolták, majd nagyrabecsülték a parókát, de folyvást használták. Midőn a rómaiak a germánokkal közelebbi érintkezésbe jöttek, s ismeretessé lett, hogy a germán nők vörösbe hajló szőke hajat viselnek, divatossá lett e haj, s a Germániából behozott szőke női hajfonatok roppant keresetnek örvendettek. Azonban a valódi németországi hajat csak igen gazdag római hölgyek szerezhették meg; a kevésbé vagyonosok mesterséges után igyekeztek bajaiknak e divatossá lett szint megadni. A költők tekintélye nem kevéssé járult e különczkedő ízlés lábrakapásához, midőn kedvencz isteneket, hősöket és hősnőket szőke hajjal szerettek lefesteni. Hogy furcsa ízléssel bírtak a római hölgyek e tekintetben, az bizonyos : elképzelhetni mint illett a délszaki barna arczhoz a germán nő aranyszínű fürtje ! (Vége köv.) ELLENZER CSARNOK. Az írt haj — Fordította Szabó Nándor. — A fennebbi czim olvasásánál bizonynyára a legtöbb olvasó azon hiszemben van, hogy uj hadjáratot akarunk indítani a divatos női frizurák ellen s különösen az oly általános használatban levő álhaj ellen ; azonban csalódik a szives olvasó. E sorok egyedüli czélja : bebizonyítani, hogy szépeink, az álhaj iránti szeretettel korántsem hódolnak valami új divatnak, ellenkezőleg, igen régi e szokás, melynek már több ezer évvel ezelőtt hódoltak Évának nemcsak leányai de fiai is. A főnök legszebb éke, a baj volt mindig, s ezzel szoros kapcsolatban állott és áll még most is, hogy ott, hol az ékesség hiányzik, vagy hiányos, álhajjal segítenek a dolgon. Korunk hölgyei távolról sem tulajdoníthatják maguknak a toupet-k, ezopfok, chignonok és parókák feltalálását, ami e tekintetben történik, meg volt — mint említők — ezelőtt ezer évekkel is. A paróka a legrégibb kosmetikai találmányok egyike, melyről a történelem eleintén csak röviden és homályosan emlékezik. Egyptusban már 1500 évvel K.előtt, férfiak, nők, gyermekek parókát használtak ; ez volt a jobbmódúak egyedüli fövege. Némelyek nem is elégedtek meg egy parókával, hanem kettőt is raktak egymásra fel. Ilyen ó egyptusi paróka ma is látható londoni és berlini museumokban. Akkoriban a parókát inkább a nap heve ellen használták, mintsem ékességül, mert, keleti szokás szerint, a hajat kopaszra kellett levágni. Több ókori szerzőből látható, hogy már az ókor zsarnokai, a módok, perzsák és párthusok királyai parókát viseltek, hogy megjelenésük felséghez illőbb legyen. Aristoteles szerint Mausolus, Karia királya nem átalott a kincstárának gyarapítása czéljából paróka-monopóliumot felállítani. Ugyanis a szomszéd államokban kapható hajat mind megvásároltatta és parókákat csináltatott belőle. Erre aztán halálbüntetés terhe alatt megparancsolta alattvalóinak, hogy hajukat borotváltassák le; egyideüleg megnyittatta a jól felszerelt királyi raktárokat s minden kariai parókát vehetett, jóllehet annak ára igen nagy volt.. A király meggazdagodott s kinevette azokat, kik vádolták, hogy alattvalóit, mint valami birkákat lenyiratta. Az ó-szövetségi azt. írásban is találunk a paróka nyomára. Persiaban a nők hosszú, szép hajfonatukat szerettek viselni; saját hajfonataikhoz álhajat fontak, vagy ennek hiányában se November 8. KÖZGAZDASÁG. Hetivásár. — Kolozsvárt 1883 november 8-án. —Népes és élénk hetivásárunk van s különösen a gabona piaczon nagy forgalom mutatkozott. Gabona piaczou imázsa szerint búza : B'fi írtig, rozs 6 frt 50—6 frt 60 kr, törökbuza uj 5 frt 20 kr, régi 6—6 frt 20 kr, zab 5 frt 20—5 frt 60 kr. paszuly 7 frt 80—8 frt 10 kr. Majorság piaczou párjával: csirke 50 — 60 kr. tyuk 1 frt. lúd 2 frt 50 kr. pulyka 3—3 frt 50 kr. 4 drb. tojás 10 kr. Takarmánypiaczon egy szekér széna 7—9 f. szalma 3 f. zsúp párja 10 kr. Vegyes élelmi czikkek : hús árai változatlanok ; száz fő káposzta 1 f. 50—6 f. 100 drb. zeller 5 f. 20 liter murok 20 kr. egy koszom hagyma 15 kr. egy kosár petrezselyem 25 kr. egy gyul 1 fr. 40 kr. fogoly 80 kr.—1 f. vadrécze 1 f. császármadár 1 f 30. Sertés piaczra — f. hó 7-én — felhajtatott 330 drb. eladatott 190 drb. párja a kövérnek 48—62 f. soványnak 20—26 f. malacznak 13—17 f. A budapesti gabonatőzsdéről. — nov. 7. A gabonatőzsdén ma kedvező irányzat uralkodott; eleintén a malmok csekély vételkedvet tanúsítottak, utóbb azonban, midőn a tulajdonosok drágára tartották a készházát, a malmok élénkebb részt vettek a vásárlásban és teljes napi árakon mintegy 20,000 mm. kelt el. Hivatalosan jegyeztetett: Búza tavaszra 10.24—10.26 írton. Tengeri 1884. máj.—jun. 6.55—5.57 forinton. Zab tavaszra 7.18—7.20 írton. Szamosvölgyi vasút. Az 1883. évi október havában a szamosvölgyi vasút vonalán 5432 utas 19361 klgr. málha., 5969390 klgr. elküldött és 582270 klgr. érkezett áru szállíttatott, melyekért és egyéb külön bevételekért az összes bevétel 12648 frt 77 kr. LEGÚJABB. szeri lázadás. Budapest, nov. 8. Belgrádból sürgönyzik, hogy a zajcsári királyi biztos rendeletére a radikális párt belgrádi központi bizottságának tagjai : Parics, Theodorovics, Nikolics, Tausanovics, Ginja az éjjel elfogattak. I horvát bán. Zágráb, nov 8. Valamennyi lap jelenti, hogy Philippovics Ferencz báró táborszernagynak bánná való kineveztetése küszöbön áll. Az új bán fenntartotta magának, hogy az osztályfőnökök kineveztetése az ő kívánságai szerint történjék. A Pozer szerint Khuen liedervay gróf lesz a belügyi osztályfőnök. Bán,van szerencsétlenség. Budapest, nov. 8. Londonból sürgönyzik, hogy aronkifieldi kőszénbányában robbanás történt. Az ott dolgozó 110 bányász közül eddig csak hatot találtak meg. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BARTHA ir KI,OS.