Ellenzék, 1884. július-december (5. évfolyam, 153-305. szám)
1884-09-23 / 222. szám
Kolozsvárt 1884. Szentkereszty György báró úgy talál», hog’ olyanról beszélnek, a miről azt így tudják, hogy mi; kijelenti, hogy az.igatótanács minden esetben elvállalja a ■ sséget, ha a jelenlegi statusnak nem válasszanak más tanácsot. Dr. Groisz Gusztáv nem óhajtaná, ha terbinetkérdést csinálnának a szőnyegen ,írja kérdésből. Osztja teljesen Ugrón Gábor felfogását, hogy nem az elnöktől, vagy Ilosdótól függ eldönteni mi tartozik a med Icialis elintézés alá s mi nem, mert ha ez jól állana, akkor a tanács minden ügyre j átadhatja a felelősséget az elnöknek. Kürgibeo nézete az, hogy ügyrendszabálya a tanácsnak meg van. Miután senki se szól többet az ügy- suh, püspök szavazásra kívánja bocsátani a kérdést. Györffy Gyula a kérdés feltételét : szólva ismét kérdi, hogy van-e ügy- s rend, mert ha van, abban az esetben eztem kívánja megváltoztatni. Biró Béla erre egy kis köntörfalazás I ism kijelenti, hogy ügyrend nincs, ez nem a tanács hibája, de lehet jövőre nézve ki- s mondani, hogy a tanács csak esetről-esetre I adjon felhatalmazást elnöki végrehajtásra. A gyűlés ezt határozatba ki is mondja I , ezzel folytattatott a 15-ös bizottság jelen- I .:1-nek felolvasása. Következett az ig. tan. hűtésének II pontja a Státust érdeklő 1 .:3tosabb hivatalos közlekedések. A bizott- ság egyszerűen tudomásvételre ajánlja a beütés eme pontját. A III pont alatt az egyházi ügyek szerepelnek a jelentésben, s melyet a 15-ös bizottság szintén tudomástételre ajánl. Ugron Gábor e szakasz 2-ik pontjá-a sor szól. E pont ugyanis a következőleg is ugrik : A vallásalap kegyurasága alatt álló liny-udvarhelyi plébánosi állomás Demeteer Endre ez. prépost és esperes-plébánoselhalálozásával üresedésbe jővén, az ezen I javadalomért folyamodók közül erdélyi püspök úr nagyméltósága három érdemes papi igyént méltóztatott kijelölni, kik közül igaz I jatótanácsunk, mint kegyur, a vallásalap levében, i. é. ápril 21-én tartott rendes I gyűlésében Jung Cseke Lajost sz.-udvarhezi Iji plébánosnak titkos szavazással megvár .»irtotta, s erdélyi püspök ur e nagyméltó- I ága kinevezte azon együttesen elfogadott I föltétellel, hogy miután a 4430 frt zsellér- I váltsági díjalapot Demeter Endre visszatér Intén ígérete mellett az árvíz által megron- I gált gát kijavítására fordította, az uj pléd.nos fizetéséből 200 frtot évenkint ezen I ..tini fordítson mindaddig, mig az egész up visszatérittetik. Szóló már többször hivatkozott azokba tűrhetetlen állapotokra, hogy egyházi nagyon és pénzels, alapok elköltötték, s kü 1ösen a vidéki egyházközségek pénzei ha- sggal kezeltetnek, de felszólalásainak nem I .t semmi eredményük. Indítványozza, hogy I , pontosabb kezelés honosittassék meg. 1 nem lát czélra vezetöbb módot, mintha .Gólpontban egy főkönyv vezettetik a nyilj-mártás lelkiismeretesebb lesz. A mig ped Ig mgtörténhetik addig helyezzék el a s vidéki egyházak pénzét a káptalannál. Ajánlja egy bizottság kiküldését, mely a I .Hgrst tanulmányozza s javaslatot készítsen le hogy mi módon lehessen elérni a he- lyesebb jobb kezelést. Elnök Ugronnak felelve azt hangsu- I . ítza, hogy nem a szabályok hiányán mu- J-r, hanem emberi hibákban és gyarlóságok- I keresendő a baj oka. Györffy Gyula pártolva Ugron Závor indítványát, a maga részéről is ele- I '■! elitélve az egyházi pénzek hanyag ke- I Hiénét, még azt sem találja méltányosnak és indokoltnak, hogy egyik plébános mu- s Alisából eredő kárt utódja űzessen visztnnem. Ha tudnék számára olyan gyötrel®et készíteni, hogy soha ez életben egy Ii'llanatnyai nyugalmat ne érezzen, azt is I megtenném. Tehát vigyázzon magára ! ! Nem ügyelt a pompás színekre, mel' az eget és az alkony óráit oly széppé ejtették; nem ügyelt a madarak énekére; ég a föld szépsége elvesztek előtte. ~ Vigyázzon magára! ismétlé, midőn ■ 1 kocsi megállóit. — János, mondá a lovásznak, várjon ! Lehet, hogy egy óra hosszat, de az is meglehet, hogy három óráig maradok I lí,eu, ne vigye a lovakat az istállóba ! se távozzék el a kocsitól, hogy ha jövök, abban a pillanatban távoz-Csengetett; a cseléd, aki beeresztette, mondta, hogy Lady Rhysworth itthon , egyedül van, s rögtön bemehet hozzá . ■ madoirjában fogja találni. — Szükségtelen bejelenteni, mondá a legénynek, én magam megyek be ,jf ^cselédek megszokták őt a nap min-J jr^jiban a házhoz jönni látni, tehát i'm tűnt fel előttünk megjelenése I fi*, • k'yinisága. A Lady Rhyaworthba- 41 minden időben bemehettek hozzá. H r Vl8y**zzon ^gára ! mormogta ismét, tí ' (a *1088zu to|y°8ÓŰ s a széles lépcsőkön ^,^(r m' legyen Borsa, ő maga hozta L *u,lla utat a Dolores boudoirjába. 1 V.máskor 8°k időt töltött ő már I , jt A0P°gtatá8 és szó nélkül nyitotta ki ■ (Folyt. köT.) sza. A püspök válaszában azzal érvel, hogy hiszen ha a malomgát építéséből haszna volt az elődnek, az a haszon az utódot is illeti. Ugron Gábor a baj főforrását abban látja, hogy a plébános sem az ekklézsiától, sem a gondnoktól nem kért tanácsot, a maga esze szerint járt el s a malomgát építése ügyében kiegyezett a bérlővel s 500 írtért elengedte a bérlőt, a kinek pedig meg kellett volna a gátat építeni. De ismétli, hogy a közpénzek, alapok kezelése egyáltalában igen rosz. Példákat is hoz fel a sok eset közül, melyekről tudomása van, így az Oroszhegyi és Pálfalvi esetekre utal, melyek a státusgyűlés előtt eléggé ismeretesek. Hangsúlyozza ismét, hogy a központban vezetett nyilvántartás nélkül a vidéki egyházak pénzügyeit kezelni nem lehet, s pontosan vezetni lehetetlenség. Madár Imre nem látja jónak, hogy a központban vezessék a nyilvántartást, de hogy miért, azt nem igen tudja indokolni, azonban teljesen elismeri, hogy a vidéken a kezelés nem a legjobb. Györffy Gyula kér erre szót, — s mielőtt a püspök megadná Szentkereszty báró belekiált : „Hányszor szabad egy tárgyhoz szólani ?“ — A gyűlésben a megütközés mozgása hallszott, — de aztán derekasan megfelelt Görffy Gyula orsz. képviselő a türelmetlenkedő bárónak. „Ki — úgymond — egy olyan egyéntől ki első felszólalásában is azzal tisztelt meg bennünket, hogy „nem tudjuk mit beszélünk nem veszem fel e magaviseletét s tovább figyelembe nem méltatom, de kijelentem, hogy én itt csak a püspöktől mint elnöktől fogadok el rendreutasítást.“ — E kellemetlen incidens után, — a mely azonban szerencsére csakis a nagyhangú báróra végződött kellemetlen riposttal — a gyűlés Györffy Gyula szavait helyesléssel kisérte s az országos képviselő úr ezután általános figyelem közt érvel Ugrón indítványa mellett. Szólottak még Beke kanonok, Pócsa főispán többé kevésbé lényegtelen adatokkal állva véleményt, mig ismét Ugrón Gábor emelt szót. Kénytelen — úgymond — megdönthetően argumentumokat hozni fel. Miért kell, kérdi az oroszhegyi nagyközségnek templom építésre 600 frtot adni, s a m.-vásárhelyi plébániai gazdaépületekre 4540 frtot kiadni ha a kezelés nem rész, miért fordultak elő esetek, hogy pénztárnokoknak és hűtlen kezelőknek pénzeket elengedni, mint több esetben történt, s különösen a hogy az Nagy Szebenben a Seidel féle ügyben történt, hogy 3000 frt. kamatot engedtek el a pénztárnoknak pedig az egyházi pénz volt! A püspök elnökön s általában meglátszott, hogy kellemetlenül van érintve e felvetett kérdés által, s azért a püspök látható ingerültséggel kijelentette, hogy ez a püspök dolga, nem tartozik a Status elé azért leveszi a napirendről a kérdést. Nem lehetvén szólani többet ez ügyben folytattatott a 15-ös bizottság jelentése. Következett az igazgatótanács jelentésének IV. szakasza: a kolozsmonostori uradalom. E fejezetnél ismét hosszabb vita fejlődött ki, különösen a jegenyei fürdő ügye. A vezérszónok itt is természetesen Ugron Gábor volt, a minthogy az egész gyűlésen Ugrón és Györffy Gyula vitték a fő szerepet. Csak látni kellett, mikor Ugron Gábor például felvetette a kolozsvári Erzsébet agyház ügyét, hogy változott egy nagy kérdőjellé a gyűlés arcza, kíváncsian nézve az elnöki szék felé, feszülten várva a választ : mi lesz már most ? Hogy menekülünk a kényes kérdés elől ? A jegenyei fürdő régóta okoz bajt a státus igazgató tanácsának, az idén is újra deficittel záratott be az év. Ugron Gábor kérdst intézett az előadóhoz igaz-e, hogy az épületek, melyek akkor emeltettek, amig a gyűlések 3 éven át szüneteltek már romlanak s dűlnek be ? Miután Biró Béla félig helybenhagyólag azt válaszolta, hogy sajnos, de az bizony így van. Ugron Gábor tudásul veszi, hogy az új épületek most kevesebb ideig tartanak, mint a régiek, de ez a jegenyei fürdőnek már sajátsága arról nem lehet tenni. Gondos kezelést és szakértő vezetést kell adni a fürdőnek s akkor másképen lesz. A kolozsváriak tudják, hogy mit kell érteni az alatt, hogy szakértő kezelés kell Jegenyének. Miután Biró Béla megjegyzi, hogy a kiadások csak apróbb javításokra szorítkoztak s a deficitnek a rosz időjárás volt az oka, a püspök kijelenti, hogy az igazgatótanácsnak meghagyja új szakértő választását és megbízza a fürdő vezetésével, addig pedig új befektetések és kiadások nem engedélyeztetnek a fürdőre. Az V. szakszt 15 ös bizottság jelentése alapján tudomásul vette a gyűlés. Püspök itt alkalmat vesz köszönetet mondani Jósika Samu, gróf Lázár Jenő és Macskássy Ferencznek az almássy uradalom bérbeadása körül tanúsított fáradozásukért. Ezután ismét folytattatott a 15-ös bizottság jelentése, melynek kapcsán ismét Ugrón Gábor indítványára határozatba ment Radnóth és küküllővári uradalmaknak megvásárlása gróf Bethlen Márkustól, általános helyesléssel. Csakis egyetlenegy hang emelkedett ellene s ez a nagy financiers Lukács Béla volt, aki nem volt hajlandó a földbirtok vásárlást megszavazni, ő tudja miért, de jobban szerette volna, ha a státus vagyona állampapírban marad. Míg Ugron Gábornak és a gyűlés több tagjának az volt a fő czélja a vásárlás mellett, először hazafiasságból, hogy a jó magyar föld, az ország szíve és Erdély legszebb uradalma ne jusson idegen kézbe, másrészt pedig, hogy a földbirtok többet is jövedelmez, mint az állampapírok. Végül fontos momentuma volt még a délelőtti ülésnek, hogy Ugron Gábor az alapok és uradalmak költségvetésének szakaszánál kérdést tett, hogy a kolozsvári Erzsébet agyház alapszámadásai 5—6 év óta miért nincsenek soha kimutatva. Talán mert ez világi katholikusok ellátásával foglalkozik s ezért nincsenek nagy figyelemmel a kezelésére. Ugrán interpellácziója kincsbenyomást szült, mondhatom, hogy általános megdöbbenést idézett elő. Minden arcz és szem kíváncsian fordult a püspök felé, akin világosan látható volt, hogy mily kellemetlenül érinti a dolog. Válaszolt azután és ígérte Ugronnak, hogy utánna néz a dolognak, a tárgyalásokról pedig előterjesztést fog tenni. Ezzel a kényes ügy is befejeztetett — mivel Ugron Gábor finom tapintattal és kíméletességből nem bolygatta tovább ezt a kérdést. A gyűlés még tovább folyt, de erről holnapi tudósításomban referálok az Ellenzéknek, a postajárás kényszerít befejeznem e tudósítást. 3 óra után a nagy ebéd vette kezdetét, azután lesz, este, a kisorsolt 8 igazgatótanácsi tag választása, amit holnap táviratilag közlök. Figaró. ELLENZÉK III. Csikmegye, a képemegváltás ügyében. (Folytatás a mellékletről.) 5) Mindazon hitközségek, melyeknek anyagi állapotuk megengedi, köteleztetnek a természetben kiszolgáltatni kellett képét egyenértékű pénzfizetésre ideiglenes bizonyos évekre kötött szerződés mellett átváltoztatni ; azon községek, melyek már átváltoztatták úgy, intézkedni, hogy pénztáruk fizetőképessége semmi körülmény által meg ne zavartassák. 6) Azon hitközségek pedig, melyek anyagi megrontásuk nélkül a papiképét jelenleg megváltani nem képesek, kötelesek a megváltási alaptőke előteremtéséhez járulni, mivégből évenkint aratás idején az illető lelkész közreműködésével adománygyűjtések a megyebiró által számadástétel kötelezettség, s a fögondnoknak ellenőrzése melletti, eszközlendők. 7) Továbbá illető polgári községek köteleztessenek hatóságilag, miszerint az előző pontban jelzett czélból az úgynevezett regale jövedelmük évi 5 százalékát fordítsák a kepe megváltási alaptőke gyarapítására, azt takarék pénztárilag gyömör- C80ztetvén. A jegyzőkönyv felolvastatván, helybenhagyatik s hitelesíttetik. Kelt Csik-Szeredában a fennirt vegyes bizottságnak 1884. évi szeptember hó 1-só napján tartott üléséből. Mikó Bálint m. p. Madár Imre m. p. elnök. jegyző- MINDENFÉLE. Kolozsvár, szeptember 23. — Lapunk október decaemberi folyamára előfizetési felhívást nyitunk. Előfizetési ár: Egész évre ... 16 frt. Fél évre ... 8 . Negyed évre ... 4 „ Egy hóra .... I „ 50 kr. Az Ellenzék kiadó hivatala. — Irapnnk mai számához egy félív melléklet van csatolva. — Az erdélyi gazdasági egylet kertészeti szakosztálya üléseit a további intézkedésig f. hó 24-étöl kezdődöleg hetenként szerdán délután 5 órakor tartja meg az egyleti irodában. — Egyetemi élet. Egyetemi polgártársaimat értesítem, hogy az „egyetemi dalegylet“ alakuló rendes közgyűlését f. év és hó 28-án (vasárnap) d. u. 3 órakor, az egyetemi kör helyiségében (Főtér, Rhédeyház 2 ik emelet) tartja meg. A dalegyletbe belépni óhajtóknak egyúttal tudomására hozom, hogy az „aláírási ívek“ kezelésére s a beiratkozások elfogadására: Barcsi Lajos, Biró József, Boros Sándor, Issekutz Aurél, Fogarasi Béla, Szilágyi Ferencz, Szöllősi Atilla és Török Gábor tagjárnak kérettek föl. Bodor Géza dalegyleti elnök. — Nii 11 vezérkari százados tegnap délután Szathmáry üzlete előtt a főtéren egy ezüst karpereczet talált. Igazolt tulajdonosa rendőrségnél átveheti. — A rendőrbiróság helyiségeiben foly a festés, takarítás, reperatio, és ezért a rendőrbirósági hivatalnokok vakáczióznak. — Amerikából Bixby T. Jakab ura a meadvillei theologiai akadémia jeles tanára és unitárius lelkész egy pár nappal ezelőtt Kolozsvárra érkezett oly czélból, hogy meglátogassa Erdélyt és megismerkedjék a magyarokkal. Vasárnap Kovács János tanár kíséretében, mint az unitárius egyh. tanács vendége Troczkóra ment, hogy meglássa a Jókai „Egy az Isten“ czimü regényének unitáriusait és azt a templomot melynek tornyában a harang mindig ezt üti: Egy ! egy! egy! egy! Bixby tanár urat windnyájan vendégünknek tekinthetjük, mert ő mint a vallás-philosophiának jeles tanulmányozója már 1880-ban egy értekezésében az akkadok vallásáról, érdekes vonatkozást tett a magyarokra, mint a kik a finnekkel s más ural- altai népekkel együtt utódai az akkadoknak, kiknek vallása nemcsak, hogy ősibb és eredetibb volt a babylloniak és asszyrokénál, hanem épen nagy befolyással volt valamint ezekére, úgy a héberekére is. Voltak olyanok mondja Bixby úr, kik már több mint kétezer évvel Krisztus előtt kimondották volt a nagy parancsot „tiszteletlenséggel ne illesd meg ne tagadd atyádat vagy anyádat.“ Bixby úr ma visszaérkezik városunkba Tordáról, hol a város nevezetesebb helyeit, a sóbányát és Torda hasadékát látogatta meg a tordaiak szívélyes vendégszeretete mellett. Holnap banquett lesz a tiszteletére a Hungária vendéglőben. Bixby úr egy nehány napig Kolozsvárit fog idézni, hogy megismerkedjék nevezetesebb intézményeinket. — A nyári színházban vasárnap esetleg hétfőn lesz az utolsó előadás. A téli színházban még nincs mehatározva az első előadás napja, különben a téli idényt egy újdonsággal vezetik be : Kendi Margittal, Bartók Lajos új darabjával. Az első operai előadás Gounod Faust-ja lesz, körülbelül október 20-ika táján s az első előadásban az egész operai személyzetet fogják bemutatni. — „A Székely művelődési és Közgazdasági Egylet“, M.-Vásárhely sz. kir. város törvényhatóságának meghívására közgyűlését, 1884. év szeptember hó 25-én Marosvásárhelyet tartja meg s a rendezőség arra a nagyközönséget is meghívja. A közgyűlésre vonatkozólag a rendezőség a következő keröket teszi közzé. Tájékozásul : Szeptember 24-én, e) Délben 12 órakor a vonaton érkező vendégek ünnepélyes fogadtatása a városi törvényhatóság és a marosvidéki választmány által. b) Elszállásolási jegyek kaphatók a polgármesteri irodában. c) Este 8 órakor ismerkedési estély Domokos Dénes nagyszentkirályutczai vendéglőjében. Szeptember 25-én. a) Közgyűlés, kezdete d. e. 9 órakor a vármegye házánál. Két felolvasás: egyik dr. Szabó Károly kolozsvári m. kir. egyetemi tanártól, e kérdésre: „Királyi telepitvényesek-e a székelyek?“ és Nagy Gyula m. kir. erdőfelügyelőtől: „A székelyföld közgazdasági szerepéről és hivatásáról hazánkban, különös tekintettel az erdészetre“. b) Közebéd, kezdete délben 1 és fél órakor a Transsylvania dísztermében. Jegyek 2 forintjával kaphatók Csiki Lajos ur könyvkereskedésében. c)Házias jellegű tánczestély a Transsylvania dísztermében, kezdete pontban 8 órakor. Jegyek kaphatók 1 forintjával Csiki Lajos úr könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Szeptember 26-án a) A gazdasági kiállítás megszemlélése d. e. 9 órakor Nagy Ferencz-féle színkörben. Ezen a Marostorda megyei gazdasági egylet által rendezett termény-, állat-, kézmű-, gazdasági eszközök- és háziipari készítmények bemutatására szolgáló gazdasági kiállítás a Székelyegylet által arany jutalmi dijakkal segélyeztetett. Esetleg részvétel a jutalmak és oklevelek ünnepélyes odaítélésénél, b. A Bolyaiévnék kő leleplezése ünnepélyének megszemlélése d. u. 3 órakor a ref. sirkertben, ugyanekkor lesz Bolyai Farkas nagynevű tudós lakóházának (1804-tól 1856-ig ott lakott) emléktáblával való megjelölése és az utczának Bolyai nevéről való elkeresztelése. Az aszódi pályaudvarban e hó 20-án két vonat összeütközött. A felelősség a váltóőrt terheli, ki a váltót ros- szul igazította. A kár nagy mérvű, több egyén megsebesült. — Érdekes térkép. Dr. Szabó József bpesti egyetemi tanár, az ásványtan intézet igazgatója, ez évi nagy szünidejét Selmeczbánya és vidéki földtani viszonyainak tanulmányozására fordította. Tudományos buvárlatainak méltó eredménye lesz az az érdekes térkép, melyet Selmeczbánya és vidéke geológiai viszonyairól készit. Ez már egészben véve kész s most még a színezés utólsó műveletét végzi rajta a tudós tanár. — Művészet köréből. — Az Operaház megnyitására előjegyzést semmiféle jegyre sem fogadnak már el, a jegyek már mind túl vannak előjegyezve. — Perotti Frankfurtban még mindig zsúfolt házak előtt énekel. — Siegel Arabella a budapesti Nemzeti színház egykori primadonnája Boroszlóban vendégszerepel. — Szathmáry Károly és Hubay Gusztáv színigazgatói engedélyért folyamodtak a belügyminiszterhez. Kérvényüket a szinészegyesület ig. tanácsa pártolólag terjesztette föl. — Sport. — Az ezredik zergét lőtte le a napokban Sziriában Szász Coburg Ágost herczeg. — A görgényi vadászkastélyba a cselédség és vadászok 25 én érkeznek meg, a trónörökös tudvalevőleg 28 án utzik városunkon keresztül Görgénybe. — A magy. kir. államvasutak keleti vonalinak, állomásain és ennek vonatain az utasok által elhagyott, és közegeink által megtalált, de tulajdonosaik által át nem vett tárgyak u. m. férfi és női ruhák, kalapok, bőröndökesőernyék, sétabotok, pénz- és szivartirczák, könyvek , több hasonló kézi podgyászul szolgált tárgyak, f. év október hó 6-án, s esetleg következő napokon d. e. 10 órakor a helybeli pályaudvar II. osztályú várótermében nyilvánosan és törvényes uton fognak elárvereztetni. Az árverésből befolyt összeg a helybeli szegények segélyezésére fog fordittatni. Miről azon felhívással értesittetik a t. ez. közönség, hogy tekintettel a jótékony czélú intézményre, fennt említett napon az árverésnél minél számosabban megjelenni szíveskedjék. Kelt Kolozsvárit, 1884. szeptember 25-én A magy. kir államvasutak állomási főnöksége. — A marostordamegyei gazdasági egylet által rendezett ipar és terménytárlatot f. hó 21-én déli 12 óraor nyitotta meg dr. Apor Károly egyleti elnök. 22-én lesz az állatkiállitás, melyről tudósítást fogunk hozni. — Gyászrovat: Szécsényi Széles farkas, nyugalmazott m. kir. bányahivatali főnök, valamint neje Kászler Antonia, fi és nővérei: Széles Zelma férje Kelemen Márton, m. kir. főerdész, Széles Géza, m. kir. bányagyakornok, Sándor, Elek, Gizella és Irma, nemkülönben számos rokonai nevében szomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen jó leányuk, nővérük és rokonuk Szécsényi Széles Ilona, élete világának 17-ik évében folyó hó 22-én reggel egynegyed 5 órakor hosszas szenvedés után tüdőszélhüdés következtében bekövetkezett elhunytét. A megboldogultnak hitlt tetemei szeptember 24-én d. u. 4 órakor fognak, külmagyar utcza 34. számú szülői szállásáról a róm. kath. szertartás szerént örök nyugalomba tétetni. Lelke nyugalmáért pedig az engesztelő áldozat 25-én d. e. 10 órakor a T. P. minoriták egyházában fog az egek urának bemutattatni, mely mindkét végtisztelettételre a rokonok és ismerősök szomorúan meghivatnak. Áldás lengyen porai felett Kolozsvártt, 1884. szeptember huszonkettedikén. — Pisztolypárbaj. Egerben szept. 21-én Okolicsányi Ödön földbirtokos pisztolypárbajban elesett. — A Petőfi emléktábla leleplezésénél Marosvásárhelyt 1884. évi Szept. 28-án d. u. 3 órakor tartandó ünnepély sorrendje. Induló a Bem-szobortól a helyi tűzoltó-egylet zenekarával. Szózat a helyi dalegyletek által. Megnyitó beszd Lázár Ádám által. Az emléktábla leleplezése és megkoszorúzása. Szavalat Kőpataky Gyula ev. ref. fötanodai osztálytanító által. („A magyarok istene.*) Ünnepi beszéd Lénárt József ev. ref. fötanodai tanár által." Szavalat Puskás István r. kat. nagygymn. VI. oszt. tanuló által. („Egy gondolat bánt engemet.“) Hymnusz a helyi Dalegyletek által. Induló a helyi tűzoltó-egylet zenekarával a Bem szoborhoz vissza, és ennek megkoszorúzása. Társas vacsora este 8 órakor. Az emléktábla van a marosvásárhelyi fapiaczon fekvő Görög-féle, jelenleg, takarékpénztári kétemeletes sarokház erkélye fölébe állítva. Az emléktábla porosz szürke gránit, hosszú négyszög alakban csiszolva, következő felirattal: „Petőfi Sándor, a szabadság dalnoka, Marosvásárhelyt 1849. Julius 30-kán ezen Görög-féle sarokház főtéri erkélyes termében Egressy Gáborral együtt Görög Károly és neje Ziegler Vilma vendégszerető házigazdák körében megreggelizvén, — innét indult Bem József altábornagy kíséretében a Fehéregyháza (Segesvár) melletti csatába, hol 1849. július 31-kén eltűnt.“ Ez alatta középen egy lant, ágyukra, kardokra, nemzeti lobogókra fektetve, babér és cser füzérektől környezve. Ezután következik a verszak : „Itt még ember volt, innét indult ki nagy útra. Hogy csillag legyen Ő. Fénye örökre ragyog.“ Emelte a kegyelet 1884. — A székelyi mivelődési és közgazdasági egylet közgyűlése alkalmából, felerészben a „Székely egylet,“ felerészben a marosmegyei „Gazdasági egylet“ javára Marosvásárhelytt, 1884 ik évi szeptember hó 25-én a „Transsylvánia“ dísztermében házias jellegű tánczestély rendeztetik, melyre a helyi és vidéki közönséget tisztelettel hívja meg a rendező bizottság , mely a következő: Báró Apor Károly, elnök. Gróf Lázár Jenő, alelnök. Árkosy Lajos, Balla Gyula, Bárczay István, ifj. Czakó József, Csontos Olivér, Deésy Géza, Dósa Endre, Jakab Rudolf, Jakabos Vilmos, gr. Lázár Kálmán, gr. Lázár Árpád, dr. Láui Oszkár, dr. Marosi Kálmán, dr. Molnár Gábor, Sándor Kálmán, dr. Sándor Béla, ifj. Sándor János, Tompa Gyula. A trónörökös vadászatairól írják : A görgényi vadászatokra az előkészületek már megtétettek. Körösy járási szolgabiró a szentimrei, adorjáni, szentmártoni, kásvai, libánfalvi, hodáki, felső és alsó oroszi-i utakat rendbe hozatta s a megrongált hidakat jókarba állíttatta. A hajtások szeptember 30-án kezdődnek az adorjáni erdőségekben. Bech alvadász és Wunderbaldinger szobarendező előre jöttek terepszemle és a kastély lakosztályainak berendezése czéljából. Pausinger központi rendező és Wagner főerdész Marosvásárhelyen jártak intézkedések megtétele végett. Mestitz bútorkereskedő utasíthatott a trónörökös kastélya számára rendelt bútorok kiszállítására. Szeptember 23 LEGÚJABB. Gy fehérvár, szept. 23. Mai ülésen az igazgató tanácsba megválasztattak dr. Éltes Károly, dr. Kolosy és Veszély. A világiak közül uj tag Dorgo Albert a többi visszaválasztatott. Mai ülésen hosszú viták. Az éretségi viszgálatok sérelmes ügyében a Groisz Gusztáv által szerkesztett felirat elfogadtatott. .. A beadás módja iránt keletkezett hoszszu vita vége az, miszerint elhatároztatott, hogy a minisztertanácsnak a püspök a képviselőkkel küldöttségig adja be. Esti ülés tovább foly. FELELŐS SZERKESZTŐ: BARTHA MIKIM. FŐMUNKATÁRS: ÜRMÖNSI LAJOS.