Ellenzék, 1885. január-június (6. évfolyam, 2-148. szám)
1885-01-03 / 2. szám
. * \ ’ ' \ 4 ‘j1 ■ i i ' j1 ~ 1 ›r tuk ki a«. 1.azt, hogy a vállalkozó által kezelés megfelelne az országosan segélyze* müintézet érdekeinek. E kételynek kifejezést adott a kormánypárti „Magya* Fogár* ■ ^j mely egyenesen ® kezelési rendszert. De határozza el bármire is magát a leendő intendáns, egy bizonyos. T. i. bízottos az, hogy a kolozsvári * * színház sorsát tovább is függőben tartói, rendkívül hátrányos minden tpk'it«^pen-S valóban megfoghatatlan, hogy a belügyminisztérium mlég eddig nem ért rá a/, intézet sors* felett intézkedni. Hiszen a belügyminiszteri költségvetés és annak keretében a kolozsvári színházra vonatkozó szervezeti szabályzat is el van már a képviselőház által fogadva. Igaz, hogy az országos költségvetés még nincs egészen letárgyalva. De ez nem lehet akadálya az intézkedésnek, mert utóvégre a főrendiház bizonyára nem fogja megtagadni hozzájárulását a belügyminiszteri költségvetés e csekély tételéhez (mindössze 14 ezer írtról van szó), a királyi szentesítést pedig a kormánynak az egész budgetre nézve úgyis ki kelle már eleve eszkölnie. A belügyminiszteri költségvetésnek azt a tételét tehát, mely a kolozsvári színházra vonatkozik, végre lehet hajtani. És végre is kell hajtani, hacsak nem akarja a belügyminisztérium ezt az intézetet épen akkor, midőn sorsának biztosításról van szó, a legnagyobb zavarnak, sőt károknak kitenni. Pedig annak teszi ki, ha az intendáns kinevezésével főként a színház jövendő sorsa feletti intézkedéssel tovább is késedelmeskedik. Az országos költségvetés alakilag tova február hó elején vagy épen a vége felé fog szentesített törvénynyé válni. Ámde addig nem lévén új intendáns, nem lesz aki vagy egy fizetéses művezető segélyével ujjászervezze a társulatot, vagy pedig egy alkalmas vállalkozó művezetőt keressen, azzal egyezségre lépjen s azzal szerveztesse az új társulatot. A színház jelenlegi tagjai a legnagyobb aggodalommal várják-lesik naponkint az új intendáns kinevezését vagy a jelenlegi igazgatóság felszólítását. Igen, de a jelenlegi intendatura kezei meg vannak kötve, ő má iuson túl nem szerződtethet, nem intézked- hetik, abszolúte nem tehet semmit. A szerző jödésére pedig ayul végével járnak le. Országszerte szervezik az igazgatók társulataikat. Kolozsvárra a jobb erőkhöz naponként érkeznek a felszólítások és ajánlatok igazgatóktól és színészektől. A kolozsvári színház tehát ki van annak téve, hogy legjobb erői elszerződjenek. "Azert senki a koldusbotra nem vágyik. Egy színész nem teheti ki magát annak az eshetőségnek, hogy most visszautasítson minden ajánlatot a vidéki színházaktól a azután majd február, márczius vagy április hó- ban, nem tudván megegyezni az akkorra már kinevezett új intendánssal vagy a vállalkozó művezetővel, kenyér nélkül maradjon. Nem igazság, nem emberies, nem méltó egy állami intézettől az ilyen eljárás. Azonkívül a zenekart is *tervezni kellne. Mert hogy a jelenlegi létig polgári, félig katonai zenészekből összetákolt hír nem felel meg a czélnak a azonfelül olvai drága, hogy állandósított zenekart is lehetne tartani: erről az eddigi I kísérlet is tanuskott \ * J aVj£T. -- UU wu 14J iU t^uuauo UlfikjU °llalkozói művezetés rendszerére szánná el magát: lehet-e képzelni, hogy majd az utolsó órában, tova márczius, vagy ápril havában fog találni egy alkalmas, garanciát nyújtani képes szakemberre ? Hiszen a vidéki igazgatók is már most engagement-t vállaltak a jövő évre. Közülök már most aligha akadna valamire való pályázó. Ismételve felhívjuk tehát a belügyminiszter úr figyelmét a kolozsvári színházra. Kérve-kérjük az intézet, a közönség, az ügy kellő berendezhetése és a jelenlegi színészek érdekében : ne várja be az országos budget letárgyalását, hanem intézkedjék már most. Mert biztosítjuk, hogy ha még csak január végéig is késedelmeskedik , a kolozsvári színház nagy kárát fogja vallani. Figaró. !** .--- ^ --A végső menedék. (Angolból.) (Folyatás.) (1) Elhallgatott. Arcza most még halványabb jön, mint beszéde kezdetén. Egy hoszszab szünet állott be a barátok között ; ezután a sötét szemek ott a párnák közül, a .tíivu ie J» nie-x í gttin. Szene eim uo álvorodnik. imizalim ja. aocm öt ál ne Sec', 31*is befszélnem kall vele, nem fog a t'15»É. *Tzosagouia' i az A vát nézem, szegéry kiadinyom! fiamat ! Nincs vesztegetni való ulomi érzem Baratja gy?ngyen emeltetül a halak ló fejét, és száraz ajaat erő» rral nedvesité. Azután csöndesen vise 'jet*i ce es halk lépőkkel elhagyta a wbát, hogy a csigalépcsőn a alsó lakosztályba' juthasson. Minie, átfedett, arczczal, esve esve ült ott a nagy kopott 1 & ' nev t lép' sk ha!litz r*4 * * * '■ ^ é^ könnyen sv-meit, ; melyek annyira vaRon..',ottak atyjáéhoz, a ^Qr^re kapitányi Tgje vége vj SiftVä elil »tt tt : b~gést írt! I tudta, hogy ninctt többe mit remélni éa mégis„Ignn* — felelt a haldokló. Hangja mind gyöngébb —gyöngébb lett. „Minnie, drága gyermekem, tudod e, hogy mily közel állok a halálhoz?* Egy fájdalmas vonás futott leánya arczán végig, és fejét apja párnájára bájté. Az öreg folytatá : „Közel állok, nagyon közel, édes kicsikém. Mielőtt örökre távoznám, egy ígéretet \ " *"-nod Men toszed-é ?“ 1 , • Sd/SAI ti Ih l 4! I fl. try xn ■ Nincb b zh .falura* méltébü hil Tw niQScIécüdőt* éri boldojt j* -74! O O ieanyoac D« uu ez a nötetae^ ? tengerének hullámcsapísai sem voltak képesek meg/avarni. Csak Michael Greero maradt a „Sas fészekben". Minnie oly anynyira le volt verve atyja hirtelen halála miatt, hogy Mrs.llayne, a lelkész szivélye^ , neje, magához vette a szegény elhagyótleányt, ki most ott tartózkodott a folyón 1 dárral befutott kis papilakban. At.vio uixu. 6ta és azon Dercztrtl fog- j **«1.1 *ondoirt.iMt uv.r ; "*J;Sr“1, 'í i ,Lotu. Lili I “Sw» ” 1;v ‘ku ,0|‘ ■“■*«7«« Vk.követ itár.yanak nyolcz nap alatt át kellet vennie a korm myzást ^'heA1,,pte 6 katlan utazó; • síi Uí“!uiu,)TM megfeledkezett volt J _**!« lehetett tréfátvl a f -• •*,ty ;yorce 'Hi rü®f’iyní*^ legkis-4.1 i .yéEihoa U raga^kodntt. o u*. oionaa fi 1461 ure \ I y , n I onp * t*p i>a ] )• fúy. a é« 1 fi^ak lébenoyeten. A 40s( *miatt így tapadtak iiiá *a k5ay* i midőn a juhor. ért, uiin»? t ^an! Ph . Alom k&mí** nélkül ju eLő' \ vít . urdám ^ ezeini 4^6. attál kidvt« atyám ?* i4'*nJá. M»*? tested Mimiékém ? i ' ai Ígérem! P'.r n is atyám, Ígérem* hiábá mínqím VV „Kérlek me dd, mit pbrajtasz De a két légbe esett az&v j v tt y41a?s. A szél védő a rot a menaierepült. Michael Gr, ire — ismét konferenczia Egyiptom pénzügyeinek rendezése végett, — miután az angol javaslatokat a hatalmak, nem részesítették olyan fogadtatásban mint a londoni kabinet remélt — mégis csak egy diplomácziai konferenczia fog összeülni. Egyik berlini lap szerint a konferenczia ezúttal Párisban lesz. Hogy mikor — még nincs elhatározva. — Bismarck herczeg utazása egyre kisért a külföldi sajtóban. Ismételten felmerül a hír, meg ismételten mégis csatoltatk. Előbb Nizza — most meg Dél-Olaszország. Az orvosok ugyanis a herczegnének Dél Olaszországot ajánlják. A politikai nagy fontosságú utazásból tehát nem lesz egyéb egyszerű kúránál. Újévkor Horvátországban is tisztelgett a nemzeti párt Euen Héderváry bánnál. Vukotinovics pártelnök volt a szónok s kiemelte, hogy a bán teljes mértékben birja a nemzeti párt bizalmát. A bán válaszában viszont azt hangsúlyozta, hogy szorosan ragaszkodik a joghoz és törvényhez, az ország igazi javát tartva szem előtt. A bán beszédét hosszas zamok követték. A horvát tartománygyűlés. A tartománygyűlés tegnapi ülését elnök Horvát Mirko délelőtt 11 órakor nyitotta meg. A karzatokat a közönség egészen megtöltötte. Mindkét ellenzéki párt tagjai teljes azimban jelentek meg, Jetarcsevics Antal kivételével. Elnök jelenti, hogy Hinkovics képviselő írásban interpellácziót nyújtott be, amelyben követeli, hogy utólagosan vétessék jegyzőkönyvbe a Starcsevics-pártnak az elnök azon nyilatkozata ellen emelt tiltakozása, amelyet ez utóbbi a Starcsevics- pártiak részéről benyújtott felirati javaslat fölött tett. Elnök kijelenti, hogy miután ezen iromány tartalma oly természetű, hogy azt egy képviselőnek sem volna szabad szóbelileg a tartománygyűlésen előadnia, miután továbbá a tartománygyűlés ezen ügyben már határozatot hozott, ennélfogva elnök ezen interpellácziót nem fogja felolvastatni. Hinkovics kijelenti, hogy az elnök válaszát tudomásul veszi. Ezután Szurcsevics Dávid interpellácziót intéz az hoky miért záratott ki a tartománygyülés üléseiből ? Elnök ismételve kénytelen szólót felhívni, hogy maradjon a tárgynál és ne birálgassa a tartománygyülés határozatait— Jk U **i * *'■— ’ V* V 1 .Uft/i t M i ^ A. U« '. 'KIO n ' l v H 11 y zott, só ° ti 3k yon' lT ?i bid'g vorajték boritá homlokát L Ki in r Az orságnak számtalan «»er „jókékony* egyUsc van, ez egyletes vezérei most mutáseik meg, hogy szereplesu et nem csupán a »/-ruplési vagy s trerh « I m -•mán hírlapokba* közzéteendő ■ ts g uleseken tudnak mozogni, hanem akkor is tudnak tenni, mikor arról van szó, hogy a szegény népnek a tél hidege által tízszerte nagyobbodott nyomorán segítsenek. Hamm a magánosok és magán egyesületek ezmberbaráti szolgálataiban a hivatalos közegeknek, a hatóságoknak is meg kell tenni kötelességüket. És itt különösen a nagy városok hatóságainak van elmulaszthatlan kötelessége.^ A hol nagy a fény, ott nagyobb az árny is. — A gazdag városban nagyobb a nyomor is. fe’ A mióta a humánus irány felülkerykedett az emberiség törekvéseibe, azóta *miről-évre felszínre kerül a kérdés, hogy igéként oldassák meg a szegény sorsuak selyezése. Mert a segélyezésben igen fontos krdés a segélyezésnek módja is. iaz-A segélyezéssel, de rosszo aiftaliBi'hazuk, ép annyit árthatom , mint has. M nnnyire A. -V*./, • például a napot megmentik i* g)cm au 7 rigék a vétkez anyákzt. ^ r|,a • J Midőu .0,»a . sz.’go^ kert a 3lgolyi regenyek et, 1 . m •peredo szobák*, „népt nyújtanunk, hogy TM r^mányok által a tét 4 konyhák s kon; gegények^t hozzá szökő . , a szemérmes! * -nek is j i - iik abból, a mit a*| re a jó szivü embe rbarátok adnak. —er—, 1 \ végül azt válaszolja. . úgy * \anygyülés ismeri a suai- t>* ■** , t-V'anygyülés határozi* el * kizára i V.Sározatért a képviselőé a te ne*ni -h ha-: 'eMősséc-e ' É 'kavina b., a Starcsevics-párt körének em.'re kérdi az elnököt, hogy miért nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor telik li a kizáratás határideje . Az elnök azt válaszolja, hogy neki nem kötelessége, hogy a pártkörök elnökeivel leveletlen, a kizárt képviselőktől pedig, akinek mindenesetre válaszolt volna, nem kapott levelet. Markivics (Strossmayer-párti) kijelenő, hogy pártja már azért sem tehetett eleget a nemzei pártkör azon felhívásának, hogy a regnikofiris küldöttség választásában részt vegyon, mert az alakiság nem óvatott meg. A napirendre áttérve Miskatovics előadó az indemnityról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Stankovics osztályfőnök a költségvetésnek ily képőn történt előterjesztését azzal indokolja, hogy teljesen új viszonyok állottak elő, s melyek miattel kellett halaszani annak benyújtását, ha a kormány meg akarta tartani azon ígéretét, hogy a tartománygyűlésen az egész országra nézve egységes költségvetést terjeszt elő. Kéri az indemnity megszavazását. Elnök az általános vitátyitottnak nyilvánítja. Zürich (független p.) kijelenti, hogy elismeri az indemnity megszavazásai sükségét, azonban ezt bizalmi kérdésnk tesz ti. Szórja hossabb beszédben vizsgálja a vienyt, mely Horvátország és Magyarország közt 1848 tól kezdve egész a mostani idők fennáll. Úgy találja, hogy Magyarország nem tartotta meg azt, a mit Deák megígért, s hogy a jelengi kormány sem a népnek, sem az országnak meg nem felel. oly. A jószivü emberbarátok. Budapest, decz. 31. Kétségkivül a tél nagyon szép és nagyon kellemes időszak azoknak, akiknek nem hideg. Hanem a szegény embereknek a tél kétszeres nyomor. Mert a természet gondoskodik minden állatjáról télvíz idejére, csak egyedül az embert hagyja védelem nélkül, hogy gondoskodjék róla az ember. A gazdagság és jómód élvezőire a tél a kellemes mulatságok mellett egy nagy és nemes kötelezettség súlyos terhét rója : segíteni az elhagyott, didergő szegényeket. Az erős hidegek már eddig is megszerezték áldozatai^“*, Eljött tehát az ideje, hogy a jászivó emberbarátok segítsék nyomorgó embertársaikat, de ne csak hiúságból, ne csupán, mert neveik a nyilvánosság elé kerülnek, cselekedjék ezt ! A gazdagoknak anyagi érdeke is parancsolja, hogy a szükségben segítsék a szegényeket. Ismeretes az a régi közmondás, hogy az alkalom teszi a tolvajt, hozzá fűzetjük ehhez még, hogy a legtöbbet a szükség közli. A legjobb politika tehát, hogy ízeskítszk a szegények szükségét s ezáltal kevesbítsük a bűnt. --------~~ A tiszta, egészséges szobában, meleg kályha mellett, gondatlanul henyélő emberek nem is tudják, hogy odakünn t* dermesztő hidegben, fagyos szélben, hóviharban, éhezve és fázva, milyen nehéz becsületesnek maradni. Nem csupán emberbaráti kötelesség tehát, nem csupán a jó szív, de azaz _ t«mi« ..«(.zS--1- "«k' Ve-TfOTBti "-*■ 7 i ,i ( ^2 e viharos mun a . » . töltött sanyarú életével: JeUz lőtte, hejtta szerelmét s ive méh éh .. t tűrt ! BíiiiTO ^zuKitek Qivitatkozott a ^YÁiftu ühplV' "I k' ^ A t x \ irodalon és művészet. szinházban. (A maliii nők elrablása Tegnap egy jóízű bohóság került először szinre. A bohózat czime nem sokat ígér, de annál többet ad a darab. „A szabin nők elrablása“ két bécsi író, Schönthau Ferencz és Pál tollából került ki és Benedek Gyula igen ügyesen magyarosította azt. Német szerzőtől már rég nem láttunk ilyen sikerült dolgot. A német bohózat és vígjátékirók rendben szélsőségbe esnek, vagy tulságig viszik akönnyedséget* a színpadi morál rovására, vagy tisztességes hangot tartanak s akkor pedánsak, nehézkesek és szellemtelenek. „A szabil nők elrablása" szerzi ki tudták kerülni mind a két szélsőséget. Darabjuk se nem nehézkese tisztes ! ■ réget se trivolin nem sell*TD's vül ügyesen tisszi cnálját bonyolitó, szálait ; nyelvttetök és jeleneteik sziporkáznak a nevetteti ötletektől és fonák helyzetektől, melyekben nem sok ugyan a logika ; de hát ki is keresne sok valószínűséget gy bohózstbons van kitünően rajzolt ha. ( vál izgató és Marosán Luká ), islyet , iti ül még eredetiek is ■ - lödben igen egyszer öt egy tanár, ki (mint m mnéme'. .. .téki hős) korlátja, rap csinking a rög, arra veteme , • hogy eőadásra engen jutni egy diák onnan tragediaja* (Ennek a czime A szai nők elrablása.) A darab csúfosan megbujit, mi miatt valóságos zivatar keletkezik a szegény szerző feje fölé. Egyébiránt nem mondjuk el a mesé, banán ajánljuk a bohóság megnézését. Pontosan el lehet rajta mulatni, mert a körn nyezeg megnevetteti a nézőt. Az előadás ahoz képest, hogy csatárna próba után került színre, elég osszr',v' "" metü volt, leszámítva egy« elkéséseke^ \ n . j L le, de gérete ^ ••irtítása. rt r-m gyötörte el 1 » .a . a tta -irret vá' ataval egy darabig J' * A lapultat, mely « durva, t u / tar -..i renginés« szivében lakozott, ki jj lig mintig .■hi* az eget és a tonkert ta- 1 ' mányozta tál t«tt azon férfiaké, kik I Szerűit».^ Hay Minnie iránt, ennek gyort veitkor-» óta fogan./.ott meg és befészkelte osgátrsm.énk mindenugábn és uralkodott ! Q6oi 1 ?ial ti sorsnak a tmik »hatnom kell uat v?re Minnie* i da aráidén. Ehetetlen ?nála nélk^Xj ' I mélven ‘0n 0,1 idő a £ vábbi lítéT^l még a’atl i nvuir-dta.i v. i- f „,**.„*» en»kk|t ereseui - és itiktl* Michael (Wre a v ve feltette teurer - * ' -a- * ssebébe rejt: v . . ' p rvt piiAját, 8 K S7I11 rí * nyire a kanva~W» |0p TI 'h „ ya^ir * « \