Ellenzék, 1886. július-december (7- évfolyam, 146-299. szám)
1886-09-11 / 207. szám
Kolozsvárt 1886, ez mindenesetre szép törekvés, nagyon méltó abecsületes alkuszhoz . Csak az a kérdés, hogy ha monarchiánk és Oroszország érdekei között természetes összhangzat is létezhetik, mi szükségünk Németország közvetítő szolgálataira, melyeknek minden becsületességük mellett is megvan az áruk. Talán csak nem Berlinből kell azt is megkérdeznünk, melyik a mi érdekünk és hol van találkozó pontja az orosz érdekkel. És hogy tovább menjünk, ez esetben egyáltalán mi szüküégünk az egész német szövetségre? — Csak az legyen e czél, hogy Bismarck ne folyton a francziákat provokálja? Nohogy épen azzal a pompás kifejezéssel éljünk, melylyel Bismarck az indifferentizmus legtöbb fokát megjelölte, számunkra ez Wurst. Valósággal úgy áll a dolog és ezt kétségtelen igazságul a német közvélemény köze :ei is beismerik, hogy Németország érdekeit nagyon is érinti a moszkovitizmus terjedése, — ellenben nekünk nagyon kevés közünk van Francziaország revanchetörekvéseihez és így a középeurópai szövetségben, — melynek kelet és nyugat felé egyformán kellene biztosítani a békét és a konzervatív érdekeket, már eleve is mi teljesítenék a nagyobb viszontszolgálatot. A német szövetséget, ameddig megfelel egyedül észszerű és a közvélemény által föltételezett czéljának, Magyarországon és talán az egész monarchiában nincs ki ellenezni, és ez irányban külügyi hivatalunk mindig a legkedvezőbb hangulattal találkozott és jól tudjuk, hogy monarchiánk szövetsége igen nagy értékkel bír Németországra nézve, és szükség esetén nagy árt is fizetnének érette Hogy ez nem történik és Berlinből oly fitymálva bánnak el a mi érdekeinkkel, ennek persze csak az a határtalan élhetetlenség az oka, mely a mi külügyi vezérletünknek fényessége. Bolondnak fapénz is jó. Bismarck úr is úgy vél beszélhetni, mint hajdan Miklós czár, de ha Németországról szól, Ausztriát is érti alatta Noha csak Kálnoky Gusztáv grófot tekinti a monarchia képvislőjének, igaza is lehet. De az osztrák-magyar alkotmányos monarchia talán csak különbozik annyiban a hajdani abszolút Ausztriától, hogy egész nemzetközi pozíciónk elhatározásánál még valami más is jön tekintetbe, mint a Ballplatz félkegyelmű bölcsesége. Bismarck urnak lesz esze számba venni a "monarchia akaratának minden befolyásos tényezőjét, csak jelentkezzenek láthatóan szemei előtt. Hát csak halljuk az összejövő országgyűlésnek harsány szavát és ha ennek sincs teljes hitele, halljuk a millióknak mennydörgő kijelentését. Berlinben meg fogják talán ezt érteni.“ Fenség ! Az egyetemi ifjúság, Budapest főváros közönsége és egész Magyarország intelligencziája nevében üdvözlöm Fenségedet, hogy jelét adjuk ama rokonszenvnek, melylyel Fenséged irányában mindnyájan viseltetünk. Most egy éve, mint vendégünket üdvözöltük, most pedig, mint a szlivniczai és czambródi hőst. (Viharos éljenzés). Távol keleten egy birodalmat teremtett és igyekezett Fenséged a czivilizáczió magaslatára emelni, de egy szomszéd hatalom erőszakkal megakadályozta hogy hivatásának megfelelhessen. Elhagyta Bulgáriát, de a nemzet, amelyet nemrég fényes győzelemre vezetett ezután is rokonszenvvel fogja kísérni Fenséged minden lépését, mert jól tudja, hogy battenbergi Sándor herczeg legnagyobb hive a szabadságnak ! (Éljenzés.) A fejedelem így válaszolt: „Fogadja köszönetemet ama szívélyes üdvözletért, melyet az itt egybegyűltek nevében hozzám intézett. Egy bukott nagyságot nem illet meg sok szó, azért csak röviden fogok válaszolni, önök szívélyesen fogadtak engem a múlt évben, a jobb napokban, amikor körükben megjelentem , de mennyivel kellemesebb rám nézve ez a kitüntetés, melyben most, a szomorú napokban részesítenek. Jól tudom, hogy a dicső magyar nemzet mindenkor rokonszenvezett azokkal, kik a szabadságot és függetlenséget védték. Ezt tettem is ; nem rajtam múlt, hogy komoly törekvéseim nem valósulhattak. Kivánom, hogy utódom kedvezőbb körülmények közé jusson. Tartsák meg számomra a jövőben is azt a rokonszenvet, a melyet ma kifejeztek előttem !“ Leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a közönség a fejedelem szavait. Mikor beszédét befejezte és kezét nyújtotta Zichy grófnak, mindenfelől hangzott a kiáltás Éljen a szlivniczai hős! Le az oroszokkal! Éljen Battenberg Sándor !“ A fejedelem ekkor Zichy Jenő gróf karján, fivére Ferencz József herczeg és Ubachev kapitány hadsegéde kíséretében fedetlen fővel ment át a túlsó oldalra, hogy míg a vonat elindul, néhány perczig pihenjen a I. osztályú váróterem mellett levő külön teremben. Rövid volt az út, melyet meg kellett tenni, de a fejedelem alig mozdulhatott. Ott volt körülte az ifjúság, ott a közönség, minden lépésnél meg kellett állania, mert körülvették, körülrajongták, hogy mennél hoszszabb ideig időzzék azok koréban, kik oly szeretettel fogadták. Zichy Jenő gróf bemutatta Kubinyi és Bossányi képviselőket. Ez utóbbi a meghatoltságtól sírva fakadt, melegen szorította magához a fiatal fejedelmet és megcsókolta. A körülállókra nagy hatással volt e jelenet; mélyen meg voltak indulva a férfiak, a nők könnyeztek és a fejedelem szívélyesen szorított kezet a képviselővel. Az első osztályú várótermen át Battenberg Sándor herczeg a kült teremre lépett; ide csak kísérete, Zichy és Batthyány grófok követték. A közönség künn maradt folyton éljenezte a népszerű fejedelmet. Ezalatt a fejedelem részére német, angol és franczia lapokat vásároltak a pályaudvarban, és azokat elhelyezték a szalonkocsiba, melyben Sándor kíséretével utazott. Csak néhány perczig időzhetett a váróteremben. Nemsokára megadták a jelt az indulásra és ekkor ismét kilépett a perronra. A tüntetések ismétlődtek, a lelkesedés csak fokozódott. A fejedelem a vasúti kocsi ajtajában maradt alva; ekkor oda lépett hozzá Zichy Jenő gróf; a fejedelem kétszer megölelte és megcsókolta és kérte, hogy kisérje el. A gróf felszállott, a következő pillanatban megindult a vonat és viharos éljenzéstől kisérve robogott ki a pályaudvarból. Sándor a bolgárok volt fejedelme trónját elvesztette, de útjában meg fog győződni arról, hogy a czivilizált világ rokonszenvét megnyerte. — n — 1. A bolgár fejedelem a magyar fővárosban. Tegnap röviden már említettük, hogy Sándor, a trónesztett bolgár fejedelem a mint tegnapelőtt Budapesten átutazott, minő tüntetés tárgya jön. E fogadtatásról a Pesti Napló után adjuk a következő részletes leírást. Senki sem rendezte azt az impozáns tüntetést, melynek tegnap délután volt színhelye az osztrák-magyar államvasút pályaudvara. Még az sem volt bizonyos, hogy a fejedelem mikor jön és mégis ott volt a közönség, ott volt oly nagy számban, hogy a tágas perronban ember ember hátán szorongott. Közvetlenül a vágányok mellett sorakozott az egyetemi ifjúság, mely a nemzeti szinti zászló alatt jött el a fejedelem üdvözlésére. Zichy Jenő és Batthyány Elemér grófok, Orczy Elek b., Klapka tábornok, Kubinyi Árpád és Bossányi László orsz. képviselők is megjelentek a fejedelem fogadtatására ; előkelő hölgyközönség, a főváros számos polgára, a hírlapírók és a külföldi levelezők sorakoztak ahhoz a hoszszú sorfalhoz, melyet a közönség képezett a perron érkezési oldalán. Fél négy órára volt jelezve a vonat megékezése. A nagyszámú közönség türelmetlenül várta a megérkezés pinczét, végre hallható volt a közeledő vonat füttye a gyalogrendőrök igyekeztek kordont vonni, de ekkor már oly mozgás, oly hullámzás keletkezett a közönségben, melynek lehetetlen volt gátat vetni. S ismét felhangzott az éljen, száz meg s az ajakról hangzottak a lelkes kiáltások, és a fejedelem megjelent a vasúti kocsi ablakánál. Néma főhajtással mondott köszönetet. Ekkor Zichy Jenő gróf felment a kupéba. Sándor látható örömmel üdvözölte és melegen szorította meg kezét, majd Batthyány Elemér gróf is sietett a fejedelmet üdvözölni. A fejedelem néhány perczig a kupé ajtajában állott. Sötét utazó ruha volt rajta, arczáról eltűnt a komorság és szivélyes, barátságos mosolylyal viszonozta a közönség üdvözletét. Sokáig emlékezetes marad e jelenet azok előtt, akik látták. A perronon hullámzó közönség szűnni nem akaró éljenzései között állott ott a hős fejedelem, mialatt a férfiak kalapjaikat, a nők kendőiket lobogtatták feléje. Az utolsó hetek nagy fáradalmai nem viselték meg. Nyomuk is alig látszik. Daliás, büszke alakjával még az egyszerű utazóruhában is impozáns jelenség; szép," férfias napbarnította arczáról a lelkes fogadtatás láttára eltűnt minden sötét vonás, meghatottan, örömmel fogadja az ovációkat. Leszállt a kocsiról és a közönség valósággal körülrajongta, mindenki közelébe igyekezett, mindenki látni akarta Egyszerre csend állott be. Zichy Jenő gróf üdvözölte a fejedelmet német nyelven a következő beszéddel: E. M. K. E. Hol kell fizetni? Tagul beléphetni, tagdijakat, személyesen vagy postautalvánnyal befizethetni s bármiben felvilágositást szerezhetni , a választmányok, körök, fiókok elnökségeinél a lapok szerkesztőségeinél és az egyesület titkári irodájában, főtér 7 sz alatt.* Fiókok. A parajdvidéki fiókhoz fizettek : parajdi közbirtokosság 24 irtot, parajdi sóvágó társulat 82 írt 11 krt. Rendes tagságba : Csengerfi József bányanagy, Csengery Józsefnek nagysága, Csangery Gyula szigorló orvos, Schneider József sóhivatali mázsatiszt, Wéber András gyógyszerész, Szálasy Ferencz, kereskedő, Zárug János kereskedő Szálasy József köröndi kereskedő, Vitilis Elek tak. pénztárnok, Maksay Dániel postamester, Czeke Imre gyufagyári könyvelő, Szálasy György kereskedő, Vallics József bírt. és vendéglős, Mánya Gergely kereskedő, Ilonig Elek kereskedő, Csiszár Zigmond ev. ref. lelkész, id Nitschi Lipót gyufagyári kezelő, Dorn Ferencz bányakovács, Zodik Sima kereskedő, Mátyus Dénes brit, Jánosi János kéményseprő, Önkéntes tűzoltó egylet Önkéntes műkedvelő egylt 2 —2 filot. Kendoff István lakatos, Garasi Károly asztalos, Boér Miklós czipész, Barta József tanító Kovács Mihály tanító 1—1 filot; pártoló tagságba fizettek : Zsigmond Károly bányafelőr, 1 frtot, Reiter József gyufagyár tulajdonos 1886. és 1887 re 5 frtot, Iring József sóbánya hiv. dijnok, Tamás István dijnok, Je- Szonaky Pál mszeatiszt Pásztor György r. k. lelkész, Moldován Miklós tímár, ifj Nirschi Lipót gyufagyári raktárnok, Fábián Sándor sóbányahivatali mázsáié, Zsigmond Imre Flepsz József, Nagy Sándor bányaács, Ungvári Mihály irodaszolga, Ambrus Sándor bányaör, Ambrus István szertárőr, Ilyés Sándor bányaör, Ilyés János bányaőr, Ilyés István sóbiró, Illadai József pénztárőr, Kukér Károly, Tóth Gyula Taaztal°“' ^/^i Adolf kereskedő, Forella János ^hivatali legény Szovátán, Kardos József Zsigmond Sándor kerekes, Ormei bányaorvos, Kis András bányaör Barczából begyült 1 frt, Kossuth füzetekből 4 frt. Összesen 108 frt, mely összeget Csengery József bányanagy, elnök ura 6z pontba küldötte. Az almásvidéki fiók elnöke Sombory Lajos beküldött ivét, melyen Luby ficza nagyadi birtokos (Baranyamegye) 6 írttal rendes tagnak iratkozott s ilyenekül nyerte meg ifj. Luby Zsigmond joggyakornok 11 losvay Karolina irnot Daróczról 3 évre 3-3 írttal, a begyült 7 frtot elnök beküldötte. A gyulafehérvári fiók 62 frtot küldött. Ebből 50 frt Barts Ferencz nagy prépost alapítványa 2-ik részlete rendes tagságba fizettek: Harczos Béla, László József, László Géza, Incze Sándor, Vsrtán István — frtot, perselybe gyűlt 2 frt. A kézdivasarhelyi választmány pénztárnoka Nagy Ferencz az 1885-ik évről esedékessé vált rendes pártoló tagdijakban beküld 35 frtot; még pedig Blatt Mihály, Dobai János, Tóth Béla, Zsigmod György, dr. Szacsvai Gyula, Irnóczi Albert, Juzson Pál, Thamó Andris, Hosszú Béla, Magyarosi Pál, Kolosi Károly, dr. Bánty Zsigmond, Vajna Károly, Zajzon Lázár ügyvéd, rendes tagok részéről 2 — 2 frtot. Kovács Pál, Molnár Károly, Szőcs Albert, Jancsó István, Papp Adolf, Vas Jámos és Hankó István pártoló tagok részéről 1 — 1 frtot. Székely János és Borosa Mikló uraktól 1—1 frt adó raányt. Dees városi fiókhoz f. év márczius lótól aug. 27 ig következő befizetések történtek . Alapitó tagságba Róth Károly 20 frtot, Krómer Sámuel 20 frtot, Nyárády Izsáné utolsó részletül 60 frtot, Szalánczi Lajos 20 frtot fizetett. — Rendes tagságba 1885- re fizettek : ifj. dr. Diószegi Géza, Blum Lázár, Klein Ignácz, Gortasch Károly, Bónis Elek, Pongrácz Boldizsár, Bauer Róza, özvegy Katona Istvánné, özvegy Weér Zsigmondné, idr. Diószegi Géza, Miskolczi M. Lajos, Csomafay Antal, Klein Dávid, Bónis Emma, Bónis Rozália, Czirják János, Kostyán Ferencz 2—2 frtot; Randi János félévre 1 frtot; 1886 ra : Schuglied József 5 forintot, Jánosi Gábor, Bárány Emánuel, Vaszják László, Rettegi Károly 2—2 forintot; pártoló tagságban 1885-re fizettek: András R. Szarvas Gy. Czetz L. Spitzer I Heinberg II. Rosenzweig Jakab, Borokhárd János, Diószegi András, Kristófi Károly, Junger Leopold, Rab Ferenci, Pálfy Imre, Bakó András, Rib Ferencz, Czetz Béla, Miller Dániel, Holan János, Pap Béla 1 — 1 frtot; 1886-ra: András Rafael, Hosszú János 1—1 frtot; 1887-re András Rafael 1 frtot; adakoztak: Kis Mihály 10 frt, a deési ev. ref. leányiskola növendékei 1 frt 64 kr. Kamatokban befolyt: Róth Károlytól 3 frt, Szörtey Elektől 5 frt, Szalánczy Lajostól 4 frt. Mindössze befolyt 212 frt 64 kr. Ebből szolgának négy hónapra 8 frtot utalt ki a fiók s le sem vonva a törvényes 22 százalékot, nagylelkűleg 204 frt 64 krt küldött központunkba. Szigethi Csehi Sándor, Torda város polgármestere s a tordai fiók elnöke, a fiók területén újabban eszközölt aláírásokról kimutatást küldött, mellékelvén az eddig történt befizetések összegét, 115 frt 40 krt. A kimutatás szerint . Alapitó tag : Szabó D. József (Torda) 100 írttal. Rendes tagok : Moldován Gergely kir. tanfelügyelő (most tud. egyet, tanár) Torda 10 írtal; aláírtak 12 írttal rendes tagokat: Mezei István állatorvos, Sófalvi Sándor kir. kir. kiadó, Gergely Ignácz r. kath. plébános, Koródi Imre városi jegyző, Székely Ödön tanácsi írnok, Szigetei Péter szillásmester, Bodó György kir. törvényszéki jegyző, Nesselfeld városi főjegyző, dr. Adorján Jenő orvos, Gál Zsigmond árvaszéki ülnök (Torda), Gidó Ltván birtokos (Szind), Jobbágy Sámuel körjegyző (Szind), Bleiner Károly kereskedő (Torda), László Ferencz birtokos (Felső Detrechem), Székely Dénes tiszttartó (Felső Kopánd), Buzzogány Mózes birtokos (Torda), Tóth István mészáros (Torda), Oriold Antal építész (Kolozsvárról), Ferenczi Márton mészáros, (Torda), Gazner Árpád birtokos Torda, ifjabb Viski Gábor birtokos (Torda), Bartha Dénes asztalos (Torda), Z. Kónya Dániel, megyei tisztviselő (Torda), Csont Sándor szabó, id. Finta Miklós birtokos, Dulló János birtokos, Szigetin Ferencz mészáros, Sükösd Sámuel alszámvevő, Lafkovits Lajos kereskedő, Tótfalusi János birtokos, Z. Kónya Dánielné tisztviselőné évi 2 — 2 írttal; dr. Szentkirályi Lajos városi orvos, Puhl Ignácz megyei pénztárnok 10 — 10 írttal. Pártoló tagok: Fodor László mészáros, Barla József birtokos, Ugray József kereskedő, Némethy József asztalos, Székely Miklós kereskedő, Jenei Sámuel, Bauer János szőlész, Nagy János festő, Körösi Albert kőműves, Tatár Péter, Frenkel József czipész, Fodor György mészros 1 — 1 írttal. Adakoztak : Derzsi Sándor 40 krt. Pásztor István, ifj. Gönczi József, Bulla Márton, Ménasági Gyula 50 — 50 krt. Ezekhez járult még Baranyai Pál 3 frt gyűjtése, Szigeti Cs. Sándor polgármester által fizetett 20 frt alapitványa részlet, a tordai csizmadia társulat ez idei 10 frt részletét s Poritz Sándor 2 frt r. tagsága mindössze 115 frt 40 kr. ELLENZÉK (820) Fürdői levél. Kabola-Polyána- Gyertyán liget. Egyedül azon nemzet bir jövővel, s lehet történetinek nevezni, a mely felfogja saját intézményeinek becsét és értékét s ennélfogva azt fejleszteni törekszik Gróf Tolstoi Leo. A mult évben írtam volt már Önöknek Kabola-Polyánáról. De azért nem tartom fölöslegesnek megint írni róla. Úgy vagyunk fürdőinkkel, mint házi iparunkkal, hogy nem ismerik. Ha Marienbad s más külföldi fürdő ismertetése évenként megjelenik nagyobb lapjainkban, jogosan szólhatunk a mi fürdőnkről is , mert valamint honi iparunk csak akkor fog igazán felvirulni, ha elsősorban mi magunk karoljuk fel, úgy fürdőink jövője is azon alapszik, ha a külföldiek helyett ezeket látogatjuk, ez pedig nem kerül áldozatba, sőt gyönyörűséggel jutalmaz. Kabula-Polyánán első újdonság az idén, hogy a régen pengetett Gyertyánliget nevet, ünnepélyesen rányomták. A bejárásra nyíló verandán nagy betűkkel olvasható. Ám legyen. Bárminő nevet adjanak neki, a tertészet szépsége ugyan egy marad, a név se nem ront se nem szépít rajta, azon kivétellel, hogy sz idgen azt képzelhetné, hogy itt csupán gyertyánfa létezik, holott a fenyő adja mg valódi balzsamos illatát. És dús lombozatu szálas bükkfák is emelkednek, a gyertyánlugosok mellett. Ede a szokottnál sokkal nagyobb számú vendég látogatta meg a Gyertyánligetet. Ezt talán annak is lehet tulajdonítani, hogy Zichy Géza gróf is több hétig itt időzött „Eleven grófot**) látott ugyan már a kaboola-polyánai fürdő, de nem olyan kitűnő művészt, s ez okozhata a varázst, a sokáig ide gyülekezésének. Még a tavaly épített hivatalos szobák is mind el voltak foglalva vendégekkel. S a ki előre nem gondoskodott szobáról, az csak auguszus 8-dika után remélhetett lakást kaphatni. S ezért most is, szeptember elején, több család élvezi a balzsamos, üdítőséget a zugó patak varázs csevegése mellett, a leggyönyörűbb időben. A művész gróf Zichyre visszatérve, elmondhatni, hogy ő nem volt fukar művészetével. Nagyon természetes, hogy ha zongorázott, mindig lakása köré csoportosuit a közönség s a „Szapáry ház“ bizonyos távolságban, a fürdő vendégek tömegével volt körülvéve. S ez nem volt kellemetlen a lelkes művésznek, még az ablakát is kinyitó, ha a hallgató közönséget észrevette. Sőt elutazása előtti napon, azt lehet mondani, hogy búcsúhangversenyt adott. Midőn a távolban álló hallgatóságot észrevette, kérte őket, hogy közeledjenek, jöjjenek a szobába Nem kellett a hívást ismételni, mert csakhamar meg is telt hallgatósággal a Szapari-ház verandája , a zongorázó művész szobája is, akiknek szerencséjük volt Zichy Géza gróf elbűvölő zongorázását hosszasan hallgathatni, a bucsu-hangversenyen, melyet a népszerű művész gróf saját jószántából adott a fürdői közönségnek, azok bizonyára azt soha el nem feledik. Augusztus végéig szándékozott volt Zichy Géza családjával együtt Gyertyánligeten maradni, hanem egy sürgöny következtében, aug. 23-án távoznia kellett. Testvére vadásztra hívta meg a Bakonyba, hol Milán szerb király is jelen lett volna. Azonban a váratlan bolgár esemény következtében, Milán nem hagyhatta el székvárosát, s alkalmasint a tervezett vadászat is elmarad. Máramaros Szigeten jótékony czélra hangversenyt is akart adni Zichy Géza, de a hirtelen és váratlan elutazás miatt, az ígért hangverseny elmaradt. Egyébiránt a művész gróf úgy búcsúzott el némely ismerősétől, hogy „a viszontlátásra !“ A fürdő vendégek nevezeteségei közé tartozott még Gyertyánligeten Xantus János, fiatal kedves nejével. Ritkaság nálunk, hogy egy tudós ember szeresse a társaságot, s kellemes, közlékeny társalgó legyen. És Xantus ilyen. Minden szava tanulmány. Mint világlátott utazó, mindenhez saját tapasztalása szerint szólhat, s megjegyzéseit, valódi műveit emberhez illően, oly finom modorban, oly szerényen teszi, mintha nem is ő lett volna, ki mind azt személyesen látta. Az ilyen társalgás a valódi tanulmány, mert nem feszélyes és kellemesen vonzó. A legélénkebb hölgyek is örömest hallgattak, ha Xanina megszólalt. Fiatal kedves neje, méltó társa a nagyranveltségű tudósnak, s az itteni társaságnak egyik legkellemesebb kiegészítője volt. Távolukkal nagy hiányt hagytak maguk után. Gyertyaligeten örvendetes jelenség, hogy a fürdő vendégek nem távoztak el oly korán, mint különben szoktak. Kezdik fölismerni, hogy szeptember elején a legszebb idő szokott lenni e kedves hegyi vidéken. Most is még több családot említhetünk fel, az ismert vendégek sorából. Itt van Aruhálffy ezredesné kislányával Debreczenből, Ajtay Albertné két leányával, Buday Ignáczné Szatmárról, Fyrenczy Mariska M. Szigetről, K. Jónás Ödönné, egyetemi tanárné Budapesről, Kállay Gusztávné leánya s unokájával, Káhánné M -Szigetről, Ridliné Nagy Károlyból, Szentpály Jenőné Szatmárról, Szilágyi Istvánná “ egészségnek ‘ ad)anak egyszersmindenek, az eszme cserének rölb. igazgató tanárné, T.U. i, n.,61 Vbray, Efa. Az úgynevezett fotó 8 141- «b. v .nyoztak e napokban Gu.. . közé tartozott sok Donogányné két leányával. Le közelebbről Lónyay Ji„ Mid*y.8 Mondják, hogy Oláh ntr W, vendég az idén 100 család élvezte ez évű“4®' ‘V/ V7vS 17 7 ly szám 4-5 száz valas mt ' Óhajtandó volna csak az kapem saséletnek, aj eszmecserének T '”•'~»h gyói a kulturegyletnjhy eszméid élet leghatalmasabb 5&4*5 zetiségek közötti testvériség éN»ződhetünk erről itt Kabott 'í* ezen kis körben is találhat/ j és rutén, kik mind egy s., I hazáén beazélnek, . a f/g3- tel nyújtanak egymásnak barát I nemzetiségbeli nevén *J J gát, s csak is a magyart ha*, ‘‘«i ; idegen látná ezen élénk, egy cSsaságot, nem hihetne, hogy hu m.od magyar van, . meggyé a helyzet természeténél fogy, f , zettségbeli egyén magyar polgár, Liu A gyertyánligeti fürdő ,/ i tottabb lett volna ez idén, ha J i katasztrófa közbe nem jö. Aug L7 szerencsétlen nap Világosra emlékv iszonyú felhőszakadásból származott, elvitte a Tisza hidját Bocskórtő szerda volt, mikor a tutajok mindjár tásra állottak készen, a megnyitott i zalák* vizzlikák megeresztésére. Eits" fajokat magával ragadta a hirtelen minr, s magával sodona, melyek ö-szetom,sulva a bocskói hídnál, az szerte stét ibolák Nehány napig közlekedés szert tett a rajongó hullámokon. Később csalnak, s utóbb hidassal til közlekedés történt, mely ilyen nigyfom, mu után igen kicsinek és hármjom mutatkozik. Különösen akadályozó vita a K. Polyánára jövő szigeti látogatóin nézve, kiknek sietniük kellett vissza, hogt a hidason átkelhessenek, s az itteni naság meg jön rövidítve. Remélhető azonban, hogy az új melyet már épitnek, rövid időn ellen, csak hogy az idei fükidővendégekre néz az már későn lesz. A bolgár eseménye beálltával legfelsőbb helyről szigon pirancs érkezett, hogy a híd hat hot kész legyen, s a hiány miatt ne legyen gitolva a Galicziával való gyors közlekedő Most a hídon éjjel-nappal dolgoznak. Tehát a jövő évben ismét biztos átjárás lesz Polyánára. Már csak ezen vezet: • származott magyar szóra jár & toltam. Ez ezen szót nem tartom hátrányosnak s ij gyár nyelvre nézve, mivel az itteni ru.:--szelid, jó nép s az iskola folytán, o.- a magyar nyelvet hűségesen gyakoriját:i- t ide járó magyar vendégek befolyás® °r . kéziében, a magyar nyelv mipt? i“- ' j terjed a kis rutén faluban, Kabola r»*ya melyről vette a szomszédban levő tőr a • nevét. A kaput nyitó kis fiuk h» ” Polyánán, már magyarul , nek krajezárt az odamenoktol. zl dás. Es remélhető, hogy valamint a . i t~v i / r . ___ erQITrarCE1« * j la-Polyána név egészen ír ^ úgy fog megmagyarosodni az , | nép, s lesznek a hazának nyerök hü fiai. Az olyan hazafias rutén P Kabala-Polyánán Illyásevics !«» megtehet. , & Ez a valódi a legjob«bimzettségek testvériségének megpara. És igy a kabala-pólyán®. ^ kulturegyleti missió. *) Ezen kifejezést Petőfi használta először, midőn gr. Teleki Sándor ezredest neki bemutatták Nagy- Károlyban. „Örvendek, még úgy se láttam eleven grófot.“ Az unitárius egynazi Fotanac5 évi rendes közgyűlés (Vége.) Az unitárius egyh fotanjLs^j,.. zásai három egész DaP°Q Ibb model11“01 elmondottak után csak •” i«»•ssr* ról fogunk megemlékezi-Vasárnap d. e . toroczkói templomozás volt. Gál i ^ ki“'1.*’, lelkész és akademita or.É _.itt mondott 61 J ^ , zott beszédet mondott el J'1 alapján. Ezt követte^ ,0^ leneteknek, a melj.knjk_ hjtj ,, meg fog maradni. A t° ‘ és unitáriu» eg) *$0*% t,gj, jött el Meseitt* * s őket Ferencz József P az egyház nevétel- /ment tagi/“/ jelenleg az angol par va]t,olT4 pedig London Lord , rtM* / beszéddel válaszolt, a g ke Azt a viszonyt rajzol»,^juso*8 ,• nyékét- s ezek között az ^ bár ” [( nyira «’gyekké teszi, gigvát tette , rmit írta.P^’S azök «r tók^ velők a sz£ ismeri egynek érezte magát Teiu, , derék testileg és lelkileg egy a ke/,.' vai őszintesége /'tanács// nuskodtak, a meseke* * idök V fára hullatott. Mint a nag^^, nagy apostola meg kereszten, nagy »fit«TM*" — az egyház tagjait lelkes ^ ^ ra. A vendégek cs/, míspír körünkben. Részt vett a nfisf® t ^ teljes mértékben élvezve Ízletes és gazdag ^fílunok ** részét a város és a K.h