Ellenzék, 1889. július-december (10. évfolyam, 150-302. szám)
1889-10-09 / 234. szám
Tizedik évfolyam. SZERKESZTŐ* UTÓDA: flímagyar ntoiB 47-dik ezkm, hová a lap szellemi rossát illető közlemények elvezendők. AZELLENZÉKT eLŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: jjfii évre . . 16 frt. Negyedévre . . 4 frt. [Hírre . . . 8 frt. ] Egy hóra helyben lfrt50 kr. Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. 234 szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADAT ill NAPILAP. Kolozsvár, szerda, október 9. 1889. KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárit, Belközép utca 88. ssá m. HIRDETÉSI DIJAK: Egy 8 czentiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 10 kr. Nyílttéri czikkek gormond sora után 20 kr. fizetendő. Az uj ref. theologia. A ref. kerületi kegyülés nagy vi- 3n tegnap este 8 órakor dőlt el titkos árazás útján. Lapunknak számos czikkre kifejtett álláspontjával id. Zeyk határozati javaslata egyezett meg.láspont kisebbségben maradt (129 garattal) ISI beadott szavazat melltt, de a hires és öblös eredeti javaslt sem nyert többséget, úgy hogy amellett dr. Szász Béla úrral együtt csak jósál ember szavazott. Ilyen formán r. Bethlen Gézának egy közvetítő intványa fogadtatott el, mely szerint elileg helyeslendő a theol. akadémiának Kolozsvárra leendő hozatala, de a 21 -es izottság javaslatának költségvetési része nem fogadtatik el, hanem utasítatik a bizottság új költségvetést készíteni, s annak az eddigi tervtől eltérő más úton való fedezéséről gondoskodni. Az a kártyavár tehát csakugyan öszeomlott a kritika első leheletére. Az államsegélyből, konversió többletből, kérendő államsegélyből, házipénztárból, nem fordíthatnak az új intézményre egy fillért sem. A Bethlen tanoda pedig nem ad. Más módokról kell tehát gondoskodni, így történt, hogy a mai ülés elején K. Bánffy Dezső elnök kijelentvén, ez az új intézményt minél előbb félkívánja hozni, annak alapjára letett Síró Bánffy Dezső . . . 400. bróf Bethlen Géza . . . 100. Összesen: 1010 frtot. A kimutatott szükséglet évi 22,500 frt, tehát 450,000 frt tőkeérték lévén, ha ujforrások nem nyittatnak meg, egy év leforgása alatt nehezen fog a félmillió összegyűlni ezen czélra. Hiszen Enyeden jól berendezett theol. akadémia van, s azok a jó emberek, kik kegyes alapítványokat szoktak tenni, nehezen fogják megérteni azt a logikát, hogy miután a Bethlen collegium theologiájának ötödik tanárizetését, Enyed város hivatalosan felajánlotta, tehát egy lélekzetvételre 30000 frtos alapítvány letételére kötelezte magát — hogy mondjuk ezt az alapítványt a közgyűlés, tegnapi szavazatával szimpliciter visszautasítja, a másnap reggel gyűjtést indít egy új intézmény alkotására. A meglevőnek fejlesztése önkényt kínálkozik, ez azon- s ban nem kell, mert a meglevőt le kell szerintük rombolni. Az új alkotásra pedig nem tudnaktöbbet mint 1010 forintot összehozni. Márpedig úgy illett volna, hogy a többségben a párt legalább is azt a 30000 forintot, melyet Enyed egy óra alatt ajánlott, s melyet ők visszautasítottak, a mai napon tette volna le a rkedvenc eszmeg oltárára. Persze — kapni jó, adni nem jó. A hatalom jó, a kötelesség nem jó, tudunk büszkék lenni, hogy Enyed várostól ne fogadjunk el föltételeket, de íe® tudunk aztán elég urak lenni, hogy azt a kárt, melyet az anyaszentegyház vagyoni helyzetének büszkeségekkel okoztunk, kipótoljuk a saját zsebünkből, ilyen vagyunk is. De valamint mi híven teljesítjük kötelességeinket, melyekkel az államnak tartozunk, úgy viszont elvárjuk mi is az államtól mindazt, amit a munkáspolgárság önerejéből meg nem teremthet. A magyar állam javát melegen sziüekon kell viselnünk, tehát Magyarország minden polgárának haladását is. Az állam felvirágzása s a népek jóléte pedg esak lankadatlan, szorgalmas munka útján érhető el. A vezérlő magyar faj feladata, hogy jó példával járjon elől; az a lehető legkedvezőbb fejlődésük örömmel kell, hogy eltöltse a szászokat. Az a folyton hatalmasabbá váló áramlat, mely nyelvre nézve az állam minden polgárát meg akarja magyarosítani, megfelel a vezérlő nép faj lángoló nemzeti érzületének. A ezé szokta nézve a magyar állameszme a vezérlősropnek ama népfaj által való vitelét jelenti, melytől az ország nevét nyerte s mely az államot megalapította. A szászok szívesen elismerik ez államnyelvnek a közügyek vezetése, a közigazgatás és igazságszolgáltatás szempontjából szükséges előjogait, a törvény határain belüli magyar államesznének eleget tesznek annyiban is, hogy iskoláikban a magyar nyelv tanításinak tág tért adnak. Natália makacskodik. Natáliához közel álló körök állítása szerint a királyné el van tökélve arra, hogy minden eshetőségekkel szemben száll, más részről azonban számos állítólagos barátja unszolása daczára sem szándékozik kilépni eddig tanúsított passzivitásából. Az indítvány, mely Natália és a király közt való viszonynak szabályozására a kormány hozzájárulásával a szkupcsina elé fog kerülni, lényegében abból áll, hogy úgy Natáliának, mint Milánnak jogát a Szerbiában való időzésre ideiglenesen meghatározza és korlátozza. Natália el van tökélve, hogy minden ily feltevésnek ellene szegül. (Szegény Sándor király!) Boulanger tervei. Boulanger tábornok jövő terveiről azt írja a »Gaulois«, hogy a tábornok elhagyja Londont és néhány napra Jerseybe megy pihenni. A »Gaulois« szerint Boulanger nem megy sem Amerikába, sem Egyiptomba, hanem Francziaország közelében fog tartózkodni, hogy ily módon az ottani eseményeket nagyobb éberséggel kísérhesse. "író Ferencz Névtelen czimmel) 100. Leszay Ferencz . . . . 300. ■yarmathy Zsigmond . . 50.■yárfás Domokos ... 10. Ml László............................... 50. Politikai hírek. Egy beszámolóból. Báró Salmon Jea disznédi (Szeben megye) kerület szász néppárti képviselője hétfőn leutazott a kerületbe , ugyanaznap megtartotta beszámolóját. Ebben kifejtette, hogy a szászok, kik hiv®n teljesítik kötelességeiket az állam iránt, a magyar államhoz való hűségüket igazságtalan szemrehányásokkal szemben azzal bíró nyitják be legjobban, ha tőlük telhetőleg táogatják az ország közérdekeit. Hisz exisztencziájuk a magyar államhoz van kötve. A kötelességek kis teljesítésénél az anyanyelv tem esik latba. A szászok — német anyanyelvük daczára — áldozatkészen teljesítetek kötelességeiket az állam iránt a múltban Irányi Dániel beszámolója. T. polgártársak! Az országgyűlés második ülésszaka sok fontos alkotással szaporította a törvénykönyvet. Kötelességemnek tartván a t. választóimat a törvényhozás működéséről évenként értesíteni, azt ezúttal is kívánom tenni, vázolván az önöket leginkább érdeklő alkotásokat, jelezvén az ezekre nézve pártunk által elfoglalt álláspontot s elmondván egyúttal a jövőre tervezett újításokról véleményemet. T. polgártársak! A legtöbb törvényjavaslatot, melyek önöket is közelről érdeklik s a melyek törvényerejére emeltettek, a pénzügyminiszter terjesztette elő. Ezek között fő helyen áll az, mely az italmérési jog megváltásáról szól. Már tavaly, midőn a szeszadóról hozott törvényt ismertetni szerencsém volt, megmondtam, hogy az italmérési földesúri kiváltságnak, kárpótlás mellett leendő megváltása több oknál fogva kívánatos, amiért is mi annak eltörlését régóta sürgettük. Ezúttal tehát az ez idén megalkotott törvénynek főbb rendelkezéseit csak egyszerűen eltörölni tartom szükségesnek, oly megjegyzéssel mindazáltal, hogy annak némely, különösen a községeket illető határozmányai, valamint azon rendelkezése ellen is erélyesen felszólaltunk, hogy a kártérítési kérdésben bíróság helyett utolsó fokon is az érdekelt miniszter ítéljen. Az említett törvény szerint, az italmérési jog rendszerint, mert van egy kivétel is — kárpótlandó, ha az abból vont haszon után a tulajdonos az 1872. évi január 1-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő öt év vagy legalább ezen öt év egyike alatt adót fizetett. A kártalanítás alapját az ezen időszakban a jog után húzott összes jövedelemnek egy ötöde képezi, a melyből azonban 10 százalék levonandó. Az igy megállapított évi jövedelemnek hatszorosa képezi a kártalanítási összeget. A kártalanítás 70 év alatt sorsolás utján beváltandó állami kötvényekkel legkésőbb 1892. év végéig történik,ha kötvényektől 1890 január 1-től kamat jár és pedig vagy 5 százalék — mely esetben a kamatjövedelem után tőkekamat — és járadékadó fizetendő — vagy 4 és fél százalék, melyet ilyen adó nem terhel. Egyik szakaszban pedig utaztatnak a pénzügyi- és belügyminiszter, hogy egy év leforgása alatt előrebocsátott tanulmányozás után s amennyiben azt czélszerűnek és lehetségesnek találják a törvényhozás elé terjesztendő javaslatul állapítsák meg a módozatokat, melyek mellett a községek a kártalanítási összeg erejéig nekik jutó kötvényeket olyan hitelszövetkezetek alaptőkéjére fordíthatják, melyek 1-ször ezen összegek után a községeknek évi 4 százalékos kamatot biztosítanak, amelyeknek 2 szer ügykezelése és alapszabályai olyanok, hogy náluk a község tulajdonát képező összegek biztonsága veszélyeztetve nincs , amelyek végre 3-szor a tartalékalp iránt alapszabályszerűleg úgy intézkednek, miszerint remélhető, hogy a községek a tőkéik felett a rendelkezési jogot mihamarabb visszanyerik. Egy későbbi törvény által pedig a pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy akár az állampénzekből, akár pénzintézetek útján a megváltási tőkékre már az 1889-dik év folyamában is adhasson előleget, ha 1-szor a kártalanítási összeg már meg van állapítva és ha 2 szer kétséget kizáró módon ki van mutatva, hogy a karnak.nitán kit illet. Állami pénztárból azonban csak oly kártalanításra adható előleg, melynek tőkeösszege 10,000 frtot meg nem halad s a nyújtandó előleg annak kétharmadánál nagyobb nem lehet. Aki ily előleget kap, az a kártalanítási kötvények értékesítésének napjáig, illetőleg az előleg visszafizetéséig, 6 százalékot fizet. A vízszabályozás és talajjavítás sok esetben a hiányzó tőkék miatt nem lévén foganatba vehető, a XXX-ik számmal jelölt törvény feljogosítja a magyar földhitelintézetet, hogy ezen czélokra kölcsönöket adhasson. A kölcsön összege a vízrendezési társulatnak a társulati ártér kataszteri tiszta jövedelmének 12-szeresében állapíttatik meg, ha azonban ez a társulat hiteligényeit nem fedezné, az ártér bscsertékének 50 százalékáig emelhető fel. A hitel záloglevelekben nyújtatik, amelyeket az intézet azon arányban köteles a forgalomból kivonni, amelyben azok visszafizettetnek. A záloglevelek kamatlába 4 százl, a törlesztés tartalma 50 esztendőnél hosszabb, a félévi részletekben fizetendő kamat és törlesztés pedig 4 is háromnegyed írtnál nagyobb nem lehet. A netaláni veszteségek fedezésére minden kölcsöntél 10 százl. tartalékalappal viszszatartatik. A hátralékok, ha az illetőktől behajthatók nem lennének, e tásolat többi tagjaira aránylag vettetnek ki. Az 18851-ik XXIII. sz. hatálya alá tartozó talajjavítási munkálatok költségeinek fedezésére pedig az e czélra alakult társulatok a tiszta jövedelemnek hatszorosát kaphatják kölcsönképen, s ily kölcsönökben egyesek és érdekeltségi csoportok is részesíthetők. Végre a pénzügyminiszter felhatalmaztalak, hogy a földmevelési miniszterrel egyetértőleg ez a törvény határozatait azon társulatoknál is alkalmazhassa, amelyek nem a m. földhitelintézettől vesznek fel kölcsönt, az esetben is ha a kölcsönnyújtó intézet nem záloglevelekben, hanem kötvényekben vagy készpénzben adja a kölcsönt. A pénzügyi igazgatás számtalan panaszra adván okok a pénzügyminiszter előterjesztésére a pénzügyi közigazgatás szervezetének megváltoztatást is elrendeltetett. E szerint az illetéketadási hivatalok megszűnvén, azok teendőit újra a kir. adóhivatalok veszik át. Hasonlókben megszűnik a kir. adófelügyelők hivatala s ezeknek, valamint ez eddigi kevés számú pénzügyi igazgatóságok teendőit, a törvény az újonnan a majdnem taiadon megyében eliltandó pénzügyi igazgatóságokra ruházza. Kivitelt csak Budapest képez, ahol úgy az illetékszabási hivatal mint az adófelügyelőség megmarad. Hogy a hozott törvényeknek milyen sikere lesz , az új pénzügyigazgatási rendszer az eddiginél jobban fog-e beválni, azt majd csak a tapasztalás fogja megmutatni. Ami végre az 1889-ik évi állami költségvetést illeti, a szerint a jövedelmek és bevételek kerek számban 350,a kiadások pedig 356 millióban állapíttattak meg, úgy hogy a hiány 6 millió forintra rúg. Elég nagy összeg ugyan még ez is, azt azonban el kell ismernünk, hogy a régibb hiányokhoz képest tetemesen alászállotot, csakhogy, ha nem a miniszter, ha nem az ellenzék számításainak alapján indulunk, a hiány sokkal nagyobb. A miniszterelnök mint akkori pénzügyminiszter ezelőtt néhány ével azt ígérte, hogy ha a béke zavartalanul fenmarad s a törvényhozás a kívánt adókat s a pénzügyek rendezésére szükséges egyéb törvényeket megszavazza, az államháztartás 1890-ben egyensúlyba jut. A béke — hála isten — nem zavartatott meg, a törvényhozás a kormány által kívánt adókat és egyéb törvényeket megszavazta, majd meglátjuk vajon a jövő évi költségvetés igaz számítás mellett hiány nélkül fog-e benyújtatni. De ha úgy lesz is, lehetetlen mégis nem kárhoztatnunk az oly gazdálkodást, amely olyan óriási terhekkel róvta meg a népet, melyeknek súlyát mindenki érzi, sokan pedig tovább viselni alig képesek. A lefolyt ülésszak legfontosabb tárgya azonban tisztelt választók, kétségen kívül a véderőről szóló törvényjavaslat volt. Ebbe, a mellett, hogy az a hadsereg egységére volt alapítva, a kormány két különösen sérelmes pontot iktatott be. Az egyik — a 14-ik § — az 1868-as törvény azon rendelkezését, mely szerint a hadsereg létszámának megállapítása tiz évről tiz évre a törvényhozásnak volt fentartva, mjtgváltoztatni illetőleg meghiúsítani volt hivatva. A másik pedig — a 25 dik § — azonkívül, hogy a szerint az egyévi önkéntesek a tiszti vizsgát továbbá is német nyelven voltak leteendők, azokat, a kik le nem teszik — s kányán varrnak, a kik arra a német nyelv nem tudása miatt nem képesek — egy második évi szolgálatra kötelezte. A függetlenségi és 48-as párt, alapelveihez híven az egéss törvényjavalatot elvettetni s a kormányt oda utisittatni kérte, hogy egy külön nemzeti hadsereg felállítása iránt nyújtson be törvényjavaslatot, bőven és cáfolhatatlan okokkal bizonyítván egyfelől, hogy az úgynevezett közös, de voltaképen osztrák hadsereg alkotmány és nemzetellenes szelleme Magyarországnak sem szabadsága, sem állami és nemzeti lóca biztosítva nincsen, másfelől pedig azt, hogy egy önálló magyar hadsereg, azonkívül, hogy a nemzet eme drága kincseinek megőrzésére szükséges, a kettős monarchia fennállása érdekében is kívánatos a magyar hadsereg, nemzeti lobogó és magyar tisztek alatt s magyar vezényszó mellett, az osztrák hadsereg oldalán s a közös fejedelem főparancsnoksága alatt kétségen kivül sikeresebben fogván megvédelmezni a szövetséges két államot, minden kültámadás ellen, mint az egységes hadseregbe beleolvasztva a fekete-sárga zászló, többnyire osztrák tisztek att és német vezényszó mellett. De bármily világosan mutattuk is meg állításaink alapos voltát, s bármily erélyesen küzdöttünk is álláspontunk mellet, a többség határozati javaslatunk elvetésével, a benyújtott törvényjavaslat részlets tárgyalását elrendelte. A részletes tárgyalásnál a már említett két szakaszt ostromoltuk tehát leghevesebben. S e tusában, melyben a mérsékelt ellenzék is velünk tartott, segítségünkre jött maga az orság közvéleménye is. Megyék és városok felterjesztéseket intéztek a képviselőházhoz a két szakasz módosítása végett s népgyűlések tiltakoztak a nemzet jogainak csorbítása ellen. A főváros polgársága, élén az egyetemi ifjúsággal, hangosan nyilvánította hazafias érzelmeit s ha az utczai tüntetések néha a kellő határokon túlmentek is, amit senki sem helyeselt, a kihágásokért is a felelősség elsősorban magát a kormányt terheli, amely a sérelmes javaslatot előterjesztette s ahhoz makacsul ragaszkodott, azután pedig a kirendelt karhatalmat, amely nem egy esetben szabálytalanul durván lépett fel a tömegek ellen. A hosszú és gyakran zajos vitának végre is az jön eredménye, hogy a kormány a 14-ik szakaszt az ellenzék kívánságához képest módosította, a 25-iket azonban egy magyarázó, de a dolog lényegén nem változtató határozati javaslat elfogadásával, a többség fentartotta. Mihez képest a magyar ifjak a magyar ezredekben is nyelven kötelesek letenni a tiszti vizsgát, a magyar nyelvet csak kielégitőképen használhatván, s ha nem teszi le, még egy évig tartoznak szolgálni. S ezen törvényt a magyar kormány kezdeményezte, s magyar országgyűlés szavazta meg, daczára a felháborodásnak, melyet az mondhatni pártkülönbség nélkül előidézett, fölébe helyezvén a bécsi hatalomkörök akaratát a nemzet jogainak, érdekeinek és kívánságának. Kijelölt tíz munkát, írassa meg azokat az akadémia titkos pályázat útján és jutalmazon minden munkát tízezer forinttal. A tudományos munkák közt van a magyar nyelvtan, meg Magyarország története A többi tudományos munkának is Magyarországgal kell foglalkozni, irodalomtörténetével, archaeologiával, földrajzával, természetrajzával. Mikor dr. Eötvös Lóránt, az akadémia elnöke tudatta, hogy levél érkezett hozzá, melyben Semsey Andor százezer írtot ajánl föl az akadémiának, egy pillanatra mély csend következett s csak azután tört ki az éljenzés. Mindenki arra fordult, ahol a Maecenás ült az akadémia padsorában. Fodor József fölállt s a közönség felé fordulva, rámutatott Semseire : »ott van, az az.« Éljenzett mindenki, hosszasan lelkesen. Aztán az egész ülés alatt mindenki a százezer forintos adományról beszélt. Százezer forintos adomány. Mint tegnap már táviratilag említettük, Semsey Andor, a tudományoknak e bőkezű Maecenása százezer forintot adományozott a magyar tudományos Akadémiának tudományos könyvek megiratása és jutalmazása ózdijából. A nagyszerű adományt az Akadémia hétfői ülésén jelentették be óriási lelkesedés között. Ily négy összeget egyszerre még soha sem kapott az Akadémia, s így az méltán keltett feltűnést. A bőkezű ajándékozó Semsey Andor, az Akadémia tiszteleti tagja. Nem az ország leggazdagabbjai közül való. Nevét soha a gazdagok kedvtelései közt nem hallja senki. Egyszerűn, magánosan él, de nemesen. Fő gyönyörűsége a tudomány, melyet ő maga nem művel, de élvez és jövedelmének egy jelentékeny részét már évek óta a hazai tudományosság emelésére fordítja. Ismeri jól a tudományos köröket, ismeri azok szükségleteit s mindig ott segít, ahol kell. Figyelme kiterjedt az állókertre is. Az akadémiának adott százezer frt nem alapítvány. Azt sem akarja, hogy kamatozzák, hanem elköltsék minél előbb; azt is megszabja, hogy öt esztendő múlva már elköltsék, oly tudományos művek megírására, melyekre szükség van. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület közgyűlése. — Negyedik nap. — Október 8. (Folytatás.) A tegnap délelőtti gyűlés további folyamáról a következőkben tudósítunk : Gróf Bethlen Géza levelének felolvasása után Szász D. folytatja beszédét: úgy ezen, mint más adatok is igazolják, hogy a gimnáziumot erősítni kell, tanszékeket kell szervezni, hogy a maga nagy küldetésének teljes erejében megfelelhessen. A debreceni, sárospataki kollégiumok kiváló nagy erőt fejtenek ki arra nézve is, nemcsak hogy a gimnázium a maga teljességében és erejében fenálljon, hanem hogy szegény sorsú tanulóknak mentei több, mentői nagyobb mérvű segédeszközöket nyújtsanak. Azok igazán »alma mater«-ek felekezeti iskoláink közül, melyek odáig tudnak emelkedni, hogy mint nevelő, nemcsak, mint dajkáló és segítő édes anya azon szegény sorsú gyermekeknek, kiknek nagy része papjaink, tanítóink és a szűkölködő szegény nép fiaiból kerülnek ki. Az említettem két kollégium minden nap 100 évi 100,szegénysorsu gyermeknek törit asztalt. Ő azt hiszi: oda kell törekedni, hogy a Bathlen-kollegium gimnáziuma ezen áldásos intézményt, annyival is inkább, mert ha kiásó előre gondolni méltóztatik, nehány év alatt Istennek hála a sepsi-szentgyörgyi collegiumban a n.enyedi gynadumnak egy igen erős versenytársa nő fel, mely elvon nagyon sok tanuló ifjút, kik addig, nem lévén a székelység ama részén magyar ref. középiskola, nem véletlenségből az enyedi anyaintézet keblére siettek. Statisztikai adatok ezt csalhatatlanul kimutatják. Tehát ez enyedi collegiumot a szegény tanulótistápoló gyámjává kell emelnünk. Magyar nemzeti misszióról megjegyzi, hogy a B. kollégiumnak gymnáziuma nagyobb fontosságú, minthogy 30 - 40 papjelölt képeztessék. Ezeknek missziója este akkor kezdődik, mikor őket az anyvszentegyház kibocsátja szolgáluk útjára, hogy a magyar nemzeti, magyar ref. missziónak őrállomásaikon szolgáljanak. (Helyislós.) A D.-enyedi kollégium, fájdalom, vagyoni erejét tekintve távolról sincs azon helyzetben, hogy r. jelzettem, nézetem szerint pótlandó szükségleteknek csak kis mértékben is ez idő szerint, megfelelni tudjon. A migs gróf urnák felolvasott nyilatkozatából méltóztattak érteni hogy a fedezet és szükséglet közötti egyensúly jó részt, csak rendkívüli bevételek által tartatik fen és a közeljövőben jövedelem csökkenés fog beállani. Arról pedig, hogy a gymnasiumot oly színvonalra emeljük, olyan intézményekkel lássuk el, hogy az teljes egész legyen, arról az adott körülmények között fájdalom, szó sem lehet. Uraim! Főt, közgyűlés! Tán soha életemben egy kérdéssel, egy üggyel annyi gonddal, annyi tőlem kitelhető lelkiismeretes buzgósággal nem foglalkoztam, mint eved M.rt hiszem, hiában vonják az emberek kétségbe, én tudom, én érzem, hogy engemet odoz az alma materhez, körhöz, magas küldetéséhez; minden ami ott van a legbensőbb ragaszkodás, kegyelet és szeretet csatol. És midőn, sőt, közgyűlésen állok elé feltárni azon bajokat, melyeknek feltárását kértük, de nem nyertük meg a mélt elöljáróságtól, ne méltóztassanak itt olyant keresni, mitha itt bárki részéről távolról is annak intencziója forogna fenn, mintha ezen tanodát, melyhez szivünk van forrva, rongálni akarjuk. Nem rongálni, de azt hiszem az egyháznak múlhatatlm kötelessége, mint mandatariusa a nagy alapitónak, mint legfőbb őre a fenséges jussnak, birtoklója, hogy mindent, a mit ennek a tanodának érdjében tehet, elkövessen. A helyzet az, hogy a Bethlen-tanoda terhet azon feladatoknak, melyek vállára nehezülnek, egymaga által hordoztatván, nem