Ellenzék, 1892. július-december (13. évfolyam, 147-298. szám)
1892-09-16 / 210. szám
Tizenharmadik évfolyam. 210. szám. SZERKESZTŐI IRODA g.pmgyftr-utcza 47-dik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. AZELLENZÉK ELŐFIZETÉSI DIJA: Egyes szánt ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat Kéziratok nem adatnak vissza. politikai és társadalmi napilap. Egem évre Félévre 16 frt. 8 frt. Negyedévre . . 4 frt. Egy hóra helyben 1 frt 60 kr. Kolozsvár, péntek, szeptember 16 189? KIADÓHIVATAL: Kolozsvártt, Belközép-utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy 1~ czentiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Izedam sora: 1 fia. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: garmand sora után 20 kr. fizetendő. Polgártársak! Hazánk nagy fia: KOSSUTH LAJOS ez évi szeptember 19-én tölti be drága élete 90-ik esztendejét. E nap előestéjét nemzeti ünneppé teszi Magyarország polgárainak hálája, kegyelete és hazafisága. Egy hosszú élet sok szenvedése, egy ittcai küzdelem örök dicsősége, egy jobb jövő boldogító reménye hív ünneplésre minket isl e napon. Az értünk átélt szenvedésekért, az érdekünkben vívott küzdelemért áldozzunk hálával, szeretettel, kegyelettel a Kossuth Lajos nagy nevének, hogy A 1- t a 1 a. Vele előkészíthessük magunkat a szebb jövőre 11 Ünnepeljük meg méltó fénynyel a nagy hontalan születése 90-ik évfordulóját! Felkérünk benneteket polgártársak, hogy mindnyájan járuljatok hozzá, tehetségtek nerint Magyarország ünnepéhez. Felkérünk, hogy külsőleg is, házasotok felhebogozása és este kivilágítás által tegyétek mennél fényesebbé ez ünnepi A születésnap előestéjén, e hó 18-án délután 4 órakor ünnepélyt rendezőnk a Redontban. Legyetek ott minél tömegesebben! Este 7 órakor egyetemünk ifjúsága rendez fáklyás menettel egybekötött ünnepélyt. Az ifjúság szivében lángoló lelkesedés mellett gyújtsátok fel ti is szivetekben a kegyelet növétnekét! Vegyetek részt teljes számban az ifjúság ünnepélyén! Este 8 órakor közvacsora fejezi be a nap ünnepségeit a „Központi szállódban. Jelenjetek meg ott is minél többen. Szenteljétek meg szeptember 18-át mint hazafiakhoz, mint az erdélyi részek tezárvárosa polgáraihoz illik komoly méltósággal, lelkesedéssel! ÉLJEN KOSSUTH LAJOS! Kolozsvártt, 1892. szeptember 15-én. A Kossuth-bizottság. Felhívás Kolozsvár 87. kir. város hazafias közönségéhez ! KOSSUTH LAJOS mr f. hó 19-én»» születésének 90-ik évfordulóját üli meg! e napon a haza minden igaz fia! Hálával és kegyelettel ünnepli a magyar szabadság Apostolát, a legnagyobb élő magyart ! Hazafias bizalommal kérjük Kolozsvár sz. kir. város közönségét, hogy e nemzeti ünnep jelentőségének külső kifejezésére a jelzett napon házait föllobogózni és a nagy nap előestéjén, folyó hó 18-án, (vasárnap) ablakait kivilágítani szíveskedjék. Éljen Kossuth Lajos! Az egyetemi polgárság által kiküldött rendező bizottság nevében: Herepei Iván Pfeieffer Jenő elnök, jegyiű. Kossuth diszpolgársága A servilis főispánoknak, polgármestereknek fényes leczkét adott a hátságból Magyaroszág fővárosa. Megtanulhatják ebből azt az igazságot, hogy aki megbecsüli Kossuthot, az önmagát a hazája szabadságát becsüli meg és aki elismeréssel viseltetik Kossuth érdemei iránt, az becsületes hazafiságát dokumentálja általa. Megtanulhatják abból, hogy Kossuth tisztelete által nem követ el senki tiszteletlenséget az uralkodó személye iránt, sőt azt bizonyítja be, hogy nagyjai érdemét méltányolja és kegyelettel őrzi. Magyarország fővárosa fényes példát adott a hazafiasságból azoknak, akiknek hyperlojalitása letagadta Kossuth érdemeit és szennyet dobott az ő fényes történelmi nevére. Hiszen ma a távol élő Kossuth nagysága és alkotásainak üdvössége előtt bátran leborulhat e nemzet anélkül, hogy egy alkotmányosan érző és kormányzó fejedelem iránt érzett tiszta lojalitása csorbát szenvedne. A Kossuth lelkesedése, törekvése, küzdelme eredményezte, hogy egy szabad, logális és erőteljes nemzet felett uralkodik a felség, nem pedig elcsigázott, satnya rabszolgák felett. És ez bizonyára üdvösebb a koronára, mintha ellenkezőleg volna. De nagyon rosszul szolgálják a korona érdekében udvaroncz kormányok, a lakájoskodó miniszterek, akik mindig és mindenről tévesen informálják a királyt. Rosszul szolgálják az uralkodó házat azok a servilis elemek, akik minden nemzeti mozgalmat inlegálisnak képzelnek. Hiszen a miért Kossuth Lajos az elfogadott alkotmányos renddel nem ért egyet, azért nem lázadó, nem forradalmár, — mert hiszen ellene sem esküszik — a csak rendithetlen hive tiszteletre méltó eszméinek, és fönséges idealis musának. Hanem a törpék a cselédek, az önzők és az udvari fényre éhezők az óriási jellemet — mely önmagához mindig következetes — megrágalmazzák kicsinyítik bevádolják, hogy ez által fitogtatott lojalitásukat tolják előtérbe. Vajjon miért rágalmazzák, miért vádolják? Mert hízelegni akarnak, mert kegyre lesnek, mert kitüntetést keresnek, mert a hivatalos hatalom pártoló szeretetére és konczokra éheznek. Más magyarázata nincs mert az őrült beszéd, hogy Kossuth tisztelete nem fér össze az uralkodó tiszteletével; aki azt hirdeti, az nem becsüli hazáját, az nem becsüli hazájának szabadságát és alkotmányányát, aki pedig hazáját és hazájának alkotmányos rendjét nem becsüli, az nem becsüli királyát sem. Azt csak nem fogják — mert nem is lehet — eltagadni, hogy alkotmányos szabadságunkat Kossuthnak köszönhetjük. Nos hát, aki Kossuth személyét nem becsüli, becsülheti-e a hazája szabadságát. Hogy Kossuth Lajos tisztelete és érdemeinek elismerése ellenkezik a magyar lojalitással, azt hirdethetik a meghunyászkodó opportunisták, az udvaronczők, a politikai cselédek, de a függetlenséget, szabadságot és őszinte hűséget valló és hirdető nemzet, nem hiszi el hazug szavaikat soha. Ezt bizonyítja Budapest fővárosának nemes példaadása, mely mindig odaadó hűséggel ragaszkodott és ragaszkodik uralkodójához, de azért Kossuth Lajost díszpolgárává választja meg, mert jól tudja, hogy ez a felség iránt tanúsított hűségből semmit sem von le. Csak a szervilis miniszterek a kitüntetésre leső főispánok, az erdót és lápot váró polgármesterek követik el a szégyenletes bűnt az által, hogy nem restellik Kossuth ellen nyomorultul korteskedni az uralkodó nevével. A magyar főváros sohasem adott alkalmat arra, hogy különös sovinistikus törekvésekkel lehetett volna vádolni. Hazafias érzületét mindig mérsékelni tudta és bizonyára senkinek sem jutna eszébe a főváros tanácsát forradalmi törekvésekkel gyanúsítani. A főváros tanácsa inkább opportánus volt mindig és hogy most Kossuth Lajost díszpolgárává választotta, ezzel azt bizonyította, hogy opportunus óhajt lenni a hamisítatlan nemzeti érzülettel szemben is. Nagy elvetemültség, nagy tudatlanság, nagy servilizmus és a morális, a hazafias érzelem nagy fokú elsatnyulása szükséges ahoz, hogy ebben a hazában akadjon valaki, aki még abban a hitben élhet, hogy Kossuth Lajos tisztelete, Kossuth Lajos nevének ünneplése nem tartozik a legszentebb hazafias kötelességek közzé. A főváros megadta a példát, amely bizonyára fölrázza kicsinyhitű kétkedésükből még azokat is, akik szemforgató lojalitásuk álarcza alatt Kossuth megtagadására vetsmültek. Álljon talpra a nemzet egy szívvel, egy lélekkel és tegye impozánssá a nagy napot, melyen a Gondviselés Kossuthtal ajándékozta meg e nemzetet. Legyen a nemzeti lelkesedés ünnepévé e nap, mely azt hirdesse, hogy koronás királyát mindig szereti és tiszteli e nemzet, mely szeretednek és tiszteletnek csak fényét emeli az i. lelkesedés, melyet nagyjai iránt mindenkor. A ki e kettőt mai mösérhetetlennek tartja és hirdeti, az bűnt követ el, nemzeti árulás csömérletes bűnét. —a A ref. theologiai fakultás. is. Mult évi deczember elején nyilt meg Budapesten az egyesült református egyházkerületek zsinata, mely az evang. lutheránusokkal egyesülten 100 éves emlékünnepét ülte meg az első protestáns zsinatnak. Egyszersmind megkezdette tanácskozásait, mint törvényhozó testület, az egyházi alaptörvények felett. A ref. zsinat első ülésszaka akkor csak néhány napig tartott s a tanácskozások folytatását tavaszra halasztották. Ekkor történt, hogy az April 2-iki ülésen Kis Áron debreczeni püspök, gr. Degenfeld József gondnok és Tóth Sámuel főjegyző indítványt nyújtottak be, hogy Debreczenben egy tanárképzővel kapcsolatos bölcsészeti fakultás állíttassák fel. Ez a Debreczenieknek régi óhajtások, fényes és nagy vagyonal rendelkező főiskolásoknak kiegészítjük ,égeti. Szász Domokos erdélyi püspök üdvözli az indítványt, úgy a maga, mint az erdélyi egyházkerület képviselői nevében és felajánlja azt az összeget, melyet edddig hasonló czélra az erdélyiek összegyűjtöttek. Da másrészt az indítványt megtoldja azzal, hogy a zsinat egyúttal tegye meg a lépéseket a Kolozsvárt már régen tervezett theologiai fakultás létesítése tárgyában, annál is inkább, mivel az erdélyi egyházkerület erre a czélra már majdnem százezer forintot gyűjtött s két házat is szerzett. Indítványozza, hogy a zsinat mind a debreczeni, mind a kolozsvári fakultások előkészítésének czéljából bizottságot küldjön ki. Többen hozzászólanak és csak a debreczeni fakultás felállítását pártolják. Kovács Albert azt hiszi, hogy papnöveldére senki sem fog áldozni. A magyar protestánsokhoz méltó csak egy teljes egyetem felállítása volna s ez Debreczenben könnyen létesíthető. Szónok ilyen intézetre magyar nemzeti szempontból is súlyt helyez. Az ügyet egy 15 tagú bizottsághoz tették át, mely a kérdést bővebben megvitassa ■ most novemberben jelentést tegyen az újra összeülendő zsinaton. — Tisza Lajos gróf azon pótló indítványt tette: előre mondassák ki a bizottságnak adandó utasításban, hogy újabb adóterhek kirovását a két fakultás létesítése érdekében a zsinat nem tartja megengedhetőnek. Ezt az indítványt egyelőre 2 szótöbbséggel elvetették, így került ismét napirendre a kolozsvári theol. fakultás kérdése. Igaz, hogy mindjárt első megjelenésekor a budapesti zsinaton czifra új ruhát aggatott rá a püspök, azt állítván róla, hogy van két háza és 100 ezer forintja, pedig a két háznak csak a neve volt az övé, mert egyiket 12 ezer, másikat 88 ezer forint kölcsönpénzzel vásárolták, a 100 ezer forintból pedig nem tudtak többet kimutatni 35 ezer frtnál. Hanem hát ami nem volt igaz tavaszszal, igaz kell hogy legyen ősszel. Szerezzük őszre a hiányzó 60 ezer forintot! ( És szétküldettek újra a kéregetővek. Minden valamire való emberünk, aki addig még nem adott volt, kapott belőle három ízben egyet-egyet. Van olyan személy, ki azt állítja, hogy hozzá fél év alatt 4 kéregető ivet küldöttek. Azonban igy is vékonyan cseppent, pedig az uj adóprést nagyon szorították s a ki a hatalom kegymosolyában fürödni akart, hogy a grácziából ki ne essék, — annak „muszáj“ volt adni. Ezzel nem nagyon dicsekedhetünk majd a zsinat előtt! Nem lévén más mód, odanyúltunk a hol volt: az egyházkerület közpénzeihez, a felügyeletünk alá bízott idegen tőkék jövedelmeihez, a más czélokra rendelt alapítványokhoz stb. és készítettünk ilyen költségvetést. Mindenekelőtt tüntessük ki a tavaszszal meglevőnek jelzett 100 ezer forintot. Vegyünk el a 2 milliónyi papírjáradék eladásával s különböző bankrészvények vásárlásából kiszámított nyereségből 40 ezer forintot, s fizessünk vele házvásárlási adósságot.Ugyanebből kapjunk még 16 ezer frtot, ehez tegyük a milliós kölcsön nyereségét 5700 forintot; végre az adományok 35 — 40 ezer forintját, meglessz a 100 ezer forint. Igaz, hogy az adományok nyomtatott jegyzékének végén föl van említve még egy 60 ezer frtos ígéret; de az is igaz, hogy a ki ígérte, családos emberré lett s igy arra beol. fakultást alapitni nem lehet. — Évi szükségletünk az uj fakultéra IH400 frt, ebből 10 ezer, 5 tanár pénzfizetése, ezen felül mindenik kapna szállásrészletet a Plihálról nevezett fakultási házban, mely a külmagyar utcza kezdeténél, az Emke palotával szemben fekszik. Továbbá 6400 forint kell 80 tanuló convictusára, egynek tartási költségét 80 forintra számítva. A többi 3000 forint kiadás kell apróságokra. * Fedezetül szolgálna: " Az államsegélyből . . . 2500 frt. Közalapból......................... 2000 frt. Az enyedi papi convictusból 1000 frt. Az enyedi tanítóképezdétől elvonva .... 500 frt. A papi gyámintézettől (mikor az 5 egyházkerület felállítja az általános gyámintézetet .... 500 frt. A házi pénztár kamatából 1000 frt. 80 ifjú közzül csak fele kap- ' na ingyen ellátást; 20 fizetne évi 100 frtot, 20 évi 50 frtot .... 3000 frt. A fakultás tőkéi után jövedelem ....... 3000 frt. Kell még 6000 forint, melyet a zsinattól kérünk évi segély gyanánt, minthogy az új fakultást az ők ifjaik is látogathatják. * * * Mikor ez a kép, miként a jövő ködéből derengő szép tájék, élőnkbe volt festve, megindult a vitatkozás. Részt vettek benne az ellenzék részéről, főként gróf Bethlen G Gábor és Bálint, Dósa Dénes, Szabó Samu, Makkai Domokos, és dr. Kovács Ödön tanárok. Bethlen Gábor főgondnok éles szavakban fejezi ki felháborodását; báimúlja azon „akrobatái igyekezetét“, melylyel az uj tervezet „kerülő utakon“ éppen oda akar jutni, honnan 30 évvel ezelőtt eltereltetett, t. i. az enyekdi theologiai akadémiai megszünteté-séhez. Hiányzik az előterjesztésből az i- igazság, őszinteség, jóhiszeműség; s e két erős szóval ; bélyegezte meg: „turpisság és ma a fide ”.“ s máig is okoskőlterületi Rósz néven is vették, sérelem képpen emlegetik. Bethlen Gábor gróf igy dott: Három évvel ezelőtt a közgyűlés kimondotte az enyedi beol akadémia sérthetetlenségét , imé a mostani terv szerint elvonnak eddig: jövedelmeiből 1500 forintot, azzal a megokolással, hogy ez „természetesen“ a kolozsvári új fakultást illeti, minthogy a központi pénztárból, az úrbéri papírok konversiójából kapott nyereségből kapták. Visszás eljárásnak tartja, hogy a papok műveltségét emeljük, jövedelmeiket nem. Indítványt nyújt be, hogy a Bethlen főiskolának adott évi 1500 főt segély érintetlenül hagyassák. — Dósa Dénes, igen találóan jellemzi a költségvetést olyannak, mely „lyukkal lyukat akar betoldani.“ Elveszi más alapoktól azt, a mi azoké volt, s a honnan elvette: másik lyuk marad. Nem a papok képzettségű hiányzik, hanem a fizetés csekélysége a baj. — Van akárhány 300—400 frtos papi állomás s átlagban számítva egyházkerületünkben egy papi állomásra nem esik több fizetés évi 500 frtnál. Elveszünk mindenkitől a mit lehet s forditjuk egy felesleges dologra, mert két theol. akadémiára egyházkerületünknek nincs szüksége. — A költségvetésben felvett kiadásokat igen csekélynek találja, pedig egy tanár fizetése nem lehet kevesebb 3000 frtnál; egy tanuló ellátására kell évi 120—150 frt s a többi theol. akadémiánál „magasb színvonalúnak“ hirdetett fakultás kiadása, nem lehet kevesebb évi 30 ezer frtnál. Indítványt ad be, hogy a kérdés napirendről levétessék.« Botlon Bálit gróf megrója, hogy az államsegélytől akarnak újabb 7500 frtot elvenni, mikor már eddg is 2400 frt központi kormányzás szükséglet czimén abból elhasználtatik. Így közel 5000 frt az egész államsegélynek egy harmadrésze czéljától elvonatik. Az országgyűlés határozottan megszavazva és kikötve szegény papok és egyházak számára adja meg az államsegélyt. Ezen éhező nyomorultak szájából veszi ki a falatot az uj theol. akadémia, midőn a közalapból és házi pénztárból együtt 5000 frtot juttat a theol. fakultásnak, ahelyett, hogy ezt a közigazgatásra adná s felszabadítaná a régebben lefoglalt államsegélyt. Egy erőteljes testben, lélekben fejlődő síjfnak évi élelmezésre 80 frt nem elég, egy napszámosnak több kell. Azon tanulók, kik 100 és 50 frtokat tudnak évi tartásukért fizetni, nem jönek hozzánk theológiát tanulni, hanem készülnek maguk erején jövedelmezőbb pályákra, így a tőlük számított 3000 fre jövedelem csak fikczió, költemény, melynek alapja nincs. A püspök már nyert két pyrkusi győzelmet a konversiókkal és 1 millós kölcsönnel; ez lessz a harmadik. Megmutatja a jövő, hogy kára lessz benne egész egyházunknak, fontosabb közczéloktól vonatván el a jövedelem. Makkai Domokos azt emeli ki, hogy amely művelődési eszközre valóban szükség van, azt megteremti a közbuzgalom. Imé, a szászvárosi tanodára szükség volt: megteremtette egyetlen embernek áldozatkészsége (éljen gróf Kun Kocsárd !) A sepsi-szentgyörgyi gimnáziumra is szükség volt: létrehozta a székely nép és gróf Mikó Imre lelkesültsége. A debreczeni egyetem is meg lesz, mert nemzeti közszükséget fog pótolni. A kolozsvári új fakultás felállítása erőltetett dolog, melyre a nemzet nem fog áldozni fél milliót. Végre dr. Kovács Ödön igen lendületes szép beszéd mellett tette meg indványát, hogy eszközöljen pL ref. és lath. zsinatok egyesültére el egy állami költségen felállítandó pro-• * * s. s.