Ellenzék, 1892. július-december (13. évfolyam, 147-298. szám)
1892-11-21 / 265. szám
tizenharmadik évfolyam. 265. szám. Kolozsvár, hétfő, novmber 21 1892. SZERKESZTŐI IRODA A bolay utcra 47-dik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők AZELLENZÉK" ELŐFIZETÉSI DIJA: ígért évre Félévre . Egyet szám ára 5 kv. Migjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. politikai és társadalmi napilap: 16 frt. 8 frt. Negyedévre . . 4 frt. Egy hóra helyben 1 frt 60 kr. KIADÓHIVATAL: Kolozsvárit, Belközép-utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy |_| czentiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Reclam sora: I frt. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: garmand sora után 20 kr. fizetendő. A generalis nagykeresztje: Király ő Felsége f. évi novembrie 17-től keltezett elhatározásával biró Fejérváry Géza urnak m. kir. honvédelmi miniszternek és a Felség személye körüli minisztérium ideigle- Dea vezetőjének — a Lipótrend nagykeresztjét adományozta. A hivatalos lap mai száma hozza vonatkozó királyi kéziratot. A Fejérvári báró kitüntetése ép oly meglepő a dolog érdeménél, valamint a királyi kézirat közlési módjánál fogva. Amint ugyanis, a hivatalos lapot olvasók tudják, az ilyen kitüntetést tartalmazó királyi kéziratok az illető felelős miniszter ellenjegyzésével szoktak a hivatalos lapban közzé tétetni. Ez pedig azért történik, mert a közügyek terén szerzett érdemeknek ilynemű királyi kitüntetések alakjában való elismerése nem kizárólag felségi jog, hanem a felelős kormányé, amelynek elhatározásához a felség csak hozzájárul ha ugyan nem akar a vétó joggal élni. És azt is tudják az emberek, hogy a hasonló kitüntetések eddig mindig a felelős kormány előterjesztésére szoktak adományoztatni az arra tényleg, vagy czileg érdemeseteknek. Most kivétel történt. A Fejérvári báró nagykeresztjét a felség úgy látszik csak saját elhatározásából adományozta. Legalább a hivatalos lapban közölt királyi kézirat a felelős miniszter által ellenjegyegyezve nincs. Úgy kell tekintenünk tehát a báró úr kitüntetését, hogy ahhoz a felelős kormánynak semmi köze sincsen. Köze hozzá csak Fejérvári úrnak mint a magyar ----t—1 -0.,-jtagjának van, aki eddigi érdemrendjei mellé most egy újabbat kapott. Hogy a felség minő különös érdemeket, s különösen minő olyan érdemeket kívánt jutalmazni, amelyeket a báró újabb időben szerzett, azt csakugyan nehéz kitalálni, s e tekintetben csak annyit láttunk, hogy a felség maga fennforogni vélt olyan érdemeket amelyek legalább is felérnek — a Lipótrend nagykeresztjével. Nem kutatjuk a felség elhatározásának okait, még azt sem vesszük zokon, hogy Fejérvári úr nagykeresztjét a felelős kormány kezdeményezése és hozzájárulása nélkül adományozta. Elfogadjuk a tényt, hogy a felség érdemesült embernek nézi Fejérvári bárót és mert a királynak keze ügyében esnek a kisebb és nagyobb érdemrendek, hát egyet kiválaszt a sokból és oda függeszti az ő érdemesült emberének a mellére. Nyilván igy került ki a szekrényből a Fejérvári báró nagykeresztje is. Mi azonban egyebet is látunk benne, mint egyszerű kitüntetést. Látjuk nevezetesen a felségnek egy tényét, mely azt mutatja, hogy Fejérvári báró az újabb időben és pedig épen a Szapáry-kormány válsága folyamán szerzett magának arra való érdemeket, hogy a király a Lipót-renddel honorálja. De hát miben állanak voltaképen a báró úr nagyszerű érdemei épen a kormányválság idején ? Hát szerintünk csak abban lehetnek érdemei, hogy e válság folyamán a királyt csakis a báró úr látta el információkkal és épen, mert kitüntetést nyert következtetnünk kell, hogy az informálást a király megelégedésére végezte. Látjuk e mellett azt az osztrák generálist, aki — bár magyar miniszter —, mindig a döntő körökkel tartva mindig az osztrák érdeket szolgálja ,s n mert ezeket jól szolgálja, hát miéltó arra a Lipótrendre. Mi egy cseppet sem irigyeljük, sem a bárótól a nagy keresztet, sem a nagykereszttől a nemes bárót. Épen jól kiegészítik egymást. Fejérváry báró osztrák érdemrendet kapott — osztrák érdekben szerzett érdemekért.• Hát jól van így, és jó tudnunk, hogy gyakran ilyen érdemekért tüntetik ki a magyar minisztert. Már csak hordozza békén ezt a nagy keresztet. A király adta neki és ő nem is fogja visszavenni. Ámde arra ne számítson a nemes báró, hogy mert most újabb nagykeresztje van — a magyar közvélemény érdemesült férfinak nézze a haza és nemzet érdekeiben végzett szolgálatokban. Politikai hír. A t. Ház munkarendje. Az országgyűlésen mindenekelőtt a mostani ülésnek bezárása s a második ülésszak megnyitása történik meg. A ház megalakulása után a három hónapos indemnitásról, valamint a vaskapucsatorna mélyítéséről szóló javaslatok kerülnek napirendre, melyek elintézése után a költségvetés tárgyalása kezdődik, úgy, hogy egyáltalán nincs kizárva az, hogy a jövő évi előirányzatot legalább a képviselőház még az idén elintézi. Az új kormány és programmja, Bécs, nov. 19 A szokásos szertartások szemmeltartása mellett ment ma délelőtt végbe az új miniszterek eskületétele és bemutatása őfelsége előtt. A magyar miniszterek ma fél tízkor a Hofburgba hajtattak és felvonulásuk felkeltette a belvárosban járók figyelmét. Fejérváry báró honvédelmi miniszter skarlátvörös tábornoki díszegyenruhát öltött fel, a lyel tegnap tüntette ki a király. A többi miniszterek díszruhában jelentek meg. Kevéssel 10 óra előtt legelőször dr. Wekerle Sándor miniszterelnök tette le az esküt, mely szertartásnál báró Fejérváry működött közre s mint ő Felsége személye körüli ideiglenes miniszter, ő olvasta fel az eskümintát. Ezután az ujjonan kinevezett miniszterek, gr. Tisza Lajos és Hieronymi Károly tették le az esküt, mintáját Tarkovics államtitkár olvasta fel. A szertartás végeztével a miniszterelnök bemutatta a kabinet összes tagjait a Felségének, ki erre rövid cerclét tartott, a melynek folyamán nyilván a magyarországi politikai helyzetet s a közel jövő feladatait érintették. Ő Felsége kegyesen fogadta az uj kabinetet s különösen Wekerle minisztert tüntette ki mindenféleképen. E cercle után, a mely politikai tekintetben a formalitás színvonalán felülemelkedett, az uralkodó gróf Tisza Lajost és Vseronymit fogadta külön kihallgatáson, kik megköszönték kineveztetésüket. Felsége hosszabb ideig társalgott a két miniszterrel és a bizalom és kegy jeleivel bocsátotta el őket. Az eskületétel és fogadás alig tartott egy óra hosszat. A miniszterek visszahajtattak a magyar házba és hosszabb időn át tanácskoztak. Dr. Fejérváry még holnap délutánig Bécsben marad. Wekerle és többi minisztertársai ma délután utaztak vissza Budapestre. De Wekerle, mihelyt ideje engedi, rövid időre újra ide érkezik, hogy új minőségben bemutassa magát a királyi ház tagjainak. A Szapáry felmentésére és az új miniszterelnök kinevezésére vonatkozó legfelsőbb kéziratok technikai okokból nem jelenhettek meg a hivatalos lap mai számában, de holnap okvetlen megtörténik a publikáczió. A parlamenti szokásnak megfelelően ez aktákat az országgyűlés két házának is megküldik s a hétfői üléssen kerülnek felolvasásra. A kormány programmját illetőleg a „N. Fr. Presse“ alighanem egy sugalmazott közleményben azt jelenti, hogy az a dualizmus szoros betartását helyezi kilátásba. A kormány azonnal alkalmat vesz magának annak bejelentésére, hogy még ez ülésszak folyamán három egyházpolitikai javaslatot terjeszt a parlament elé és pedig a zsidó vallás recepcziójára, az állami anyakönyvvezetés behozatalára és a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó törvényjavaslatokat. Ezzel összefüggésben közölni fogja a kormány, hogy a házassági jog reformja, illetve egy egységes házassági jog megalkotása, a kötelező polgári házasság alapul vételével azonnal foganatba vétetik és a családjog kodifikációjával összeköttetésben a parlament elé kerül A családjog előadói tervezetét csak nem rég bocsátotta nyilvánosságra az igazságügyminiszter. A végleges megszerkeztése után a kabinet azonnal tárgyalni fogja és e javaslatokat a legközelebbi ülésszakban leteszi a ház asztalára. A polgári törvénykönyv e nehéz részének egységes és minden igényt kielégítő kodifikációja előbb nem is volna lehetséges. Ezekkel a javaslatokkal és ezzel a — nemcsak a királyt kötelező — nyilatkozattal a minisztérium nem követ egyházellenes irányzatot, a minthogy egyáltalán távol áll tőle, hogy kulturharczot idézzen elő, sőt oly czélból alakult, hogy ily harczcsíráját Magyarország politikai légköréből eltávolítsa. Ez egyházpolitikai programra következményei éppen a Csáky-féle rendelet azutáni lehetséges visszavonásában és az 1888-iki törvény revisiójában állanak. A közigazgatási reform újabb bejelentésének, ha meg akar felelni a várakozásoknak, fel kell tárni a sorrendet, melyek nemcsak a közigazgatási bíráskodásban, hanem az autonómia megóvásában, a tisztviselői pragmatika megalkotásában találjanak kielégítésre. Mint a félhivatalos „Bud. Corr.”-nek Bécsból távirják, Wekerle miniszterelnök, ki ma korán reggel Steinbach pénzügyminiszterrel több órai tanácskozást folytatott és délben Kálnoky gróffal hosszabb ideig értekezett, Szilágyi, Bethlen gróf, Josipovich és Hieronymi miniszterek társaságában ma este a gyorsvonattal Budapestre érkezett. Wekerle miniszterelnök minden további formalitás nélkül már holnap átveszi a miniszterelnökség vezetését, melynek államtitkára Tarkovich József állásában továbbra is megmarad. A belügyminiszter kedden fogadja minisztériumának tsztviselő karát. Tissza Lajos gróf Bécsben csütörtökön veszi át minisztériuma vezetését. Az országgyűlésen mindenekelőtt a mostani ülésszak bezárása s a második ülésszak megnyitása történik meg. A ház megalakulása után a három hónapos indemnitásról, valamint a Vaskapu-csatorna mélyítéséről szóló javaslatok kerülnek napirendre, melyek elintézése után a költségvetés tárgyalása kezdődik, úgyhogy egyáltalán nincs kizárva az, a jövő évi előirányzatot legalább a képvisehegylőház még az idén elintézi. A közoktatásügyi miniszter ígéretéhez Inta Yazahi «»'*/- —s-*—— óráról szóló, már elkészült rövid törvényjavaslatát. E törvényjavaslat értelmében az izraelita vallásnak, mint törvényesen bevett vallásnak törvénybe czikkelyezése által a tényleges állapot törvényes formát nyer és ezenkívül az izraelita vallásnak a többi törvényesen bevett felekezettel való egyenjogúsága abban jut kifejezésre, hogy meg lesz engedve és szabályozást nyer az áttérés keresztény vallások bármelyikéről a zsidó vallásra. Az állami anyakönyvek behozataláról szóló törvényjavaslatot a jövő év első hónapjaiban terjesztik a törvényhozás elé és ezzel együtt , részben ezzel kapcsolatban, de egyúttal mint az egész közigazgatási reform alapkövét egy a községi rendtartásról szóló törvényjavaslatot is előterjesztenek. A vallás szabad gyakorlatiról szóló törvényjavaslatot csak későbben terjesztik elő. Lukács miniszter, ki a mai nap folyamán gróf Kálnoky közös külügyminiszterrel báró Bauer közös hadügyminiszterrel és Bacquehem marquis osztrák kereskedelmi miniszterrel értekezett, holnap reggel érkezik haza Budapestre. A többi miniszterek csak holnap reggel indulnak Bécsből Budapestre. Gróf Szapáry Gyula holnap Bécsbe érkezik, hogy ő Felségének köszönetet mondjon kegyteljes királyi kéziratáért. Püspöki tanácskozás. Püspöki tanácskozás lesz — mint a „Magyar Állam írja, — a legközelebbi napokban, ha a kormány a polgári házasságról s a vallásszabadságról hivatalos programmjában nyilatkozni fog. Az idézett lap értesülése szerint a püspöki kar több nagytekintélyű tagja nemcsak egy közös pásztorlevél kibocsátását, hanem egy tartományi zsinat tartását is szükségesnek tekinti, reglvben a magyar kath egyház az állam által felvetet kérdésekben álláspontját a követeléseit szabatosan megjelölve. Amennyiben az országos zsinat terve, esetleges politikai intrikák folytán elejtetnek, több főpásztor elhatározta, hogy egyházmegyei zsinatokat fognak tartani. Tervben van, hogy e zsinattal egyidejűleg a világi katholikusok tekintélyesebbjei is tanácskozásra hivassanak meg a kath. autonómia szervezése tárgyában, mely a vallásszabadság kimondása után az állam részéről meg sem akadályozható. Egyidejűleg akczió indul meg a katholikus alapoknak a katholikusok részére való átadása végett. A „M. Á.” e hirrel kapcsolatban vezérczikkében a következőket írja: A püspöki tanácskozás csak napok kérdése. Tisztán állván a helyzet, a közös pásztorlevél kibocsátása vita tárgyát sem képezheti. Mert ha még most is kimérnék a kormányt, ha még most is reménykednének az üres ígéretekben, melyeket harmadik éve hazudtolnak meg napról-napra az események, akkor nem maradna más hátra, mint a hívőknek uj püspököket kérni a szent Atyától, nehogy az elkeseredés oly alakban nyilvánuljon, mely egyházunk hierarchikus rendjével meg ne férne. Mit kell tartalmazni e pásztorlevélnek, tudjuk jól. A polgári házasságot kárhoztató egyházi nyilatkozatokat és az ellenakczió szervezését. Ajánljuk e végből k°gyes főpásztoraink figyelmébe a következőket : 1. Az advent mind a négy vasárnapján minden templomban a polgári házasság ellen kell szónokolni, kifejtvén, hogy az csak agyasság, hogy az abban élő nem járulhat a szentségekhez, gyónásnál fel nem oldozható, holta után el nem temethető, mert tette által magát az egyházból kiközösítette, ki kell felejteni, hogy az ily ágyasságból származott gyermekek törvénytelenek, kik egyházi hivatalra sem papnak, sem apáczának fel nem vehetők; ki kell fejteni, hogy a polgári házasságban élőket mint a kath. egyház megbecstelenítőit a kath. társadalom be nem fogadhatja mindaddig, mig az egyház ellen elkövetett gyalázatukat bűnbánatuk könnyeivel le nem mosván, elégtételt nem szolgáltatnak. 2. Népmissziók szervezendők. Az egyházmegyék jeles szónokai, támogatva a szerzetes rendek buzgó papjai által, járják be az ország minden plébániáját két-három napon át szónokolván az egyház igaz tanításáról, buzdítván és felesketvén a híveket, hogy úgy társadalmi, mint politikai téren mindent elkövetnek, mit a kath. hit csak megenged, hogy a káros törvényjavaslatok visszavonassanak. 3. Ugyane czélból minden ünnepélyes isteni tisztelet után nyilvános kérő imádságok tartandók. 4. Polikai bizottságok alakíttassanak a népre hatni tudó világi férfiakból, kik az egyházi missziót követő napokon nyilvános népgyűléseken a tiltakozó mozgalmat vezessék, felírván a képviselőházhoz a kath. hitre sérelmes javaslatok ellen, a képviselőknél különösen hangsúlyozván, hogy ha választói óhajának engedni nem akar, tartsa becsületbeli kötelességének lemondani megbízatásáról. tos pe^da^árafm^gfe^nl^Std. az.ffjúpolgári házasság, a titkos társulatok ellen egész életen át küzdeni fognak, azokat elő nem mozdítják s törvény által való eltiltásukat követelni fogják. Ünnepélyes alkalmak, az első áldozás, az iskolai ünnepek kiválólag alkalmasak e fogadalom letételére. Főleg a kath. leánynevelő intézetek növendékeit, a jövendő anyákat kell föllelkesíteni, hogy az uj generáczió az egyház szeretetében és a liberális antikatholikus institucziók gyűlöletében növekedjék. Alakítani kell a keresztény nőkből társulatot, melynek tagjai a vallásos házasság fenntartására és a polgári házasság eltörlésére társadalmi eszközökkel munkálkodnának. 7. Alkalmas népiratkákkal fel kell világosítani a választópolgárokat az újabb megterheltetéssel járó liberális tervekről, hogy igy a politikai akczió annál hatásosabb legyen. A szinészeti jubileum. — A rendező bizottság ülése. — Kolozsvár, nov. 21. A jubileumi nagy bizottság szombaton délután 4 órakor a vármegye közgyűlési termében Gyarmathy Miklós alelnök elnöklete alatt tucat tartott, melyen beszámoltak a jubileumi ünnepélyességek eredményeről. Jelen voltak : Abach Géza alelnök, Bethlen Bálint gróf, Bónis István,Csiky Viktor dr., Felméri Lajos dr., Ferenczi Zoltán dr. jegyző, Gajzágó Manó, Groisz Gusztáv, dr. Groisz Béla dr., Hindy Árpád, Háry Béla pénztárnok, Hegyesy Vilmos jettyző, Lázár István gróf, Magyary Mihály, Óváry Kelemen dr., Széküly Ákos, dr. Török István, Tóth József, Weiss Mór. Az ülés elején felolvastatott a belügyminisztériumnak — lapunkban már közölt — leirata, melyben a rendezőbizottság értesíttetik, hogy a király ő Felsége az ünnepélyt bejelentő feliratot „legmagasabb köszönetének nyilvánítása mellett a legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. (Zajos éljenzés.) Hegyesy Vilmos jegyző előadta ezután a jubilemi ünnepélyről szóló általános jelentést, melyből az alábbiakat közöljük: Az erdélyi magyar színészet száz éves jubileumának rendezésére alakult bizottság működéséről, valamint a jubileumi ünnepélyről van szerencsém a következő — csupán főbb adatokat érintő — vázlatos jelentést előterjeszteni, fentartván a részletes ismertetést a jövő hó folyamán kiadandó Emlékkönyv számára. A f. évi szeptember hó 16-ára Gyarmathy Miklós alispán által összehívott értekezletből kiküldött bizottság, az ünnepélyrendezés ideje alatt összesen 14 ülést tartott mindenkor a bizottsági tagok élénk részvétele mellett. A jubileum érdekében közel 100 drb levelet küldtünk szét, továbbá mintegy 400 drb meghívót. Az érkezett válaszok száma 141. A jubileumra vonatkozó összes iratok megfelelően rendezve és lajstromozva vannak Az elnökség indítványozza, hogy mindazon iratok, a jegyzőkönyvekkel, a nyomtatványok egy-egy példányával és a lajstromkönyvvel együtt az erdélyi múzeum könyvtárának adassanak át megőrzés végett. A jubileumi ünnepély iránt országszerte meleg, sőt lelkesnek mondható érdeklődés nyilvánult, amit örvendetesen tanúsítanak a bizottsághoz érkezett levelek és a jelentések nagy száma. A király őfelsége „legmagasabb köszönetének nyilvánítása mellett“ vette tudomásul hódolatteljes feliratunkat. A főrendiház három tagú küldöttséggel képviseltette magát és a képviselőháznak is számos érdemes tagját üdvözölhettük az ünneplők sorában. A kormány ismételten is kifejezést adott jóakaratú érdeklődésnek a színészeti jubileum iránt, többek közt azonnal teljesítvén a színház történek meghatására vonatkozó kérésünket. Az államilag segélyezett színházakat felügyelő belügyminisztérium Stesser József min. tanácsos úrral képviseltette magát ünnepélyünkön. Hogy meghívóink minő általános viszhangra találtak, azt eléggé bizonyítja ama körülmény, hogy a jubileumon való részvéegyéb közművelődési'Társszág^'thi&^t^s egyesület 37 küldöttel, 8 színház, 12 küldöttel, 14 hírlap 17 küldöttel, amely számok közt nem szerepel a Kolozsvárról meghívott 30 külömböző testület, melyek 74 képviselőt jelentettek be. A bejelentett vendégek egy része akadályozva volt az eljövetelben, mindazonáltal az ország különböző pontjairól 38 előkelő korporáczió küldött 81 képviselőit Kolozsvárra, kik velünk együtt lelkesen ünnepelték a nagy jelentőségű százados évfordulót. Maga a jubileumi ünnepély, melyben a katonai tisztikarok is testületileg vettek részt programmszerűen folyt le. Nagy köszönettel tartozik bizottságunk mindazoknak, a kik fölkérésünkre — a jubileumi ünnepélyességek értékét és fényét személyes közrműködésükkel, hathatós támogatásukka anyagi áldozatokkal emelték. Nagy kzönettel tartozunk koszorús költőnknek, Jókai Mórnak, ki alkalmi prologgal és Káldy Gyulának, ki ünnepi nyitánnyal járult programmunk értékének fokozásához. Hálás elismeréssel kell megemlékeznünk Béldy Ákosné grófnőről, ki — Bethlen Bálint gróf lelkes segítsége mellett — valóban párját ritkító buzgósággal, közel hat heti folytonos, lankadatlan munkássággal szervezte és alkotta meg a jubileumi programm messzire elhalott, el nem múlható fényességét: a „Zrinyi“-ből vett kátrázatos élőképeket (Élénk éljenzés). Hálával koi adóztunk dr. Horváth Ödönné, szül Rhédey Johanna grófnőnek, ki nagy és nemes adományával lehetővé tette a színészeti emléktábla létesítését. Különös méltánylattal kell kiemelnünk, hogy Béldi Ákosné grófnő és Horváth Ödönné bárónő voltak a legelsők, akik a jubileumi bizottság törekvéséhez lelkes és buzdító módon csatlakoztak, ekként igazi úttörőivé válván a kivülről jövő érdeklődésnek. E ismerő köszönetünk illeti a kormányt a színház története meghatására nyújtott 800 frtnyi segélyért; Kolozsvár sz. kir. városát főként 600 frtnyi adományáért és a többi szives adakozókat, kik az ünnepélyrendezés költségeinek fedezéséhez hon-