Ellenzék, 1904. július-december (25. évfolyam, 147-298. szám)
1904-07-16 / 160. szám
1904. JULIUS 16. E Ii Ii E K Z K K Heti műsor: Vasárnap: Goldstein Számi, Gyöngyi Izsó föllépésével. Hétfő: Dráma a tenger fenekén. Kedd: Goldstein Számi, Gyöngyi föllépésével Szerda: Színházi képtelenségek, Gyöngyi foll. Csütörtök: Stern Izsák, a házaló zsidó, Gyöngyi föll. Péntek: Aszalai uram leányai. Szombat: A régi szerető. (Először.) Vasárnap: A régi szerető. LEGÚJABB. Az „Ellenzék” táviratai, telefon-tudósításai és sürgönylevelei. Váliikticsi mozgalmak. Budapest, jul. 16. A román nemzetiségek Kis-Küköllővármegyében is a legközelebbi képviselői válaszások alkalmával akcióba lépnek. Máris sűrűn folynak a konferencziák e tekintetben. Fölléptetni akarják dr. Boilla Romulus balázsfalvi ügyvédet, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem egykori hallgatóját. Az államvasutak, Budapest, júl. 15. Az államvasutak bevételei a folyó év első felében az áprilisi sztrájk daczára elég kedvezően alakultak. A bevételek közel 3 millió koronával tettek többet, mint a múlt év hasonló időszakában, a szállítási bevételek ugyanis a január-júliusi időszakban 99,124,113 koronát (ebből 26,207,120 k. a személyszállításra és 72,915 980 kor. az áruforgalomra esik) tettek szemben 96,236,640 koronával a múlt év hasonló időszakában. A többlet tehát 2,887,600 (vagyis 3®/o), amely összegből 442,870 korona a személyszállításra 2,444,600 korona pedig az áruszállításra esik. Magyar zenei Ösztöndíj, Budapest, júl. 16. Haynald Lajos bíboros körülbelül 25 esztendővel ezelőtt magyar egyházi zenére ösztöndíjat tűzött ki, amely ösztöndíj évenként mintegy 120 koronát tett ki. Elnézésből azonban mindez ideig nem írták ki a pályázatot, amíg csak Bugovics Lajos, a zeneakadémia titkárja tavaly fel nem fedezte a hibát. Ekkor az alapítvány évi kamata már 702 koronát tett ki. Az idén az ösztöndíjat Szendrei Ala, a zeneakadémia nagy reményekre jogosító tagja nyerte el; a tavalyi győztes Kodály Zoltán, ugyancsak akadémiai növendék volt. Nagybirtok eladását Zemplénben. Budapest, júl. 15. Báró Jósika Sámuel volt felség személye körüli miniszter Zemplén megyében fekvő 5500 holdas birtokát 2,200,000 koronáért eladta egy több tagból álló konzorcziumnak, amely a nagybirtokot parczellázni fogja. Országgyűlés, Budapest, júl. 16. A képviselőház mai ülésén folytatták a czivillista-javaslat fölötti vitát. Az első szónok Veress József volt, aki után Polónyi Géza mondott még beszédet. Hosszasan polemizál Dániel Ernő báróval. A Ház arisztokrata tagjai, úgymond, állandóan távol vannak a javaslat tárgyalásától. Ez azt mutatja, hogy nem rokonszenveznek a javaslattal. Egymásra szabadságot kérnek, pedig nekik kellene a javaslatot támogatni, mert közelebb állanak az udvarhoz. A kabinetiroda abszolúte nem ismeri a magyar közjogot. A rendjelekért dijakat vesznek. Kérdi: hová teszik ? Miért kell több költség? Mikor a meghalt Erzsébet és Rudolf udvartartásainak költségei leolvadtak. Úgy látszik a főherczegek kártyaadósságaira kell a több költség, mert az öreg király ugyan szerényen él. Eddig sem volt az óriási költségekre szüksége. Polonyi után Endrey beszélt a javaslat ellen. Orosz-japán bábom, London, júl. 16. Tokióból hivatalosan jelentik: Az oroszok által terjesztett az a hír, hogy július 11-én a japánok Port Arthur ellen nagy támadást intéztek volna, teljesen alaptalan, így természetes, hogy az a léír is elesik, hogy a japánok 30,000 embert vesztettek. Nagyobb csata a közelebbi napokban nem történt csak is előőrsi csatározások fordultak elő. Port Arthur ellen komolyabb támadás csak a napokban várható. Felelős szerkesztő és lap tulajdonosa MAGYARY MIHÁLY. NYILTTÉR.*) ----------MAGYAR.............. -Leszámítoló és Pénzv. Bank erdélyrészi fiókosztálya KOLOZSVÁR, Mátyás király tér 29 Sz. (Bánffy-palota.) A nyári idényre a magánpénztárak (safedeposit) használatára 3 havi időtartamra külön bérletet nyit. Már 10 korona csekély díjért rekeszek bérelhetők. A fürdőző és elutazó közönségnek ajánlja hitelleveleit és utalványait a világ minden piaczára. Törlesztéses jelzálogkölcsöneit bérházakra és földbirtokra a legversenyképesebb feltételek mellett. Tőkebefektetésre saját kibocsátású 4°0-os zálogleveleit, melyek katonai házassági biztosítékra a legalkalmasabbak. 502 10—10. 7 A bepecsételt csomag. Angol regény. A rejtett bonyodalmak szerzőjétől. Fordította: Amica, (28) (Folytatás.) Norman rögtön elhatározta a kuzinja kívánságát teljesíteni. Ő megunta Londont s ugy látszott, hogy Letisz is unta, mert többször sajnálkozva emlegette, hogy a barátai nem voltak a városban. Norman érezte, hogy kellemetesebb lett volna Letisznek, ha női társaságban lehetett volna. Egyszer indítványozta, hogy Beaumontékat ebédre hívja, hogy ladyk legyenek vele, de rögtön észrevette, hogy Lascelles kisasszonynak nem tetszett az indítványa és hidegen azt mondta, hogy nem kíván idegenekkel lenni; hogy Beaumonték nem az ő köréből valók és nem tudna miről beszélni velük. Norman nem sürgette az ajánlatát. Ő azonban meglátogatta és Derwentbe meghívta őket, midőn az anyja oda érkezik. Beaumont úr a fejét rázta, midőn hallotta, hogy a Lascellesek Normannal barátságos viszonyban vannak. — Édes fiam, vigyázzon magára — mondta a jószivü ügyvéd; az ember nem érintheti a szurkot, hogy be ne piszkolja magát. Sir Vilmossal ne legyen semmi köze, vagy tönkre teszi magát is, ahogy Derwent Geraldot tönkre tette. Norman megígérte, hogy tanácsát követni fogja , — És — tévé utána — én sir Vilmos iránt ellenszenvet és bizalmatlanságot érzek. És a báró mégis az elmeneteleket megelőző este, tekintélyes összeget kért kölcsön Normantól. Sir Vilmos olyan hangon kérte, hogy azt lehetetlen volt megtagadni, azt mondta, hogy miután mindig arra számított, hogy Derwent-Hallnak ő lesz az örököse, a Derwent Ambrus életének az utolsó esztendejében jövedelmén túl költött, következésképen most sok az adóssága. — Én magam meg tudok élni valahogy — tévé utána, — de attól félek, hogy a szegény Leuisz szükséget fog szenvedni, ha egy vagy két nagyon sürgős adósságomat nem tudom kifizetni. Mit tehetett volna Norman egyebet, mint azt, hogy annak az embernek, kinek a leányát szerette és a helyét akaratlanul, elfoglalta, az általa kívánt összeget kölcsönözte? Ő nem becsülte, sőt megvetette sir Vilmost; de azt gondolta, hogy ez talán csupáncsak a báró megcsalt reménységeinek a kárpótlása volt, tehát ötszáz fontra szóló csekket írt neki. A következő napon hazamentek; Leuisz egy kissé boszankodott, hogy fiatal szeretője — nagy mérvű felbátorítása daczára — nem tett házassági ajánlatot. Attól kezdett félni, hogy a londoni kirándulás, kellemessége daczára, tévedés volt. — A kuzinja megismerte az atyját és meg volt róla győződve, hogy azt tökéletesen megértette, és azt is észre kellett vennie, hogy neki nem voltak Londonban lady ismerősei. Nem ez volt-e az oka, hogy az ügyvédje családját be akarta neki mutatni ? — Normanban korát túlhaladó józan ész és okosság volt. Már is kételkedett és habozott? De feltevései tévesek voltak. Ézen az általa adott felbátorítás vette el a Norman bátorságát. Úgy okoskodott, hogy ha Leuisz szerette volna őt, érzelmének a jeleit szemérmesen titkolta volna előtte; hogy szeretetének koronkénti demonstrácziói csak olyanok voltak, mit rokonságuk megengedett. Tényleg, becsületes szíve érezte azt az igazságot, hogy Letisznek tetszett, de nem szerette őt. És azt hitte, hogy még meg kell őt nyerni ! És várjon az könnyű, vagy lehetséges feladat lesz-e? Ő oly sokkal fiatalabb volt, gondolta és e miatt félt őt próbára tenni, nehogy mint barátnéját és kuzinját elveszítse, ha feleségének nem nyerheti meg. ---------------------------------------------------------------Norman megkönnyebbüléssel lélegzett, midőn ismét a régi Hall avenüjén hajtott fel. Kellemes érzés volt ismét látni az otthonát, melyet e kevés idő alatt már oly nagyon megszeretett, jól esett az anyasa. Holmót az előcsarnokban reá várakozva találni és az ikrek vidám arczát a gazdasszony szobájához vezető folyosóról megpillantani. És a könyvtárban minden olyan otthoniasnak látszott A tea-ebéd készen volt, a kandallóban pattogott a tűz és az asztalon az első angol hóvirágcsokor volt, amit valaha látott. Ez az egyszerű virág tetszett neki. — Nem tudtam, hogy ezek ily korán nyílnak — mondta. — Oh, igen ! Mi a tél tündér leányainak nevezzük őket. Az ikrek szedték önnek. A szilfa itt máris hófehér tőlük. A kárpitos serényen dolgozott feladatán, a „lady-szobájának“ a falai és menyezete már is ragyogott a szépségtől. A következő reggel Norman a rendes kötelességei után látott és a papilakba is betért, hol Milward George szívesen fogadta és örült a visszajövetelén. — Azt gondoltam, — mondta — hogy a Londonba való menettel várakozni fog addig, mig az édesanyját és a nővérét magával viheti. Norman megmagyarázta, hogy éppen értük ment oda — Én azt hiszem, — jegyzi meg a barátja — hogy sokkal kellemesebb lett volna a nővérének és az anyjának ebben a dologban a saját izléseket követni. — Oh, nem! — viszonzá Norman, nevetve. Mari a vadon leánya és az anyám a régi szobát szépnek találta volna úgy a milyen volt. Végre a bútorok megérkeztek és a szobaberendezése csak a Leuisz ujjainak az érintését várta, hogy tökéletes legyen. Tehát Reginald átvitte és ő a porczellánokat, a drága vagy régi díszítéseket oda helyezte a hova illettek. A tüzet a vasmacskákon meggyujtották és a szobát tökéletesnek találták. — Most már csak a „háziasszony“ hiányzik belőle, — mondta Regináld nevetve. (Folytatása következik.1 w * 'i w m$ TEMESVÁRI GYÁRTMÁNY 5% AZ EMKE JAVÁRA *) E rovat alatti közleményekért nem vállal felelősségit a Szerk.