Ellenzék, 1919. július (40. évfolyam, 155-158. szám)

1919-07-19 / 155. szám

f / К*1оеягЛх, 196. яяАт. mm Szombat, 1919 j­ulius 19. 40-ik FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILA­P Censura Romana Cent­a 1*. I Moldovana. mér SionMOttBr &r helyben ёв m­acken t S­én évre 190 kor. s Fél évre 64 kőr negyed évre 89 kor .: Egy hór* 11 kőr Alapította: B­ART­HA MIKLÓS ^то­ т^/у^ч felelet ezerketrtői ^ A. DOBÓ FERENC тттшт1тЯШтШЯШШЛ t áserken­tüseg e» Id adóhivatal; Ik­erfTér, Metra» ur.-tér 99 (Bte­tu»-palota i Telefon 9 e» 109 50 fillér 8штап;шцц11Ы]й1ш,ы111лш,ц||а1Л]Ш11^шшшь11Щ|^ш1ш1[Ц|||^»} У Apathy vallomása A délutáni 1Лгоип1Ла. A védő hatásköri kifogást emelt. Elutasították. A londoni szerződés és a wilsoni ропюк. A Nemzeti Tanács hatásköre. A jog a­n toborzás vádja. A délutáni tárgyalás Az Ellenzék kiküldött tudósítójától Nagyszeben, jul. 17. Az Apáthy-tárgyalás első nap­jának nagy eseménye az illeté­kesség, kérdése és Apáthy val­lomása volt. Délután négy órakor folytatták az ülés első n­pjánarc tárgyalását. A terem függönyeit leeresztették, különben minden úgy néz ki, mint délelőtt. A közönség soraiban még többen vannak. A vádlottak padján már ő­t ül Apáthy és élénk beszél­getést folytat ismerőseivel. Pornt négykor megjelenik az elnök: — Az ülést megnyitom. A védő hatásköri kifogást emel Ezután a védő terjeszti elő ja­­vaslatát r . tej Abb­a az időben, amikor a vád ott az ellene felhozott tetteket elkövette, a ma­gyar törvények alatt állott, igy tehát úg­y kell tekinteni, min ha külföldön követte volna el azokat. . * A v­édő bédégbevonja az ítél­kezű fórum kompetenciáját és a román törvénykönyv megfelelő pa­ragrafusaira invatícd­­ik. A védő azt fejtegeti, hogyha Apáthy felett Romániában ítél­keznek, úgy akkor is egy polgári bíróság elé tartozik az ügy. Az ügyész azonnal válas­ol a védőmén. Bizonyítgatja, hogy igenis a hadbíróság illetékes ez ügy le­­tárgyalására és ugyancsak paragra­fusokra avatkozik. A védő repli­kája után az ötös tanács vissza­vonul, hogy az illetékesség kérdé­sében határozzon. Mintegy öt percnyi tanácskozás után az elnök újra megnyitja az ülést és kihirdeti a bíróság dönté­sét, amely szerint a tanács illeté­kesnek mondja ki magát az Apáthy­­ügy letárgyalására és az ítélet­hozatalra. Apáthy István dr. kihallgatása Az első tárgyalási napról folytató­lagos tudósításunk a következő: Illetékese a hadbíróság? Mialatt a tolmács magyar nyel­­ven közölte Apáthyval a vádirat szövését, Apáthy ki­elentette vé­dőjének hogy a vád nem igaz, ré­szint azonban a fordítás is hiányos lehet, mivel több pont egyáltalán nem függ össze a kihallgatásával. Eszerint az a terület, ame­lyen Apáthy a terhére rótt сьеe­lekményeket elkövette, már akkor Romániához tartozott. Ezt a követ­kezők bizonyítják: A magyarok és románok közötti harc a belgrádi fegyverszüneti szerződéssel véget ért. Ez a szerződés a demarkácio­­nális vonalat Kolozsváron, kívül állapítja meg­ A megszállott terü­leteket az antant már 1916 ban Romániának ígérte. A wilsoni 14. pont szerint a román népnek joga van ahhoz, hogy saját maga ve­gye kezébe ügyeinek intézését. A román gárda és maga a román Nemzeti Tanár is kijelentette Romá­niához való csatlakozását és dec. 1-én Gyulafehérváron Erdély ro­mánsága,valóban Romániához csat­lakozott. Ezt a csatlarkozást egy királyi dekrétum is megerősítette és az egész területet a belgrádi szerződés értelmében a román csa­patok szállották meg­. Ezek szerint tehát a román állam integritásá­­nak megsértéséről van szó Ezután megkezdődött Apáthy részletekbe menő kihallgatása A kérdéseket Apáthyhoz tolmács útján magyar nyelven adták fel. Apáthy franciául felelt. A Nemzeti Tanács ügye Elnök: Milyen jellege volt a Nemzeti Tanácsnak? Apáthy István dr . Eredetileg politikai párt volt, amely azonban tisztára erkölcsi befolyással bírt. Az akti­ori viszonyok szerint meg­­­­szűnt a régi ér­elemben való állami tekintély és így összeültek­­ azok a férfiak, akik a nép bizal­­l­mát bírták, hogy egy olyan szer­vet teremtsenek, amely a jogren­det és a közbiztonságot fenn tudja tartani, anélkül, hogy a hadseregre és a közigazgatásra közvetlen befolyást bizt volna gyakorolni. A kolozsvári Nemzeti Tanácsnak sikerült azonban erköl­­­csi túlsúlyával magának olyan­­­­ hatáskört teremtenie, hogy rövid­­ időn belül úgy a katonai, mint a­­ polgári hatóságok, mint illetékes tényezőt ismerték el. Maga a nép­­ is minden fontos intézkedésnél i­s igénybevette közvetítést, a Nem­­­­zeti Tanács a budapesti Nemzeti­­­­ Tanácsnak kolozsvári megbízottja­­ volt és a magyar kormány mint­­ hivattal03 hatóságot­ ismerte el. ) Hatásköre közönséges érzetemben­­ nem volt megállapítva. Ő­t, ahol erkölcsi, tekintélye megszűr.*».' olt i I megszűnt hatásköre is.­­ Elnök: A kolozsvári Nemzeti . í Tanácsnak volt e írás erdélyi Nem- j ’ s zeti Tanácscsal összeköttetése? { I Apáthy István drt Igen, össze- j köttetésben állott t*z erdélyi Nem- j - zeti Tanácsokkal, amennyiben mind- \ s annyian egy és ugyanazon célt­­ szolgálták. Elnök: Milyen viszonyban állott • a Nemzeti Tanács a szé­­elyekke? ] Apáthy István dn A székelyek-­­ nek saját Nemzeti Tanácsuk volt,­­ ♦azonban elismerték a kolozsvári­­ Nemzeti Tanácsot és vele együtt • működtek. A román előrenyomulás után ez az összeköttetne megsza­­kadt és it-­ nem is tudom, hogy mily módon került ki-a beli­vasi hirdetmény. A bevonulást igen sok helyen a románok megakad­ályoz­­ták, jóllehet a fegyverszüneti szer-­i­­­ződés 1. pontjához ké­p­­st vélemé­­­ nyem szerint a­ bevonultatás jog­­­szerű volt A fegyversvem­eli szer­eződés pontjai értelmében­ ugyanis a magyar hadügym­in­is­ternek joga­­ volt arrahoz, hogy* egy hat hadosz­tályból áiló haderőt tartson fenn, amelynek egy részét a székelyei' közül sorozott ^nyolcezer emb­e képezi volna. Ami azt a be '*r demet tiled, amelyet a sz' icír' cápátoknak a kolozsvá­­­r? - zán ártottam, egyá'talábi r ‘ro szándekom, hogy izgass­­em/.vu.t sőt ellenkezőleg, a teliz ‘ 0 ete­beteket én csendesít­ett em* A nemzet, Шею’ ;ад ^ lek parancsokat a c afok el enben mind a ш * I tanac* a magyar ™ aromin%*e«j szász, az egye nemzeti tárcák , parancsnoka., Sie­ger Kor,rád T bornok me.de­kei két megi.irottat ’ nevezett *j. , három вепце|( tanácsot, valamint ezeket a meg- ! bizr»na*et a magyar kormány el-­­ umene. Halá*körük azonban igen korlátolt volt, s í az ügyész több kérdést intéz ! Apáfoyhoz, amelyek a Nemzeti­­'■ Tanácsok hatáskörére tartoznak így az Ügyész tudni kívánja, hogy­­ Siegler tábornok a Nemzeti Tanács­­ elatt állott e vagy sem? Apáthy ] kijelenti, hogy Siegler tábornok s­aját maga ajánlotta fel szolgála- I­­­tát a Nemzeti Tanácsnak, épugy mint más intézménynek pl. poeta vagy törvényszék. Az ügyész több kérdése Apáthy­­nek a katonai ügyekben való működési körére vonatkozott. A kolozsvári Nemzeti­ Tanács nem rendelte el, hogy a különböző nemzetiségű erdélyi katonák reá esküdjenek, hanem a magyar állam­ra. A kormánytól egy millió koro­nát hozott le amelyből kétszázöt­venezer koronát fizetett ki a ko­lozsvári Nemzeti Tamács működése­­ során felmerült kiadásokra. Mint Erdély főkormánybiztosa, a­­ kormánytól teljes megoszás­mazása­­ volt, amit Vyx alezredessel és Mo­i­soiu tábornokkal közölt is. M­u­án I megkapta a fegyverszüneti szerző­ I­déa hivatalos pé­dányát, tudta csak­­ meg, hogy­ az ott megjelölt resz. . ; két nyolc napon belül ki kell I teái. A fegyverszüneti szerző jég­ben .a szövetségesek csajr.*tak­ ; szerepeltek. . — Elnök ! A román ^-apátot ■ szintén a szövetségesek «aepalai­■ hoz tartoznék. • . — Dr Apáthy Idv^nt Mihelyt a fegyverszüneti »"^„ödést meg* kaptam elrendeld ^ Q)No ba h tábornok ,­­ naSánot bocsás­son rendelkez * Mumc­orpl és gépfegyvere* ' nca tudomásom. Ezeknek a * ^ csu^n a [e"d .fimr (irtasa lett volna rendel­tetésük. Amennyiben a székelyek 8 10,P агок^Г szemben ellenséges «t­ tanúsítottak, ez csak í.eP velmezelesiségűknek tudaató b пш Nem Síteni r c .... tith0s propagandát! • propagandát r °en! a*le,n- A ,e,t,össéget csupán \ “okért a röriratokért viselhetem ! J Viselem, amelyeket én írtam Ы? , \ k heteit hetvenezer ; j koron« met felel a psp.rdrágaság i !о1У(*п Ez akkori áruk:пае. - ben is sokkal fontosabb teendőim jSVJT*» r6li,‘,or“1 ! mA?*,h.v kih8j,««lása este­­8 óra 10 percig tertott, am­itor is ez el­«tette. A mai tárgyalás folyamán mar meg-­s kezd,ti a tanuk kihallgatását. S A tárgyalás második napja Neculcea tbornok, Prw. és Permiu Balint iuhíiása Ma délelőtt kilenc ómkor folytatták a per tárgyasát. A második tárgyalási nap tanúkihall­gatásokkal kezdődött Kihallgatták Neculcea tábornokot, akit a véde­lem nevezett meg tanúként, to­vábbá Romttu Bálint prefektust és . A székelyek |

Next