Ellenzék, 1919. november (40. évfolyam, 253-255. szám)

1919-11-20 / 253. szám

Seto­svár 253 ik n*m. Csütörtök, 1919. november 20.­­. jpg . g&GGBlLm POLITIKAI NAPIL AP iilLiiUillllLUiillliitHililiillitÜliiilUiUiiLi ciocxetca« if* helyhez ti tflíé&ess L‘9V tér« ..II. И feer. acevMtvra . . . es ur, ?éi rvrt , ... wo «or, , ▼#»*- * ... 180 '• ,*?««■ DABTHA mnLÜä ‘ »'*.•!!I5e «nfr*ic»rtO pr. fdeíí fCRfjia Nerwen^dik évfolyam. Csnc: V. I. Moldovana llimi-iillint.Hili UUUtk­i UitUJ 3ierktsztosci •*i«aotki v*i«i. Ao­ozsvtr, Helyis isk­ély-ttr 38. ШП.И1Ш ~ »tie.i«fcl»! Ы Vb* , 5шЯ!ЕЖшш!!шш!шшИ Egyes Mi* 80 fillér SggM nám! 30 fillér ! Itt van a bégébe való átmenet legégetőbb, legtöbb bojt és nyo* morcséget ok ozó pribémsia: • lakáskérdés. A bábom at«a &züne­­telt az épi'kafé». A meglévő lakssállCKt.g­erűinek k­.voval. Nemesek a váratokban, hai ea a falvakon ia nyomasztó látás naég uralkodik A ki, be* ét áttelepítése«*, kel a kérdőt tehát míg ness old­ható EgjsserSen­t r­ól van szó, bot » az imherenyig can lé- el a meglevő fedelek alatt, a tut­­zautoláa •gásnegtelen, káros. T bat kerülsidö. Nincs más kivezető úti ut­házakat kell építeni. Nem él! Ś z,‘ hogy lehetet'es ez építkezés. Vannsn Ы s e'zrs ne­hézségek, s­ok anyagfaj » hányzik. De az építés azért nem lele­­tlen. Ám az építési vállaltatás nem vonzza a fókát, mert a fennálló rendeletek m­att az építés nem rentábilis A lakásrendeleteket a szociálpol­tika fzövetelte, de vég-­zetes bi­bat lövet el a szociálnok­­­ik*, ha a lakásszükség enyhíté­sének cllát vágná. Eszünk ágában sincs akt­ogérni, hogy a bázimak kedvéért és a házak jövedelk­ezőségenei emelése Céljából szűntessék meg a fennálló rés­zeleteket , ez a legrettenete­sebb lakásszsorára vezetne. A régi bá­­ztikra ezeket az intézke­d­­eiket lenne kel tartani, sőt a »regérsy néposztályt, ha lehet, még jobban meg kell védeni a gízdetej-i­sg erősebb háziurak kapzsisága el­len. Ha valaki uj házat akar építeni, erre mólót kell nyujtani. Ha e házakban msgresabb lesz a,lak­bér, ez tera bej Sokan vannak, akik * magasabb lakbért szívesen megfizetik. Aki tehat uj házat akar építeni, mutassa be a terveket és * házbérszám tánt az állatinak. Ebben a bé­rtet szabja olyas ma* gair­, mint azt в то dani építési kötségek indokolják. Az álla­tlis­ta on­elis alkotandó szerve meg­­vizsgilja, indokoltaké a bértéte­lek Ha igen, jóvahagyja az épí-t­ési tervet és az élűre megállapit­ott bérösszeg­e­ket. Ezek a bérek legyenek olyanok, hogy a tőke, amely n­em kiszámíthatatlan és lebonytalan vem­­aviszonyok mel­lett amúgy te szívesen keres fan* dili elhelyezést, sürgtelálja e meg a számítását. Meg vagynok győ­zidve róla, hogy ez ép­pen jövedelmező lesz, sziámi magiadal az éptke­­zés és megszűnik a lakáshiány. Páris okt. 19 Az angol képvié­selő­höz komolyan foglalkozik az hoz szen le-kormány békeajánla ta­­in. A kormánynak hallgatn­ia kell az angol kereskedők szav гз és az ajánlatot ha álságosan kell kezelnie, mert az angol kereske­dőknek és vállalatoknak szükségük van az orosz nyersanyagodra és attól tartanak, hogyha még sokáig késnek mindet a német iparosok fognak megkaparintani. (Chicago Titeune.) Dringend-távirat Lyon, cov. 19 Az angol király idvette táviratit küldött Policaré elnökre?. Quer^y ktráy megevy­­tt-t ismétli a távirt­ban, hogy tz a tét áil&aa együtt f­o g ezután la dolgozat, hogy s lerket lenesen heureá­tusa éa a co»i itécia esz­meit megvalósítsa (I bt­d .) Amerika ratifikál Lyon, november 19. az előjelek »?e tut a? amtri­ai szerát is ia közeledik a bekeszerződés raid­icá­­lásához. Azok a záradatok, ame­­lyetet megazavaziak és amelyek azt je­zik, hogy a szerző­désből Amerikán háramolható há­borús lö elesettség-feet aaun­ius eleje helybenbegyásanettül nem szabad vallslata, mind azt bzo­­ng­ítai, hogy síi p­ában a szénául ratitálni óhajtja a békét. E sk a kifogások voltaképpen csak alá­­btozatai olyan dolgokmtk, amelyek amúgy is önként értid.e*. Az Egyesült-Á­lamok alkotmányé kü­lönben is határozottén fc,rao :d,et Ьоцу hábo­us vállalatot ka csakis é* khárólagosan a szenátus teisz­­egyízésével lehet logi­­ ( idrrera ). A munkásság mint világhatalmi tény esd Washington, nov. 19. A nemzet­közi munkáskonfe­rnciára egy­hangú szó alatta! Fin­n szagot A bef­gadiák. A szavazás után a kon­ferencia elnöke, Wilson beszédet tar­tott, amely szerint a munkakonfe­rencia ezután úgy fog szerepel­i, mi­t а ши- kának függe­le", de azért a békeszerződésből eredő szer­v, a meg ily hatalmi eszközök fölött rendelkezik minőket neki a szerző­dés biztosítója. А ко. ferm­eiának a népek kö­zötti konfliktusok elintézés­­e szol­­gáló erejét nyár most felt­s:no­­n­dhatja, mielőtt m% a n p ga megalakuló». ¥~ as erő szel imi és pénzbeli A munkasko­f^rencia m gra val alja a felelőss égit azokért a buta mi eszközökért a melyeket has náloi aka* és ezek­nek has­nálatát a Nép iga ut­la­gos jóváhagyásának alá kell ren­delni a. A nemzetőr­i toalerencia egy* hspgulag et . zsarolta me g azt is, hogy a kínai ^uuka*szfrv-ze e^et is le fogatják a mai kas negygyü­­lé*be és azok részt is vehe­nek a viták­b* n. A piriti ceztrák delegá­ció— an­okkkon­erenciát nietőleg — a jeleidet *, no a »Unkás kép­viselői nem fog-iuk részt venni a konferenc­án, ce azért az osztrák korain­a így elemmel kíséri a kon­­ferenciái elhangzott vitákat s conytoea vesz resit élénk érdek­­lődéssel a konferencia munkálatai­ban. (cosuitus) Az öntő Amerika Lyon, nov. 19 Az amerikai szena u­­ffinisre vi­zta a versaillesi blkeszírz­ésa második pótjavas­latát. Braeiy szerint az Egye­ült Államok nem vállal­nak semmiféle kötelezed­éget rgyalea állam terület épsé­géért az azért sem, hogy beds réggel vesz részt vilataey állam támo­gatásában a másk ellen. A par­iare­­t engedélye nélkül az Egyesült Államok hedai Amerika trrdietéi­ kívül igénybe nem vehe­tő». (Universul) A Schleswig­ népsztvazat Lyon, Bov. 19. Curies Mirli­­p, a kjpenhígi belga minister hi­­ jelente­te, hogy a néme­­t Sc­hles-­­­wiget legkésőbb december 10 ére ürítik ki. December 11 én a Dem-­­­zetközi el­enőrző bizottság veszi át Sch­leswyrt. A népszarezsit de­ce» be- második teléven kezdik neg. (UAsertu ) Béke Litvániából»..? Lyon, nov. 19. A német rendes ■ katoapár kiü­ltette Litvaniát. Az ? utolsó csapat csütörtökön indult el.­­ Bei »out táborok megadta ma- ^ »át az angoloks&k a a Riga és l T­evensberg közti vereség követ- ? lezt a rea­l ürít#da e gisz * Miese'»! lábisok a szőve­tég* s közi misszió tagjaivtl megértezött ! K^ig&pergks, hogy a nemetek * kivonulását ellenön­yze s a kspi »utaló Brachllal (Universu.). tárgyaljaatik. | A békesfl Paincaré Lyon, nove­mber 19. Po­ncaré közte' sasiéi elnök és neve angliai körút ukból pénteken infr­aértez­­tete egy bidi-irtófedelzetet Cilaisba. Poinc* ré 1500 írnokot aendsko­­zott Ca­sis szegényeinek. M*g az* 7»*a továtb folytatta útját Padiba. (Un­verzul) Apró ceepre Egyek Lyon. hov. 19. A főtan­ács­é hl* tározta, h­ogy később fog dönteni a re rotív­eszán­ltó h­iva­tlodása fölött, aceLe­et az Egyes­­ -Al­­lavos kérnek m­sguánaz. A főta-­nác» fogfelkozott Techeu kérdé­sé el­­« és elhatározta, hogy a szivazást ott már­daddig nem tart­ják meg, amíg sz erdekelt kormá­­nyoknkk egy ujabb jegyzéket nem küldenek (Universal.) Kétkapecsos barátság Szófia, nov. 19 E Cmat ame­rikai misztópérius Risksakban beszédet tartott, amelyben feltárta a nemzetközi helyzetet és bír el* is*e issel ftdőzött a bo­zár nép* nek, igazallakoak nem találta Bináris szilma’t és követelné* n­eit. Nem ítélte el a héze* szerződés azon határozatait, a melyeket Bo­gáriára szabtak és szü­l feleste beszédét, vogy a vi* lágtörtételem nem ismert egyet* len béreszerződést ssn, amely igazságos alapokon állva tartós ne lett volna. Hasonló konfstan­­cá­at tartanak az ameri ak misz* sztenáriusok Amerika mndea vá* rosában. (Universul) A foglyokért Nauen, nov 19. Az ang­o kül* ügyminiszter je*l*nti, hogy O^radjr képviselő K« p nh ig­ba utazott, ho­gy az ot t­ani orosz szovjet kor­mány kikü­deltjével, Li­vi^noffal tárgyaljon A tárgyalásos úgy a polgári, mint a katona fogyok hazaszállítás»­ra irány­ulnak. Ogr­dy* n­­­emzeti munkás-ír d ráció főtit­kára és az angol m­nkásság 1 g’ tekinteyesebb vez'ra - vet • legelő, ad már 1917 ben, a mun* kásm­ozga так, id jén meg a ogitts Oroszorsz­got, h'­gy a helyszínén győződjék шее az or-»»z mu­nkás* ság szándékairól. (Univer­ulj Oroszország!*] komoly No£tórgya!Uk kéziénél Anglia kezdeményező - Amerika fönn­tartásokkal ratifikál — Nem vállal hábo­rús garanciát — Szervezkednek a világ munkásai - Bolgár erőlködés

Next