Ellenzék, 1920. november (41. évfolyam, 234. szám)
1920-11-10 / 234. szám
Clvj-]Ro.lo%3v&rf H'xt november '0 iTWV I Uj'raéied az Érd. Irodalmi Társaság Megkezdődnek a felolvasáson. A társaság tervei (Saj. tud) Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányítani kell őt jövő működésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt újra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultúra zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senki sem vonhatta kétségbe. A kivételes állapotok azonban nem mindenben kedveztek ennek a fellendülésnek. Cenzúra, a gyülekezési jog felfüggesztése és egyéb intézkedések meggátolták abban, hogy tevékenységét szabadon kifejthesse, így irodalmi egyesületeink is, amelyek a múltban jelentős érdemeket szereztek a kultúra szolgálatában, működésüket nem folytathatták. Most, hogy a politikai helyzet ezt lehetővé teszi, mindenik megmozdult és igyekszik életét a múltba belekapcsolni. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond társaság akcióba lépését követte az Erdélyi Irodalmi Társaság megmozdulása. Ennek első lépése, szombaton délután 5 órakor az unitárius kollégium dísztermében megtartandó felolvasó ülése lesz. A szombati felolvasáson Márki Sándor mond elnöki megnyitót. Utána dr. Kiss Ernő titkár Rákosi Jenőről tart felolvasást, aki az egyesületnek tiszteletbeli tagja és kinek ötven éves írói juleumát a társaság most akarja megünnepelni. Szabolcska Mihály és Reményik Sándor költeményekkel szerepelnek. Gyallay Domokos pedig Középkor című novellájával tartja székfoglalóját. A felolvasó ülést — mint értesülünk — rövidesen választmányi ülés fogja követni. A választmányi ülés lesz hivatva arra, hogy az egyesület három éve nem tartott közgyűlését összehívja. A közgyűlésen kerül sorra a társaság taglétszámának kiegészítése. A társaságnak most hatvan tag helyett csak 48, illetve, Gyallayt beszámítva, 49 tagja van s igy 11 tagsági hely üres. A 49 tag közül is csak 13 van Kolozsváron, ami az egyesület működését lényegesen befolyásolja. Bár a társaság nem rendelkezik kellő anyagi alapokkal, mégis munkásságát bizonyítani akarva, közelebbről egy irodalmi Almanachot szándékszik kiadni. Azután — ha a viszonyok megengedik —, könyvek kiadásával is akar foglalkozni. A társaság jövedelmei erősen megcsappantak, mert míg a múltban az államtól s a várostól segélyt élvezett s a tagságidíjakból is jelentősebb összegek folytak be, most mondhatni semmi jövedelme sincs. Már a múltban is foglalkozott könyvkiadási tervekkel, így segélyezte Sebesi Samu, Jékey Aladár és Lovassy Andor köteteinek kiadását és elkészítette Kovács Dezső, Deák Albert és Csengeri János egy-egy kötetének megjelentetését, de a horribilis kiadási árak miatt ezt a tervet megvalósítania nem sikerült. Most ezt a tervét mindenképen meg akarja valósítani. Hogy azonban ezt megtehesse, megfelelő anyagi alapot kell magának teremtenie. Ezért elsősorban akciót szándékszik indítani arra nézve, hogy úgy a magánosok, mint testületek mennél nagyobb számban lépjenek be tagokként a társaságba. A személyenkénti 100, testületenként 250 lei alapító tagsági és 20 lei évenkénti pártoló tagsági díj csekélysége mellett remélhető, hogy a magyar társadalom nem fog késni a társaság támogatásával. Amennyiben a könyvkiadások terve megvalósítható lesz, a tagok illetmény gya- nánt a felolvasó estélyek látogatásán miinl egy-két könyvet is kapnak évenként. A felolvasó estélyeket ez idő szerint a társulat — régi szokásához híven — belépő díjak nélkül tartja. De fölmerült már az az eszme is, hogy belépődíjakat szedjenek. Úgy hisszük, hogy a magyar kultúra egy-két fej belépődíjat mindig megérdemel. A magyar ratifikálás Részletek a magyar törvényjavaslat indokolásából A Trianonban megkötött békeszerződés ratifikálására vonatkozóan a magyar nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat indokolásából módunkban áll a következő részleteket közölni: Meghatalmazottaink a Trianonban 1920. június 4-én aláírták a békeszerződést. Ismeretes az a kényszerhelyzet, amelyben a m. kir. kormány a békeszerződés aláírására határozta el magát. A magyar békeküldöttség — amint erről munkálatainak a nemzetgyűlés elé terjesztett kötetei tanúbizonyságot tesznek — megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tarthatatlanságára és a békeküldöttség nagynevű elnöke lángoló hazaszeretetének, mélységes tudásának és páratlan szónoki képességének hármas fegyverével igyekezett ellenfeleinket s egyben biráinkat, meggyőzni arról, hogy a békefeltételek méltatlanul súlyos és elviselhetetlen terheket rónak ránk. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti feltételeiken. Az a kísérő levél azonban, amelylyel a szövetséges és társult hatalmak a magyar békeküldöttség jegyzékére vonatkozó válaszukat és a végleges békefeltételeket 1920. május 6-án átnyújtották, a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonatkozó ránk nézve kedvező elveket jelent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelkezések nem fognak merev alkalmazást nyerni. A kísérőlevélben kifejezésre jutó ezek az elvek, amelyek egyébként a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározását, a fennálló kényszer mellett, szintén befolyásolták, a békeszerződés hiteles magyarázatául tekintendők. Habár a kísérőlevélben kifejezésre juttatott egyes elvek a békeszerződés rendelkezéseinek a szövetséges és társult hatalmak részéről történő magyarázata és végrehajtása tekintetében némi reménységet is nyújtanak, a szomorú valóság az, hogy a békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki nemzetünket; hazánk ezer éves területét szétdarabolja, millió és millió testvérünket megkérdezésünk nélkül elszakítja tőlünk, gazdasági egységünket megcsonkítja, iparunkat és kereskedelmünket megbénítja, kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít. Az adott viszonyok között mégis , amellett szólanak, hogy, amidőn a szövetséges és társult főhatalmak a békeszerződés megerősítése iránti felszólítást intéztek hozzá, ennek a is felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk, annál is inkább, mert jelenlegi magunkra hagyott helyzetünkben ez az egyedül lehet- séges első lépés a nemzetközi forgalom felvétele, a normális élet helyreállása és hazánk újjáépítése után. Ily körülmények között a m. kir. kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár — a békeszer- jjződés becikkelyezése iránt tesz előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen fel-adatnak a teljesítése alól, hogy a ránk kényszeritett békeszerződés új rendelkezéseit megkísérelje indokítolni. Az indokolás végül kijelenti, hogy is a békeszerződés életbelépésének napját a minisztérium rendelettel fogja közzétenni. (N. Fr. Presse.) ' ■**'*■. ««*-«>. о» 4» *1 - 1iIX . ШоН Htébrádttdltak Csehországiéi [ Bécs, nov. 9. A mayarországi tót Felvidéken uralkodó viszolyokról és a cseh terrorról a pungei cenzúra szigorúságánál fogva alig szivárog ki hír. A zsolnai, trentréni és námesztói vérengzések óta, mint mert Bienitzbe jelntik, a végletekig ő keseredett a hangulét a tót nép között a cseh államhatalom ellen és Hlínka pártja nyíltan hirdeti, hogy a tót nép többé semmit sem akar tudni a cseh államközösségről Ez a párt kezdetben igyekezett megbékélni az új renddel és nem követelt egyebet, mint autonómiát a pittsburgi egyezmény értelmében, de a cseh államhatalom kijátszotta a tótokat, majd elkövetkeztek a véres üdözések s azóta a tótok esküdt ellenségei lettek a cseh köztársaságnak. A Vág vögyének népe a námesztói vérengzés óta késhegyig menő harcra kész a csehek ellen. A prágai kormány megrémült és vizsgálóbizottságot küldött ki az árvai zupánság terve tére de egy francia ezredes vezetésével antant hzottság is van Námesztón, amely az első kasztni kihallgatása után megáltapított hogy a cseh hatóságok és a cseh katonaság bűne volt a vérontás. A tót néppárt külön vizsgás bizottságot küldött ki és ez előtt száznál több tanú úgy vallott, hogy a csehek Hiinkát akartál eltenni láb alá! Megbízható idősebb nőt keresek másféléves gyermekem mellé Besztercére. Cím a kiadóban. ELLENZÉK Francia melyem, angol ruha és kabát keme divat szenzációk, állandóan nagy tömegekben érkeznek „MISSIR" Kolozsvár legnagyobb női divatáruházába, (v. Unió u. 11.) Főtér 11 szám alatti N31 kalap szalonomat áthelyeztem Mátyás király szülőháza mellé.Óvár. ÜGYVÉDI HATÁRIDŐNAPLÓ (1916. évbeli, de 1921-re pompásan használható) nagyalakú, — teljes vászonkötésben, — kitűnő fehér famentes papíron kapható .A, Lepage papiráruházában ílrisnysu keztyű ás kötött kabátok legnagyobb ■Htíüsztékbns ’egohisebbsp beazerp!*h«tffk Blatt kötött, szövött áruházába?» Plate Mrí (volt Mátyás dlMír) 11 „Hermas hirdetés* 2852-Bürger Albert gyárai vegyészeti osztálya Tárgyi Műves mint Hagyrománia egyetlen ilyen üzeme, gyárt mindennemű kor esszenciát elsőrendű minőségben. Lényegesen olcsóbb az importált árunál. IMPLON VEGYÉS SZEXI GYÁRRL NAGYVÁRAD. GYÁRTELEPEK, Vámház p utc i 3. szám. Téglagyár-utca 7.. szám KÖZPONTI IRODA , Vantház.-utca 13. szám. Sürgönyeim: SIMPLON Telefon: 498 Békebeli minőségbe ajánlunk saját gyártmány sárgakátra, a mentes kecs kenőcsöt tavotta-gépzsi carbolineumot, padlóolajat keményítőt, aranycs rizt bőrzsírt kékitópapi kénlapot és földfestékek.