Ellenzék, 1921. január (42. évfolyam, 6-20. szám)

1921-01-11 / 6. szám

1921. január 11. lyozás szükségképpen maga után vonja egy oly politikai szervezet létesítését, melyhez az illető nemzet minden tagja hozzátartozik. Termé­szetes, hogy ennek a szervezkedés­nek az állam törvényei szerint, az állam szuverenitása alatt, az állam érdekeivel egybehangzóan, tehát nyíltan, a törvényes hatóságok tud­tával és hozzájárulásával kell tör­ténnie. Kolozsvárt, 1921. január hó 9-én a magyar nemzeti kisebbség megszervezésének megindítása cél­jából előkészítő értekezletet tartot­tunk, mely kimondotta, hogy: A magyar nemzeti kisebbség minden irányú politikai képviselete és kisebbségi jogainak érvényesí­tése céljából minden külön párt- és osztályérdekeken felülálló és Ro­mánia területén lakó minden ma­gyart, székelyt, csángót magába foglaló MAGYAR SZÖVETSÉG szervezését szükségesnek tartja, en­nek kolozsvári és kolozsvármegyei tagozatát megalakítja és ideiglenes központi bizottságot küld ki, egy­felől a kolozsvári és kolozsvármegyei tagozat megszervezésére, másfelől az egyetemes szervezet előkészíté­sére. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy felhívja a Magyarországtól Romániához csatolt területen lakó magyarságot a szövetséghez való csatlakozásra és evégből arra, hogy a meglévő társadalmi intézmények, valamint a különböző foglalkozási ágak és osztályok képviseletének bevonásával tartson vármegyénként előkészítő értekezletet. Az előkészítő értekezleten válassza meg az illető vármegye területén a szervezés elő­munkálatainak elvégzésére, úgy­szintén a vármegye magyarságának a hatóságoknál való átmeneti kép­viseletére az előkészítő bizottságot, ezenkívül a vármegyei magyarságot a Kolozsvárt ezután kitűzendő ha­tárnapon tartandó alakuló gyűlésen képviselő megbízottait, minden meg­kezdett 20.000 lélek után egy meg­bízottat számítva és a megbízottak nevét legkésőbb a nagygyűlés nap­jáig jelentse be. Tudomásotokra hozzuk ezeket a tényeket, ezt a felhívást és kérünk alakítsátok meg velünk együtt a magyar nemzeti kisebbség egye­temes politikai szervezetét és legális képviseletét, amelynek joga és meghatalmazása lesz a magyar nem­zeti kisebbség minden ügyében eljárni. Emelkedjetek felül ebben a mun­kában minden kicsinyes ellentéten, minden egyéni érdeken. Omoljanak le közöttünk — ha vannak — a választó­falak. Ne ismerjünk sem pártbeli-, sem osztály-, sem foglal­kozási-, sem világnézeti különb­séget magunk között. Dolgozzunk komoly együttérzéssel és becsületes együttakarással az egyetemes szer­vezkedés munkájában. Így, de csakis így, érhetjük el azt a belső egységet, amely működé­sünk sikerének első, talán egyetlen feltétele. Tudomásotokra hozzuk, hogy az illetékes hatóságoknál eljártunk a szervezést előkészítő értekezlet meg­tartásának általános engedélyezése végett, továbbá, hogy a szervezés egyöntetű menetének biztosítása céljából az ideiglenes központi bizottság mellé sajtó­bizottságot alakítottunk, mely az összes magyar lapokat ellátja a szükséges értesí­téssel. Végül tudomásotokra hozzuk azt is, hogy az előkészítő értekezlet az ideiglenes központi bizottságot a vidéki előkészítő­ bizottságok által kért felvilágosítások megadására utalkotta. Ezért, ha bárminő irány­ban közelebbi tájékozásra van szükségetek, forduljatok az ideig­lenes központi bizottsághoz. Mi minden erőnkkel, teljes oda­adással dolgozunk a szervezés nagy munkáján. Álljatok mellénk hasonló odaadással és a cél nagyságának megfelelő lelkesedéssel. Csatlakozik a zsidóság Korelnök: Dr. Farkas Mózes úr kiván szólani­. (Halljuk!) Dr. Farkas Mózes: Mélyen tisz­telt uraim, meghívásunkat a mai értekezletre a dolog természetéből folyónak tekintettük, mert hiszen mint zsidók magyar földön szület­tünk és magyar kultúrában nőttünk fel. Amint eddig az urak nem tar- kimondják a Ravasz László beszéde A­­ zsidóság képviselői után dr. Ravasz László református püspök­helyettes szólalt fel: Mélyen tisztelt értekezlet! Tiszte­lettel ajánlom, hogy a Grandpierre Emil által felolvasott javaslatot egyhangúlag, további vita nélkül emeljük határozattá (Helyeslés.) Tegyük ezt azért, hogy ezzel is dokumentáljuk azt, hogy a magyar­ság életében a nyilvános szereplés és a politikai megnyilatkozás technikájában egy új methodus, egy új forma állott le és ez az, hogy amikor a magyarság megje­lenik a fórumon, akkor egy oszt­hatatlan, gránitkeménységű egység, amely közé éket verni s amelyet megosztani semmiféle hatalom nem képes. (Zajos helyeslés és éljen­zés.) Ezt dokumentáljuk azzal, ha ezt a javaslatot egyszerre, ünne­pélyesen határozattá emeljük. És emeljük is azzá, mert a javaslatnak minden egyes szavával úgy vagyunk, mint ahogy a hegy lehet, amikor a kristályt megmutatják neki. Érzi, hogy sokkal előbb megindult és I megformálódott ez a kristály, mint I ahogy napfényre jött. Ezek­en a I gondolatokban és megnyilvánulá­­si­sokban nem most született egyéni I ötleteket látunk, hanem azokat az i egységes, nagy kollektív gondola­­­­tokat és akaratokat, amelyeket I mindnyájan éreztünk, amelyeket * mindnyájan akartunk, amelyeket mindnyájan álmodtunk, vagy gon­­­doltünk és amelyeket most tiszta * világos formában, szabatos csiszo­lt­­ással minekünk megmutatnak.­­ Nincs más tennivalónk, mint­­­hogy ünnepélyesen, egységesen,­­ lelkünk egész erejével ráütjük a­­ pecsétet és azt mondjuk, hogy­­ mindez a mienk és mi egészen ezeké vagyunk! Ravasz László szavai után per­cekig zúgott az éljenzés és taps.­­ Ezzel a javaslatot egyhangúlag határozattá emelték. Ünnepük Grandpierret Az éljenzés lecsillapulása után Fekete-Nagy Béla ny. polgármester­­helyettes kér szót: Tisztelt értekezlet! Ugyanazokat akartam elmondani, mint előttem szóló tisztelt Barátom, de méltóz­­tassék megengedni, hogy kiegé­szítsem pár szóval. Akik olvassuk az erdélyi magyar sajtót, tudjuk, hogy az erdélyi magyarság szervezkedése már hosszabb idő óta előkészítés alatt van. Hogy mégis ehhez a döntő nagy lépéshez csak most bírtunk tetták időszerűnek a szervezkedést, í úgy mi magyar zsidók sem tartot- t­tak. Kijelentem a magam nevében, s minthogy megbízásom még nincs,­­ hogy a magyar kultúra fenntartásá-­­­ban és továbbfejlesztésében az­­ eddigi lelkesedő munkával részt akarok venni. (Éljenzés.) Korelnök: Gombos Benő úr kért szót. : Gombos Benő: Mélyen tisztelt értekezlet! Farkas Mózes úr kije­lentése után nekem külön mon­danivalóm nincs. Azok közül a magyar zsidók közül vagyunk, akik a magyar kultúráért minden áldozatra készek voltunk és va­gyunk. A magam részéről sem eddig, sem ezután, semmi névei­ nevezendő válaszfalt nem ismerek magyar és magyar zsidó között. Kérem ezt tudomásul venni. (Él­jenzés.) határozatot eljutni, ennek az volt az oka, hogy hiába keresték, hiába tanakodtak a felett, hogy ki legyen a vezér, vagy hogy kik legyenek a vezérek. És akkor megindult egy olyan folyamat, amely nem állott elő hangzatos nevekkel, amely nem kereste a vezért, mely szerencsés tapintattal kizárt minden személyi hiúságot, stréberkedést, mely egye­dül a szent célt, a magyarság összekovácsolását tartotta szem előtt. — Hogy ez ilyen szerencsésen­­ el tudott jutni a mai napig, az egyhangú megalakulásig, azt kö­szönhetjük annak, hogy oly szerény férfiú vette kezébe, aki az egyéni­ségét elrejtette a nagy cél magasz­­­­tos ideálja mögött. Azt hiszem, hálátlanságot követnénk el, ha ebben a pillanatban hálás szívvel külön nem mondanánk köszönetet és elismerést annak a férfiúnak, aki ezt a munkát vezette: Grandpierre Emilnek. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Dr. Grandpi­erre Emil: Nagyon köszönöm ezt az elismerést. Nem is tudok egyebet mondani, mint , csak annyit, hogy — mint eddig—­­ ezentúl is minden erőmmel ennek­­ az ügynek szolgálatában fogok dol­ f gozni. (Lelkes éljenzés.) Zárszó­­ Korelnök : Mivel a tárgyhoz senki­­ sem kíván hozzászólni, egyhangú­­­­lag elfogadottnak jelentem ki az előadói előterjesztéseket. Egyúttal kérem jegyzőkönyvre­­ vétetni azt a kész­letet, amelyet Grandpierre Emil, volt kormány-­­­biztos úrral szemben kifejeztek.­­ Méltóztassanak meggyőződve lenni,­­ hogy igazat mondok, mert meg-­­ figyeltem a dolgok előkészítését s akkor azt mondom, hogy az a kristály, amelyről Ravasz beszélt, dr. Grandpierre Emil. (Szűnni nem akaró éljenzés.) • Tisztelt értekezlet! A szeretet, igazság és szabadság Istene töltse be lelkünket az ő szellemével, adjon nekünk szívet, bölcsességet és akaratot drága nemzetünk, édes kincsünk és örömünk javára. Az értekezletet bezárom. (Él­jenzés.). Az ülés déli 12 órakor ért véget. BáRGOS PÉTER műasztalos, Zápolya­ utca­i sz. Káló, ebédlő, szalon,­gyerek szoba és konyha berendezé­sek és épület asztalos mun­kák gyors és pontos teljesí­tését vállalja KLLEKZEK ■аай@МН!ВЕМПза|ИВЯЯС!1а£1£П1Шантм I ! FIGYELEM S­­estek az Arak. Valódi karls­­bad­i kávés és teás készlet 6 szem. I00 lei. Étkező kész­let 6 személyes 320 lei. Mosdó­­ kész­letek 165 lei. Csemege tá­nyér 6 lei. Tea és mocca­­csészékek 8 lei. Vendéglői vi­zespohár 3 lei. Vend­ég 161 mély tányérok 6 lei. T­á­blaüveg, lámpaégők, ablaküvegezés, képkeretezés. Az összes áruk a___kirakatok­ban megtekint­­hetők. ф Somljai Mihály ü­vegáruháza* Kolozsvár. Ne hiányoz- |£Vi3fi*A­zék egy házból - ¡■ I­TM se a valódi »­ö-------------­a legelterjedtebb és legjobb házi szerek egyike.­­ Kapható minden­­jobb üzletben.­­ Gyártja Hygica I kozm. és vegyé­szeti gyár, Cluj-­­ Kolozsvár. zepeden mos és tisztit N­agy Károly SDsmosóaynra. Malom-utca 4. ШОШЙН. „Gólya-áruház" karácsonyi occasi óla: 1 gou­lirozott gyapjúszö­vet női alj .... 250 Leutől 1 tiszta gyapjú női kabát 480 . . 1 tiszta gya­pjú női ruha legújabb iston . . . 600­­ . Eladó házak, földek, üzletek, olyan is, ami elfoglalható és elő­nyös kölcsönök. Bővebbet Dunkynál, Cluj, Főtér 10. SZŐRME-ÁRUK nagy választékban érkeztek JANKY LAJOS ezücs. Kolozsvár, Egyetem u. 1. Ruha és felöltő szükségletének beszerzése előtt tekintse meg az ERDÉLYI SZÖVŐGYÁR készleteit a Torna-Vivoda épü­letében levő raktárban, hol férfi és női ruha szövetek tiszta gyap­júból, nagyban és kicsinyben, nagy választékban kaphatók. Le­szállított árak! Vasc­é talp minden súly­ban 72 Lei­től 80 Leiig GOLDSTEIN SÁNDOR bőrraktárában. CLUJ, Piata Unirii (Má­tyás kir.-tér) 13. udvarban. Alig­a készlet tart!

Next