Ellenzék, 1921. június (42. évfolyam, 121-128. szám)
1921-06-12 / 121. szám
Clij-Kolozs Tny, 1921. Június 12. уц&аш slaplótöredékű pepsi ^Dajraön idejéből (Saját tud.) A parlament büfféje volt az ott székelő terrorcsapat toloncháza. A minden ok nélkül elfogott „burzsuj“-ok és az ellenforradalmi ténykedéssel gyanúsítottak itt várták, hogy történjen velük valami. Néha került közéjük egy-egy valódi csirkefogó is. De ez nagy ritkaság volt. Ide kísérték be Kovacsik terrorcsapatparancsnok rendeletére. A gyengén világított teremben körülbelül 10—15 ember lézengett. Az új jövevény láttára kíváncsian szaladtak össze és a fogságot már megszokott emberekfölényével kíváncsian mértek végig. Ők már átestek az első percek kellemetlenségein, a bekisérés, a kihallgatás ideges félelmét már elfelejtették és most már egyetlen szórakozásuk volt, az újonan érkezők riadt arcából leolvasni a történeteket. Bemutatkozás. Kereskedő. Színész. Dunántúli plébános. Fogarasi ügyvéd. Vasúti hivatalnok. Törvényszéki biró. Aktív főhadnagy. A színész a társaság szószólója. Megnyugtat, hogy ez a parlament legkellemesebb helye. Ide az enyhe bűnösöket helyezik és azokat, akikre nem tudnak semmit sem rábizonyítani. Akinek pénze van, az a szomszéd vendéglőből hozathat ebédet magának. Lassanként mindenki körülményesen elmesélte, hogy miért van itt és azelbeszélések során Kun Bélát nem mindig a legkedvezőbb beállításban aposztrofálták. A hajnali órákban egy földműves külsejű, kövér, harcsabajuszú embert löktek be a terembe az ajtónál őrt álló terrorlegények. Megrémült arccal nézett körül és az uriasan öltözött társaság előtt mélyen meghajtva magás, elfogadott hangon kérdezte a legközelebb álló színésztől: — Ez a forradalmi törvényszék? — Igen — felelte a színész és intett a többieknek, hogy ne zavarják. Majd a nagyon megijedt embert a büflé Dunára nyíló erkélyére kisérte. — Itt várjon. Mindjárt sor kerül magára is. A színész gyorsan megalakította a forradalmi törvényszéket. A társaságot a büffé hosszú asztalához ültette. A vasúti hivatalnokot kinevezte elnöknek. A vádat a törvényszéki biró képviselte, a védelmet pedig a fogarasi ügyvéd látta el. Mikor mindent elrendezett, behívta a vádlottat. — Neve és foglalkozása? — Tompa István, méhész Karcagról. — Miért van itt? — Kérem szépen egy vöröskatona megvette a lovamat. Amikor fizetésre került a sor, kérem azt a szép lovat fehérpénzzel akarta kifizetni. Én meg csak kékpénzért akartam odaadni. Ez volt kérem. Erre felállt a vád képviselője és dörgedelmes beszéd kíséretében kérte a vádlott súlyos megbüntetését. Hosszasan fejtegette, hogy milyen nagy bűn, a fehér pénz el nem fogadása. Az ilyen esetek jelentette ki a szigorú ügyész — alapjában rengetik meg a kommün biztos pilléreit. Kéri a halálos ítélet kimondását. Tompa István karcagi méhész arcáról folyt a verejték. Halálra sáppadt arccal, remegő hangon szólalt meg: — Elvtárs urak, kérem ... — Semmi urak — torkolta le az ügyész. Mit tud a védelmére felhozni ? Tompa bácsi hosszadalmasan és körülményesen adta elő a lóvásárlás körülményeit. Látszott, hogy mindenképpen meg akar menekülni a halálos ítélettől. Beszéde végén ismét kiküldték az erkélyre azzal, hogy a bíróság visszavonul Ítélethozatalra. Tompa bácsi nagyon szomorúan állott meg az erkélyen és idegesen, rágcsálta a bajuszát. — Pár perc múlva behívták. Az elnök kihirdette az Ítéletet. Az Ítélet felmentő volt. — A bíróság — szólt az elnök A három férfi a ravatalfőhöz támolygott. Ott — amint a parancsolat rendelte — megnézték, várjon a halott herceg fejvánkása alatt ott van-e a francia vers: J’ai dit a mon coeur . . . Ott volt. Sárga japán selyemre, fekete tusbelükkel volt a francia vers rajzolva. Az éjszaka másolták, rajzolták az udvari officinában. A három férfi most fejebb került a ravatal mellett. A herceg két kulcsolt kezét kellett vizsgálniok. (Ezt is az utolsó parancsolat rendelte így.) Meg kellett vizsgálniok, vájjon a kézben az olvasó mellett !Ott van-e a három szál hervadt sárga rózsa is. Ott volt. A három sárga virág halottan borult a halott herceg halott keze fejére. A három férfi most megint valamivel feljebb került, de még mindig a ravatal mellett. Küldetésüknek most következett a legfélelmetesebb része. Meg kellett nézniök, hogy a herceget a diplomata frakkban temetik-e és hogy ott, ahol a taloldalon a buza kék selyemkihajtás végződik, az ing fehér mellvértjén, pontosan a szív fölé piros karika van-e rajzolva. Ezt is végső akaratában rendelte igy a herceg és Valerius utolsó parancsának ezt a részét is híven teljesítették. Most az uralkodó herceg elé léptek, hogy jelentsenek. De az kezével kérően intett, hogy kíméljék. A nagy marsall erre az első szárnysegédnek adott jelt, aki lehajtott tővel távozott a kápolnából. A pár perc alatt, míg a szárnysegéd távol volt, a kápolnában a száz néma alakról is szinte hallani lehetett a borzalom vacogó sóhaját. Azok a percek voltak ezek, amikor az egyik ember szíve hangosan átkalapál a másikéhoz és hallani lehet a vér csörgedezését is. A szárnysegéd visszatért. Mögöttük hat testőrhadnagy lépkedett, közöttük feketeruhás, fiatal nő. Mindenki elfordította a fejét, csak Clementin hercegnő nézett bátran , francia leány szemébe. A különös menet a ravatal előtt állt meg A pecsétőr előlépett, a szárnysegéd félreállt és a pecsétőr—kezében pergament — megállt a leánnyal szemközt. — Az viszon egész testében didergett, a szemét elfelé fordította, mintha a templom menyezetén által is az irgalmatos eget keresné. Most már mindenki a leányt nézte. A pecsétől beszélni kezdett Borzongós, fázó, rekedt hangon szólt. Istentől, a halottól, az emberektől és önmagától is félve, r. szent helyen bűnös szavakat olvasott a kibontott pergamenből. — Mademoiselle, a mi legkeeyelmesebb urunk meghalt. Öni tudja kiért. Mademoiselle, a mii legkegyelmesebb urunk önkezétől halt meg, keresztény ember vétkezik, ha önkezétől meghal és a mi legkegyelmesebb urunk — életében jó keresztény volt — a halálában vétkezett. Mademoiselle. Ön tudja kiért. A magasságos Istenégtelen irgalma és a mi gyenge szivünk igaz imádsága leveszik a mi legkegyelmesebb urunkról a vétket. De a mi a legkegyelmesebb urunk életében Önnek, Mademoiselle legalázatosabb szolgája — végső rendelkezésében azt írta, nagy, amikor már halott lesz, még meg nem halt. Megölte magát, a méreg végzett vele, meghalt, — de azért még él. És csak akkor fog igazán meghalni, amikor máodszor is meghalt. A mi legkegyelmesebb urunk nem akar élvetemettetni és elrendelte, hogy másodszorra ön tartozik őt megölni. Mademoiselle: Ön, aki előtör is megölte őt, akkor, amikor a herceg önkezével emelte ajkához a gyilkos mérget. A fierceg meghalt, de a herceg szive él még. Hogy békében nyugodhassék, ölje meg .Mademoiselle a herceg szivét. Az irgalmas Isten legyen mindannyiunkkal. Most a szárnysegéd biztos járású revolvert adott a francia leány kezébe. A kápolnában mindannyian térdrebuktak . . . Defensív jellegű a román-jugoszláv szövetség Take Jonescu a belgrádi egyezményről BUKAREST, június 11. Take Jonescu, aki belgrádi útjáról viszszatérve fogadta az Adeverul munkatársát, a következőket mondotta: Úgy Szerbia, mint Románia tudja azt, hogy a békét csakis az együttműködéssel és szoros barátsággal lehet megőrizni, mert a két államnak közös érdekei vannak. Ismételten hangsúlyozom, amit már Belgrádban is hangsúlyoztam, szövetségünk nem irányul semmelyik szomszédállam ellen. Mi nem táplálunk ellenséges érzületeket senki ellen. Mindenkivel békében akarunk élni, de nem szabad elfelejteni azt, hogy Szerbiát és Romániát egy állam még mindig állandóan fenyegeti és ez az, ami a tápot adja a szövetségnek. Ami a határokat illeti, amint azt már a kamarában és a szenátusban is mondottam, azokat a legfelsőbb tanács véglegesen meghatározta. És azok a trianoni békeszerződésbe be is vannak foglalva. Vannak azonban egyes pontok, amelyeket egy nemzetközi bizottságnak kell elintézni. Erre vonatkozólag folytak a tanácskozások és kölcsönösen az a vélemény alakul ki, hogy ezen függőben levő kérdések elintézésére egy szerb-román bizottságot küldjenek ki. (Dr.) — Kegyelmet gyakorolt és igy hazamehet. Tompa bácsi arca felragyogott. Boldogan hajlongott a biróság felé, majd büszke léptekkel az ajtó felé indult. Amint a folyosóra ért, ráordít az őr: — Hova megy?! — Felmentettek kérem. Megyek vissza Karcagra. Nagyon szomorú volt, amikor visszahozták. Sorrendben kértek tőle bocsánatot a tréfa elkövetői. Nem tudott megbocsátani. яььвмЯт Szeplő, májfolt és mindennemű bőrtisztátalanság eltüntetésére legjobb az Ambra-trém «■•“•»« Ambra- Qold'Crém (éjjeli) Kapható mindenütt- Vidékre postai szétküldés. Főraktár.EMKEDROGÉRIA , CLUJ — KOLOZSVÁR. LigetEgánsokn angol és francia utcai és estélyi ruhák j jutányos áron a Vénus M ff női divatszalonban Mosink. Str. MentePandalal 13. (v. Unió-üteg.) Misai г mellett. Megnyílt a gyönyörűen átalakított Pferschykert, kitűnő román és magyar konyha, erdélyitájborok, elsőrendű cigányzene. Kitűnő tisztelettel PFERSCHY JÓZSEF vendéglős. Hermes 4211. Mindennemű ládákat, gyalulatlan, gya fulva, összesze- gezve szállit] minden mennyi- ségben ! versenyen kívüli árakon a Vesta Faértékesítő Iparvállalat R.-T. központja Sibiu, (Nagyszeben) Disznódi utca 39. szám.