Ellenzék, 1921. szeptember (42. évfolyam, 189-214. szám)

1921-09-01 / 189. szám

Cluj-vorofiSV&Ti 1921. szeptember 1.­3 Egpágegilik Sagy­­polénia Bitoro Pirényeit A kolozsvári erdészeti kon­gresszus határozás! (Saját fád.) Az országos erdé­szeti egyesület központja minden évben egy általános érdekű kon­gresszus keretében tárgyalja le az Aktuális erdészeti kérdéseket s az idén nagyszabású kongresszust hí­vott össze Kolozsvárra. A kon­gresszus azzal a célzattal ült ösz­­sze, hogy a Románia területén működő különböző erdészeti tár­saságokat az Országos Erdészeti Egyesület égisze alatt egységes szervezetté tömörítse. A gyűlést, amelyre az ország legtávolabb fekvő részeiből számtalan résztvevő gyűlt össze, Constantinescu Sándor volt földmivelésügyi miniszter nyi­tola megy , aki 1900-ban az ér­vényben levő romániai erdőtörvény megalkotója. Az első napon a ko­lozsvári erdészeti főfelügyelőségtől dr. Martian vezérigazgató irányí­tása mellett elkészült új alapsza­bály-tervezet részletes megvitatása került sorra. A tervezet a vita so­rán nagyban kibővült és jelentős változtatásokon ment át. Az új alap­szabályok szerint ezentúl nemcsak erdőmérnökök, hanem egyszersmind az összes erdészeti ügyekkel fog­lalkozó érdekkörök, úgymitt erdő­birtokosok, fatermelők, fakereske­­dők, gazdasági egyletek tagjai be­léphetnek az Ö. E. E. tagjai közé. Az új alapszabályokat, amelyben benne foglaltatik az összes erdé­szeti egyletek központi fúziója, a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután Fiorescu erdőmérnök rá­mutatott arra a körülményre, hogy az erdőmérnökök testületét szer­vező törvény, amelyet tavaly sza­vazott meg a parlament, a­ tiszt­viselők érdekeit nem részesíti a kellő figyelembe s felszólítást in­téz a kongresszushoz, hogy tegye­nek lépéseket a törvény­­ megvál­toztatása iránt. Ezután az erre vo­natkozó 6 pontban foglalt határ! m­ohripto faóriások’, susogó bokrok’, Csörgedező patakok, bólogató kis­­virágok környezetében nyugodtnak érezte magát. Múltak, peregtek az évek egymás- u után. És amint tünedezett az idő, fi­őse barátunk így elmélkedett: — Nem úgy van az. Végtére is Horn hagyhatom parlagon hevéről a tehetségemet. Remény­em, még fel­­fedezek egy pár lisztdadolgást. Ehhez azonban­ pénz kell, következésképen ismét házasságra adom magamat.­­Az élet elröpül és különben­ is még igazában: Hám volt részem, a szere­lőmben’. Rajta hát! De ezúttal egy szép asszonykát hozok házhoz, aki­je ere amellett a zsebecskéje sem ép­pen' üres. Hiszen vagyok legény a In Inamon'. Beköltözött a’ közeli _ városkáb­a. Mindjárt az Hibán, megtetszett a tu­dósnak egy rózsás arcú, hetyke kis leány, aki után’ érdeklődvén’, kisült róla, ho­gy a vidék legmódosabb 'családjának a­ gyermeke. M­em so­káig Habozott, Hanem­ katonásan­ nekilátott a támadásnak. 'Amint il­lett, daliás voltában' bizakodva, be­állított a kis baba Családjához­. Várt, várt a­ szobában és körül­nézett. Ekkor­, egy öreg, fáncosképű­, fáradt tekintetű, görnyedt válla mn a ké­t pillantott meg maga előtt, fölvarí ismerős volt és mégis ide­gen’. _ _ m­í­r.--i Közeledett feléje ... az Öreg em­­'h'er is közelített._ . Dór­ 'José Quadrigal hirtelen­ meg­­f’ázkódöttt. „. -- • —. Az éri tükröm —• morogta és Jnázvén öszmagát, .valami ' összefa­­irsacta a szivét. ^ vv '-v — Tehss!A Má­tia és Jugoszlávia a trianoni béke nyugatmagyarországi rendelkezései ellen Az Ellenzék bécsi szerkesztőségének távirati jelentése Bécs, augusztus 31. Teljesen megbízható diplomáciai forrásból olyan tárgyalások folytatásáról ér­tesül az Ellenzék bécsi szerkesztő­sége, amelyek alapján épen azok szándékoznak a trianoni békeszer­ződést megsérteni, akik mindunta­lan­ követelik Magyarországtól an­nak szigorú betartását. Az értesü­lés annyira komoly természetű, hogy akármelyik érdekelt állam részéről jövő cáfolat esetén is fenta­rtjuk. Csehszlovákia és Jugoszlávia — miként ismeretes —a neilly-i béke­­tárgyal­ások őrs bejelentették igé­­­nyüket Nyugatmagyarország ba­­jtársávjára, amely a két állam kö­zött felosztva egyrészt elzárta volna Ausztriát Magyarországtól, másrészt Csehszlovákia és Ju­goszlávia közvetlen közös határral bíró szomszédságba kerültek volna egymással. A békekonferencia azonban a jugoszláv és cseh ké­rést elutasítva, Nyugatmagyaror­­szág egy részét Burgenlandi né­ven Ausztriának ítélte. Jugoszlávia és Csehszlovákiai azonban nem adták fel a korridor tervét, hanem tovább tárgyalnak róla. A pozsony—nagyk­anizsai vasútvonal, amely Szombathelyen át a legrövidebb összeköttetést képezi a két szláv állam között, SS?. *=“~5g*r»»g Magyarország birtokában maradt a trianoni béke határozmányai értel­m­­ében. Erre a jogerősen Magyar­■ országhoz tar­tozónak elismert föld­sávra fáj a korridor-terv props­■ gólóinak foguk. úgy Belgrádban, mint Prá­gában titkos tárgyalások folynak arról, hogy a trianoni békeszerződés meg­­változtatásával ezt a föld­­sávot is elvegyék Magyar­­országtól. Belgrádb­a az ottani francia kö­vetet és vele együtt az antant ösz­­szes ott akkreditált képviselőit már megnyerték a tervnek. Prágá­ban azonban az új jugoszláv kö­­vet, Voszonak Bogum­il nehezebb talajra talált. A követ Benes régi barátja, akit azért küldtek Belg­ádból Prágába, hogy az antant­körök megnyerésénél a cseh kül­ügyminiszter segítségére legyen. Szándéka különösen Sir Georg­e C­erk­né­­, a prágai angol követnél talált nagy ellentállásra, aminek­­ folytán a prágai diplomáciai testü­let többi tagjai is vonakodnak ál­lamaiknál a cseh-jugoszláv korri­dor tervét­ranszírozni. Annál mé­lyebben­ ka­rolta fel az ügyet — mint már említettem —■ a belgrádi franci követ. rozsi felolvasására ker­ült a sor. javaslat pontjai a következők: ■ 1. A fegyelmi bizottságok ítéle­tei legyenek kötelező erejűek. (A miniszter ne változta­thassa meg őket) 2. A­z erdészeti köztisztviselők nyugdíjba helyezése a francia tör­vények szabályai szerint történjék olyan formán, hogy nem a meg­határozott szolgálati idő eltelése, hanem a munkaképesség legyen irányadó. 8. A lefokozás, illetve a maga­sabb rangosztályból alacsonyabb rangosztályba való feesorozás, mint fegyelmi büntetés töröltessék. 4. A törvény azon rendelkezését, hogy 3 havi betegség után az er­­dőmérnök rendelkezési állományba helyezendő a törvényhozás töröl­je el. 5. Az erdészeti kongresszus ma­gáévá teszi a köztisztviselők stá­tusára vonatkozó törvényjavaslatba foglalt összes javaslatokat, ame­lyeket az eddigi törvényekkel el­lentétben, demokratikusan liberális és humánus szellemben alkottak. 6. Úgy,az erdőmérnök­, mint az erdészeti hivatalnokok fegyelmi és jutalmazási ügyeire nézve a szer­vezési törvényben foglalt intézke­dések legyenek mérvadók. Az elhangzott határozati javas­latot a gyűlés egyhangúlag meg­szavazta. A javaslat szövegét át fogják adni annak a bizottságnak, amely ősszel a státus törvényter­vezetet a parlamentnek referálni fogja. Az erdészeti szakoktatás kérdé­seinek letárgyalása után az erdé­szeti törvényhozás egységesítését tették vita tárgyává.­­ Jelenleg ugyanis Erdélyben, Besszarábiában, Bukovinában és a régi királyság­ban négyféle erdőtörvény van ér­vényben. Az egységesítést való­színűleg a besszarábiai orosz tör­vények alapján viszik keresztül, a * - -v-■««:' ...... a lepiifodei nebrc. Ezt is kiegészítik A többi országrészek praktikus intézkedéseivel. Az erre vonatkozó tervezetet a kongresszus által meg­állapított alapelvek szellemében egy szűkebb körű bizottság fogja kidolgozni és a kormánynyal kö­zölni. A kongresszus résztvevői a mai nap folyamán az Ilva völgyében tanulmányi kiránduláson vesznek részt, a­honnan visszatérve, haza­utazásuk előtt a Gazdasági Aka­démia berendezéseit is meg fogják tekinteni. rrrr­,. palotát épp a Dunabizottság Pozsony, rúg. 31. Nemrég kö­zöltük, hogy a Dunabizottság po­zsonyi utolsó ülésén véglegesen eldöntötte, hogy állandó székhe­lyét oda teszi át. A legközelebbi ülése után, amelyet Bajorországban tartanak, végleg ide költözik köz­ponti irodájával. A cseh kormány palotát építtet a Duna bizottság központi székhelyének. Január 1-én a Duna­ bizottság végleg Pozsony­ba jön. Síanor Hitii? sorsa Bein­­ád. augusztus SI. Sándor ki­rály állapotáról ellent­mondó hírek érkeznek. Az egyik jelentés szerint a­ tályogot felrúgták, a beteg láza 37.7, érvelés 82, aggodalomra nincs ok. Az. „Tn­.randigént“ ezzel szemben azt jelenti, hogy a­ király állapota rosszabbodott­ (Bill.) KaHulitni k­ongresszus Izraek­fu­rtban Frankfurt, alig. 31. Frankfurtban ma kezdődött meg a katholikusok kongresszusa. Jelen­ Toltak Wirth­ kancellár, azonkívül a porosz, bajor és szász ■ m­­iniszteri pártok tagjai, több püspök és nyi­las rangúi politi­kai személyiségek. A kongresszuson képviseltette magát­­Ausztria, Svájc­, Magyarország és Olaszország is. Patolly pápai nuncius üdvözlő be­szédében kijelentette, hogy a kon­gresszus fő célja a világbéke meg­i­ogg az összes rendszerei között erősdése s a békés egyetértés biz- ELLENZÉK tosi Tasat. Kijelenti, hogy a ka­lfiolimnu­­sok nem akarják magukhoz ragadni a politikai hatalmat. Németország felépítése, az ipar és kereskedelem­ elősegítése a cél, a leglfőbb probléma pedig­ a felsősziláziai kérdés, me­lyet tegnap kezdett tárgyalni a Népliga. CDtil.) Hollandi dohány az erdélyi (Saját tud.) Popescu Agrippát, a kolozsvári dohánygyár igazgatóját a kormány tanulmányútra küldötte Hollandiába. Az amszterdami dohány­piacon tanulmányozta a különböző exotikus doh­ányüzemeket. Különösen a szivergyártáshoz szükséges dohá­nyok beszerzése céljából folytatott eredményes tárgyalásokat. Popescu külföldi útjáról az Ellenzék munka­társának a felvis­ későjét mondta: — Hollandiát nemcsak tulipán­­hagymáiról érdemes ismerni, hanem dohányáról is, mert igazán tipikus dohánykereskedő állam. A külön­böző legfinomabb dohánynemeket termelő gyarmatok többnyire holland birtokok. A középeurópai államokkal szemben, azért is előny­ösebb Habani­dis helyzete, mert ott nincs állami monopólium, legalább is a dohány és szivarfélék szabadkereskedelem­ tárgyát képezik. Az elképzelhető legfinomabb dohányokat első kézből kapják és a gyárak egymással var­­aenyezve állítják elő a külföldi export számára szolgáló különleges­ségeiket. Bár hamisítatlan Havanna dohányokat dolgozhatnék fel és gyönyörű kivitelű dobozokba csoma­golhatják gyártmányaikat, mégis nekuk a szivarok előállítása nem oly tökéletes és kifogástalan, mint például a kolozsvári dohánygyáré. Ennek oka az, hogy a hollandiai gyárakban túlnyomó részben fiatal munkaerők dolgoznak, akik a szivar­­gyártáshoz szükséges kézügyességet nem szerzik meg rövid szolgálati idejük alatt. Viszont a kolozsvári nyárban igen sok munkásnő már 15—20—25 évve van a gyár szol­gálatában , ezek természetesen már igen nagy kézügyességre tettek szert a szivarkülönlegességek formálásá­­ban és előállításában. Hollandiában nagyobb mennyiségű dohányfajtákat rendeltem.­­ Uj szivarkülönlegesség csak az „Alba Júlia** nevű koronázási szivar lesz. Az új különlegességet háromne­gyed részben havannai dohánylevelek­ből, egynegyed részben pedig más exotikus dohányokból (Brazil, Guba) készítik. Az „Alba Júlia“ zsiverek csinos fadobozban 25-ös és 5- es csomagolásban a koronázás napján karíanak forgalomba. A szivar for­máját maga Ferdinánd király válasz­totta, a külföldi gyárakból kikerült, rendkívül finom „Coraiuss” szivar alakja szerint. • A fonton monopólium, leg­finomabb szi­varkülönlegess ágának, az „Alba Juliánnak ára darabonként G lej less. A zamatos szivarokat kedvelők bizonyára örömmel üdvözlik és türelmetlenül várják forgalomba való hozatalát. Már­mint azok, akik képesek G lejt fizetni egy szivarért £§S Sándop - Tb^tWdbr! Cal. Hegele Vgy. Wesselértv^áy43*.­ Megnyílt a „Corvin" hentesárugyár üzlete a Főtér közelében, Mátyás király­ u. 2. sz. alatt, ahol mindennap nagyban és kicsinyben fó minőségű, friss é­s száraz különféle hentesáru a legolcsóbb napi áron kap­ható. A n.é. közönség szíves pártfogá­sát kérik a tulajdonosok.­­­O

Next