Ellenzék, 1921. december (42. évfolyam, 265-289. szám)

1921-12-01 / 265. szám

­ELLENZÉK ném rásmst A Habsburg-etikett. Ferenc? Jó­zsef mint demokrata, Kü­lön* bS?6 kihallgatások (Saját ind.) Amióta Jelsin? a Habs­burgoknak, sokait minden kereszt­vizet le szeretnének szedni róluk. .Különösen Ferenc* Józsefet ócsá­rolják mostanában, sokat, pedig ép­pen ő volt az, aki „átdemokrati­­zálta" az udvartartást. Az ő udvartartásában nyoma sem volt, annak a grandezzának, mely a ..felséget." A felhőkbe emelte s amely p. p. III. Károly (Mária Terézia atyja) idejében uralkodott. Akkor még a császárnő sem foglalhatott helyet kocsikázás alkalmával férje mellett a hátulsó ülésen, elől, szem­ben vele kellett ülnie a kis ülésen. A császár ebédjein még a választó­­fejedelmek sem foglalhattak helyet az asztalnál. Lotharingiai Ferenc­ hercegnek pedig, állva kellett vé­gignéznie az étkezést még abban az időben is, mikor már vőlegénye volt Mária Teréziának. Ez a császári asztal oly szentélyszerű hely volt, hogy a szolgálatot teljesítő udvar­­hölgynek is térdre kellett ereszked­nie, mikor levette róla az égő gyer­tyát, hogy átnyújtsa lekoppantás végett a­ háta mögött álló aranykul­­csos kamarásnak. S ha a császár p. c. pár­ szem szilvát m­egkivánt, tizenhét kézen ment az keresztül, míg a kamarából az asztalára ke­rült. Ezzel szemben Ferencz József asz­tala maga volt a polgári egyszerű­ség. A delegációs ebédeken h­ivata-­losak voltak az összes delegátusok, azt sem kérdezték senkitől, hogy nemes ember-e, vagy csak polgári származása. Mint ahogy a vallását sem kutatták senkinek.­­Az emberekkel való bánásmódban­ pedig valóságos virtunz volt — ki­vált ,öreg korában­­— az uralkodó. Meg tudta adni — néha csak egy mozdulattal is — mindenkinek azt a tiszteletet, mely annak az ő felfo­­j­gása szerint kijárt, viszont senkit sem eresztett magához kelleténél közelebb. Magánemberrel szemben­­ nem volt agresszív soha, mert az szabad polgár, sőt szabad úr és ő az úti voltot nagyon is megbecsülte. De az állam hivatalnokainak hibáit, sőt mulasztásait is keményen meg­­feddette. Még akkor is, ha például aranygyapjas vitéz volt az illető. A kihallgatások alkalmával is szi­gorú határvonalat vont azok között, akiket fogadott. A szakminiszterek állva tették meg előtte előterjesz­téseiket, mialatt ő maga leült. Eze­ket úgy tekintette, mint az állam és az államfő szolgált. Frakkban kellett előt­te megjelenniük, még ha sokszor fáztak is e szellős ruhában­, mert nála sohasem­­volt több, mint 14­0 fok a szobában". Az Öreg Ghiczy Kálmán prémmel __ bélel­tette­ ki“a­­ frakkját ,hogy meg ne fázzék, mi­­­­kor, a költségvetést neki hosszasan­­ elreferálta. Ez egy esetben­ — a költ-'­­ ségvetés referálásakor — kivétele­sen: üléssel is meg szokta kínálni a­­ pénzügyminisztereket. Nyilvá’n’os kl­■ hallgatások alkalmával nem csak azt hagyta állani, akit foga­dott — még főhercegeket is —, de állva maradt ő maga is. Pedig öreg korában több órán keresztül ez ne­hezére eshetett. Ha azonban ő rendelt­­ ma­gához valakit magán kihall­gatás­­­ra, hogy kikérje nézetét a politikai­­ vagy egyéb viszonyok felől, — úgy­­ leültette az illetőt. Mert az nem­­ kért tőle semmit, sőt ő adott neki, felkérésére tanácsot. — Nem! Nem én osztán! Az asszony­ elmosolyodott: — Szegény kis Pistukám. Még bi­zony agyon' kínozza ked a sok ta­hid­ás­sal — Nem lesz semmi baja! -- Mit tudja ked? Egy némely a tanulástól bolondul meg. — Ejnye nó! — Nem bánom! Mégse engedem! — Kiriska! No’, no! Jobb ha eszünk . .. Két hét se ttelt el, Fazakas Már­ton sietve hivta a bábaasszonyt­ . — Jő­jön ke, Ágnes néni. Gólya kel­epel a házon. — Eljött az órája­?! — El! Legyen áldott az úr szőm­­e neve. Ágnes néni összeszedte a kellékeit és szalad, mint a porosaién. A tu­dományában nagy a jártassága.­­ Amelyik gyermek kikerül a keze­­ alól, olyan ép lesz, mint a tojás és­­ olyan egészséges, mint a makk!­­ Alig telt el egy jó óra, jelentette­­ Márton gazdának, hogy megjött az újszülött. Mártont tetőtől-talpig futotta át az öröm, önkéntelenül kiáltott fel.­­ «— István tiszteletes úr! 5 Cluj-Kolozsvár, 1921. december 1 Kétszáz év?és tMblieMPieS ölitek a Ferancrandiak (Saját led.) Kolozsvár katholikus társadalmának december 1-t*! kez­dődősé?* nyolc napon át «3£*y ün­nepe van. A kolozsvári Ferenc­­rendi zárda és Szent Ferenc har­­madik­ rendjének tagjai ezeken a napokon tartandó ünnepségek­ ke­retiben óhajtják Kolozsvár Icatho­­ulnis népével együtt megünnepelni a harmadik rend megalapításának kétszáz éves jubileumát. A Szent­­ Ferenc-rendjeit az 1182-ben született Francesco Ber­­nardone gazdag posztókereskedő fia alapította az 1209. és az 1221-es évek között, akinek szellemi moz­galma szülővárosából, Assisból indult ki s a középkor vagyonos és szegény társadalmai közötti har­cokba béke­hirdető igéket vitt be, az anyagias­ságtól való elfordulást, egymás békességes megértését és a szellemi javakra irányuló törek­vést hangsúlyozta. Abban a kor­ban élt Olaszországban amikor aj kisállamokra tagolt Olaszország lakossága egymás ellen ádáz har­cokat foly­á­ lott. Ez a kor tehát, a folytonos ver­sengés és háborúskodás kora, nagyban hason­ítött jelenlegi álla­potainkhoz. Ebben a korban lépett fel az assisi posztókereskedő fia s a gazdasági javak felé irányuló törekvések helyébe eszményül tűzte ki a jóságra törekvést. Ő maga ál­lott elől saját kezdeményező pél­dájával. Lemondott minden va­gyonáról, eszméit kéz­lelte hirdetni s hatása úgy a kulturális életben,­ mint az anyagiasságtól elforduló, vallásos lelki élet terén m­elyett­: szántó nyomokat hagyott. Ágnes néni ránézett a­­gazdára. Mit beszél ez? .. . — Azt mond­om, igazítja ki Már­ton, hogy Istvánnak kereszteljük. Ágnes néni nevet, amint mondja: — Biz, azt Klriská­nak lelkem, mert leány­­a drágám! Márton szinte megtántorodik, úgy érzi magát, mint akit agy­­ szép álmából úgy ébresztenek­­fel, hogy arcul ütik. Lehajtotta a fejét, mélyen sóhajt és keservesen mor­molja: „Ne szállj perbe éri velem, oh én édes istenem!". Azután belépett a beteg ágyához. Leül és hall­gat. Megint simogatja a homlokát, a­ tarkóját, mim, akik nagy dolgokat forgatnak az ő el­méjükben. Csendesen megszólal az asszony: —­ Haragszik ked? —­ Nem! ■ — Mert, ho­gy nem szól. — Terveink? — Pedig ha látná, milyen’ szép. Márton­ gazda feláll. Az arca­ ki­­­derül és szemeiből megelégedés su­­­­gárzik. Lassan a beteg ágyához lép és halkan mondja: — így is jó! Ezt is kitahittatom és meglátod papné lesz belőle. Szent Ferenc három rendet a­sta­pított meg. Az első a tisztán egy­háziakat magában foglaló rend, második a Klarissaa apácák rendjn, míg a harmadik rend az eszméit magukévá tett világiakat öleli fel. Ennek a harmadik rendnek ürmel­palik most az egész világon 700 éves jubileumát. A harmadik rend­nek tagja volt Dante Alighien világ­hírű press költő, akinek jubileumát ugyancsak most ünnepelték, továbbá Torquato Tasso, a megszabadított Jeruzsálem ugyancsal­ világhírű* kö­­­ltője. Petrarca olasz és Loiis di Vega spanyol költő. Számossá az n**l­­kodőfe aorábó’. Eszméi a művészetekbe is uj irányokat, uj m­otivumokat vittek bele. A magyar művészetet és irodalmat már korán áthatolták ezek az eszmék. A XV. század elejebeli Fahrenfeld-kód­ex s az egy századdal utóbbi Virgin­­i­­kódex Francisco Bernardine Ideál­jaival foglalkozik s csaknem az irodalmakat megelőzően magjaira legframarább forditották le a híres Fiorellit, Szent Ferenc Virágos­­kertjét,­­melynek­­magyar fordí­tását a XIV. század végén szor­galmas kezű Franciskáéin baritok celláikban már másolt­­tták. Az újabb időkben különösen XIli. Leo pép ■ 1883-ban megjelent enciklocája óta vett nagyobb len­­dü­letet újból a harmadik rend amaí’áj.i. A közbeeső­ időt a hu­manizmus, a reformáció, majd a felvilágosodás korszakának külön­böző forradalmai töltötték ki, de a pápai enciklika­ ismét láterelte a­ világ ügyeimet Francisco Bern­ar­­dere eszméire. Ezután alakult világszerte a keresztény szocialista irányzat. Két olasz, iró. Semmneria és Mi­­nicchi 1898-ban felkereste Tolsz­toj t j­aszná­ja poljána • magányában. Amint a C­ariera,dzk­a Sárába:­ megutál,', Tolsztoj feülö -ös látvori és prófétai tehetségével már akkor kife­jtette, hogy :'mennyiben a mai gazdasági és szellemi élet'be bele Hidjai, virul Francesco Bernarione eszméit, a művészets­zers­el;s, az őszinte vallásos elmélyedést és azt az evangéliumi tételt, hogy mind-­­annyian egy atyának vagyunk g­y­ermekei, úgy kikerülhető lesz az em­be­riség öszeomlása­ , harmadik rend Kolozsváron mintegy kétszáz tagot számlál. Tagjai tehetős lajkorikus világiak , s a rend különösen a szegényügy terén fejt ki áldásos buzgóságot és tevékenységet. A vezetésben nagy érdemei vannak Tréfán Leonárd tartományfőnöknek, aki 1907. év óta provinciális­ minősé­gében is kezében tartja és vezeti a harmadik rend működését. Az ünnepi szónoklatok rendjén a kolozsvári Ferencz-rendi temp­lomban dr. Hirschler József pre­­látuskanon­ok, kolozsvári plébános dec. 1-én, csütörtökön este 6 óra­kor nyitja meg. Pénteken dr. Ba­lázs András kanonok, az erdélyi róm­. kar k. státus előadója, szom­baton dr Péter Antal brassói fő­­esperes-plébános, vasárnap Szi­lágyi M. Dózsa nagyváradi pre­­montrei tanár, hétfőn dr. Szilvesz­ter Ferenc kézdivásárhelyi tanár, kedden Balázs Ferenc gyulafehér­vári­­kartonok, szerdán dr. Patai József kolozsvári piarista tanár és csütörtökön Majláth. Gusztáv Ká­roly püspök tart Ünnepi beszé­deket. Kedden este fél 8 órakor tem­plomi hangverseny lesz Rozik Ká­roly vezsitésével­­­sedékarrrál, éack­­liarral és szólókkal.­­ A műsoron Wolftmann és két Liszt darab S2- reVasárnap délután 4 órakor pedig a Mstfanum disz­­érádban mű­soros konferencia­estély lesz, ame­lyen dr. Hirschler József és Bíró Benedek Ferenc­ ronói szerzetes tar­tanak felolvasást. Több ének- és zeneszám is lesz. | BOLONDj | az, Irt ügynöktől vesz drága es* 1 | sencet, míg nálam a legfinomabb 2 | r­i­a­na 1-x­ona pizics­óit | | megrendelheti utánvét mellett | 60 Sej kgfként? árban. | QLÚCK MStraíKí Orad­ea Mare — (Nagyvárad)­­ Calea Víctoriei 74. (volt Kolozsvári-utj !. Legjobb minőségű vágott és vágatlan f i * & w 4 '' tűzifát, rendeljen Fellegvári­ ut 9. sz. alatt a­­ Calcit r.-t.-! na!,ho! a legpontosabban lesz kiszolgálva. Telefon 1106. | - ^ j^özíszemek és ipapi­zemek fipelméből | AJáníiunk azosnsU száritisra: piinsa z»ll- | szesit, továbbá : nagyobb felületű kazá- 1 völgy, akna szenet, 5003ca!ortis Olygocen­­ nők, malmot, szesz- és téglagy irak részére B b­orr, fekete fényfi, szom­tüze! '.sre Is ,­nltaL­­t :'4!WcalorlKUsaína es darabos barnaszenet,­­ más darabos és u­gyanilyen minőségű asti3 l Kiuí !! i3röl is fepesissrel gondoskodnak. g RECK ANTAL és TÁRSA szénirodája, CLUJ, I Str. Izabella 5. # Táviratcím: RECOMP. a Telet, interarban: 130. 1

Next