Ellenzék, 1922. szeptember (43. évfolyam, 196-220. szám)

1922-09-01 / 196. szám

Ossi-S­olozsvár, 1922. szeptember 1 Si­­­R­E­K Egy kisvendéglőben ebédelek, ahol a hétfőn még ma­kulátlanul hófehér, de kedden már zsíros-foltos abroszokkal letakart asztalok mellett szegény és szerény egzisztenciák csörgetik a pakfong­eszcáigokat a gőzölgő tányérokon. Itt ebédelnek az éjszakában vidám­­Harccal kószáló leánykák, a jó pol­gári kosztról csak vasárnap álmodó munkásfiúk, a vasárnap délutánon félelem és gáncs nélküli lovagokat­ imitáló valódi kereskedősegédek, a menzáról kiszorult egyetemi polgá­rok és bizony szegény középiskolai tanár urak is, akiknek havi kilenc­­száz lej fizetésükből nem telik íze­­sebbre. Ha itt ebédelni akarsz, igen sok­szor kell a türelem erényét gyako­rolnod. Ha rád került a sor, eléd teszik a tányért. Később megkapod a levest, majd a kanalat is. Azután étlappal szolgálnak: rendelhetsz, znaimi szeletet, Venizelosz rostélyost, Palesztinát sültet,­­ amit a szived kíván, minden jót. Csak légy türe­lemmel, hozzák azonnal Nemso­kára a kést és villát is tányérod mellé teszik és ezután csak az örökké másfelé csatangoló kenyerest kell kiböjtölnöd: ebédelhetsz. Csak várj türelemmel és meg ne sürgesd a kiszolgálást végző személyzetet, mert ráér förmednek, hogy várj és ha nem tudod kivárni, hogy türel­med nem is rózsát, de legalább is egy szép rózsasültet eredményezzen, nem is kapsz semmit. Ebben a kisvendéglőben csak a régi törzsvendégek súghatják oda a bájos kiszolgáló kisasszonynak: — Bözsike lelkem, hozzon nekem egy nagyon szép rostélyost! Egy nagyon szép rostélyost Ró­zsaszínű, puha, ízes szelet, sok-sok krumplival, csak úgy úszik a jó rozsdás mártásban. Ezért bizony évekig kellett hideg leveseket kana­lazni, rágós vén húsokat legyűrni, kozmás mártásokat mártogatni. Hogy végre, egy szép vasárnapon rádmosolyogjanak és hozzanak vi­­szonozhatatlan kegyként egy protek­ciós adagot, amilyen másnak sen­kinek sem jár ki. * S csak úgy jut eszembe, mint a száraz kenyeret ebédelőnek drága vendéglők finom főztje, hogy egy­szer már oda kellene súgni a re­ménységeinket szervírozó Sorsnak, ennek az örökké lusta pincérnek, hozzon már az élet fűszeres, dús konyhájáról protekciós, duplán körí­tett s ízes szósszal leöntött ros­télyos gyanánt valami soha nem kóstolt örömet, melyre a száraz morzsákat megunó ínyeink régóta áhítoznak. Ha jókedvében van, ta­lán fürgén ugrik a rendeléssel, de ha morózus gazdájával, a zordon Végzettel aznap ismét összeveszett, füle mellett ereszti el a kérést s ha nagyon zaklatjuk, épp úgy ránk mordul, hogy kuss, mint abban a kis vendéglőben, ahol ebédelni szok­tam, a kiszolgálást végző bájos kisasszonykák. —1z— A szil­ágy Somlyói szenátorválasz­táshoz. Még élénk emlékezetben él az a mód, ahogyan a liberális kor­mány lefolytatta a választásokat Meg­ismétlődött az az eljárás a legutóbbi szilágysomlyói pótválasztáson. Ebben a kerületben Gelle nemzeti pári szená­tor halála következtében megürült mandátumra a magyarság részéről Grantdpierre Emilt jelölték. Már a vá­lasztások kitűzése is a legnagyobb titokban történt, a Választást elrendelő hirdetményt csak a városháza egy eldugott folyosóján függesztették ki. A magyar választók csak az utolsó na­pokban szerezhettek tudomást a vá­lasztásról. A jelölések benyújtására ki­tűzött utolsó napo­n délelőtt 10 órakor megjelentek Grandpierre választói dr. Lobontei jelölőbizottsági elnök előtt, aki a jelölőivel visszautasítota azzal a kifogással, hogy­ a jelölt neve mellett nem volt kitüntetve a foglal­kozása, holott a becsatolt bizonyít­ványban ez is igazolva volt. Grand­pierre hívei az utolsó pillanatban újabb jelölést adtak be, az elnök azon­ban ezt is visszautasította. A vezető körök magatartása nagy lehangoltságot keltett a magyar körökben, ahol Grand­pierre győzelmét csaknem biztosra vették. Halálozás. Szabó Jenőné, Bokros Gizella, augusztus 28-án délután, hosszas szenvedés után elhunyt. Szabó Jenő táblabíró nemrég repetriált csa­ládjával Kolozsvárról, ahová évtizedes munkálkodás fűzte és ahol számos barátot szerzett magának. Felesége példás családanya volt, de már évek óta súlyos betegség kínozta. Halálát családján kívül sokan gyászolják Ko­lozsvár magyar társadalmából. A tordai dalosverseny. Az aug. 13-áról elmaradt kerületi versenyt most szeptember 3-án fogják megtartartani. Az ünnepély sorrendje a következő: Szeptember 2-án a dalosok és vendé­gek érkezése, elszállásolása, szerenád a védnöknőknek, ismerkedési estély a ligeti pavillonban. Szeptember 3-án reggel 8 órakor közös próba, fél 10 órakor istentisztelet a dalárdák közre­működésével, 11 órakor Petőfi-ünne­­pély. Déli 1 órakor társas­ ebéd. Dél­után 5 órakor verseny a ligeti csar­nokban. Bírálók: Seprődi János, dr. Bródy Miklós és Alföldy Béla. Este 8 órakor társas­ vacsora, 9 órakor dísz­hangverseny a városi vigadóban. Szept.. 4-én kirándulás a tordai hasadékba, hol az összes dalosokat és hozzátar­tozóikat a Tordai Dalkör vendégeli meg. Haragszik a marosvásárhelyi pre­fektus. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti: Az itteni prefektus — mint már jelentettük — Nagy Boldogasszony­­ napján általános matnkaszünetet ren­delt el. Indokolatlan intézkedése óriási felháborodást keltett, mert a dolgozó üzemek munkáját karhatalommal szün­tette be. Az itt megjelenő Hiradó című hetilap szerkesztője, Tárkányi Gusztáv, erélyesen kikelt a hatalmaskodó pre­fektus ellen, mire a prefektus a tegnap délelőttre magához idézte Tárkányit. A hírlapíró csak írásbeli idézésre akart megjelenni, később azonban mégis megjelent a prefektusnál. A prefektus megfenyegette, hogy a cikknek nagyon megérzi még a következményeit. Kije­lentette, hogy lapját be fogja szün­tetni. A m­unkaszünet indokolásául azt hozta fel, hogy a Nagy Boldogasszony nap is a kormány által elrendelt 12 hivatalos munkaszüneti nap közé tar­tozik. Ez az állítása azonban téves. Tárkányi megjegyezte, hogy készsé­gesen helyt áll a cikkéért. A városban általános a felháborodás a prefektus ellen, akinek eljárását a felsőbb ható­ságoknak bejelentették. Csontvázak, amelyekről azt hit­ték, hogy az aradi vértanuké. Arad­ról jelentik, hogy az ottani Wagner gyár üzemének , kibővítése közben sok látott ásatások során a munkáson négy csontvázat találtak. A csontvá­zak körülbelül másfél méter mélység­ben voltak elföldelve, de semmi olyan maradvány nem volt körülöttük, ami koporsóra mutatna. Az egyik csontváz mellett egy kis berozsdásodott tőr­­szerű kés feküdt. A rendőrségi orvos­szakértők megvizsgálták a csontváza­kat és azt a véleményt adták, hogy a csontvázak 30—50 évesek lehetnek. A csontvázlelet óriási feltűnést keltett az egész városban és hamarosan elter­jedt az a hír, hogy a négy csontváz az 1849 október 6-án a várban agyon­lőtt vértanú tábornokok tetemei lehet­nek csak. A négy vértanú tábornok tetemeit ugyanis a legszorgosabb ku­tatás dacára sem lehetett 73 év alatt felfedezni. A kérdéses terület éppen szemben van az aradi vár 6-os kapu­jával, amely mögötti sáncokban a tá­bornokok kivégzése megtörtént. Rövid rendőri vizsgálat után azonban meg­állapították, hogy a fentebbi feltevés téves. A munkások ugyanis csakha­mar felszínre hozták az ötödik csont­vázat is és ezzel az újabb lelettel megdőlt a feltevés, hogy a négy aradi vértanú csontvázát találták volna meg. A valószínűség amellett szól, hogy a lelet helyén évtizedek előtt temető volt, ahova a szomszédos Mikelaka község temette halottait. Elfogták a huszti postatolvajt. Munkácsról jelentik: Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a huszti postát ismeretlen tettesek föltörték és kifosz­tották. A huszti posta vakmerő rabló­ját, Stankanics Vaszil postaszolgát,­­ elfogták. Stankanics az elrabolt három­­százezer koronával Királyházáról akart átszökni a határon Romániába, de a határőrök elfogták és Husztra szállítot­ták. Az ellopott értékeket néhány száz korona hijján megtalálták nála. /*­ Az 1922. év története. Érdekes szen­zációval fogja meglepni az erdélyi könyv-­ piacot S. Nagy László, aki ez évben egy gazdag és változatosan összeállított alma­nachot fog közrebocsátani. A több évre terjedő munka fel fogja ölelni Erdély egész politikai, társadalmi, irodalmi, művészeti, kereskedelmi és ipari életét az 1922. évben, fényképekkel s illusztrációkkal bővítve. Az almanach cikkeit a legismertebb nevű írók, publicisták, közgazdászok írják s komoly értéke marad irodalmunknak. * Papír és írószer, jó és olcsó, Le­­pagenál, Cluj—Kolozsvár. HELYI ÉS VIDÉKI előfizetőinket felkérjük, hogy hátralékos dí­jaikat befizetni szíveskedjenek. Ellenkező esetben lapunk további küldését kénytelenek leszünk be­szüntetni. A kiadóhivatal. Mindazon vevőket, kik a kolozs­­monostori kiparcellázott területből par­cellát vettek, tisztelettel kérjük, szíves­kedjenek folyó évi szeptember hó 1-én, péntek d. u. 6 órakor hivatali helyi­ségünkben értekezletre egybejönni. Az értekezlet nagyfontosságú lesz. A ró­mai katholikus státus kolozsmonostori ügyosztálya. Str. Juliu Maniu 5. sz. legfelső emelet. Marosvásárhelyen is baj van a vízzel. Marosvásárhelyi tudósítónk je­lenti: Az itteni vízművek igazgatósága elhatározta, hogy a vízműveket ki fogja javíttatni és új vezetékeket fog felsze­relni. Szakértői véleményre a temesvári polgármestert kérték fel, aki kijelentette, hogy néhány százezer lej szükséges a renoválás költségeire. A költségekre szánt összeget úgy akarják előteremteni, hogy minden egyes csap után 50 lej adót szednek. Minden valószínűség szerint így rövidesen kikerül a reno­válás költsége. Ezerötszáz magyar vasutascsalád nyomora Jugoszláviában, Szabadká­ról jelentik. Az új államalakuláskor a jugoszláv kormány a magyar vasuta­sok javarészét nyugdíjazta. Mintegy kétezer ilyen magyar vasutascsalád él Jugoszláviában. Ezek közül szeptem­ber elsejétől a pénzügyminiszter intéz­kedésére ezerötszáz nyugdíjasnak az­zal a megokolással szüntetik be a fi­zetését, hogy annak idején nem a ju­goszláv államnak teljesítettek szolgá­latot s hogy nem érdemlik meg a nyugdíjat, másrészt pedig állampolgár­ságuk kérdése sincs még eldöntve. A pénzügyminiszternek ez az intézke­dése, amely megsértése a békeszerző­dések rendelkezéseinek, nagy felhábo­rodást keltett. 4 Megállapították e koronázás programmját Bukarestben folytatják a gyulafehérvári ünnep­ségeket • A koronázás ügye a minisztertanácsban Bukarest, aug. 31. Tegnap minisztertanács volt, amely a koronázás programmjával foglalkozott. A tanácskozást ma folytatják és ma fogják végleg megállapítani a nagy­szabású ünnepség napját. A Dimineata tudni véli, hogy a gyulafehérvári koronázási ün­nepség csak egy napig fog tartani és programmja általánosságban a kö­vetkező lesz: Először istentisztelet a katedrálisban, ahol felolvassák a pro­clamációt, majd a csapatok díszfelvonulása, minden egységből egy szakasz fog szerepelni, majd a nagy bankett és a résztvevő falusiak részére óriási lakoma. Azután a koronázási ünnepségeket Bu­karestben fogják folytatni, ahol a királyi párt diadalkapuval fog­ják fogadni. A metropolián tartandó Tedeum után a fővárosi csapatok díszszemléje következik, majd a Ká­­roly-parkban egy történelmi és etno­gráfiai kiállítással kapcsolatos ünnep­ség lesz. A koronázás alkalmával kü­lön koronázási bélyegeket fognak ki­bocsátani, amelyeket Münchenben már meg is rendeltek. Az ünnepségekre természetesen meg­hívják az összes barátságos államok uralkodóit és azt hiszik, hogy az ösz­­sze£ királyi udvarok a legmagasabb vendégekkel lesznek képviselve. A minisztertanács által megállapított programot jóváhagyás végett még a király elé terjesztik. (Rt­.) I lBP pa I* tm 4 és más szőrmét I TM 6 TM ** ^ felelősség mellett fest az HfK­O Kolozsvárt. Szűcsöknek árkedvezmény. ELLENZÉK Óriási választék! Kötött kabátok, svetterek, ha­risnyák és köztyű­ újdonságok eredeti gyári árban KAPHATÓK kötött-szövött áruházában Főtér 13. szám alatt. Gyári lerakat!!! * Telefon 493 Telefon 493 ÍRÓGÉPEK újak és gyárilag javítottak ál­landóan raktáron. Úgyszintén mindennemű irógépkellékek leg­­élesóbb árban kaphatók. Hap Miéppia-infels Finkler Antal Cluj, Ca! Reg. Ferdinand a nagy vashid mellett, Babos-palota. „ReclaM­ t“ 2269 | E I a d Ő 195 ezer lejért a Karasmír-tér 2. sz. fidz, mely áll 4 szoba konyha, fürdő­szoba stb. Külön telek. Érte­kezhetni Sípos Jenőnél, Piaja Unirli (v. Mátyás király­ tér) 17.

Next