Ellenzék, 1922. október (43. évfolyam, 221-246. szám)
1922-10-01 / 221. szám
Chif-Kolozsvár, 1922. október 12 Az angol félhivatalos drótnélküli távíró szolgálat a keleti kérdésről a következő legújabb közleményt bocsátotta ki: A közel keleti kérdés kétségkívül igen bonyolult. A helyzetet napról-napra megújuló minisztertanácsi ülések gondosan megvitatták. A kormány a békés megoldás érdekében mindent meg kíván tenni. Jól értesült körök véleménye szerint a helyzet tisztázására leghathatósabb eszköz lenne, ha a szövetségesek és Kemál megbízottai között a helyszínen teljesen nyílt megbeszélés volna tartható. Az angol sajtóban és közvéleményben általános az a kívánság, hogy a szövetségesek tábornokai és Kémál között a jegyzékben javasolt mudániai vagy izmidi találkozás még az értekezlet összehívása előtt megtartassák. Angol hivatalos helyen, ismételten rámutatnak arra, hogy a szövetségesek által megállapított semleges zónában a tengeri utak védelmére Nagybritannia csupán a status quot szándékozik minddadig fenntartani, míg az ellenőrzést Angliól át nem veszi egy nemzetközi testület. Anglia közel keleti politikájának a múltban is mindig sarkalatos elve volt a tengerszorosok szabadságát fenntartani, ami nemcsak az angolok, de valamennyi nép érdeke volt. Azok a tervszerű és a sajtóban kolpozuált gyanúsítások, hogy Nagybritannia a tengerszorosok állandó ellenőrzője kiván maradni, rosszakaratuak. Ami Konstantinápoly jövőjét illeti, Anglia szövetségeseivel együtt ígéretet tesz arra, hogy a város visszakerül török fenhatóság alá. Ennek azonban előfeltétele, hogy előbb békét kell kötni. A Chicago Tabune Konstantinápolyból érkezett jelentés szerint a török nacionalisták a Dardanellák déli varján lévő semleges zóna megszállását teljesen végrehajtották. A törökök Csanak kivételével az egész környéket megszállották A törökök lovasságukat gyalogsági erőkkel is megerősítették s igy várják be a dolgok további fejlődését Hamid bej Konstantinápolyban a a szövetségesek főbizottsága előtt kijelentette, hogy a nacionalista török csapatok a megszállást végrehajtották még mielőtt a szövetségesek tiltakozó jegyzéke a török parancsnoksághoz eljutott volna. Ezt az a körülmény okozta, hogy a görögök pusztításai folytán a török távirati összeköttetések helyenként megszakadtak. Unsonzág harcra buzdítja a törökök# Rendelkezésre bocsátja a hadianyagot Közvetíteni is hajlsuidók — Az Ellenzék tudósítójától — Páris, szept. 30. A szovjet kormány Angolába küldte Harakov és Rakovsky népbiztosokat, hogy informálódjanak Kemál szándékairól s hozzák tudomására, hogy az orosz kormány rendelkezésére bocsátja a szükséges hadianyagot további katonai akcióihoz. Egyúttal értesíteni fogják Kemált, hogy a szovjet kormány felajánlja a törököknek, hogy ai jelenlegi konfliktusban hajlandó a közvetítést elvállalni. Mireiosz Dili Riztupsasanot szof Katonatanács diktál Athénben — Végső küzdelem Tráciáért — Konstantin búcsúlevele — A kisantant várakozik — Az Ellenzék távirata — A Daily Telegraph Athénből úgy értesül, hogy a görög nemzet eltökélt szándéka Trácia elvesztését minden eszközzel megakadályozni. A görögök behívják a legutolsó tartalékokat is. Számítanak arra, hogy sikerülni fog a 250 ezer főnyi hadsereget talpraállítaniuk. György király tegnap II. György néven elfoglalta a trónt. A görög főváros a király tiszteletére lobogódíszben van. Egyes hírek szerint ez az örömmámor csak látszólagos. Hirdetik ugyan, hogy a forradalom véget ért, mindamellett általános bizonytalanság calkodik. Az új király első téiykedése az volt,hogy hallgatagon hozzájárult Konstantin családjának száműzetéséhez. Bécsbe érkezett információ alapján úgy tudják, hogy voltaképpen egy 12 tagú tisztitanács gyakorolja Görögországban a tényleges hatalmat s ennek határozott kívánsága volt a királyi család száműzetése " „ *■ A görög nacionalista forradalmárok az uj királynak azt a kijelentését terjesztik, hogy életével és vérével akadályozza meg Trácia elvesztését. Az új király tegnap a minisztertanács előtt az alkotmányra letette az esküt. Athénben nyugalom uralkodik. A politikai foglyokat szabadon bocsátották. Egyes hírek arról számolnak be, hogy Gunnariszt, Tratoszt és Potopotapiszt letartóztatták. Tegnap este az athéni francia követség előtt franciabarát tüntetés volt. A forradalmi bizottság tegnap táviratilag kérte fel Venizeloszt, hogy az antantnál védje meg a görög nemzeti érdekeket és a békeértekezleten képviselje Görögországot. Érkeztek hírek arról is, hogy Athénben a köztársasági kormány megalakulása küszöbön áll. Eszerint az új kormány elnöke Karaban lenne. Ezt a hírt nem erősítették meg. Londoni hírek megcáfolják Pál herceg letartóztatását. A görög sajtóiroda a lezajlott forradalom eseményeiről újabban a következő közlést adta ki: Miután a kormány lemondott, a hadsereg megszállta Athént. Következő napon megjelent Konstantin király búcsúlevele: „A kisázsiai összeomlás és Trácia elvesztésének veszedelme folytán keletkezett agitáció megerősítette alattvalóim egy részének azt az eszméjét, hogy trónon való megmaradásom akadályozza Görögország hatalmas barátait, hogy az ország veszedelmes helyzetében hathatósan segítségére siessenek. Ezt a nézetet nem osztom. Látván azonban, hogy további megmaradásom belviszályokba vinné az országot és megfontolva, hogy ez Görögország számára kegyelemdöfést jelentene, elhatároztam lemondásomat. — A trónról tehát ezennel lemondok. — Isten Önökkel, Konstantin“. A Reuter-ügynökség jelentése szerint Konstantin király, a királyné, Miklós és András hercegek tegnap este — állítólag páncélos hajón — elutaztak. Parasperopulosz, aki Venizelosz kormányzási ideje alatt a görög hadsereg főparancsnoka volt, jelenleg Párisban tartózkodik. A francia sajtó előtt kijelentette, hogy Görögországnak olyan köztársasági államformára van szüksége, mint amilyen berendezkedése Észak- Amerikának van. A volt főparancsnok kijelentette még, hogy ez máskép nem is képzelhető el, mert a görög nép soha sem fog abba belenyugodni, hogy külföldiek kormányozzák. Beavatott forrásból vett értesülés szerint a belgrádi kormány a thrák kérdésben való fegyveres beavatkozásra egy hatalommal szemben sem tett kötelező ígéretet. A szerb kormány Anglia felhívására kitérő választ adott. Jugoszlávia jelentős előnyök nélkül nem hajlandó háborús kalandra annál kevésbbé, mert Thrácia kérdése egyelőre nem is sérti Jugoszlávia érdekeit, mindaddig, míg Bulgária esetleges terjeszkedéséről nincsen szó. Bukarestben a délbalkáni eseményeket némi aggodalommal nézik, mert félnek Bulgária megerősödésétől. A román kormány mindamellett beavatkozásra okot nem lát. A kisantant kormányai a görögtörök kérdésben az utóbbi napokban élénk jegyzékváltást folytattak. Az a felfogás alakult ki, hogy a sévresi béke revízióját minél előbb összehívandó békekonferenciára kell bízni, ahol a kisantant kívánságait diplomáciailag is érvényre lehet juttatni. ik Milinits Apáthy láns írta: Geley József I. Éppen a hatvanadik életévébe fordult nagy Apáthy István, mikor a halál benne újra megfosztotta a magyarságot egy világraszóló értéktől. Végeszakadt egy nyughatatlan, viharos életnek. Megpihent egy pihenést nem ismerő test és lélek. Megnyugodott úgy a szenvedésekben, mint a dicsőbbségben, az ócsárlásban, mint az elismerésben, a megpróbáltatásban, mint az ünneplésben, a kárhoztatásban, mint az imádatban egyaránt gazdagon részes egyénisége. Uralkodott emberek fölött és szolgált ernyedetlen kitartással közügyeket. „A halál egy adott egyéniség uralmának végleges megszűnésé11, ezt a széljegyzetet irta egyik olvasmánya mellé a halál fogalmaként s mintha csak magáról irta volna, hogy csakugyan uralma szűnik meg a halandónak az emberek felett, mert ő valóban uralkodott környezetén. Mi, itt élők, mindnyájan voltunk Mmulat zseniális egyéniségének. Csodáló! nagy talentumának. De talán nem mindenki tudja azt, mennyire kedvezett neki élete során a szerencse ahhoz, hogy nagy tudásával ne senyvedjen el béka alá rejtett gyertyaként, kevesen tudják, mennyire minden kedvező a Bruttney .a réngetejúton haladt szédítő gyorsasággal fölfelé. Apáthy születésekor, 1863-ban (jan 4.), atyja ügyvéd volt Budapesten. Hét éves korában atyját a pesti egyetemen a váltójog, a kereskedelmi és tételes nemzetközi jog tanszékére hívták meg. Akkoriban nagyon előkelő állás volt az egyetemi professzorság s az a légkör, melyben ennek révén felnövekedett az ifjú Apáthy, nagyban hozzájárult egyénisége és életsorsa kialakulásához. Apáthy mindamellett gyermekéveiről rajongással sorsg nyilatkozott. Ha erre került a sor velebeszélgetés közben, hevesen vágott közbe : „Csak gyermekkoromat ne emlegessék11. Hallomásból tudom, hogy gyermekéveiben sokat betegeskedett. Hónapokon át feküdt ak születi csúztól annyira gyötörve, hogy még könyveit se bírta forgatni. S ha ez igaz, érthető, miért hessegette el magától oly heves tiltakozással az ifjúkor emlékeit s különösen az előtt érthető, aki tudja, hogy a súlyos köszvénnyel már, élete hajnalán meghatott testi életsorsa, mert végzetét okozó szervi szívgyöngesége már abból az időből származik. A nagy emberekről azt mondják a lélekbúvárok, hogy szellem: jövőjük történelmét nagy vonásokban már fiatalkori megnyilatkozásaik a szemlélő elé tárják. Apáthy életének egére hajnalhasadáskor sötét felhőként nemcsak testi hanem lelki, szellemi pályafutásának, tragikuma is föl volt festve. Testét köszvénye gyöngítette meg végzetesen, de a TeTRT Tconstrukciójába is akkor ült be pusztító köszvényként a politizálás démona. Középiskoláit a pesti Kármán-féle református gimnáziumban végezte. Úgy tudom, elhütra az iskolába csak kiváló tehetségű gyerekeket fogadtak be és azokat is korlátolt számban. Mindenesetre a magas előkelőségek, miniszterek, egyetemi tanárok, minisztériumi hivatalnokok és más kiválóságok gyerekei jártak az iskolába. Tanárokul is elsőrendű pedagógusokat alkalmaztak. Úgy, hogy Apáthy nem élhette fejlődése során a jéghátán nevelkedett, a mindenféle rossz, kedvezőtlen környezet dacára magát naggyá teremtő egyéniség sorsát, hanem számára minden megadatott áldott tehetségei kicsiszolására. Természetes tehát, hogy iskoláit mindvégig jeles bizonyítványnyal végezte. Egyetemi tanulmányairól, professzorai személyes hatásáról nem sokat hallottam szájából. Ajíndrasikot, az orvosprofesszort dicsérte nagy néha. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a zoológus Apáthy a pesti orvostudományi karnak volt hallgatója. Rajta is megismétlődött a múlt század valamennyi nagy biológusainak esete. Azok ugyanis egytől-egyig diplomás orvosok voltak. Mégpedig azért, mert régen nem volt a tudomány kedvéért való külön biológiai oktatás. Élőlények kérdéseivel csakis a készülő orvosok előtt foglalkoztak és innen volt, hogy az élettudományok művelői csakis az orvosok közül válhattak ki. Apáthyt hite, neve, bátor fellépése, talentumos beszélőképessége és híres szónoki temperamentuma csakhamar az egész egyetemi ifjúság előtt ismertté tette és nyomban az ifjúság vezérévé avatta. Ismerjük eléggé érces, messzirehordó hangját, fordulatos gondolatait, méltóságos, de szép kifejezéseit, tudjuk, hogy mennyire tudott érzelemgerjesztéseivel a szívekbe markolni, tömegeket fanatizálni. S ha mindezekhez hozzávesszük az ifjúkor hevét, elképzelhetjük, hogy ezek a megáldottságai már akkor a seregek élére állították. Apáthy az apai házban különben is politikai légkörben élt. Atyja nem csak afféle tajt-vett, csinált professzor volt, hanem az akkori idők egyik legnagyobb jogász feje, kereskedelmi törvényeink nagy részének alkotója, kit még ráadásul a negyvennyolcas idők történelmi hősének nimbusza is övezett. Az ifjú Apáthynak tehát erre a vezető szerepre való rátermettsége az otthon sürgő-forgó politikusok között bő iskolázásban részesült. Kormányemberek gyakran is keresik Apáthynak, az ifjuságvezérnek szolgálatait. Közülök Berzeviczy nagy politikai jövőt jósol neki, melynél fogva nemsokára hivatott lesz Apáthy arra, hogy az ország vezető politikai férfiai között ELLENZÉK általára katonai láttamozási számlát másítok el A hadkiegészítő parancsnokság rendelete — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári hadkiegészítő parancsnokság a nagyvezérkar rendelete értelmében köztudomásra hozza, hogy az összes tartalékosok és póttartalékosok folyó év október 16-tól november 30-ig láttamozási szemlére kötelesek jelentkezni. A láttamozások a kolozsvári, bánffyhunyadi, tordai, topánfalvai és kolozsi láttamozási központokban fognak megtörténni s ezeken a szemléken a jelentkezők kötelesek leszerelési könyveiket vagy bárminemű katonai igazolványaikat, az állami, megyei és községi alkalmazottak pedig a felmentési igazolványaikat bemutatni. A szemléken az 1919. korosztálytól az 1902-iki korosztályig, tehát az 1880—1897. évben született katonakötelesek tartoznak jelentkezni, nemkülönben azok is, akik a katonai szolgálat alól fel vannak mentve. Úgyszintén jelentkezni kötelesek igazolványaik felmutatása mellett, a felmentésre