Ellenzék, 1922. november (43. évfolyam, 247-270. szám)
1922-11-01 / 247. szám
1922. november 1. szerda | |^| Cluj-Kolozsvár, 43. év, 247. szám nairiini ■ 'nhit— ■ m mii un független politikai kapilap k SZERKESZTŐSÉG: AZ ELŐFIZETÉS ÁRÁT^^TeGYES SZÁMÁRA: 1LEJ, | KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA | Havonta 25, negyedévre 70, félévre 130, | Bukarestben 130 lej. | STÁTUS-PALOTA Telefon 9. | egész évre 240 lej. | Hirdetések díjszabás szerint: ______________Telefon 109. A Magyar Szövetség működését a kormány ismét nem találta különféle kitolások folytán engedélyezhetőnek. Az újabb elutasító rendelet meglehetősen homályos fogalmazása szerint a fogalmazási formák és a bennük lefektetett irányelvek miatt tagadta meg a kormány az újabban módosítva beterjesztett alapszabályok jóváhagyását. Az előzmények után azonban nem lehet kétséges, hogy nem a fogalmazási formák, hanem nagyon is a lényeg, a tartalom szolgáltatott okot a visszautasításra. Ismétlve hallottuk ugyanis annak kijelentését a kormány egyes szervei részéről, hogy két fő kifogás van a szövetségnek az alapszabályok szerint tervezett működése ellen. Először is nem akarják elismerni a szövetséget az erdélyi magyarság egyetemének képviselete gyanánt. Másodsorban a szövetségnek az alapszabályok szerint tervezett működési köre ellen tettek kifogást, amely a politikai, gazdasági, kulturális érdekeket egyaránt felöleli. Ez szolgáltatott aztán alkalmat — mert alapról és okról természetesen nem lehet szó — arra, hogy a szövetséget azzal vádolják meg, hogy hatósági jogkört vindikál magának, it nem akar tenni az államban. Egészen bizonyos, hogy mindezek a kifogások teljességgel tarthatatlanok, erőszakoltak, mesterkéltek és csak arra valók, hogy a kormányhatalom megpróbálja elutasító magatartását valamikében megindokolni. De majdnem olyan bizonyossággal meg kell most már állapítanunk azt is, hogy a kormány nem hajlandó olyan szervhez hozzájárulni, amely a magyarság egyeteme képviselőjének vallja magát és működési körét ehhez képest igyekszik megállapítani. Ennek a megindokolására, ismételjük, megállható jogalapra a kormány nem hivatkozhat Jogalap éppen az ellenkező álláspont mellett van a békeszerződésben és a párisi kisebbségi egyezményben Ebben a nevezetes okmányban, amelyről azonban a liberális félhivatalos csak nemrég állapította meg nagy boldogan, hogy azt a kormányok nem hajtották végre. Szerencsére — mondja. Mi azonban, egészen eltekintve az abból ránk előálló hátrányoktól, a román államra semmiképen sem tarthatjuk szerencsének, hogy egy lényeges nemzetközi kötelezettsége alól kivonja magát és ezt kormányának szócsöve még egész nyíltan világgá kürtöli is. Nagyon kategorikusan hangzik a kormány újabb visszautasítása és határozottan kivehető belőle az a szilárdan eltökélt szándéka, hogy a magyarságnak olyanféle szervezetét, aminőnek a Magyar Szövetséget kontempláljuk, egyáltalán nem hajlandó megengedni. Ez azonban nem jelentheti, hogy abban a magyarság szó nélkül megnyugodjon és ismételten meg ne kísértse a kormányt más belátásra bírni. Feltétlenül meg kell ezt tennünk, reményt nem vesztve, kitartva az utolsóig eredeti koncepciónk mellett. Éspedig nem hosszú memorandumok vagy legalább is nemcsak ezek útján, hanem a közvetlen meggyőzés, rábeszélés sokkal hathatósabb fegyverének igénybevételével is. Ha csak a ..fogalmazási formák“*ban van a baj mi sem könnyebb ennek megszüntetésénél. Nehezebben megy a dolog természetesen az alapszabályokban lefektetett irányelvek tekintetében. De meg kell győznünk a kormányt arról, hogy ezek az irányelvek éppen nem veszedelmesek az államérdekre s amikor ilyen vélt, de nem létező veszedelmekre hivatkozik a kormány, a magyarságnak egy sarkalatos jogát kobozza el. És ha reményünk és várakozásunk ellenére ez irányú minden törekvésünk meddő és sikertelen maradna, ott van az egységes magyar párt. Abban ha más formában, más működési körrel is, de mégis meg van adva a lehetőség a magyarság egyetemes képviseletére. Ez ad különös jelentőséget a fennforgó helyzetben az erre irányuló törekvéseknek. Németország kevés reményt fűz a jóvátételi bizottsághoz Csak a háborús terhek csökkentése oldhatja meg a válságot — Az Ellenzék berlini távirata — A jóvátételi bizottság tegnap délután 6 órakor megérkezett Berlinbe. Bradbury megérkezésekor kijelentette, hogy a jóvátételi bizottság berlini tevékenysége nem jelent új politikai fordulatot, csak újabb munkarendszert, a Franciaország és Anglia közötti nézeteltérések áthidalását. Hétfőn reggel a kancellár és pénzügyminiszter elnöklésével megnyitották a német belföldi szakértők konferenciáját. A német sajtó a jóvátételi bizottság berlini utazását közömbösen és reménytelenül tárgyalja. A lapok szerint a jóvátételi válság megoldása csak úgy történhetik meg, ha a háborús tartozásokat elviselhető mértékre szállítják le. Min megy — Iosisiootínescu jön? Új liberális kormány Averescu-pártiakkal és erdélyiekkel. Goga szerint a néppárté a jövő — Az Ellenzék tudósítójától — Bratianu távozásáról régóta keringenek hírek, amelyek azonban mindeddig csak az ellenzéki pártok által kolportált pium desideriumnak bizonyultak. Bukaresti politikai körökben most a miniszterelnök visszavonulásáról újabb hírek keltek szárnyra, amelyek ezúttal nagyobb komolyságra tartanak számot, minthogy liberális forrásból származnak. Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy a liberális párt egy csoportja tömörült Constantinescu miniszter köré és az ellenzék nélkül álló parlamentben mint egy liberális ellenzéket alkotott. A bukaresti liberális klubokban most komoly formában tárgyalják Constantinescu miniszternek s párthíveinek kormányrajutását. A hírek szerint Bratianu egészségi állapotára hivatkozva, rövidesen elhagyja a miniszterelnöki széket s helyét átengedi Constantinescunak. Az új miniszteri listában természetesen túlnyomó részben liberálisok szerepelnének, de néhány tárcát az avereseánusoknak és az erdélyieknek is felajánlanának. Tény, hogy a néppárti pártvezérek a nemzeti párttal való szakítás óta sűrű tanácskozásokat folytattak a kormánypárt e különálló csoportjával. Az eddig kiszivárgott hírek szerint, kormányváltozás esetén a belügyminiszteri tárcát Averescu volt kormányelnökkel töltenék be. Úgyszintén tárcához jutna Leonte Moldovai, a brailai liberális párt elnöke és néhány erdélyi avereskanus is. A teljes miniszteri listában eddig még nem történt megegyezés. Minthogy az új kormány az erdélyi miniszteri széket nem szándékozna betölteni, az erdélyi közvélemény megnyugtatására állítólag azzal az elhatározással foglalná el helyét, hogy Erdélyben — ép úgy Bukovinában és Besszarábiában is — visszaállítaná a vezértitkárságokat s azoknak az adminisztrativ kérdésekben bizonyos nagyobb önállóságot biztosítana. A Constantinescu-kormány jöveteléről forgalomba került hírek nem csekély meglepetést keltettek az ellenzéki körökben. A tervet tisztára politikai sakkhúzásnak tekintik, hogy ezáltal Bratianu elkerülhesse bukását. Ellenzéki vélemény szerint Constantinescu eddig is csak taktikai okokból játszotta a kormánypárton belül az ellenzéki szerepet és most ő fogja fedezni a Bratianu-rezsim visszavonulását. Bratianu helyett tehát — ha a hírek igazak — Constantinescu fog megbukni. Így akarja Bratianu bukását elviselhetőbbé tenni és a liberálisok kudarcát presztízsének csorbítása nélkül majd Constantinescu tehetetlenségére háríthatja. Nagyváradi tudósítónk jelenti: Goga Octavian tegnap délelőtt átutazott Nagyváradon. A miniszter nyilatkozott a politikai helyzetről az Ellenzék tudósítójának. Kijelentette, hogy a néppárt nem fog tárgyalni a liberálisokkal és a fúzióra vonatkozó minden híresztelés teljesen alaptalan. A néppárt november 28-án Nagyszebenben országos kongresszust fog tartani, amelyen foglalkozni fog a politikai helyzettel. Az sem valószínű, hogy a néppárt és a nemzeti párt között megegyezés jöjjön létre. Jorga nem lesz miniszterelnök, az erre irányuló tervek teljesen meghiúsultak. Valószínű, hogy egy ideig nem változik a helyzet, de azután ismét Avarescu kerül a kormány élére. A Viitorul — a kormány félhivatalosak szerint az erdélyi nemzeti párt és a parasztpárt számos képviselő tagja közölte volna a pártja vezéreivel. hogy képviselői mandátumát gyakorolni kívánja és részt akar venni a törvényhozó testület ilésein. Ki tud építeni a nemzeti kisebbségek védelmét A nemzetközi bíróságnak kell ítélni a sérelmek ügyében — Wlassics Gyula nyilatkozik a népszövetségi társaságok uniójában elfogadott javaslatáról — Az Ellenzék tudósítójától —. Wlassics Gyula a Pesti Hírlapban cikket írt arról az indítványáról, amelyet a népszövetségi társaságok uniójának főtanácsában előterjesztett. A most érvényben levő kisebbségi védelmi szervezet — írja — nem engedi érvényesülni a független nemzetközi bíráskodást oly mérvben, miként ezt a kisebbségi jogvédelemhez fűzött nagy általános érdekek megkövetelik. Csupa szűkkeblű intézkedés, mert egyfelől csak az a néhány kiváltságos állam, mely a nemzetek szövetsége tanácsát alkotja, hívhatja fel a Tanács figyelmét a kisebbségi kötelezettségek megsértésére vagy megsértésének veszélyére. Másfelől a kisebbségi védelemre kötelezett államot csak a szövetséges és társult hatalom vagy bármely más hatalom, mely a nemzetek szövetsége tanácsának tagja — hívhatja az állandó nemzetközi bíróság elé, de más állam ezt nem teheti meg. — Indítványom nemcsak arra szorítkozott, hogy ez a jog minden államra terjesztessék ki, de bizonyos keretek és feltételek mellett a faji, nyelvi, vallási kisebbségeknek is megnyitandó legyen az út, melyen sérelmeik orvoslását az előzetes kisebbségvédelmi eljárási rend betetőzéséül — tehát végfórumban — az állandó nemzetközi bíróság előtt közvetlen képviseletben is kereshetik. Semmiesetre sem tartanám célszerűnek — és ezt előterjesztésemben kifejtem —, hogy könnyelműen arra illetéktelen faji, nyelvi és vallási kisebbségi alakulatok a nemzetközi bíróság elé zúdíthassák panaszaik tömegét. Ezért szigorú feltételekre van szükség. Mindenekelőtt az első feltétel az, hogy a kisebbségek a nemzetközi bírósági oltalmat csak akkor vehetik igénybe, ha már kimerítették a belügyi és a nemzetközi szervezet előtti eljárást és felfogásuk szerint sérelmeik ezen az utón nem orvosoltattak. A második szigorú feltétel az legyen, hogy csakis az illető legfőbb reprezentatív szerveik lennének feljogosítva a vitás ügyet a nemzetközi bíróság elé vinni. Ily feltételek mellett eleje lenne véve annak,hogy alaptalan panaszokkal árasszák el a nemzetközi állandó bíróságot. Maga az a lehetőség, hogy az ügyet a kisebbség a nemzetközi bíróság elé viheti, szigorú gondosságra és tárgyilagos elbánásra ösztönöznie az eljárásra hivatott belügyi és nemzetközi szerveket. De ezzel kapcsolatban kifejtettem szükségszerűségét annak is, hogy az állandó nemzetközi bíróság belső szer