Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-01 / 48. szám
ELLENZÉK megfelelő feltöltéssel és erre a célra alig lehet találni alkalmasabb helyet. Teljesen a városfejlődés irányába esik és a szamosfalvi országúton — a Honvéd- és Magyar-utcákon át — kiépített utakon, közel is fekszik a városhoz, vagy legalább sokkal közelebb, mint Bács. Egyébként az új teherpályaudvar kérdésében a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara ismét megkezdi évekkel ezelőtt félbehagyott akcióját és az érdekeltek bevonásával nagyszabású agitációt akar kifejteni a terv elejtése és a szamosfalvi tervezet megvalósítása érdekében. Hock János kudarca a chicagói magyarság körében A magyar egyesületek nem vesznek részt Hock akciójában. A chicagói Otthon című magyar lap szenzációs cikke — Az Ellenzék newyorki tudósítójától — Amerikai körútjában Hock János a napokban Chicagóba érkezett. Itt azonban a magyarok a legnagyobb részvétlenséggel fogadták, "úgyhogy akciója teljesen kudarcot vallott. Hock János chicagói balsikerét a legjobban az fogja illusztrálni, ha közöljük minden kommentár nélkül a chicagói magyarság egyetlen orgánumának, az Otthonnak cikkét Hock János chicagói szerepléséről. Az Otthon erről a következőket írja: — Soha méltatlanabb és arcátlanabb inzultus nem érhette Kossuth Lajos emlékét, mint amikor Hock János, a felfüggesztett katholikus pap, a Daily News hasábjain a legnagyobb magyar barátja és tanítványának vallotta magát. Valami beteges rögeszme eltévelyedése kell hozzá, hogy a 48-as idők nagy férfiának a nevét kapcsolatba hozza a rothadt pacifista felfordulással, hogy nevének halhatatlan nimbuszé, ráhazudja arra a szédelgés és rombolásra, melytől az ezeréves Magyarország egyharmada koldus lett, kétharmada pedig idegen uralom alá került. — Csak Kossuth Lajos tudná kellőképpen megbélyegezni ezt a vándor „apostoltat. Ez a jött-ment társaság, amikor már nyakig gázolt az iszapban, melynek zsilipjeit megnyitotta, átadta az országot a kommunistáknak s maga odébb állt. Ez az igazság, amely a magyar történelem változatos lapján megörökítve marad az utókor rémületére és utálatának átadva. Kossuth nevével az ajkán lép Hock, akit a római szentszék radikális üzelmei miatt minden parli ténykedéstől felfüggesztett az amerikai nyilvánosság elé, hogy biztosítsa magának azt a rokonszenvet, melyet az amerikai nép a szabadság lánglelkű bajnoka iránt érez. Kortes célra használja Kossuth örökké élő szellemét, bántó anakronizmussal közpiacra viszi a nevét, szentségtörést, árulást követ el nemzete ellen s azt akarja elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy az erő egyenlő a gyengeséggel, az erény a bűnnel, a felállás az összerogyással, a bátorság a gyávasággal, az egészség a vérbajjal, az élet eleven lüktetése az agónia vonaglásaival. Minden amerikai magyarnak tiltakoznia kell az ellen, hogy az az ember, aki Magyarországnak oly sokat ártott, most a magyar múlt legfeszülőbb emlékeit ráncigálja bele észjárása cinizmusának iszapos hínárjába. Helyesen cselekedett a Chicagói Magyar Egyletek Központi Nagybizottsága, amikor hivatalos részvételét megtagadta a Hock-féle mozgalomban, mert a helybeli magyarság belső békéjének megzavarását félti attól az akciótól, amelyeket Hock az oktobrizmus érdekében Amerikában kifejt. « sí« mr « sk m nz « sx »s re m au m ne « ® fi Arany-ezüst törmelékért Lioyd 1021 S ® valamint öraliáns régiségekért magas árat fizet ® S Rhinnill ékszerész Kolozsvárt. Iguiumeiu C. Reg. Ferdinand 21. g Praporgn Mapécsi elnök sajtópere egy kolozsvári lap ellen A Fehér-Bárány-ügy epilógusa — Vastag akta a semmitőszék előtt A dési törvényszéket delegálták a sajtóper letárgyalására — Fegyelmi feljelentések a törvényszéki elnök ellen — Az Ellenzék tudósítójától. — A kolozsvári közönségnek még élénk emlékezetében áll az az elkeseredett harc, amelyet a Fehér-Bárány palota birtokosai indítottak a palota lakói ellent és amely harc sorompóba állította a kolozsvári magyar lapokat is. A Fehér-Bárány palota tulajdonosai, mint ismeretes, elhatározták, hogy a bérpalotát minden áron szálloda céljaira alakítják át, pont abban az időben, mikor Kolozsváron legnagyobb volt a lakásínség. A terv ellen Kolozsvár város tanácsa tudvalevőleg erélyesen tiltakozott és nem akarta megadni az építési engedélyt, de a szállodaépítő konzorcium kezei hosszúra nyúltak s Bukarestben megsemmisítették a városi tanács határozatát. Mikor aztán ez az engedély a kezükben volt, hozzáláttak a lakók kitelepítéséhez, ami Kolozsvár közönségének nagy megbotránkozását váltotta ki. Sajnos, tervüket sikerültkeresztülvinni, mert a lakáshivatal s ennek felebbviteli fóruma, a törvényszék, melynek Praporgescu törvényszéki elnök volt az elnöke, a konzorciumnak adott igazat és a lakókat kitette az utcára. Ezeknek a lakóknak egy része még most is hajléktalan. A kolozsvári Újság c. napilap beszámolva a Fehér-Bárány palota ügyének egyes mozzanatairól, több ízben kritikával kísérte a lakáshivatal és a törvényszék elnökének ebben az ügyben tanúsított szereplését. Különösen Praporgescu törvényszéki elnök eljárását kifogásolta, aki később a cikkek megtorlásául az Újság szerkesztőségét kilakoltatta. De a törvényszéki elnök más módon is elégtételt akart venni a támadó cikkekért. Mint értesülünk, felhatalmazást kért az igazságügyminisztertől, hogy azÚjság ellen annak hét cikke miatt becsületsértés és rágalmazás miatt az eljárást megindítsa. Az igazságügyminiszter a kért felhatalmazást a sajtóperek lefolytatására megadta és annak tárgyalásával a dési törvényszéket bízta meg. Ezzel kapcsolatban írjuk meg, hogy nemcsak a törvényszéki elnöknek van panasza, hanem a törvényszéki elnök ellen is igen sok a panasz. A bukaresti semmitőszéknél egész vastag aktát képeznek azok a feljelentések, melyeket azok — akik állítólag a törvényszéki elnök eljárása következtében sérelmet szenvedtek — adtak be ellene. A legelső feljelentést a múlt év november 17-én 55877—1922. szám alatt dr. Onisor Viktor kolozsvári egyetemi tanár adta be. Nem sokkal ezután Popov Adonisz volt lakáshivatali főnök 15502—1922. szám alatt panaszolta be a törvényszéki elnököt. Ezt követte Újhelyi Mór kolozsvári lakosnak 13823—1922. szám alatt beadott feljelentése. A fegyelmi feljelentésekkel a semmitőszék tanácsa is foglalkozott s miden ügyben külön nyilatkozattételre hívta fel a törvényszék elnökét. Mire ez a fegyelmi ügy lejár, valószinüleg a sajtóper is véget ér s akkor fog majd kiderülni, hogy voltaképpen ki részén is van az igazság. Zürichi nyitás, február 28. Berlin 235 (237), Amsterdam (-----), New York 532 és (532%), London 2507 (2507), Páris 3260 (3285), Milánó 2565 (2575), Prága 1577 fél (1575), Budapest 18 (18), Belgrád 512 és fél (515), Bukarest 242 (245), Varsó 105 (105), Bécs 743/4 (743/4), Bécs bélyegzett 75 (75). Központi Télikertben minden este 9 órakor nagy előadás. 3 Cluj-Kolozsvár, 1923. március 1 és tipeni a postán Postaigazgatók ankétja Bukarestben — Megszűnik a nagyváradi postaigazgatóság — Gyorsabb lesz állítólag a pénzkiutalás — Megyeszékhelyek szerinti rendezés A postai zavarok, a posta lassúságának hire, úgy látszik eljutott Bukarestbe is. A román posta központi vezérigazgatósága ankétra hívta össze a kerületi igazgatóságok vezetőit, hogy a teendő javításokról tanácskozzanak A tanácskozások eredménye igen nagy változtatások elhatározása volt úgy a postaszervezetben, mint a postakezelésben, melyekről azt ígérik, hogy a szaporodó bajokon segíteni fognak, Kle N. kolozsvári kerületi igazgató, ki a tanácskozásokon résztvett, ezekről a változtatásokról a következőket mondotta : — A bukaresti vezérigazgatóság hónapokkal ezelőtt egy bizottságot küldött ki új számviteli utasítás szövegezése céljából. A régi számviteli utasítás ugyanis a minden vonalon keresztülvitt központosítás miatt igen hosszadalmassá és nehézkessé tette a posta ügyrendjét. A kiküldött bizottság meg is szövegezte az új számviteli utasítást, melyet a most tartott ankéten olvastak fel a kerületi igazgatók jelenlétében. Az új ügyrendnek legfontosabb vívmánya az eddigi központosítási rendszer megszüntetése. Ezután az egyes postahivatalok nem a postaigazgatósághoz vagy a bukaresti központhoz küldik be elszámolásaikat, hanem a megyék székhelyén levő postahivatalokhoz, melyeknek adminisztrációs hatásköre ezáltal jelentékenyen növekszik. A megyeszékhelyeken levő postahivatalok ugyanis az új rend szerint a kerületi központoktól pénzellátmányt is kapnak, ami által lényegesen gyorsabb lesz a pénzkiutalás is. Az új szóviteli utasítás folytán magvanozik a posta szolgálati szabályzata is. Mert a megyeszékhelyeken levő hivatalok hatásköre növekedvén, feleslegessé válnak egyes kerületi postaigazgatóságok. Az új rend szerint ugyanis mindössze öt kerületi igazgatóság lesz Romániában, Bukarestben, Galatzban, Jassiban, Craiovában és Kolozsváron. A galatzi postaigazgatóság lakáshiány miatt egyelőre Bukarestben, a jassii Csernovitzban és a craiovai Temesváron nyer elhelyezést. Az új rend a kormány tervei szerint április 1-én már életbe lép, tehát akkorra megszűnik a nagyváradi postaigazgatóság is. Az Ellenzék nagyváradi munkatársa ez ügyben kérdést intézett Bolchis Victor nagyváradi postaigazgatóhoz, aki kijelentette, hogy a tervezett új rend április elsejei érvénybe lépése még bizonytalan. — Az ankéten — mondotta — mindent megtettem, hogy a nagyváradi postaigazgatóság megszüntetését megakadályozzam. Indokaimat azonban nem fogadták el. Ennekdacára valószínűnek tartom, hogy két hónap alatt meg lehessen változtatni az évtizedek óta érvényben levő ügykezelést.• Az új rend folytán — folytatta a nagyváradi postaigazgató — igen sok nagyváradi postás állását veszti. Ez a magyarázata azoknak a tömeges áthelyezéseknek, melyek az ó-királyságba rendelik a nagyváradi postatisztviselőket. Intervencióimnak az ügyben mindössze annyi eredménye volt, hogy az áthelyezettek szolgálati viszonyát ideiglenesnek minősítették, részükre az áthelyezés tartamára külön prémiumot szabtak meg, hogy Nagyváradon maradó családjaikat eltarthassák. Hogy az áthelyezés tartamának lejárta után mi lesz a sorsa a nagyváradi postásoknak, még bizonytalan. Averescu krajovai beszédének kritikája. Nagyon sajátságosnak találja az „Adeverul a minapában Averescu által Krajovában tett kijelentéseket. Ezeknek a kijelentéseknek — mondja - az lett volna a céljuk, hogy megmagyarázzák azt a politikát, amelyet a néppárt követ, azonban éppen ez nem sikerült. Idézzük mindenekelőtt — írja az Adeverul — Averescu következő kijelentését: — Mi következetesek maradtunk, amidőn a jelenlegi parlamentet törvénytelennek tekintjük, nemcsak azért, mivel a választások csalással történtek, de azért is, mivel a parlamentet is alkotmányellenes dekrétummal hívták össze. Nem vettünk részt a parlament munkálataiban és ebben a rezervált állapotban maradunk végig, ennek fennállása folyamán. — Ez a kategorikus és világos beszéd — folytatja az Adeverul — a kamarák tagjai csalással lévén megválasztva — a parlament törvénytelen. Ennél is többet mond Averescu kijelentése, azt í. i., hogy: alkotmányellenesen adtak a parlamentnek nemzetgyűlés jelleget és ruházták fel azzal a joggal, hogy alkotmányt készítsen. A néppárt pedig nem járulhatván hozzáehhez a kettős csaláshoz, nem vesz részt és nem is fog részt venni ennek a parlamentnek a munkálataiban. Azonban — teszi hozzá az Adeverul — Averescu ugyanebben a beszédében arról is nyilatkozott, hogy az az alkotmány, amelyet most kovácsolnak, törvényes, tökéletesen törvényes. Ehhez aztán még azt fűzte hozzá, hogyha ő — Averescu — veszi át a hatalmat, ilyenül fogja elismerni. Lehet, hogy a szükséghez képest, valamelyes módosításokat eszközöl rajta, de a törvényessége vitán felül marad. Ámde, hogyan alkothat egy törvénytelen parlament törvényes alkotmányt? — kérdezi az Adeverul. — Vagy a kamara tagjainak a választása ment végbe törvényesen és akkor azok nemzetgyűlést alkotnak — ez esetben pedig a néppártnak semmi oka sem lehet távol tartania magát annak munkálataitól, vagy pedig a már említett kettős csalás valóban csalás volt; ekkor pedig . . . ? Mindkét nyilatkozat nem férhet meg egymás mellett, mert homlokegyenest ellenkeznek. Averescu pedig ennek elkerülése végett bizonyos katonai stratégiához folyamodik: azt állítja, hogy a kormány az alkotmány szerzője, — mivel pedig a kormány törvényes, mert a királynak joga bárkit is kormányra hívni — a törvényes kormány részéről alkotott alkotmány is törvényes. Hát ez így is lenne — jegyzi meg maliciózusan az Adeverul — ha másképpen nem volna. Nem a kormány alkothat alkotmányt — folytatja — hanem a parlament, még pedig a törvényesen megválasztott és törvényes formák mellett egybehívott s alkotmányozó jelleggel ellátott parlament. Ezért Averescu tábornok kénytelen lesz majd mégis elejteni nyilatkozatának egyikét. Tehát vagy el kell ismernie a nemzetgyűlést, mint olyat és részt kell vennie ennek munkálataiban, vagy pedig tartózkodnia kell a jelenlegi parlament munkálataitól és akkor rá kell térnie arra az álláspontra, hogy a megszavazandó alkotmányt nem ismeri el. ÚJSÁG híreiből Az erdélyiek és besszarábiaiak palotaforradalma a liberális pártban. A liberális párt kiválóbb jogászai nyíltan állást foglaltak a kormány ellen. Az erdélyi és besszarábiai liberális parlamenti tagok mintegy huszonöten külön csoportosultak. Szétrobbant az orosz kommunistapárt. Az orosz kommunista pártban konfliktus tört ki a Bucharin vezetése alatt álló szélsőséges csoport és a végrehajtóbizottság között. A szakadás elkerülhetetlennek látszik. Közeledés Oroszország és Franciaország között. A londoni hivatalos körök aggodalommal kísérik Franciaország és Oroszország észlelhető közeledését. A városházi vizsgálat szenzációs fordulata. A liberális fegyelmi kampány éle eddig Pop primár személye ellen irányult, de a vizsgálat váratlan fordulata az, hogy a fegyelmi ostor éle mindjobban Dandea volt pénzügyi tanácsost sebzi meg. Csendőrsortűz a magyarigeni választóknál. A magyarigeni liberális választásnál a kocsárdi választókat a fegyveres kirendeltség nem engedte be a szavazáshoz, amidőn pedig erőszakkal akartak előrehatolni, a csendőrök rálőttek a szavazókra.