Ellenzék, 1923. november (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-01 / 248. szám

ciuj-Kolozsvár, 1923. november 1 •' ^1M't*,a,*^1,TnOKfíl?^TrMíTW17WWWWnMHWWBIW IIWilBBMflllBllHBnBIBBffllIMIWWIMBBIilBBHMHOMMBMBBÉ ; 2 Változások a me­netrendben Az Ellenzék tudósítójától A CPR menetrendjén november 5-étől kezdve változások lépnek életbe. A vonatok menetidejét némileg meg­hosszabbították, mert a megrongált állapotban levő pályák nem bírják el a vonatok eddigi sebességét. A főbb változások a következők: A 21-es sz. gyorsvonat menetrendje Tövisen változik meg. November 5-től kezdve Tövisre 18 óra 05 perckor érkezik a gyors, indul 18 óra 14-kor. Kolozsvárra érkezik 20 óra 47-kor, indul 21 óra 02-kor, Nagyváradra ér­kezik 0 óra 50-kor. Ellenvonatja a 22. sz. gyors Nagyváradról indul 4 óra 40-kor, Kolozsvárra érk. 8 óra 17- kor, indul 8 óra 32-kor, Tövisre érk. 11 óra 12-kor, indul 11 óra 22-kor. A 31. számú gyorsvonat Tö­visre érk. 7 óra 43-kor, indul 7 óra 59-kor, Kolozsvárra érk. 11 óra 44- kor, indul 11 óra 57-kor, Nagyváradra érk. 15 óra 8-kor, indul 15 óra 35- kor. A 32. számú gyors Nagyváradra érk. 15 óra 20-kor, indul 15 óra 36- kor, Kolozsvárra érk. 10 óra 12-kor, indul 19 óra 27-kor Tövis felé. A 31-es és 32-es számú gyorsvonatok eddig Sztána állomásánál rendesen megállottak, a jövőben azonban nem fognak megállani. A 401. sz. személyvonat Kolozsvár­­várról indul 3 óra 41-kor, Nagyvá­radra érkezik 8 óra 43-kor. A 402-es Nagyváradra érkezik 19 óra 45-kor, indul 20 óra 45-kor, Kolozsvárra ér­kezik 2 óra 14-kor. A 403-as sze­mélyvonat Tövisre érkezik 6 óra 46- kor, indul 11 óra 56-kor, Nagyvá­radra érkezik 17 óra 29-kor. A 404-es számú személyvonat Nagy­váradról indul 12 óra 29-kor, Kolozs­várra érkezik 17 óra 45-kor, indul 18 óra 07-kor, Kocsárdra érkezik 20 óra 20-kor, ahonnan rendes menet­renddel halad tovább. A 405-ös sze­mély Tövisről indul 14 óra 46-kor, Kolozsvárra érkezik 18 óra 06-kor, indul 18 óra 31-kor, Nagyváradra ér­kezik 23 óra 58-kor. A 406-os személyvonat Nagyvárad­ról indul 5 óra 35-kor, Kolozsvárra érkezik 11 óra 06-kor, indul 11 óra 28-kor. A 407- es és 408-as személy­­vonatpár Nagyvárad és Szatmár kö­zött közlekedik. A 407-es Nagyvárad­ról indul 1 óra 20-kor, Szatmárra ér­kezik 6 óra 09-kor. A 408-as Szatmár­­ról indul 23 óra 20-kor, Nagyváradra érkezik 4 óra 05-kor. A szamosvölgyi vonalon közlekedő 440/a., 437/a. számú gyorsított sze­mélyvonat 7 óra 04 perc helyett 7 óra 20-kor indul Kolozsvárról. Ellenvo­­natja rendesen. A 26—27. számú gyorsvonat Nagybánya felől 9 óra 18- kor érkezik Kolozsvárra. A 440— 437. számú gyors 20 órakor indul Kolozsvárról. A 605-ös számú vegyesvonat 7 óra 20-kor érkezik Nagyváradra, a 606. számú vegyesvonat pedig 15 óra 45- kor indul Nagyváradról. Székelykocsárd és Marosujvár kö­zött az 551-es és 552-es sz. vonatok, nem fognak közlekedni, helyettük az 549-es és 550-es vonatok módosíttat­tak úgy, hogy az 549-es Kocsárdról 20 óra 30-kor indul és 20 óra 45-kor érkezik Marosujvárra, az 550-es pedig­­ 20 óra 47-kor indul Marosujvárról és­ 20 óra 59-kor érkezik Székelyko­­csárdra. Tota és Aranyosgyéres kö­zött az 581-es számú vegyesvonat közlekedik, amely 21 óra 10-kor indul Aranyosgyéresről és 21 óra 30-kor érkezik Tordára. A galaci vonat reggel 8 óra 58 p. helyett reggel 8 óra 57-kor indul. A 101—402-es, 403-as, 404-es, 405-ös, 406-os számú személyvonatok a jövő­­en Zichy-barlang megállóhelyen nem illnak meg. Marosvásárhelyen és Nagyida között , 428-as és 429-es, Udvarhely és Pa­­rajd között az 556-os és 557-es ve­­resvonatok már október 15-től kezdve nponta közelednek, viszont a Mező­­bánd-méhesi vonalon megszűnt a sze­mélyforgalom. Stresemann ultimátumot küldött Bajorországnak Ínségben a megszálló területek munkássága — Az Ellenzék távirata — Berlinből jelentik: Münchenben va­­l­­amivel kedvezőbb a helyzet, mint Szászországban. Állítólag a bajor­­ kormány hajlandó lenne engedelmes­kedni Berlinnek, de Kahr kijelentette, hogy semmi szín alatt­­sem egyezik bele, hogy a Reichswehr bajorországi része fölött a birodalmi kormány visz­­szakapj­a a hatalmat. A berlini jelen­tések szerint Bajorországban belső konfliktus tört ki, mert Kahr szembe­helyezkedett a müncheni kormánnyal. A birodalmi kormány két rendszám­bályt tervez Bajorország ellen. Be akarja szüntetni a Reichswehr-csapatok zsoldjának fizetését és a bajor vas­utasokkal egyetértően be akarja szün­tetni Bajorországban a vasúti forgal­mat. A bajor kormány ma délután mi­nisztertanácsot tart. Ezen fog eldőlni, hogy milyen álláspontra helyezkedik a birodalmi kormány határozataival szemben. Stresemann ugyanis éppen úgy, mint a szász kormányhoz, a a bajor kormányhoz is ultimá­tumot intézett, követelve, hogy a bajor államkormány tartsa tiszteletben a birodalmi al­kotmányt és ismerje el a had­ügyminiszter jogkörét a bajor csapatok felett. Duisburgból jelentik: A belga meg­szálló hatóságok magatartása­ miatt a megszállott területeken a helyzet je­lentékenyen rosszabbodott. A helyettes polgármestert a szeparatisták letartóz­tatták s a kereskedőket fegyverrel kényszerítik a hamisított szükségpén­zek elfogadására. A lakosságból ala­kult polgárőrséget a belga csapatok lefegyverezték s emiatt a szeparatisták még mindig tartani tudják magukat. Düsseldorfból jelentik: A város kü­lönböző pontjain fosztogatások és összeütközések voltak. Gerresheimban a tömeg benyomult a törvényszéki fogházba s a foglyokat kiszabadította. Harc közben többen életüket vesz­tették. Essenből jelentik: Az újabb munkabeszüntetések egyet je­lentenek a munka teljes be­szüntetésével. A munkások hely­zete kétségbeejtő. A felelős­ség ezért a megszálló hatal­makat terheli, kik feltételeik­kel lehetetlenné teszik a munka megkezdését. A Temesi Bánság uj határai Temes és Torontál megye lakossága nemzetisé­gek szerint. — A békeszerződés és a Bánság ket­téosztása. — A kétszáz év előtti Bánság históriai bekebelezése — Az Ellenzék tudósítójától — Temesvár, október 27. A Tem­esi Bánság újabb határkiiga­­zitás előtt áll. Az uj imperium átvétele óta harmadszor rendezik a Bánság térképét A trianoni békeszerződés tudvalevőleg a Bánság végleges hatá­rait Románia­­és Jugoszláviára bízta, hogy egymás­­közt intézzék el, miután a békekötés alkalmával erre vonatko­zólag nem tudtak megegyezni. A Bánságban szét­szórt nemzetisé­gek közt általános megelégedésre ha­­tárvonalat húzni lehetetlen. Az 1910. évi népszámlálás szerint Torontál vár­megye lakossága — a városok kivé­telével így oszlott meg: össznépesség 590.318. A népesség anyanyelv szerint volt: 112.836 magyar; 176.582 német; 183.983 szerb; 87.662 román; 14.785 tót, 3958 horvát és 11485 egyéb anya­nyelvű,­­akik túlnyomó részben bol­g­árok. Magyarul beszélt 172.355 lakos, Temesvármegye népességének anya­nyelvű megoszlása pedig a következő voolt: 46.894 magyar (Temesvár és a többi városokkal 86.740); 162.756 ro­mán, 130.649 német; 54.817 szerb, 2594 tót és 10.315 egyéb anyanyelvű. Magyarul tudott 116.940 lakos. A Bánság végleges határrendezési terminusa tudvalevőleg a napokban járt le. A belgrádi egyezményt szerint a következő bánsági községek kerülnek Romániához: Torontál megyéből Pusz­takeresztes és Óbéba a törökkanizsai járásból­; Kiskomlós a zsombolyai járásból ; Horvátkócsa, Csene, Újvár és öregfalu a csenei; Szóka község a bánlaki járásból; Temes vármegyé­­ből pedig Nagyszám és Laczmnás a verseczi járásból. Krassó-Szörény vár­megyéből Csor­da község. Hosszabb tárgyalás előzte meg Zsombolya átcsatolását Romániához, amelyért cserébe Jugoszlávia Módos és Párdány községeket kapja néhány száz hektárnyi területtel a régi mó­­dosi, illetve párdányi járásokból, vala­mint a visszacsatolt többi községek határaiból. A tárgyalások előtt ismé­telten szerb küldöttségek jártak Bel­­grádban, kérve a kormányt, hogy a szerblakta vidékeket csatolják Jugosz­láviához és adják helyébe Zsomaboly községet. A döntés azután így is tör­tént a bizottságok részéről. A két kor­­­mány ratifikáló határozata után a ha­­tárkiigazító eljárások következnek a helyszínen, amint az nemrég a Nagy­­szentmiklós melletti Porgány határban történt Románia és Magyarország kép­viselőinek jelenlétében. A kétszáz év előtt megszűnt török hódoltság óta immár negyedszer vál­tozik meg a Bánság térképe és köz­­igazgatása. A törökök fölött aratott győzelem után Savoyai Jenő herceg 1716. évi október 18-án vonult be Temesvárra a keresztény hadak élén, de­­a bécsi főhadvezetőség még a passzarovici béke után is megszállva tartotta a Temesi Bánságot. A rendes telepítések csak 1718-ban kezdődtek. Ekkor indult meg a Temesi Bán­ságban a külföldi németek első tele­pítése, mely 1724-ig folyt.­­ Már a 16 éves háborúban osztrák államelv volt, németekkel benépesíteni a törö­köktől visszafoglalt területeket, nehogy magyar lakosság ülje meg azokat — A német telepítések három időszakba esnek és­ 1730-ban értek véget. — Az 1729—1733-as években számos olasz család jelentkezett, akiknek Temesvárt, Szabadfalun, Csákon, Jaszenován és Merczyfalván jelöltek ki szállásokat. — Az első spanyolokat pedig Merczy­t Becskereken telepítette le. Fráter Lóránd Amerikába készül. Nagyváradról jelentik : Fráter Lóránd, volt magyar országgyűlési képviselő, aki fiatal korában mint nótaszerző és népdalénekes aratott zenei és művé­szeti szempontokból nem túlságosan értékes sikereket és ezidőszerint az érsemlyéni ősi Fráter-birtokon gazdál­kodik­ Amerikába készül. Egy ameri­kai impresszáritól hangversenykörútra kapott meghívást a „Száz szál gyer­­tyát“ kezdetű népszerű nóta szerzője. Fráter Lóránd már válaszolt az aján­latra. A maga, felesége, 16 éves leánya és nevelőnőjü­k költségein és elsőosz­­tályú ellátási költségein felül hajlandó 100 ezer dollárért félesztendeig tartó művészi előadó körútra leszerződni. Amennyiben a feltételeket elfogadják, Fráter Lóránd családjával januárban vagy február elején indulna Ameri­kába. rjjryy^r* wmmmmmmmff. A Radics~párt bevo­nni a szknpstínűfa® November elejére várják Bel­­grádba a horvátokat. — Radics új taktikai fogása. — Zágráb cáfolja az aktivitás hírét Az Ellenzék jugoszláviai munkatársától Belgrád, október 30. Radics István külföldi akciójának sikereivel egyidejűen pártja, a horvát köztársasági parasztpárt is akcióba lép. Belgrádi parlamenti körökben ma az a hír terjedt el, hogy a hetven Radics-párti képviselő legközelebb meg fog jelenni a szkupstina ülésein. A szenzációs hír érthető izgalmat oko­zott nemcsak a kormánypárt, de az ellenzéki pártok köréb­ől is. A radi­kálisok kicsit fátékonyan gondolnak a horvát blokk tagjainak újabb parla­menti szereplésére, azai a hírek sze­rint november elején fog megkez­dődni. A horvátok bejelentett belgrádi lá­togatása azért esik állítólag november elejére, mert azon időben tartja meg országos kongresszusát a föderációnál­­is ellenzéki blokk legnagyobb pártja, a klerikális párt. A horvátok állítólag ezen a kongresszuson akarnak részt­­venni, hogy elsősorban magában Bel­­grádban hangoztassák eszméiket, tö­rekvéseiket és harcukat a kormány ellen, másrészt azonban dokumentálni akarják az ellenzéki blokk egységes­ségét, azokkal a híresztelésekkel szem­ben, amelyek az ellenzéki szövetség bomlásáról számoltak be. Természetesen ma még senkinek sem áll módjában ellenőrizni, hogy a horvátok Belgrádban való megjelené­sének híre mennyiben felel meg a valóságnak. Ezt csak a horvát blokk mondhatná meg, az pedig konokul és titokzatosan hallgat. Sokan azt hiszik, hogy a Krosec-párt csak taktikai okokból terjeszti ezt a hírt, hogy a kormányt engedékenyebb magatartásra kényszerítse a szlovéniai közigazga­tásra vonatkozó követeléseiket ille­tően. Ezzel szemben a zágrábi lapok belgrádi tudósítói úgy tudják, hogy a passzivitás feladása magának Radics­­nak a kívánsága, mert a horvát köz­­társasági parasztpárt vezére belátta, hogy pártjának passzív magatartása csak a radikális­ pártnak válik hasz­nára, mert lehetővé teszi Pasics kor­mánya számára, hogy a szkupstinában öbbséget szerezzen magának.­­ Akik a Radics harcolási módsze­reit közelebbről is ismerik és a vezér lelkével egészen tisztában vannak, azok meg vannak győződve arról, hogy a horvát köztársasági paraszt­párt tervbe vett legújabb belgrádi ven­dégszereplése nem végleges álláspont, hanem a horvátok harcának és moz­galmának százfelé megnyilvánulása közül egy újabb. A minden hájjal megkent Radics ezúttal is be akarja bizonyítani, hogy kitűnő taktikus és egyáltalában nem kell a szomszédba mennie, ha valamilyen hatásos sakk­­húzásról van szó . . . Radics tervei és gondolatai világo­sak: mialatt a külföldön sajtóban és egyebütt harcol ő maga, azalatt, a pártját rohamra küldi a skupstinába, hogy egyszerre két oldalról támad­hassa meg az ellenséget. Ezzel be akarja bizonyítani a világnak, hogy nemcsak a külföldön van még a bá­torsága a harchoz, de otthon is; más­részt pedig a pártja van akkora erő és hatalom, hogy attól a kormánypárt megriad és idegeskedik. Meg akarja mutatni, hogy csakugyan megvan az a tömör ércfalként beállított párt, amelyről annyi sokat cikkezett és be­szélt és amely tud akkora zenebonát csinálni a belgrádi parlamentben, hogy a hangja átsüvít a világon... A horvátok belgrádi vendégszerep­lése tehát csak ügyes és ravasz tak­tika, amellyel megfélemlíteni és kelle­metlen helyzetbe sodorni akarja Pa­­sicsot. A vendégszereplés — ezt meg­jósolhatjuk — éppen ezért nagyon rö­vid lesz, de ugyanakkor a vezér kül­földi propagandája egyenesen a csúcs­pontig fog fokozódni.

Next