Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-02 / 74. szám
ELLENZŐK RamÖsszedőlt a Quadalquivivir hídja Harminc halott, ötven sebesült ~__Madridból rendkívüli, borzalmas katasztrófa híre érkezik, Sevillában összedőlt a Quadalquivir folyón keresztülvezető híd. A hatalmas híd óriási forgalmat bonyolít le s a katasztrófa éppen akkor történt, mikor gyalogjárókkal, villamosokkal és kocsikkal volt tele a hidóriás. Eddigi megállapítás szerint a halottak száma meghaladja a 30-at. Ötvenen pedig súlyosan megsebesültek. Árrvízkatasztrófa fenyegeti a dunamenti városokat Budapestről jelenti az Ellenzék tudósítója. A tavaszi esőzések nagy árvízkatasztrófával fenyegetik a dunamenti városokat és községeket. A Duna áradása egyre fenyegetőbb méreteket ölt. Vasárnap este már 4, 87 cm magas volt a Duna állása. A megdagadt folyó árja elbontotta az alsórakpart lépcsőit és a rakparti raktárakat, amelyeket Kelenföldtől a Filatori gátig kiürítettek. Szivattyúkat állítottak föl, amelyek állandóan munkában vannak. A Duna felső szakaszánál, különösen Győrnél és Komáromnál, nagy a veszedelem. Attól tartanak, hogy az árvíz elönti ezeket a városokat. Megalakult a lakbérmegállapító bizottság 30 napon belül be kell adni a kéréseket. — A bizottság elnöke Pop Viktor táblai tanácselnök Cluj— Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A lakbérleti törvényt, amelyet úgy a kamara, mint a szenátus megszavazott, a hivatalos Monitorul Oficial is közölte már március 27-iki számában. Ettől a naptól kezdve tehát a lakbér e törvény egész Románia területén életbe lépett. Az új lakbérleti törvény értelmében abban az esetben, ha a háztulajdonos és a lakó nem tudnak megegyezni a házbér tekintetében, úgy ebben a kérdésben a törvény által meghatározott bizottság, comisiunea arbitrale dönt, amelynek határozata ellen a legfőbb semmitőszékhez van panasznak helye. A törvény értelmében a lakbérmegállapítás iránti kéréseket a törvény kihirdetésének napjától, március 27-től számított 30 napon belül kell bejelenteni a bizottságnál. A lakbérleti törvény értelmében a lakbérmegállapító bizottság Kolozsváron is megalakult, a bizottság elnöke dr. Pop Viktor táblai tanácselnök, tagjai pedig a pénzügyigazgató és Petrovan törvényszéki bíró. A vitás lakbérleti ügyekben ez a bizottság fog döntést hozni, amely felhívja az érdekelteket, hogy 30 napon belül, azaz április 27-ig terjesszék be lakbérmegállapítás iránti kéréseiket a törvényiszék iktatóhivatalába. A lakbérmegállapításokra a bizottság annak idején tárgyalásokat tűz ki Oroszország tizenkét milliárdot követel Angliától Vihar a belgrádi parlamentben. — Hlinka lapja pontokban foglalja össze a tót nép követeléseit. Poincaré új győzelme Bécs. (Az Ellenzék távirata.) Zinovjev a szovjetek végrehajtó bizottságának ülésén beszédet mondott az angolorosz tárgyalásokról. Beszéde szerint Angliának Oroszországgal szemben fennálló követelései ("háborús kölcsönök, nem törlesztett kamatok stb.) 1ízmilliárd aranyrubelre rúgnak. Ezzel szemben a szovjetunió követelései Angliával szemben 12 milliárd aranyrubelt tesznek ki. Kijelentette Zinovjev, hogy a kommunizált oroszországi angol tulajdonért fizetendő kárpótlás kérdésében nem fognak engedményt tenni. Obstrukció a szkupstinában Belgrádból jelentik. A belgrádi szkupstinában teljes erővel kitört az obstrukció. Az ellenzék a horvát képviselők bevonulása után többségbe került s veszélyezteti a költségvetés sorsát. A kormány ezért taktikázik és mindenáron a költségvetés megszavazása utáni időre szeretné halasztatni a horvát képviselők mandátumának igazolását. Az első ülés tehát, amelyen a horvát képviselők hosszú idő óta először résztvettek, a legélesebb politikai harc jegyében folyt le. A Radics-párt bevonulását a parlamentbe az ellenzék hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadta. A bevonulás után az elnök bejelentette, hogy folytatják a költségvetési vitát, az ellenzék azonban azt javasolta, hogy a Radics-pártiak mandátumának igazolását tűzzék napirendre. Szavazást követeltek, amit az elnök el is rendelt. Szavazáskor az egész baloldal, köztük a még igazolatlan mandátumú Radics-pártiak is felemelkedtek és leszavazták a kormányt. Az ellenzék oldalán mintegy százhatvanan szavaztak, míg a kormány mellett szavazók száma legfeljebb 130 volt. Az eredmény kihirdetésekor az ellenzék viharosan tapsolni kezdett. Az elnök azonban, tekintettel arra, hogy a harminchat Radics-pártinak szavazati joga nincs, a többséget a kormány javára konstatálta. Erre óriási vihar tört ki, a képviselők az elnöki emelvény felé tódultak és az öklüket rázták. Az elnök név szerinti szavazást rendelt el, melynek eredménye a következő lett: 127 kormánypárti, 112 ellenzéki szavazat. A 36 Radics-párti szavazatot nem vették figyelembe. Az ellenzék körében különösen az okozott nagy izgalmat, hogy a kormánypárti képviselők megakadályozták az igazoló-bizottság ülésének rendes lefolyását. Az igazoló-bizottság eredménytelenül oszlott szét. Az ellenzék szerint a kormány addig akarja húzni az igazolást, míg a költségvetét megszavazzák. Az ellenzéki pártok ezért elhatározták, hogy minden eszközzel megakadályozzák a költségvetés megszavazását. Meg is kezdték az obstrukciót, mire a szkupstina elnöke az ülést nem zárta be, hanem egész éjjel folytatta s csak délelőtt engedélyezett egy óra szünetet. Azután újból kezdődött a tárgyalás és az ülés este hétkor még tartott. Az összes ellenzéki képviselők beszédre iratkoztak. Egy-egy képviselőnek másfél óráig van joga beszélni. Számítani lehet tehát arra, hogy a vitát elhúzzák. 3 Cluj-Kolozsvár, 45. év, 74. szám A tótok követelései Prágából jelentik: A csehszlovák néppárt lapja pontokban foglalja össze a párt követeléseit. Hlinka lapja első tételként állítja fel a centralizáló kormányrendszer megszüntetését, másodiknak, hogy a szlovákokat számuk arányában kell köztiszviselőkként alkalmazni, a harmadik új iskolai és felekezeti politikát követel, a negyedik pedig az adórendszernek a csehszlovák mezőgazdasági érdekek szerint való reformálását. Hlinka lapja szerint ezek a pontok juttatják kifejezésre a tót nép akaratát. A lap valótlannak mondja, hogy a tótoknak szeparatisztikus törekvéseik volnának és hogy Magyarország vagy Lengyelország felé gravitálnának. Poincaré, a nélkülözhetetlen Párisból jelentik: Az új francia kormány megalakulását kompromisszumnak fogják föl Poincaré és Millerand között. Az egynapos kormányválság bizonyítja, hogy Poincaré a jelen pillanatban mennyire nélkülözhetetlen ember Franciaországban. Senki más nem volna képes a jelenlegi politikai viszonyok között Franciaországot a választásokig kormányozni. Millerand és a miniszterelnök között lényeges nézeteltérések vannak, mégis Millerand egész tekintélyét latba vetette, hogy Poincarét kormányon tartsa. A többségi pártok is azonnal elhatározták, hogy Poincarét maradásra szólítják fel. A válságot de Lasteyrie pénzügyminiszter ügyetlenségének tulajdonítják. De Lasteyrie olyankor vetette fel a bizalmi kérdést, amikor a képviselők jelentékeny része nem volt jelen és Poincaré segítségére se számíthatott, ki a szenátusban volt elfoglalva. A kormányelnöki székben való változás azonban megakasztotta volna a politika rendes menetét, az új miniszterelnöknek időt kellett volna adni a kérdések tanulmányozására s végül Poincaré már megtette a választási előkészületeket. Ezeket az előkészületeket egy személyváltozás teljesen összekuszálta volna. Így történt, hogy Poincaré újabb győzelmet aratott és sikerült magának a nélkülözhetetlenség nimbuszát is megszerezni.A TÖRTÉNELEMÓRA. Ha történetíró volnék és az utóbbi tíz év eseményeit én volnék hivatva az utánam következő úgynevezett nemzedéknek megrögzíteni, úgy elsősorban nem a közismert és halálosan megunt történeti eseményeket fűzném össze iskolai történelemkönyvvé, hanem apró és jelentéktelennek látszó momentumok csokorbafűzésével próbálnám ismeretlen utódommal a mai idők báját és izét érzékeltetni. Az én történelemkönyvemben elmesélném például, hogy volt egyszer egy német trónörökös, aki mindennap szerepelt az illusztrált lapokban. Hol valami hadihajó megkeresztelése, hol az őszi hadgyakorlatok befejezése, hol valami vadászkiállítás alkalmából. Ezeken a képeken a német trónörökös színpadiasan dekoratív díszes huszár egyenruhában tündökölt. Ennek eddig még semmi köze a történelemhez. A történelem ott kezdődik, hogy egy amsterdami jelentés szerint Vieringenben most árverezték el a német trónörökös otthagyott holmiját és ezen az árverésen a német trónörökös föntemlített gyönyörű haszán uniformisáért lakkcsizmástól, zsinórostól, halálfejestől együtt mindössze három, azaz három forintot adtak. Hogy az a bizonyos utódom a mai kort teljesen megérthese, a fenti történethez hozzá kellene tennem azt is, hogy ezelőtt hét évvel csináltattam száz koronáért magamnak egy rend ruhát. Teltek az évek, rohantak az események, a ruhámat elviseltem, a gallérja kikopott, a könyökei kifényesedtek és amikor már szégyellem felvenni, elhatároztam, hogy eladom. Nem elárvereztettem, csak eladtam. Az ószeresnek. És kaptam érte hatszáz, azaz hatszáz lejt. Az én ócska ruhámért hatszáz lejt kaptam. A német trónörökös huszáregyenruhájáért három forintot adtak. Pont. HVISEK. A városi közigazgatási bizottság ülése. Kolozsvár város közigazgatási bizottsága szombaton délben Utalea polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen adminisztratív ügyek kerültek tárgyalás alá. Tósó László tragikus halála. Ma délelőtt a pénzügyigazgatóság épületében szomorú eset történt. Tósa László nyugalmazott pénzügyigazgató, ki az előző impérium alatt Tordán, a román impérium után pedig Kolozsváron volt pénzügyigazgató, ma délelőtt az adófelebbezési bizottság ülésén tragikus körülmények között elhunyt. Tósa pénzügyigazgató éppen egy akta tanulmányozásával foglalkozott, amikor egyszerre elvesztette eszméletét és hátrahanyatlott székében. A bizottság tárgyalásán résztvevő Zacharia táblabíró és Peptea helyettes pénzügyigazgató, valamint veje Pop Aurél pénzügyigazgató orvosért küldöttek. Dr. Fodor városi főorvos és dr. Ostatea városi orvos haladéktalanul segítségére siettek, ám az orvosi segély már késő volt, mert csak a beállott halált tudták konstatálni. Orvosi megállapítás szerint haléát szívszélhűdés okozta. Az elhunyt Tálsa László ezelőtt 68 évvel Kolozsvár melletti Nádas községben született, tanulmányait Kolozsváron végezte, hivatalnoki működését pedig a kolozsvári törvényszéknél kezdette meg. Innen került a pénzügy igazgatósághoz Kolozsvárra, hol rövidesen úgy felebbvalóinak, mint a vele érintkezőknek a legnagyobb szimpátiáját nyerte meg ugyannyira, hogy 1906-ban érdemei elismeréséül Tordára pénzügyigazgatónak nevezték ki, ahonnan a román impérium átvétele után jött vissza a kolozsvári pénzügyigazgatóság élére. Az elhunytása azok közé tartozott, akik sohasem nemzetiség szerint ítélték meg az embereket és ezért egyformán rokonszenvnek örvendett minden körben. Halála nagy részvétet keltett s igazán vesztesége Kolozsvár város polgárságának, amely minden panaszos ügyében bizalommal fordulhatott hozzá. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a Calea Victoriei 44. szám alatti lakásáról. Kivonat a hivatalos lapból. A Monitorul Oficial a CFR tisztviselők tömeges előléptetését teszi közzé. Radó András főfelügyelő mérnök a I. osztályba, Kondorossy Kornél felügyelő az 1. osztályba, Gyaly Zoltán II. oszt. mérnök és Wolf Gusztáv alfőnök a 111. osztályba, Luzermann Boris mérnök a IV-ikből a Il-ik osztályba, Herz Oszkár technikai vezető a Il-ik osztályba, Gödör László és Török Gábor felügyelők a 11-ik osztályba, Dancabin 1. főfelügyelő a Il-ik osztályba, Karakássy Albert az I. osztályba, Deutsch A. és Tokody László alfelügyelők a Il-ik osztályba, Stroiescu I. kerületi pénztáros a Il-ik osztályba, Nyíri Adolf és Calin V. ellenőrök az I. osztályba, Gyurka I. és Hankó A. a 11-ik osztályba, Baló Sándor, Ias. Berariu T. Paunocu V. állomásfőnökök a 11-ik osztályba, Kovács M. és Magyarossy S. forgalmi főtisztviselők a II. osztályba léptek elő. Ezeken kívül több száz tisztviselő részesült egy-egy fizetési fokozattal való előmenetelben. Lenint újra bebalzsamozzák. Egy moszkvai híradás szerint, mivel Lenin szarkofágja beszakadt, a sírt a nyilvánosság elől elzárták. Egy orvosi bizottság Lenin holttestét újra be fogja balzsamozni, mert az első bebalzsamozásnál helytelenül jártak el. • A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság új tagjai. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság Szabolcska Mihályt, írói jubileuma alkalmából, tiszteletbeli tagjává választotta. Egyben rendes tagjai közé iktatta: Osvát Kálmánt, Reményik Sándort, Tavaszi Sándort, Makkai Sándort, Sámuel Aladárt, Visky Gyulát, dr. Eisler Mátyást, Doleschall Ervinnét, Lakatos Imrét, Kuncz Aladárt, Nyirő Józsefet, dr. Jakabffy Elemért, Gyárfás Elemért, Grandpierre Emilt, T. Imets Bélát, Janovics Jenőt és Sényi Lászlót.