Ellenzék, 1925. február (46. évfolyam, 25-47. szám)
1925-02-01 / 25. szám
46. év, 25. szám, ELLENZÉK Egy román ezredest lakoltatott ki a görög-keleti püspökség Az ezredes beteg leánykáját ágyastól együtt akarták az utcára tenni Cluj-Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy néhány nappal ezelőtt kiperelte a lakásából a görög-keleti püspökség Cremian Aurélt, a román hadsereg nyugalmazott ezredesét. Csütörtökön délután pedig megjelentek a kilakoltató bizottság közegei az ezredes lakásán és a kényesebb bútorok ideiglenes elhelyezésére meghagyott pár szobából is kezdték kilakoltatni a családot. Crenian ezredes tompa kétségbeeséssel nézte ezt a kegyetlen műveletet, amint darabonként hurcolják szét évek hosszú során át megszokott otthonát. Egyszerre azonban a munkások ahhoz az ágyhoz léptek, amelyben az ezredes Liczi nevű leánykája feküdt súlyos betegen, vakbél operáció előtt. És ez már több volt, mint amennyit Creman ezredes türelme és idegei elbírtak. Felbőszült apai indulattal fordult a munkások felé: — A leányomat pedig nem hagyom! — ordította. — Csak testemen keresztül közeledhetnek az ágyához! A munkások, a „kilakoltató bizottság közegei”, ahogyan nevezik őket, megriadva fordultak Creman Aurél felé. És talán mert látták, hogy az ezredes tényleg mindenre el van szánva, talán mert megmozdult bennük valami emberi érzés, kijelentették, hogy nem hajlandók tovább dolgozni. A bizottság erre a kilakoltatást hétfőig felfüggesztette, a munkások és a rendőri készültség elvonultak, előbb azonban a betegszoba kivételével a padlástól a pincéig minden helyiséget gondosan kiürítettek. A kínos és felháborító lakásafférnak a jogi háttere is különös, amennyiben egy regáti ügyész teljesen önhatalmúlag, még a felebbezés letárgyalása előtt rendelte el az ezredes kilakoltatását, ami szinte példátlan eset a jogtörténelemben. Az is érdekes, hogy Creman ezredes, bár a szerződés értelmében csak akkor lett volna köteles fizetni, amikor a görög keleti egyház másik lakást bocsát a a rendelkezésére, mégis letétbe helyezte a bérösszeget. Téves tehát néhány laptársunknak az a megállapítása, hogy az ezredest azért lakoltatták ki, mert nem fizetett házbért. Creman Aurél hat éve lakik abban a lakásban, amelyből most hét tagú családjával együtt a jogbiztonság és igazságszolgáltatás dicsőségére az utcára teszik ki, mert a számára kiutalt Bartha Miklós utcai új lakást nagy lelépésért egy regáti professzornak adták át. Az utcára került Creman-familia pedig ameddig a lakásügyét valahogyan el nem intézik, ismerőseinek szívességét lesz kénytelen igénybe venni. Dániában megengedik az orvosoknak, hogy megöljék a menthetetlen betegeket. A dán parlamentben — mint egy newyorki lapban olvassuk — legutóbb egy törvényjavaslatot nyújtottak be, amely meg fogja engedni az orvosoknak, hogy azokat a betegeket, akiknek életét megmenteni már semmiképpen nem tudják és akik betegségük folytán sokat szenvednek, megölhessék, illetve számukra a megváltó halál elérkezését megkönnyítsék. Miután a javaslat a kormány javaslata, nyilvánvaló, hogy azt el is fogják fogadni. Orvosi körökben, Németországban is, nagy vitára adott alkalmat ez a törvényjavaslat és az orvosok a nagyközönség meglepetésére azt állapították meg, hogy ez a törvény csak jogossá fogja tenni azt az eljárást, amelyet az orvosok úgy is követnek már Németországban és Skandináviában. Oroszország ifjabb kölcsönt kér Franciaországtól Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Krasszin a vanda—orosz viszony alakulásáról Moszkvába küldött jelentésében közli, hogy Franciaország elsősorban a cári Oroszország adósságainak megfizetését követeli. Az orosz kormány azonban visszautasítja ezeknek az adósságoknak az elismerését. Ha azonban Franciaország hajlandó Szovjet-Oroszországnak hosszabb lejáratú kölcsönt nyújtani, mégis hajlandó magára vállalni a régi adósságok egy részét a francia kistőkések kielégítése végett Krasszia szerint lehetséges volna a két ország között tartós jó viszonyt létesíteni, habár a tárgyalások óriási nehéz-ségekbe ütköznek. Mikor a halál s a pénzeslevélhordó egyszerre kopogtattak az ajtón A nyomor a halálba vitt egy kiváló magyar építőművészt Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megrendítő tragédia szakított ketté egy fölfelé ívelő művészpályát.Csöppke cseppben a tenger: megcsillan ennek az egyetlen életnek tragédiájában a magyar művészsors egész könnyes szomorúsága. Tehetség, sikerek, nyomor ?, a megszokott statiszták állják körül ezt, az elbukott sorsot is. Ezúttal mégis lélekmarkolóbb a tragédia, mert tisztább a szimbólum és mert olyan szomorúak azok a körülmények, melyek ennek az elbukásnak a reliefjét kivetítik. Dr. Goll Elemér pályája Erdélyben kezdődött. Nagyszebenben volt mérnök és kedvence volt a jó társaságnak. Alig volt huszonötéves, már feltűnt a tehetségével, mint építőművész. Pályaterveit mindenütt dicsérettel fogadták s a Művészet, az ország legreprezentánsabb képzőművészeti folyóirata közölte a fiatalember tervrajzait. Nem is maradt meg sokáig Erdélyben, hol nem sok alkalom kínálkozott tehetsége érvényesítésére, hanem hamarosan felkerült a magyar metropólisba. Itt nagyobbfeladatok és nagyobb sikerek várták, ő tervezte a nagykanizsai postaépületet, a miskolci nagy állami iskolát és gróf Teleky József dunapentelei kastélyát. Számos első díjat nyert meg, ő nyerte el az első díjat a budapesti Szent Szív fogadalmi templomának a pályázatán is. Kolozsvárnak is jutott művészetéből: a sétatéri státusházak egyike-másika az ő tervei szerint épült. A művészi sikerek mellett kijutott neki az elismerésből is. Jelentős szerepet vitt a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, tagja volt a Fészekművészklubnak és az Országos Kaszinónak. A legjobb társaságokba járt és mindenütt szerették vidám kedélyéért, kedves, aranyos humoráért. Azután jött a háborús idő, mikor nem építettek, hanem romboltak. Hoszszú tizenkét év telt el, melyek alatt építőművésznek nem igen akadt munkája. Az ország elszegényedett s egyre keserűbb lett az a kenyér, amit művészeinek juttatott. Goll Elemér, a diplomás mérnök és jogtudományi doktor, abból éldegélt, hogy eladogatta mindenét S mikor már fogytán volt ez a forrás is, házigazdája, Balog Miklós tisztviselő segítette ki gyakori pénzzavaraiból. Egy napon aztán adóügyben kapott idézést Gáll Elemér. — Nem baj — mondta — munkám nincs, nem vetnek reám forgalmi adót S ha ki is vetnek, nem hajtják be, mert nincsen pénzem. De az adó kérdése — e talán szégyen — nagyon foglalkoztatta. Remélte ugyan, hogy pénzhez jut, mert több helyen tartoztak neki, de az adósokban a mai válság idején nem igen lehet bízni. Goll Elemér este úgy látta, hogy hiába vár. Este Balognétól kis kölcsönt kért. Nem lévén pénz a háznál, Balogné azonnal nem tudott adni, de fehérneműjéből vitt el a zálogházba, hogy pénzt teremtsen elő. Mikor 300.000 koronával visszajött, Goll Elemér dr. az ajtó kilincsére felakasztva függött. Az öngyilkoson már nem lehetett segíteni. Goll Elemér doctor utriusque iuris, mérnök és műépítész, a magyar építészet egyik legtöbbet ígérő tehetsége, negyvenhárom éves korában meghalt az ajtókilincsen. És míg Balogné távol volt, míg a végzetes tett megtörtént — a szomszédok mondják — a pénzeslevélhordó kopogtatott az ajtón. Valószínüleg valami Goll Elemérnek járó összeget hozott Goll Elemér azonban nagyon sietett Kolozsvár kenyérellátása csak húsz napra van biztosítva Miért nem juthatnak a városok maximális gabonához ? A romániai kenyérkrízis okai Cluj—Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) Talán komolytalannak tetszett az első pillanatban egyik kormányférfiúnak az a kijelentése, hogy Románia — Kelet-Európa híres éléskamrája — a kenyérjegy háborús intézményét fogja felújítani. Az utóbbi napok fejleményei azonban azt igazolják, hogy a gabonahiány komoly krízissé fokozódott, amely fenyegető veszedelmet jelent a városok élelmezésében. A minisztertanács a rekvirált búza maximális árát 90 ezer lejben, a liszt árát pedig 12 lejben állapította meg. Mondanunk sem kell, hogy a rekvirálási rendelet megjelenése óta a meglévő csekély készletek túlnyomó részének is nyoma veszett. A zugforgalomban ugyan tovább tart a vásár, sőt a gabonaárak az eddigi forgalmi árhoz viszonyítva 100—105 ezer lejre estek, de arról egyelőre szó sem lehet, hogy erőszakos intézkedések nélkül maximális áru gabonát lehessen vásárolni. A gabona rekvirálási rendelet végrehajtási utasítása szerint a városok búzával való ellátásáról a falusi szövetkezetek központja és a malmok fognak gondoskodni. Kolozsvár gabonaszükséglete a város vezetőségének kijelentése szerint még csak husznapra van biztosítva. Köztudomású,hogy Kolozs megye gabonatermése sohasem volt elégséges arra, hogy a megye és a város szükségleteit megközelítőleg is fedezze és így a város vezetőségének legfőbb gondja, hogy a kiritikus három hét letelte előtt a regát gabona termő vidékeiről teremtse elő a nélkülözhetetlen búza kontingenst. A rekvirálási rendeletben azonban megfeledkeztek arról, hogy a regáti gabonatermő vidékeken maximális áron vásárolt búza árát jelentékenyen drágítja a szállítási költség s igy a malmok ráfizetés nélkül nem tudják maximális áru liszttel ellátni a városokat. Hivatalos tényezők véleménye szerint valószínű, hogy a belügyminiszter Kolozsvár és a többi erdélyi városok részére speciálisan — a szállítási költségek tekintetbevételével — fogja megállapítani a maximális árakat. 3. oldal. A gabona árának fantasztikus emelkedése egyébként nem Romániára elszigetelt jelenség, hanem egy általános, egész Európára kiterjedő krízis tünete. Egy ismert közgazdász az alábbi érdekes nyilatkozatban világít rá a krízis okaira. " A gabonafélék áránál rohamos emelkedés és az ezzel karöltve járó kenyériiség oka egyrészt a földreformtörvény célszerűtlen alkalmazása, másrészt a tengerentúli gabonaringek tervszerű hazárdjátéka. Románia normális termés esetén is 250 ezer hektóliterrel kevesebbet termel a földreform végrehajtása óta. Az idei rossz termés következtében ez a hiány még fokozódott, amikor a kormány ősszel nem szorította meg a gabonaexportot, Románia gabonatermésének egy jelentékeny része külföldi piacokra vándorolt aránylag még olcsó árakon. Az oroszországi nagy gabonatermő síkságok parlagon hevernek , így a kelet- és nyugateurópai rossz gabonatermés következtében Európa minden állama. Romániát sem kivéve, reászorult tengerentúli gabonabehozatalra. Kézenfekvő dolog, hogy az élelmes amerikaiak nem hagyták kiaknázatlanul az Európában kínálkozó konjunktúrát s az északamerikai és argentínai gabona exportőrök szolidaritásba léptek a megszorult Európa kiuzsorázására. Ma Amerika, mely őrült felesleggel rendelkezik, korlátlanul diktálja az árakat az európai tőzsdéken. Az is természetes, hogy a kormány erélyes, sőt erőszakos rendeletekkel igyekszik segíteni a kritikus helyzeten. Kétségen felüli, hogy ebben elsősorban a politikai érdekek vezetik, mert a kenyérínség nyomán támadó elégedetlenség — akár van benne része a kormánynak, akár nincs, — olyan hatalmas agitációs fegyvernek bizonyult az ellenzék kezében, amely a tömegek korgó gyomrán keresztül kormányokat söpört el és forradalmakat támasztott. I szenátus az erőszakos romanizálás ellen Bukarestből jelentik. A szenátus csütörtöki ülésén Duca külügyminiszter ratifikálás céljából beterjesztette a genfi jegyzőkönyveket. Ady nemzeti- párti politikus tiltakozását fejezte ki egyes iskoláknak azzal az eljárásával szemben, hogy a más nemzetiségű tanulók neveit "önkényesen romanizálják. A tiltakozásra dr. Bianu szenátor egy közbeszólásában helyeselte ezt aomanizáló szándékot, mire Adu azzal vágott vissza, hogy akkor a regátszeli neveken kellene kezdeni a romár osztást, például olyan neveken, amilyen Franasovics, Racovita professzor is beleszólt a vitába és hangsúlyozta, hogy senkinek sincs jogában a mások neveit megváltoztatni. Minthogy pedig a felmerült szóváltásból az derült ki, hogy az Adu által kifogásolt önkényes névváltoztatás a közoktatásügyi kormány intencióiból ered, Duca külügyminiszter is szükségesnek találta felszólalni és megvédelmezni távollevő Anghelescu kollegáját azzal a kijelentéssel, hogy a szóbanforgó névrománosítás a közoktatásügyi miniszter rendelkezéseinek következménye nem lehet, mert a kormány nem törekszik senkinek az elnemzetietlenítésére (?) A Bianu közbeszólására is kiterjeszkedett s az általa tett nyilatkozatot károsoknak minősítette. Ezután a galaci választást erősítette meg a szenátus. Trockij utódját kinevezték Berlinből jelentik. Moszkvai jelentések szerint Trockij utódjául az orosz hadsereg vezetésére Zovi besszarábiai származású volt órássegédet nevezték ki, aki eddig a balti flotta főparancsnokának állását töltötte be.