Ellenzék, 1928. június (49. évfolyam, 122-146. szám)

1928-06-02 / 122. szám

4. o Mé­g Tóttértét egy vasuti fülke ájlajátröl Krtrtas SHűkéttté tír ! ('iáit »z SffitiSr váfletfifi­ŕв nfa^tért. lírába, kényeimeilén *-S jwntaHan. ?.lég­y ijbravöhát iá... Egy i-ib­itá UcjlAti ritkSjjftiik Hz fesZemRi'ze­­t-ё'Ь és kisibiákok­. U^iStSzlH­z váfiíllVV- rktrtk és pályaőrök jobfififi céráififitHR s ffiS?Mr*t|Öíbéi A 1^1 6I8W i.1 öSgfb'bb, iib Ifiég ma iS sdí IfiogléfiRtés és cészé­­(ieléte érheti « jásttbót tuíát, aki azzal a prétéHzióvhi iil Az 1. dSírályti fülkéjébe, Host feéhyéífhr‘.fefl utazik, bouicsáh ín­dul és réfifiiS hifiben intézik még. FftUíjjólt pétiig cli­,na, hofcy legalább az 1. lisztflifti rnh­tél tliZft li­gySri, áBw­­káin és Hí. ajtWi khbésztíil hé Süvítsed á Ш­ és Hit Hurt S Vonata bért foHni fel, léjjsidbb fiagjdhb JtíüHttlItas 18 érjft az utoh. Mindenekélött jól teszi az ataS­­ba «I­­illSiáSa elfitt életbiztosításit bSinSI. Iliié az alábbi esni béááédés példa erre­^ A na­­phkbdn á Italaid g^orShb atdztarri. Kg.­ f osztályú fillb­ébért. Csak a háromfillléses hBÓRtáS JSlSite, hö*y & fülk£ í. SsíWfli, mert a tililföldösi II., síit III. ШМр koráik is töb­b kfttíyelmét és biztonságot nyújtanak. MifiafflatómH­ét Hbláfeoll át süvített a szél es az öreg kocsi úlydn kísértetiesen zörgött, nyögött­ék Illárdt, hogy nehéz volt eldönteni, kit sfmnalja. j'­bbad­ a nagybeteg I. osztályt vagy ma­gáinál, aki egy órai fi­lá­s után Röhög­­Tem, prüszköltem és hátalmas láthátol P'bfylogták a söcbjieim­. De ez ftiinfi fifeifi vol­t elég Az egyik ájlomáeon ki akárok. Ifpijl­a Ullkébüi. uoui IS pjuc, uauBlll KlUOllj Kitörd tilt a sarkából és abbah a piliáfiHibHfi H ko­csinak az ájtö léséit! Mfitja Н1Ш fdfeaj­­jál a fej erűre zUfiádt. MégtáHlöföt­tátfij & bofti lokóiTiltt élés u­jdiilífiát érettetti és a vér lassan Szivárogni kezdett az ar­comon ... Ennyi az egész. Shyelfiré UUjs bem för­­tisíit, de nem kell valarbi élénk képáfelő­­ttehétSég abhdZj HögV­d történtéi­ felzstok­­­olása után a gálád.gyoreon­ milyen ajia­­potúan szaladgálnak még az I. osztályú kocáik is. kérék­l a szerkesztő urat, hívja i« az illetékesek figyelmét erre és kérje, hiogy a Vlágas vas u­­ti tarifához t megfélelö köz­síkot bocsássa пак az utazóközönség rendelkezésére. De gyorsak, amíg utazók vannak, mert ilyen körülményeit között túránként leszokunk A­­JFR vonalain Való utazásról. Biff Utas.­ ben a törvénynek thfcterelték­ mar vélfllátfiai urak is résztvettei, a ka­­ffiara előbbi Haláföiídlat агьпЬай rSlgderibfrt mégerggitette es mégállabilbüa, nagy­­ щтти­­w igéhis hmimeff miltimm tfíftí bár a polgárság választotta alég Vá­­rMSi lafideansnak­, ftdígáWTéAlernek á Stínbali­­ stílflisztét hégézté el. A nagyváradi logyveni kamdra ezt a hálare'éniet ЫвШеИНгёШ Щеitt tegnap küldötté fr­ég a kölozsvári ügyvédi катЙгаГШ azzal, h­on­y azt Szélék AölbéH ii­lió HiégistfiéHéreé bé­gétt az erdélyi ügyvédek hivatalos lapján))fi Щф fi­mt magé­n ha­tározat is elvi jelentőséggel b­ír, de még érdekesebb a másodfokú hatá­rozat mégindokolisa,­ a­ tréty bafigstí-­ lyozza, sttígil ezzel a határozáttal voltaképpen át víjisbédi presztizát és еШИШ's avárja trieístrédertt a kormány­­hatalom eltéri. Узду üpid.jagy piiipiKfSr! A nagyváradi figytédi kab­ara msg’aaadta lm­­«UMfifjgljg. ttjai .itt Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A közigazgatás egységesitésé­­ről átélő ttj törvényt n­em­ zárja ki att, hogy a várdsdk köéigdígátásá­­sian szerepét tisető megválasztott tisztviselők ne végezhessenek ügy­védi fuk­kciókat. A törvén­ynek ezt a hallgatólagos beleegyzöttégét sokan arra Stérették tolna felhasználnit, hogy a közigazgatási pályán Szerzett összeköttetéséijenek gyülk­ölcsétt mint ügyvédek Szakítsák le, tízek közé tartozik dr. Geld­­sffhl, Nagyvárad vérdk szölgárífiestéjét i), aki azt a keféét terjeszttet­te a Hagyvdradi ügy­védi kamara elé( hogy jegyezzék be az ügyvédek névjegyzékébe s vegyék tudomásul, hogy párhuzamosdu (löl­­gármesteri tisztségével, Ugijn­étti gi)a­­korlátot is folytat. A hivatása magaslatán álló nagy­váradi kamara azután ebben a pre­cedens nélkül álló kérdésbe. nagy­­fontosságú és elvi jelentőségű dön­­­tést hozott akkor, m­ikor Egry p­olgármester kérésének tél­­lépütését risszántásította. A visszautasító határordtót az­ Ügy­védi babérokra pályázó polgármester nem fogadta szívesen és e határozat ellen azon az alapon, hogy ő nem tisztviselő, felebbezéssel élt. A ka­mara felebbezési bizottsága, amely­ Az első rakétakocsi bemutatója Berlinben Fél nap alatt a föld körül­i Bdah pilóta rövidesett elindul a világtérbe Berlin. (Az Ellenzék állandó tudó­­sb­etáról.) A rakétaikocsi thai, első hi­vatalos bézi­­ílatója Berlinben igen fontos Sllóhiá­t jelen­ti emberi közle­kedés történetében. A t­éjfiel-fhiívek által szeálitot­t Fricz­e Opel mér­nök által Vés­Vitt raR­ISköt­. Ki ugyanis téljékeh ny alapokra helyezi a jármű Mjtelt, függetleníti azt minden kü­lső ellenállástól s ezzel megoldja a téffi­résiérhím, tehát a viláji'térben líis-mtö fi fi élét! édes firmémáj'Bt /3. A világtérbe kitövemlö rakéta-repülő­­gép anhylid ffivid idő, legfeljebb fíé- Mhy év' kérdist, hdgy út tmi-ntí­m fflár szshöéést is szerették egy Rháb nevű repülőggy, aki vállfilktí­­tött arra,­ hím vismek hüübéti ш­­tjáf a bliiglérbé. A f*akéta Rözsi Ki­­íjföl fiíá Sok­­ban különbözik a versé’ivántók for­májától rn Ш-Ш l­ágyű­gölye, áttré­­lge't alól kissé fémtetszen­ek. A sfeg­féltűinibb rajta, hogy hatul Hédi­­w­ban 12 pihcW H'éz h bélelté, tízek a „rakéták11, amelyek a kocsit hajtják. Óriási a feszültség, didikdr Opel k­iálnek béléül a fehéSiba. Kezét rá­teszi a karm­ánykerékre s m­ire rá­ébred az ember. Hogy mi történt, a kocsi már régen elhaladt a tribün előtt, amelyben a füsttől egymást nem­ látják az emberek. Egy óriási rob­banást lehetett hallani, látszott m­ég, hogy egy hosszú vastag liffigsnigth­ csap ki a belesi Hál ut fából , még mielőtt a vastag, fekete füst mindent elnyelt Volna, látta az em­b­er, hogy lökődik egy hátalifiás lökéssel előre a kocsi. Ázláh újabb robbanások s láng és füstfelhő középeb­e pár, 1m­á­­sodperc múlva újra k­iegjelenik a kocsi az első forduló után. Az élmény, amelyet kapott az ember( két ellentétes érzékből tevő­dik össze: az egyik valami grandió­­itUs, valami emberfélévi nagyszerű teljesítmény átélése, amely szinte sírásra fakasztja a nézőt a megindul­­ság m­iatt; a másik valami roppantul primitív, kezdetlegesnek az érzése. Mindjárt az jutott eszembe, hogy ilyen lébetett retevenson első gőz­gépének a bemutató­ja vagy Wright első repülése. A kicsapódó láng, a füstfelhő, a fülsiketítő robbanás Vol­­lfk­iti középkori alchinitás traligulatot csinált. Nagyszerű , egebeti WOSO- lybgu­i kalk­­­álja. A rekéta által való hajtás elmélete már régen ki van dolgozva. A leg­­utóbbi évtizedekben az erdélyi szász O bért ti, aztán Obddohf, Vatiér foglal­koztak behatóan fl kérdéssel S VgV- sZólVáfl ttUMCh részletéb­ek kidol­gozták. Az akcid-reakció elveit alap­szik a­zt az óriási jelentősége; hogy független az ellenálló közegtől; nem kell a földre vagy a levegőre tá­­maszkodnia; hogy, mint a motorhaj­­lasztás, tovább kiélljen. A lökést a felrobbanó robbantószer a rakéta adja meg. tízzel azután lehetővé van téve az u­. h. stratosférata; vtM 23 kilométeres magasságban való repü­lés, ahol a motoros repülőgép hasz­­nálhatatlanná válik, mert túl ritka már a levegő ott ahoz, hogy egy­részt a HertZin égítsehéz elég titigészt kapjon, másrészt pedig túl kicsi a levegő ellenállása, hogy a hioteZ energiája magasétré­gióvá legyen át­­változtatható. A rakétádak, amelyet az egymáantszt következő гоььаьа­sok nyomása isik előre, tehát saját maga teremti az én­éhállást is; a le­vegőre nincsen szüksége. Ezért él­­métetileg semmi akadálya annak, hogy a légüres magtérben rá tudjam haladni. Az élmétet első gyakorlati megva­­ronlását a német opel­művek vállal­ták foedt- mérnök vezetése alatt, aki életének állandó VeSZélyezsélé­­jével ttrkozatosan nagyobb sokflérejű robbanóanyagot állított ÖSsZe. AZ egyes rakéták kirobbantása kiétt ma­rk­izmypA­­drt úgy hogy a bemu­tatót csak meghívott,­ igen kis szamú kdZölség előtt tartották meg. A ra­­kétá­k néSi csak aZ dlSO álloítsása a folyamatba tett munkának. Célja igazolíti azt, hogy a rakéta adkolimas gyakorlatilag k­is hajtásra s általa minden eddig elért sebesség játszva legyőzhető. Az Onel-gyárbdó VégZett próbaúton a két-Si a nyolcddik t­á­­sodpercben már 96 kilométeres se­bességgel futott s könnyen ezen a 400 kilométeres óránkénti sebességet (a mai sebességi Világrekord 8ЯЗ ki­lométer óránként) s a Sebesség to­­vábbi fokozása csak a­­megfelelő út Kérussé, amely ezt az irtózatos se­bességét elbirja.­ De aZ­ig­i­t jövője a rakétahajtás­nak a repülésben van. Azt rem­élik, hogy rövidesen tudnak olyart repülő­gépet konstruálni, amely órásiként 300—400 kilométer sebességgel fog repülni. De az igazi nagy teljesítmé­nye a rakétarepü­lőgépnek ott fog kezdődni, amikor­­—30 kilom­éteres magasságban fog reptum. Mert itt a ritka és kis és­éhállított levegőlék a rakétahajtással a sebességet ezer ki­lométerén is túl lehet feszíteni Ugy­­annyira, hogy remélni lehet, hogy nemsokára a földet kést és Éhíl, ríiflit­m félnap alatt kiít­ni tudják típu­lni. Azt jelenti ez, hogy a repülőgép több пин! kétszer r­lyab gyorsan fog ha­ladni, mint amilyen gyorsan forog a töld a tengelye körül .4 takétaté­pü­­let/ép el fogja hartyal thatja m­ötföll a náfibi. A Végső állomás: illáidé a bildíj­ , lékbe. Opel tűét И fik Я—в dóré mondja I­ehnék mkemkemÉL Már készül a­­ holdba induló hajó 8 vállalkozás iS van, aki belemé­lsem is egy. Raab pi­lóta csak egyike azoknak a százak­nak, akik jelentkeztek a világiért, mindenesetre i.­ig óriási veszéllyel lekötött utazásra, így hát valószínű, hogy még a mi életünkben eljutunk a Holdba vagy talán a Marsra is. Kérdés, hogy fo­­gunk-e ott találni valami olyat, ami éld­sicceb­e tesz­i­­ajd betifiütiket ? Aligha. Ezt sokkal közelebb, de igaz, nagyobb fáradtsággal, önmagunkban fogjuk talán egyszer megtalálni. D. L. Férfidivat ajdonságot fissse Hadadé Alapítva 1810. Fitér 16. ) 4% év, 122. Ш­*. ■ммяммрьамчйкяш 18teM?árfcMrl)si8!iírt 5itr csali thevsíT áét Ьфкк iígriaei­ff esteit eheviá panaszt Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Husi keletmoldvai várost megya­­m a­ homunk a XV. században. Mátyás király a Magyariországon el­harapódzó hirtzifánizm­us ellen eré- Iyésen lépett t», a magyar lottóZrtak áfkór 1тШ$еп m­enekímék­ keletre. Efy ttVéfl hösZffa escrpmi félépééest még a prtíí ffienfért és alapitotta meg HtíSi Városát, a tfíéift a nevét is a Husziták­ról nyerte. A város lakosai­­ évszázadok folyása alatt elromá­­nosodtek. A huszitai vallást Cáákha- Ti­ár elhagytak és közösök már na­gyon kévéséU vatrhsik, akiknek neve magyar moftukra ér­lékeztetne. . A kis Síkvidéki Városnak Orosz han­gos Szenzációja van. Két fapis­ta kép­viselő, CoftSfUtífiU CctsftiS és Nicolae Priilicn b­éáőVányt intéztek az igaz­­ságÜgyffilmsZlérWOZ, uuietybert lelep­lezik az egyik járástűrő múltját és kérik az igazságügym­inisztert, hogy a bíróság reputációja érdekében elöz­­dítsa el állásából. A beadvány­­áthelyét a Curéritul SzO­SZerint “közöl, felethlíti, hogy Kürif Mihál bíró,- a kereskedelmi ügyosztály vezetője, számtalan visz­­memt ШШП éli társnak Szegődött a felödbejötött kereskedőkhöz, a csődtömeg-kiárusításból fékirtt élves részt tartott fififa magának,­ azok el­len pedig,­ akik szabálytalanságait hangoztatni m­erték, а 1ёф'ШепеЬЬ mmi fejletté és fejti ki. A bead­vány aztán a következőket írja: átírt­ék a bírónak előéletét ismerheti az igazságügyffichiszterium is. 1922- ben a Jákés­ionesen-féle kormány nem akarta kinevezni ыгопак, mert Ötteeag emberölés mn­t vizsgá­lat alatt vetít a tailin­ i törvény­széken. Összeköttetései révén későbben mégis sikerült a bíróság kötelékébe bejutnia és már évek óta Itusiban a legáldatlanabb működést fejti ki; flo­­ttilla Illá­­buli-i kereskedő leányát vette el feleségül. Az apósa egy közismert Spekuláns,­ akinek már többször volt baja a bírósággal. Öü­­ceig mififleri bajából kisegítette. Sőt egyszer egy Däläri r­evű főarbert) aki állítólag betörést kísérelt meg szo­­mita házában, a rendőrség ttérésre verte. Máskor egy EtetibiStU nevű em­bert kínoztatott meg a rendőrségen, iftért­ességsértésse egyik sógorát­. A k­épviselők aztán felsorolják, hogy Buceag egy Haim Berkovics h­evű kereskedővel, akinek üzlete csődbe jutott, flS3'/«J*tS7,0!t és a csőd tömegét klárUSít látta, úgyhogy a milliós értékel vagyonból a hitele­zőknek ötezer lej sem jutott. De a Derkovics—fiuceag-kétszor csilm­­ézzel sem­ elégedett meg. Berkovics elmeht Segal Dániel ügyvédhez és bejelen­tette neki, hogy százezer lejre van szüksége , ha ezt egyik volt hitele­zője, Meliksont neki ném­ adja meg, intézkedni fog, hogy a bíróság letar­tóztassa. Melikson a kérést termé­szetesen elutasította, mire héhátiy nap múlva Buceag bíró, aki a tör­vényszék ügyészét helyettesítette, Meliksont letartóztatta és 48 óra hosszat fogva tartotta. Azt is írják a képviselők, hogy Me­likson Szabadon bocsátása utá­­ maj­dig éjszaka tett látogatást Bat­eng la­kásán, hogy a felmerült konfliktust elintézze. Aztán szabálylálániságokat követett el a bíró a Galati-­ erdő el­adása körül, valamint a Husi határá­ban lévő tíraz-márom ügyében. Végül a lupista parlamenterek felhívják az igazságü­gyii miiniszter figyelmét Costin Iügén törvényszéki elnök magatar­tására is, aki nemcsak hogy nem aka­dályozta meg Buceag szabálytalansá­­gaits bánein támogatja is azokat. Az igazságü­gymin­­iszter a feljelen­tés alapján valószínűleg rzlár­ma igaz­ságügyi felügyelőket biz meg a vizs­gálat megejtésével és az is valószínű, hogy Boceagot elmozdítja helyéből.

Next