Ellenzék, 1928. november (49. évfolyam, 250-275. szám)

1928-11-01 / 250. szám

49. év, 250. szám. утлтяяк ждитжашиж Scotus Viator élesen bírálja egykori cseh pártfogoltjának magyar elnyomó politikáját ------nel-----­ Szakadékok tátonganak a törvények szelleme és a végre­hajtás rosszindulatú alkalmazása között Prága. (Az Ellenzék tudósítójától.) A csehszlovák köztársaság tízéves jubileuma alkalmából a Cesco Slovo című napilapban Scotus Viator, az ismert angol publicista szenzációs cikket írt, amelyben tárgyilagosan foglalkozott a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség szomorú helyze­tével. Cikkének elején leszögezi, hogy az Európában alakult új államok közül Csehszlovákia nyugszik a leg­egészségesebb alapokon, mert sze­rencsésen oldotta meg a középutat a bolsevizmus és a fascizmus között Hosszasan foglalkozott ezután a Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetével. Elsősorban a németek felett tart seregszemlét és megálla­pítja, hogy a csehszlovákiai német­ségnek az állam vezetésében meg­felelő szerep jutott. Ezzel szemben leszögezi, hogy a magyar kisebb­ség sokkal alárendeltebb helyzet­ben van, mint a németek. A magyar kisebbségnek — álla­pítja meg Scotus Viktor — épen elég oka van a panaszra. Az állampol­gársági törvény, amely a hontalanok óriási táborát teremtette meg, s amely csak a legkivételesebb eset­ben adja meg a Csehszlovákiában élő magyarság állampolgársági jogát, Csehszlovákiának igazi szégyene. Foglalkozik aztán a csehszlovákiai nemzeti törvények ama rendelkezé­sével, amely nyelvhasználati jogot biztosított olyan vidékeken, amelye­ken a lakosságnak húsz százaléka a kisebbségekhez tartozik. Megálla­pítja, hogy a törvénynek ez a liberális ren­delkezése a végrehajtás során teljesen elsikkadt, mert a közigazgatási területek be­osztása olyan ravasz machinációval készült el, hogy a magyarság száma sehol, egy területen sem éri el a húsz százalékot és így a törvény kedvező rendelkezéseit nem is ve­hetik igénybe. Hosszasabban foglalkozik ezután a magyar kisebbség iskolakérdésé­vel. A magyarság — írja cikkében — feltétlen igényt tarthat és meg­követelheti egy magyar egyetem és magyar tanítóképző intézet felállítását. Ezt annál inkább meg kell adni a kormánynak, mert hiszen a cseh­szlovák kormány megtagadta a kül­földi diplomák nosztrifikálását és így útját vágta a magyar intelligen­cia utánpótlásának. Scotus Viator cikke, még cseh­szlovák hivatalos körökben is nagy feltűnést keltett. Megbénítja az ország ipari termelését az új adótör­vény ter­vezet ►S4­ A Gyáriparosok Szövetsége erőteljes akciót indít a törvénytervezet módosítása érdekében Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Megszokott dolog nálunk, hogy a törvényeket anélkül alkotják meg, hogy az érdekeltek véleményét elő­zőleg kikérnék. Ezért aztán a leg­több törvény pongyolaalkotás­a csak életbeléptetése után derül ki, hogy a gyakorlatban keresztülvihetetlen, kellőleg elő nem készített törvények­nek iskolapéldája az új átadótör­­vénytervezet, amely a napokban ke­rült csak nyilvánosságra és amely az ország gazdasági köreinek leg­nagyobb meglepetését váltotta ki. Az új törvény nemcsak, hogy hi­hetetlenül megdrágítja a vasúti szál­lítást, hanem közvetve megbénítja az ipari termelést és súlyosan aka­dályozza az építkezést is, mert az átadóalap javára külön adóval ter­heli meg az egyes vasúton szállított árukat. A romániai Gyáriparosok Szövet­ségének kolozsvári kerületi igazga­tósága tegnap délután három órakor tartott választmányi ülésén vette erős kritika alá az új törvényterve­zetet. A választmányi ülésen dr. Farkas Mózes elnökölt és az egye­sület tagjai szokatlanul nagy szám­ban vettek részt, ezzel is demonst­rálni akarván azt, hogy a törvénytervezet ellen a legha­tározottabban tiltakoznak. Az értekezleten előadó ismertette a törvénytervezet ama legsérelme­sebb rendelkezését, hogy az átadó­alap javára minden a vasúton szál­lított száz kilogram árut öt­lejes adóval terhelnek meg, tekintet nél­kül a szállított áru értékére és a szállítás, vagy útvonal hosszúságára. Ez a rendelkezés — állapította meg az előadó dr. Böszörményi Sándor főtitkár — tetemesen megdrágítja az ipari termelést és nagy áremelkedést fog előidézni a napi életben nélkülözhetetlen ipari cikkek árában. A tűzifa — ha a törvény jelen­legi formájában marad — egy nap­ról a másikra 10 százalékkal fog megdrágulni. A koksz árában 8, a cement árában 14, a mész árában 6—8, a szén árában 5—6 százalékos áremelkedés fog bekövetkezni. De ötven százalékkal emelkedni fog a fűrészpor ára, melyet tudvalevőleg egyes nagy ipari üzemek tüzelő­anyagként használnak fel. A választ­mányi ülés elhatározta, hogy s állásfoglal a törvénytervezet el­len s hasonló állásfoglalásra hívja fel az ország egész gyáriparát. Szóba került a törvénytervezetnek ama rendelkezése is, mely az útadók kivetését a törvényhatóságokra bízza anélkül, hogy annak maximális áté­ m móljára? (Orsó-filmszínház, na utoljára!­­ gp CLARA LOW és ESTHER RALSTON Amerika kedvencei, a SZERELEM VÁLSÁGÁBAN Előadások: 5, 7 és 9 órakor.w­ill Szerelen csak egey napig! A reformáció em­léknapján LUTHER hatalmas filmje. Előadások délután 3, 6 és 9 órakor.■ 1 teleit megállapítaná s igy az egyes törvényhatóságok tetszés szerint ál­lapítják meg az útadó összegét. Az Ugi­ kolozsvári igazgatósága felter­jesztésben kéri a kormányt, hogy az adó maximumát állapítsa meg s egy­úttal utasítsa a törvényhatóságokat, hogy az útadót a községi adókkal egyetemben és egy időben állapít­sák meg. Van a törvénynek egy rendelke­zése, mely az útadó-alap javára kü­lön illetékkel terheli meg a forga­lom lebonyolítására használt gépek és járművek hajtóanyagát olyanfor­mán, hogy ezt­ az illetéket a terme­lési helyen kell kifizetni. Minthogy ezeket az anyagokat a gyárak is fel­használják, nem hajtóerő, hanem ipari célokra, kérni fogják a kormányt, hogy a gyáraknak nélkülözhetetlen olajokat, zsiradékokat és kenőcsöket vegyék ki az illetékfizetés kötele­zettsége alól. A gyáriparosok kolozsvári igaz­gatósága memorandumban tárta fel a sérelmeket és a memorandumot dr. Böszörményi főtitkár még a teg­nap este folyamán le is vitte Buka­restbe. 3. ­ Dimitriu miniszter elége­detlen a szlatinai szeren­csétlenség ügyében folyó vizsgálat eredményeivel Eltemették a katasztrófa utolsó áldo­zatait. — Késtek a mentési munkálatok­kal s a mentésre kirendelt munkások inkább fosztogattak — mondja egyik szemtanú Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Tegnapi számunkban részlete­sen beszámoltunk a szlatinai bor­zalmas vasúti katasztrófa áldozatai­nak megrázó temetéséről. Megírtuk, hogy a halottak nagyobb részét tö­megsírokba temették, de még min­dig maradt négy-öt halott, akiknek a hozzátartozói bejelentették, hogy a holttesteket haza fogják szállítani. Ma ezeknek az elszállítása is meg­történt. Tegnap Dimitriu közlekedésügyi miniszter Receaban újabb helyszíni szemlét tartott. Személyesen győző­dött meg, hogy mi idézte elő a vas­úti katasztrófát. Meghallgatta a je­lentését a vizsgálóbiztosoknak. Ma már visszaérkezett Bukarestbe, de a sajtó munkásai elől elzárkózott. Nem akart senki számára nyilat­kozni. Annyi azonban megállapít­ható, hogy a miniszter a vizsgálat eddigi eredményével nem volt meg­elégedve. Csütörtökön minisztertanács lesz, ahol Dimitriu beszámol a vizsgálat eddigi eredményéről és ugyanakkor javaslatot tesz a rozoga vasúti vonal megjavítására. Theodorescu vezér­­igazgató pedig szorgalmasan azon dolgozik, hogy a miniszter által elő­terjesztendő vasútépítési tervezetet elkészítse. Tegnap érkezett Rocca mérnök és családtagjainak a holtteste Buka­restbe. Itt a szerencsétlenül járt olasz mérnök és családjának a holttestét bebalzsamozták. Holnap szállítják Olaszországba. Ez alkalommal fényes temetési szertartást rendeznek. A bu­karesti olasz templomban a holttes­teket beszentelik. Azután megtör­ténik a bukaresti temetés, amelyen részt vesznek a kormány tagjai, a Bukarestben időző olasz miniszter és követség. A kamara és a szenátus kiküldöttei. Tekintettel arra, hogy a szerencsétlenül járt olasz mérnök tartalékos tiszt volt, a temetésen egy díszszázad is részt vesz. Legújabb bukaresti megállapítások szerint a lapoknak az első hírforrá­sai tévesek voltak az egymásba sza­ladó vonatok sebességéről. A vizs­gálat megállapította, hogyha 65 és 45 kilométeres sebességgel haladt volna a két vonat, akkor nemcsak a két mozdony, hanem az összes ko­csik pozdorjává zúzódnak és három­szor annyi áldozata lett volna a ka­tasztrófának. A vizsgálat azt is meg­állapította, hogyha kellő időben a szerencsétlenség színhelyére orvosok és mentők érkeznek, akkor az áldozatok nagy részét meg lehetett volna menteni a haláltól. A vasúti szerencsétlenségnél Schön­berger mérnök, a kolozsvári Renner­­bőrgyár alkalmazottja is jelen volt, sőt hét órán keresztül a mentési munkálatoknál segédkezett. Schön­berger mérnök kijelentése szerint két órán keresztül egyetlen lélek sem ér­kezett a katasztrófa színhelyére. Sa­ját szemével nézte végig, hogy az egyik áldozatnak csak a fél karját tépte le egy hatalmas vasszilánk. Más komoly sérülése úgyszólván semmi sem volt. Az egész idő alatt velőtrázó sikoltozásnál kiabálta: — Vágják le a karomat ! Azonban senki sem jött segítségére és a szerencsétlen ember elvérzett. Csak két óra múlva jöttek mun­kások, akiknek a legnagyobb része a mentési munkálatoknál alig vett részt, inkább az áldozatokat foszto­gatták. Ma már letagadhatatlan tény, hogy nemcsak a tisztviselők követ­tek el súlyos mulasztásokat, nem­csak a vasúti vonal volt rossz és hasznavehetetlen, amit maga Dimi­triu miniszter is beismert, hanem az egész bűnös rendszer hozzájárult a vasúti összeütközés borzalmas mére­teihez. Ha a tisztviselők a helyükön állottak volna és a mentési munká­latokat azonnal megkezdik, akkor az áldozatok száma felére lett volna csökkenthető. A kettő a halottak között Most kapjuk a legújabb bukaresti jelentést, amelyből kiderül, hogy a receai vasúti szerencsétlenségnél a román irodalomnak egy ismert mun­kása, Savin Constantin, polgári nevén Constantinescu Dimitriu is meg­halt. Savin Constantin, a fiatal ro­mán­­költőgeneráció egyik ismert és jeles tagja, aki mint önkéntes szol­gált a kilencedik gyalogezredben. A fiatal költő agnoszkálása rendkívül érdekes körülmények között történt. A helyszínen a holttestet sokáig vizsgálgatták, de semmiféle írás vagy személyazonossági bizonyítványt nem találtak nála. Ellenben az Izzó-porrá zúzott test mellett két kötet vers feküdt. Midőn elolvasták a verses kötetek címlapját és írójának nevét, azonnal ráismertek a fiatal költőre. Savin Constantin borzalmas katasztrófája Bukarest irodalmi köreiben nagy részvétet keltett. Itt írjuk meg, hogy a receai vasúti szerencsétlenség sebesültjei közül ketten újból meghaltak. A szeren­csétlenül járt gyorsvonat egyik fűtője és fékezője súlyos égési sebeik kö­vetkeztében ma reggel kiszenvedett.

Next