Ellenzék, 1928. november (49. évfolyam, 250-275. szám)
1928-11-01 / 250. szám
49. év, 250. szám. утлтяяк ждитжашиж Scotus Viator élesen bírálja egykori cseh pártfogoltjának magyar elnyomó politikáját ------nel----- Szakadékok tátonganak a törvények szelleme és a végrehajtás rosszindulatú alkalmazása között Prága. (Az Ellenzék tudósítójától.) A csehszlovák köztársaság tízéves jubileuma alkalmából a Cesco Slovo című napilapban Scotus Viator, az ismert angol publicista szenzációs cikket írt, amelyben tárgyilagosan foglalkozott a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség szomorú helyzetével. Cikkének elején leszögezi, hogy az Európában alakult új államok közül Csehszlovákia nyugszik a legegészségesebb alapokon, mert szerencsésen oldotta meg a középutat a bolsevizmus és a fascizmus között Hosszasan foglalkozott ezután a Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetével. Elsősorban a németek felett tart seregszemlét és megállapítja, hogy a csehszlovákiai németségnek az állam vezetésében megfelelő szerep jutott. Ezzel szemben leszögezi, hogy a magyar kisebbség sokkal alárendeltebb helyzetben van, mint a németek. A magyar kisebbségnek — állapítja meg Scotus Viktor — épen elég oka van a panaszra. Az állampolgársági törvény, amely a hontalanok óriási táborát teremtette meg, s amely csak a legkivételesebb esetben adja meg a Csehszlovákiában élő magyarság állampolgársági jogát, Csehszlovákiának igazi szégyene. Foglalkozik aztán a csehszlovákiai nemzeti törvények ama rendelkezésével, amely nyelvhasználati jogot biztosított olyan vidékeken, amelyeken a lakosságnak húsz százaléka a kisebbségekhez tartozik. Megállapítja, hogy a törvénynek ez a liberális rendelkezése a végrehajtás során teljesen elsikkadt, mert a közigazgatási területek beosztása olyan ravasz machinációval készült el, hogy a magyarság száma sehol, egy területen sem éri el a húsz százalékot és így a törvény kedvező rendelkezéseit nem is vehetik igénybe. Hosszasabban foglalkozik ezután a magyar kisebbség iskolakérdésével. A magyarság — írja cikkében — feltétlen igényt tarthat és megkövetelheti egy magyar egyetem és magyar tanítóképző intézet felállítását. Ezt annál inkább meg kell adni a kormánynak, mert hiszen a csehszlovák kormány megtagadta a külföldi diplomák nosztrifikálását és így útját vágta a magyar intelligencia utánpótlásának. Scotus Viator cikke, még csehszlovák hivatalos körökben is nagy feltűnést keltett. Megbénítja az ország ipari termelését az új adótörvény tervezet ►S4 A Gyáriparosok Szövetsége erőteljes akciót indít a törvénytervezet módosítása érdekében Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megszokott dolog nálunk, hogy a törvényeket anélkül alkotják meg, hogy az érdekeltek véleményét előzőleg kikérnék. Ezért aztán a legtöbb törvény pongyolaalkotása csak életbeléptetése után derül ki, hogy a gyakorlatban keresztülvihetetlen, kellőleg elő nem készített törvényeknek iskolapéldája az új átadótörvénytervezet, amely a napokban került csak nyilvánosságra és amely az ország gazdasági köreinek legnagyobb meglepetését váltotta ki. Az új törvény nemcsak, hogy hihetetlenül megdrágítja a vasúti szállítást, hanem közvetve megbénítja az ipari termelést és súlyosan akadályozza az építkezést is, mert az átadóalap javára külön adóval terheli meg az egyes vasúton szállított árukat. A romániai Gyáriparosok Szövetségének kolozsvári kerületi igazgatósága tegnap délután három órakor tartott választmányi ülésén vette erős kritika alá az új törvénytervezetet. A választmányi ülésen dr. Farkas Mózes elnökölt és az egyesület tagjai szokatlanul nagy számban vettek részt, ezzel is demonstrálni akarván azt, hogy a törvénytervezet ellen a leghatározottabban tiltakoznak. Az értekezleten előadó ismertette a törvénytervezet ama legsérelmesebb rendelkezését, hogy az átadóalap javára minden a vasúton szállított száz kilogram árut ötlejes adóval terhelnek meg, tekintet nélkül a szállított áru értékére és a szállítás, vagy útvonal hosszúságára. Ez a rendelkezés — állapította meg az előadó dr. Böszörményi Sándor főtitkár — tetemesen megdrágítja az ipari termelést és nagy áremelkedést fog előidézni a napi életben nélkülözhetetlen ipari cikkek árában. A tűzifa — ha a törvény jelenlegi formájában marad — egy napról a másikra 10 százalékkal fog megdrágulni. A koksz árában 8, a cement árában 14, a mész árában 6—8, a szén árában 5—6 százalékos áremelkedés fog bekövetkezni. De ötven százalékkal emelkedni fog a fűrészpor ára, melyet tudvalevőleg egyes nagy ipari üzemek tüzelőanyagként használnak fel. A választmányi ülés elhatározta, hogy s állásfoglal a törvénytervezet ellen s hasonló állásfoglalásra hívja fel az ország egész gyáriparát. Szóba került a törvénytervezetnek ama rendelkezése is, mely az útadók kivetését a törvényhatóságokra bízza anélkül, hogy annak maximális áté m móljára? (Orsó-filmszínház, na utoljára! gp CLARA LOW és ESTHER RALSTON Amerika kedvencei, a SZERELEM VÁLSÁGÁBAN Előadások: 5, 7 és 9 órakor.will Szerelen csak egey napig! A reformáció emléknapján LUTHER hatalmas filmje. Előadások délután 3, 6 és 9 órakor.■ 1 teleit megállapítaná s igy az egyes törvényhatóságok tetszés szerint állapítják meg az útadó összegét. Az Ugi kolozsvári igazgatósága felterjesztésben kéri a kormányt, hogy az adó maximumát állapítsa meg s egyúttal utasítsa a törvényhatóságokat, hogy az útadót a községi adókkal egyetemben és egy időben állapítsák meg. Van a törvénynek egy rendelkezése, mely az útadó-alap javára külön illetékkel terheli meg a forgalom lebonyolítására használt gépek és járművek hajtóanyagát olyanformán, hogy ezt az illetéket a termelési helyen kell kifizetni. Minthogy ezeket az anyagokat a gyárak is felhasználják, nem hajtóerő, hanem ipari célokra, kérni fogják a kormányt, hogy a gyáraknak nélkülözhetetlen olajokat, zsiradékokat és kenőcsöket vegyék ki az illetékfizetés kötelezettsége alól. A gyáriparosok kolozsvári igazgatósága memorandumban tárta fel a sérelmeket és a memorandumot dr. Böszörményi főtitkár még a tegnap este folyamán le is vitte Bukarestbe. 3. Dimitriu miniszter elégedetlen a szlatinai szerencsétlenség ügyében folyó vizsgálat eredményeivel Eltemették a katasztrófa utolsó áldozatait. — Késtek a mentési munkálatokkal s a mentésre kirendelt munkások inkább fosztogattak — mondja egyik szemtanú Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk a szlatinai borzalmas vasúti katasztrófa áldozatainak megrázó temetéséről. Megírtuk, hogy a halottak nagyobb részét tömegsírokba temették, de még mindig maradt négy-öt halott, akiknek a hozzátartozói bejelentették, hogy a holttesteket haza fogják szállítani. Ma ezeknek az elszállítása is megtörtént. Tegnap Dimitriu közlekedésügyi miniszter Receaban újabb helyszíni szemlét tartott. Személyesen győződött meg, hogy mi idézte elő a vasúti katasztrófát. Meghallgatta a jelentését a vizsgálóbiztosoknak. Ma már visszaérkezett Bukarestbe, de a sajtó munkásai elől elzárkózott. Nem akart senki számára nyilatkozni. Annyi azonban megállapítható, hogy a miniszter a vizsgálat eddigi eredményével nem volt megelégedve. Csütörtökön minisztertanács lesz, ahol Dimitriu beszámol a vizsgálat eddigi eredményéről és ugyanakkor javaslatot tesz a rozoga vasúti vonal megjavítására. Theodorescu vezérigazgató pedig szorgalmasan azon dolgozik, hogy a miniszter által előterjesztendő vasútépítési tervezetet elkészítse. Tegnap érkezett Rocca mérnök és családtagjainak a holtteste Bukarestbe. Itt a szerencsétlenül járt olasz mérnök és családjának a holttestét bebalzsamozták. Holnap szállítják Olaszországba. Ez alkalommal fényes temetési szertartást rendeznek. A bukaresti olasz templomban a holttesteket beszentelik. Azután megtörténik a bukaresti temetés, amelyen részt vesznek a kormány tagjai, a Bukarestben időző olasz miniszter és követség. A kamara és a szenátus kiküldöttei. Tekintettel arra, hogy a szerencsétlenül járt olasz mérnök tartalékos tiszt volt, a temetésen egy díszszázad is részt vesz. Legújabb bukaresti megállapítások szerint a lapoknak az első hírforrásai tévesek voltak az egymásba szaladó vonatok sebességéről. A vizsgálat megállapította, hogyha 65 és 45 kilométeres sebességgel haladt volna a két vonat, akkor nemcsak a két mozdony, hanem az összes kocsik pozdorjává zúzódnak és háromszor annyi áldozata lett volna a katasztrófának. A vizsgálat azt is megállapította, hogyha kellő időben a szerencsétlenség színhelyére orvosok és mentők érkeznek, akkor az áldozatok nagy részét meg lehetett volna menteni a haláltól. A vasúti szerencsétlenségnél Schönberger mérnök, a kolozsvári Rennerbőrgyár alkalmazottja is jelen volt, sőt hét órán keresztül a mentési munkálatoknál segédkezett. Schönberger mérnök kijelentése szerint két órán keresztül egyetlen lélek sem érkezett a katasztrófa színhelyére. Saját szemével nézte végig, hogy az egyik áldozatnak csak a fél karját tépte le egy hatalmas vasszilánk. Más komoly sérülése úgyszólván semmi sem volt. Az egész idő alatt velőtrázó sikoltozásnál kiabálta: — Vágják le a karomat ! Azonban senki sem jött segítségére és a szerencsétlen ember elvérzett. Csak két óra múlva jöttek munkások, akiknek a legnagyobb része a mentési munkálatoknál alig vett részt, inkább az áldozatokat fosztogatták. Ma már letagadhatatlan tény, hogy nemcsak a tisztviselők követtek el súlyos mulasztásokat, nemcsak a vasúti vonal volt rossz és hasznavehetetlen, amit maga Dimitriu miniszter is beismert, hanem az egész bűnös rendszer hozzájárult a vasúti összeütközés borzalmas méreteihez. Ha a tisztviselők a helyükön állottak volna és a mentési munkálatokat azonnal megkezdik, akkor az áldozatok száma felére lett volna csökkenthető. A kettő a halottak között Most kapjuk a legújabb bukaresti jelentést, amelyből kiderül, hogy a receai vasúti szerencsétlenségnél a román irodalomnak egy ismert munkása, Savin Constantin, polgári nevén Constantinescu Dimitriu is meghalt. Savin Constantin, a fiatal románköltőgeneráció egyik ismert és jeles tagja, aki mint önkéntes szolgált a kilencedik gyalogezredben. A fiatal költő agnoszkálása rendkívül érdekes körülmények között történt. A helyszínen a holttestet sokáig vizsgálgatták, de semmiféle írás vagy személyazonossági bizonyítványt nem találtak nála. Ellenben az Izzó-porrá zúzott test mellett két kötet vers feküdt. Midőn elolvasták a verses kötetek címlapját és írójának nevét, azonnal ráismertek a fiatal költőre. Savin Constantin borzalmas katasztrófája Bukarest irodalmi köreiben nagy részvétet keltett. Itt írjuk meg, hogy a receai vasúti szerencsétlenség sebesültjei közül ketten újból meghaltak. A szerencsétlenül járt gyorsvonat egyik fűtője és fékezője súlyos égési sebeik következtében ma reggel kiszenvedett.