Ellenzék, 1929. január (50. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-02 / 1. szám

PQ, «V. 1. szám. ■ о^ьу»»‹ш‹/.г^,^я^тгл1|Пвг‹Г|Ш-д¥гд811гагдиияа1 VLVENZÜK ITIi a panasza? гзаавгаиЕИммад|­11 ми­тниинидаия­­ vidéki postamesterek nem kapják meg túlóradíjukat, de a fizetésüket sem A naponként garmadával érkező panaszos levelek megdöbbentő ké­pet nyújtanak az államigazgatás hiá­nyosságairól. Dezorganizáció, fejez­­enség és felelőtlenség van az egész vonalon. A rosszul dotált tisztvise­­ők nem kapják meg törvényes já­­randóságaikat s igy nem csoda, ha kedvetlenül és lanyhán végzik mun­kájukat, s viszont magyarázatul szol­gál arra is, hogy miért olyan gyalá­zatosan rossz nálunk a közigazga­­ás, miért közlekednek olyan ren­detlenül a vonatok és hogy miért nem kapják meg az emberek a le­veleket, vagy hogy egy-egy távirat miért utazik egyik községtől a má­sikig három hétig? Ezekre a kérdé­sekre ad választ az alábbi "panaszos evél, melyet egyik szilágymegyei falu postamestere küldött be. Az igaz, — írja a panaszos levél , hogy a magyar világban sem volt valami fényes fizetésünk. De ami volt, azt megkaptuk minden hó el­sején rendesen és azt szűkösen be­osztva, csendesen éldegéltünk. Ke­vés volt a fizetés, de kárpótolta ezt az, hogy az emberek megértőbbek voltak. A világháború alatt is minden ke­serűség nélkül, szűköcskén megél­tünk. Jött azonban az impériumvál­­tozás, emelkedett a drágaság, a fi­zetés a régi maradt azzal a különb­séggel, hogy a korona lejjé zsugoro­dott össze. Jöttek az éjjel-nappali szolgálatok, mozgósítás, egész éjjel talpon voltunk, nagy fáradtsággal dolgoztunk, de hűséggel megálltuk a helyünket, mert ehhez már hozzá voltunk szokva. No meg biztatott az a remény is, hogy csekély fizeté­sünket valamivel javítani fogják. Jött is nemsokára egy rendelet, mely arra utasította a vidéki posta­mestereket, hogy túlórázásukról küldjenek be a központhoz kimuta­tást. Az imperium előtt a háború és a kommün alatt is végeztünk túl­órázásokat, de akkor három hét alatt teljesen kiutalták a külön mun­kadíjat. Most azonban megváltozott a világ sora. Túlórás kimutatásunk beküldése Után három hónap múlva értesítést kaptunk arról, hogy a ren­delet, mely a túlórák kimutatására szólított fel, téves volt, így történt ez az előző évi képviselőválasztás idején is. Nyomban a választások lezajlása után ismét felszólítást kap­tunk, hogy a túlórázásról készítsünk kimutatást és három nyugtával együtt küldjük be. Kilenc hónappal ezelőtt történt ez s felterjesztésünkre semmi választ nem kaptunk. Mi történt váljon be- i Lomás! I Erdőipar ; I Részvénytársaság ; V mm. Suíev. Regele ferdinend (József föherceg-ui) 4. j küldött nyugtáinkkal ? Ki ée milyen célra használta fel? Azonban nem ez a legfőbb pana­szunk. Nem kell mondjam, hiszen mindenki tudja, hogy impériumvál­­tozás előtt minden hó elsején előre kaptuk meg a fizetésünket Kará­csony előtt pedig már a januári fi­zetésünket is kikaptuk, hogy leg­alább a karácsonyi ünnepeket gond nélkül töltsük el és feledjük az élet szomorúságait pár napra. Mi történt­­ most ? Nemhogy a januári, de még a decemberi, sőt novemberi fizetésünk­ből sem kaptunk egy bánit sem. Fi­zetésünket nem merjük sürgetni, szájunkat nem merjük panaszra ki­nyitni, mert tartunk attól, hogy fi­zetés helyett újból nyelvvizsgára kell jelentkezni, ami már velünk négy­szer is megtörtént. Kellett fizessük a kocsit, vonatot, a vendéglőt s mindezeket a kiadásokat senki sem térítette meg. Aláírás. Ötmilliót sikkasztott a Chrissoveloni­ Bankház galaci fiók­jának főpénztárosa Galac. (Az Ellenzék tudósítójá­­tól.) A Chrissoveloni Bankház ottani fiókjánál a tegnapi nap folyamán nagyarányú sikkasztásnak jöttek nyomára. A bank főpénztárosát, tamvachis­zaet, 1925-ben nevezték ki a bank pénztárának élére- A fia­tal Tamvachis kellő ellenőrzés hiá­nyában hosszabb idő óta nagyobb összegeket vett fel a pénztárból a saját céljaira. Hétfőn este kilenc órakor aztán a bank egész pénztárkészletét magához vette és eltávozott. A nagyszabású visszaélésnek csak szombaton jöttek a nyomára, mie­lőtt azonban a vizsgálatot megej­tették volna, a pénztáros gyanút fogott és eltűnt. Egy másik kulccsal, amely az igazgatóság birtokában volt, felnyi­tották a pénzszekrényt, de azt tel­jesen üresen, kifosztva találták. A rendőrségi nyomozás megállapításai szerint a sikkasztó főpénztárnoknak sikerült átlépnie a bolgár határt. Tamvachis esete élénk feltűnést kel­tett Galacban, mivel a fiatal főpénz­­tárnok a közéletben nagy szerepet játszott. A bank kára meghaladja az ötmillió lejt. Megbuktak a jövendőmondák 1928-ban ——«►— 1929-re gonosz Újév alkalmából, mint rendesen, ebben az évben is megszólalnak újra a jósok, jósnők és asztrológu­sok, egymással homlokegyenest el­lenkező horoszkópokat állítva fel a most következő 1929-ik évre. Nem riasztja vissza őket az sem, hogy a múlt évi horoszkópjuk egyáltalán nem vált be. Egyik híres olasz jós például nem kisebb dolgot jósolt meg 1928-ra, mint azt, hogy Angliát el fogja nyelni a tenger. Ugyanez a jós II. Vilmos halálát és egy új né­met császá­rság megalakulását jelezte a most lefolyt évre. És Vilmos ex­­császár, legalább egészségileg jól érzi magát, Németország pedig még mindig távol van attól, hogy újra császárság legyen belőle. Thébes asszony kudarca A híres francia jósnő, Madame de Thébes, 1928-ra a dollár-kurzus nagy zuhanását, Poincaré bukását jósolta meg és természetesen még azt is, hogy egy francia repülő 1928 nyarán Európa és Amerika között át fogja repülni az óceánt. A dollár-kurzus ma szilárdabb, mint valaha, Poincaré még mindig miniszterelnök és az óceánt nem repülte át egyetlen francia repülő sem. Az Egyesült­ Államok leghíresebb jósa, Whitcomb, már valamivel sze­rencsésebb volt jóslásaival. Ő meg­jósolta a nagy szénbányászsztrájkot, ami tényleg bekövetkezett Angliában és Amerikában. Az a jóslása azon­ban, hogy egy amerikai mérnök olyan találmánnyal lép a világ elé, mely nagyobb jelentőségű lesz a jö­vőre nézve, mint Amerika felfede­zése Columbus által, egyáltalán nem vált be. Amerika új elnökéről azt jósolta, hogy az egy eddig teljesen ismeretlen ember lesz, amit szintén alig lehet állítani Herbert Hooverről, aki eddig is az Egyesült­ Államok­­egyik leg­népszerűbb egyénisége volt. Ugyanez a Whitcomb Európára vonatkozó jós­lásában azt látta előre, hogy Német­ország egy páneurópai csoport élére áll és ennek élén háborúval dönti meg az orosz szovjet­ uralmat(!). Hogy ez a jóslás mennyire vájt be, arra világot jósolnak természetesen szükségtelen még sza­vakat is vesztegetni. Mi lesz 1?2?-ben ? Az 1929-re szóló jóslások szintén eléggé nagyhangúak. Madame Frana, aki Parisban a már elöregedett Ma­­dame de Thébes legkomolyabb ve­­télytársa megjósolja, hogy az 1929-es év a Mars jegyében fog lefolyni. Ez­­zel — mondja tovább kíméletesen — nem állítja azt, hogy föltétlenül nagy háborúk lesznek, csak annyit akar mondani, hogy mindenféle őrültség fog uralkodni a világon, minden rossz ösztön, minden cinikus go­noszság a legnagyobb erővel próbál majd érvényesülni. Emellett azonban értékes nagy dolgok is fognak tör­ténni. Az orvostudomány, különösen a pszichiátria és a sebészet példát­lan előrehaladást fog tenni. A drámai költészet terén is nagy dolgokat várhatunk. A politikai és gazdasági élet azonban sok bajjal küzd majd, legalább is az év első felében, mert az év második fele eb­ből a szempontból is valamivel eny­hébben fog lefolyni. Háborúval fe­nyegető konfliktusokban szintén lesz részünk, különösen Európa keleti fe­lében — mondja a bölcs Madame Fraya. Igazi háborúra azonban nem kerül sor. És mindezek után végül egy örömhírt is tudat a világgal: Leon Daudet 1929-ben vissza fog térni Franciaországba. Megkezdődnek a globális adó­kiveté­sek. A kolozsvári Administratia Finan­­ciara minden intézkedést megtett, hogy jövő évre már január hóban a fix fizetések után járó 16 százalékot kitevő globális adó kirovása meg­történjen. A napokban rendelet fog megjelenni, amely felszólítja az ösz­­szes alkalmazottakat, hogy vállala­tuk, illetve munkaadójuk által ké­szített bizonyítvánnyal igazolják, hogy mennyi a fizetésük. Ugyanak-­­kor az Administratia Financiara min­den alkalmazott részére blankettát fog kikézbesíttetni, melynek kitöl­tése után megtörténnek még január hóban a globális adókirovások. 3. oldal Bonyolddal a Mosoiu- Sándor József­ ot lép Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A Sándor József— Mosoiu inci­dens szombaton új fázisba került. Mosoiu tábornok segédei, Eduard D. Lazarescu Iasii szenátor és L R. Opreanu brailai szenátor a követ­kező levelet intézték megbízójukhoz: „Szeretett és tisztelt Tábor­nok Úr! Megbízásának, amely arra vo­natkozott, hogy elégtételt kérjünk Sándor József szenátortól azokért a szavaiért, amelyeket a szenátus 23-iki ülésén önhöz intézett, ele­get tettünk és érintkezésbe lép­tünk Sándor József segédeivel, Giga Stefanescu és Augustin Bir­­dossy szenátor urakkal és közös elhatározással a következő elinté­zés­ formulát állapítottuk meg: vándor József nem akarta sér­teni Mosoiu Traian tábornok urat, akivel szemben teljes tisztelettel adózik. Mi Mosoiu tábornok segé­dei tudomásul vesszük ezt a nyi­­latkozatot." Ezt a formulát jegyzőkönyvbe vettük, amelyet mi ketten és Bár­­dossy Augustin aláírt és akkor a két példányban megszerkesztett jegyzőkönyveket Bárdossy magá­hoz vette, hogy Stefanescu Gigá­val, aki időközben eltávozott a szenátus ülésére, aláírassa, utólag Stefanescu Giga tudatta velünk, hogy nem írhatja alá a jegyző­könyvet, mert megbízója, Sándor József tiltakozik ellene. Tisztelet­tel közöljük, hogy ezzel a mi, megbízásunk lejárt és önre bízzuk a következmények levonását. Tisz­telettel : Lazarescu és Opreanu szenátorok“. A levelet ma teljes terjedelmében közli a Viitorul. Miután a lovagias ügy jegyzőkönyvezés alapján elinté­zést nem nyerhetett, valószínű, hogy újabb megbízás és újabb tárgyalások fognak következni. Az sincs kizárva azonban, hogy Mosoiu tábornok meg­elégszik a levélnek nyilvánosságra hozatalával. Magyarország tizenhat európai állammal tárgyalá­sokat kezd a vízum­kényszer megszüntetése érdekében Budapest. (Az Ellenzék távirata.) A Hétfői Napló jelentése szerint a magyar külügyminisztérium legköze­lebb tizenhat európai államnál kez­deményező lépéseket tesz a vízum­kényszer kölcsönös megszüntetésére. A lap szerint a tizenhat állam kö­zött, Magyarországon kívül fekvő okokból, egyelőre nem szerepel Románia és Jugoszlávia. Csehszlo­vákiával szemben azonban a magyar külügyminisztérium hivatalosan ja­vasolni fogja a kölcsönös vízumbe­­szüntetést. SAAAAAAAAAAA9 ^ Kolozsvár régi és szolid › › ékszerüzlete ► ›­­KJ ► › JL ► ‚ V ► 3 H. ГШ0 t ◄ Most Piața Unirii 23. szám. (Kalapkirály mellett). W ^ Draadns, HnoméríSier, ^ 1 4 ezüstáru és oráW 4^ Dús választék! Olcsó áraki Az ELLENZÉK az iparosság érdekeiért küzd, tehát minden iparosnak erkölcsi kötelessége azt támogatni.

Next