Ellenzék, 1929. október (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-01 / 223. szám

2. oldal. Dr. Glondys Viktor beszéde Általános figyelem közepette állott fel szó­lásra dr. Glondys Viktor, a szászok bálvá­nyozott papja s a következő beszédet mon­dotta: Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyrabecsült asztali szomszédnőm, Bor­nemissza báróné, épen az imént a követke­zőket mondotta nekem: „Végül is, minden embernek van valamije, amije szent. Nekem a magyar nép kultúrája szent. És én becsü­lök minden embert, akinek népe kultúrája szent“. Azt hiszem, nagyrabecsült szom­szédnőm e szavait indiszkréció nélkül szabad nyilvánosan ismételnem, ami mindnyájun­kat eltölt s ami különleges jelentőséget ad a mi mostani ünnepi együttlétü­nknek. — Mikor az imént a Helikon estélyén je­len voltam, eszembe jutottt egy adoma, ame­lyet Kossuth Lajosról olvastam, bár nem tud­tam megállapítani, hogy igaz-e? Állítólag angliai tartózkodása idején angol hallgatók előtt magyar anyanyelvén beszédet tartott és beszédének lelki hatása által hallgatott, akik nyelvét nem értették annyira meghatotta, hogy könnyekre fakadtak, végül pedig zajos helyeslésben törtek ki. Ez az adoma jut eszembe, mert ma a ma­gyarnyelvű előadás alatt Kossuth angol hall­gatóinak helyzetében voltam, mert sajnos, nem bírom a magyar nyelvet. Bár az elő­adások nem idézhettek elő bennem akkora érzelmi vihart, de egészen közvetlenül meg­ragadott ez óra hatalmas szimbólikus értel­me. Megéreztem, hogy mint egyébként min­den valódi művészet, a költészet is mélyen függ össze a népiséggel. A népiség úgy tű­nik fel a sajátos orosz, angol, skandináv, magyar, román, vagy német költészetben, mint a termékeny anyaöl, amelynek mind­egyike külön sajátossággal bír. A népiség olyan forrás, amelyből a szel­lemi világok, mint metafizikai hátterekből emelkednek ki. A költő a néplélek­ terem­­tette száj. Népének lényegét fejezi ki, év­ezredes bölcsességét, álmait, vágyait. Áll ez mindama költőknél, akik ma itt együtt vannak s akik között nagy örömmel a román költészetnek is egy képviselőjét üd­vözölhetem. Önök, uraim, rossz költők vol­nának, ha nem gyökereznének a saját né­pi­­ségükben és nem törekednének munkájuk­ban arra, hogy ne csak ábrázolják azt, hanem művészetükkel fejlesszék is, így olyan emberek társasága van itt együtt, akiknek hivatása egyúttal küldetés­­e, akik mély, hűséges szeretetet hordoznak belső szükségből az istenadta népiség iránt és azon fáradoznak, hogy az emberiség nagy szellemi szimfóniá­jában népük sajátos akkordját lehető legtisztábban szólaltassák meg és mé­s itt különböző népek olyan em­berei férnek meg békés együttlétben, köl­csönös megbecsülésben és ragaszkodásban, amelyet tavaly Kolozsvárt a magyar pol­gártársak a mi szász íróink iránt különö­sen kifejezésre juttattak s amelyet a szász írók s velük a város szász polgársága szintén demonstrálni szeretne- Mert épp e tényt igazolja, hogy éppen a szász közös­ség lelki vezetőjét bízták meg a mai üd­vözlet elmondásával. Azt akarják ezzel mondani, hogy nemcsak néhány kiválasz­tottnak az ünnepéről van szó. Ebben a kölcsönös megbecsülésben és belső ragasz­kodásban világlik ki a tény, hogy a mű­vészet, bár a nép forrásaiból buzog, mégsem épít korlátokat a népek között, hanem a nemzeti határokon túl, mint emberi közkincset kell azt értékelni. Ezáltal a mai estély a szimbólum erejét nyeri olyan időben, amelyben annyit vétettek a saját népiséghez való legbensőbb hűségnek összekapcsolása ellen az általános emberivel. A mi együttlétü­nk jelképezi egyik nép­nek a másikkal való közösségét, teljes köl­csönös megbecsüléssel a másik nép eleven sajátosságai iránt. Tehát a Helikonnak a szász költők által való fogadtatása olyan eseményt ápol, melynek kibon­tása még ezutáni feladata a világnak. Ez estélynek ilyen felfogása mellett üdvöz­löm kedves vendégeinket szivem egész melegével és azt kívánom, hogy ennek az egymást keresésnek és egymásratalálásnak kulturális jelentősége egyre nagyobb legyen. Bánffy Miklós gróf felköszöntője — Heinrich Zillichnek és a Klingsor körül csoportosuló Írógárdának meghívására igaz örömmel jöttem Brassóba, a Barcaságnak ebbe az ősi fővárosába. Engedjék meg, hogy ez alkalommal legbensőbb csodálatomat fe­jezzem ki azon nemes munkán, amelyet Önök ebben a körben végeznek. Valóban az utolsó éveknek közleményei távoli világok előtt tet­ték ismertté sok eddig elrejtettet, nemcsak a szász nép művészi kincseit és ősidők óta tiszteletreméltó alkotásait, hanem az ő élő, egyéni lelkét is. Mi, erdélyiek kinyilatkoztatá­sokra nem szorultunk avégett, hogy a szász népet becsüljük és szeressük. Amaz órától fogva, amidőn a szász gyarmatosok a polgári erkölcsöknek és erényeknek első példaadásá­val ebbe az országba jöttek, sok század múlt el már, amelyet mi közös szenvedések és kö­zös örömök között töltöttünk együtt el és bi­zonyára az a kölcsönös egymásrahatás, amely bennünket testvéri barátságban és egymás megbecsülésében kötött össze, terem­tette azt a szellemi irányzatot, amelyet erdé­lyi léleknek nevezhetünk. A tőlünk különbö­zőnek megértését, amelyet ez a szó fejez ki: „Suum Cuique“. Tagadhatatlan az, hogy ez a szellemi irányzat mint vezető motívum vo­nul­ végig Erdély történetén és az ittlakó né­peket különbségük dacára mindig összekap­csolta és ma is kapcsolja össze. Történelmi eseményeket csak úgy tudunk helyesen meg­ítélni, ha a korszellemnek viszonylagos mér­legére tesszük. Ami a mai embernek magától értetődő, az esetleg egy más korban soha nem hallósnak látszik, amit ma gátlásnak te­kintenénk, az talán más időkben megváltást jelentett. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor nem tagadhatjuk az itt elmondottak igazságát. Nem egyszer előfordult, hogy az itt élő nemzetek meghasonlottak, viszály tört ki kö­zöttük és harcba indultak egymás ellen. Az élet útja az, hogy a változó szakok megráz­kódtatások nélkül be nem következhetnek, amelyek azután elszabadultak, mint tűzvészt a gonosz szenvedélyeket és sok legértékesebb művet megsemmisítenek. Mégis az ilyen események csak múló tü­netek voltak és gyakran, sőt mondhatnám mindig idegen beavatkozások idézték fel. Csak két példára hivatkozom: az ecsedi Báthory és idegen zsoldosai voltak azok, akik. Nagyszebeni erőszakkal vették be és fosztották ki. A Hóra felkelés borzalmaiért pedig Bécs kapzsi intézkedései és a tőle ide küldött Genzler tábornok tájékozatlansága viselik a felelősséget. Az a meggyőződés, a mi egymásrautaltsá­gunknak ez a lelkesen vallott meggyőződése kell, hogy vezessen bennünket és kell hogy megnyissa a nyugodt kulturális fejlődésnek azokat az útjait, ahol elnyeri és megtalál­hatja mindenki ami az övé. Így kell annak lenni, mert hisszük, hogy a becsületes szán­dékok mindig viszhangra találnak, mindig egymás segítségére sietnek. És akkor valóban igazzá lehet a költő mondása: „Und neues Leben blüht auf den Ruinen.“ A vasárnapi találkozók A hajnalig tartó banketten fesztelen és szabad formában tárgyalták meg az írók és a társadalmi élet többi tényezői azt a problémát, miként lehet állandó munka­­közösség formájában megfelelő szervet te­remteni az írók és a közönség állandó kulturális együttmunkálkodására. Vasárnap délelőtt a szász múzeumot lá­togatták meg a magyar írók. Julius Teutsch igazgató, aki néhány társával ezt az egész nagyértékű gyűjteményt összehozta és a szász egyetemnek ajándékozta, lekötelező szívélyességgel kalauzolta végig a vendé­geket a múzeum hatalmas termein. Délután 4 órakor a legkeletűibb gót tem­plomot, a híres Fekete-templomot látogat­ták meg a vendégek. Kühlbrand profesz­­szor mutogatta végig a templom mesés értékű szőnyegeit és egyéb kincseit. Majd Bickerich zeneigazgató orgonahangversenye következett, aki Bach műveiből adott elő tiszta művészettel. Az összejövetelek sorát dr. Viktor Glon­dys öt órai teája zárta be, ahol Bánffy Miklós gróf rövid beszédben még egyszer megköszönte a város szász társadalmának a páratlanul meleg vendéglátást. Glondys Viktor válaszában a szász és magyar kul­túra állandó barátságára emelte a pezsgős poharat. Az írók a késő esti órákban hagyták el Brassót. Általános meggyőződés, hogy a brassói helikoni napok megmérhetetlenül nagy hatással lesznek a magyar és szász társadalom viszonyának elmélyítésében. Hirdetmény Tudomására hozzuk mindazoknak, akik a hadiárvákra vonatkozólag hivatalos in­formációt óhajtanak, hogy az eredmény posta útján közölhető legyen, a kérésük­kel egyidejűleg küldjenek be válaszbélye­get is, mivel f. évi október hó 1-ével a postaigazgatóság megszüntette a hivatalos levelezések portamentességét a hadiárva­­gondozó egyesület számára. A hadiárvagondozó egyesület választmánya Cluji IX. kerület. KLEENZm 4v* 223. szám ELLENZÉK hirdetései mindig ered­ményhez vezetnek. Mussorgsky „Boris Godunovja“ a kolozsvári Román Operában Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.)­­ A Román Opera tegnap nagy zenei ese­mény színhelye volt. Pavel Constantin igazgató, aki páratlan művészi érzékkel folyton tágítja az Opera műsorát és a leg­nehezebb feladatoktól sem riad vissza, tegnap belekapcsolta az Opera műsorába a Wagner­ utáni operairodalom egyik leg­kiválóbb alkotását, Mussorgsky „Boris Godunov“-ját. Ezt az operát, mely nem­csak Mussorgsky őserejű zenéje miatt értékes, hanem egy másik nagy zene­szerzőnek, Rimszky Korzakov­nak páratlan hangszerelése miatt is, a nagy orosz énekes, Saljapin vitte Európa vezető operaszínpadjain diadalról-diadalra. Páris­­ban 1911-ben adta először a „Boris Go­­dunov-al a moszkvai opera Saljapinnal a címszerepben. A siker mindjárt az első előadáson Mussorgsky remekművéhez mél­tóan, kivételesen nagy volt. Azóta úgy Franciaország, mint Németország s az egész műveit világ zeneirodalma meg­hajtotta zászlóját Mussorgsky előtt, aki minden bizonnyal az orosz zene legere­detibb és legerősebb tehetsége. Nagy mű­vének európai sikerét azonban már nem érte meg, mert meghalt, mielőtt még neve világszerte ismert lett volna. A kolozsvári Opera igazgatója, Pavel Constantin kivételes művészi érzékkel és páratlan ízléssel hozta színre ezt a rend­kívül nehéz operát, mellyel minden rész­letében csak a legnagyobb operaszínpa­­dokon képesek megbirkózni. A harmadik felvonás két képét a kolozsvári előadás­ból kihagyták. Így is hét kép maradt meg. A címszerepet Ujescu énekelte szép sikerrel és kivált az utolsó felvonás híres meghalási jelenetében, drámai erővel. A női szerepeket Benescu kisasszony, Piteru, Gheorghescu asszony, Albisy Margit és Elena Cappelaro-Peris asszony játszták és énekelték kiváló sikerrel. Elena Cappelaro- Peris asszony szenzációsan szép althangja kisebb szerepében is feltűnt és azt a hi­tet keltette bennünk, hogy ez a hang tu­lajdonosát még világsikerekre képesítheti. A férfiszerepeket Andreescu, Gheorghescu, Andries, Jarocki, Antal, Csepregh és Gavrilescu játszták szép sikerrel. Dubra­­veszki karnagy dirigált tőle megszokott hozzáértéssel és zeneiességgel. A díszle­tek és jelmezek Widmann Walter minden dicséretre érdemes művei. Az előadást zsúfolt ház nézte végig. A darabnak nagy sikere volt és ez a siker minden valószí­nűség szerint végig fogja kisérni a to­vábbi előadásokon is. .. A kisebbségi kérdés kimerítő népszövetségi letárgyalását követelik a Népszövetségi Ligák Genf. (Az Ellenzék távirata.) A népszövet­ségi ligák uniójának választmánya mai ülésében határozatot hozott, melynek ér­telmében fel fogják kérni a Népszövet­séget, hogy a tanáccsal tárgyaltassa le a kisebbségi kérdés egész komplexumát, hogy az érdekelt kisebbségek megismer­hessék a tanács álláspontját részletkérdé­sekben is. Bulgária nem vállalhat újabb jóvátételi terheket Páris.­­Az Ellenzék távirata.) A keleti jóvátételi konferencia mai megbeszéléseinek tárgya Bulgária delegátusának expozéja lesz. Ebben Bulgária bejelenti, hogy újabb jóvátételi terhet nem vállalhat magára, hanem kéri az 1923. évi szerződések reví­zióját. 1923-ban ugyanis ötven évre szóló 25.000.000 aranyfrankról 50-re emelkedő annuitásra kötelezték Bulgáriát. Most ennek a szerződésnek a revízióját kéri a mai expozéban. Kedden a magyar delegátus, báró Korányi fog felszólalni, hogy kifejtse Magyarország pénzügyi helyzetét. LEGWABB SPORTHÍREK Franciaország egy ponttal le­győzte Finnországot a párisi nem­zetközi atlétikai versenyen Párisból jelentik. A finn-francia atlétikai viadal a francia atlétika hatalmas diadalát eredményezte, amennyiben a franciáknak 70:69 pontarányban sikerült legyőzniük a vi­lág egyik legelőkelőbb atlétikai nemzetét. A remek eredményekben bővelkedő verseny részletei a következők: .100 m. 1. Sureau francia 10.8 mp. 400 m. 1. Moulines francia 49.2 mp. 800 m. 1. Keller francia 1 perc 57 mp. 1500 m. 1. Ladoumegue francia 3 perc 56.2 mp. 5000 m. 1. Nurmi finn 14 perc 55.4 mp. 110 m.-es gátfutás. 1. Vylén finn 15.8 mp. Magasugrás. 1. Philippon francia 185 cm. Rúdugrás. 1. Lindroth finn 380 cm. Távolugrás. 1. Topelius finn 714 cm. Súlydobás. 1. Vahlstedt finn 15.43 m. Diszkoszvetés: 1. Noel francia 46.41 m. Gerelydobás. 1. Järvinnen finn 66.75 m. Svédstaféta: 1. Franciaország 1 p. 56.8 mp. 2. Finnország 1 p. 58 mp. PRÁGA. Slavia—Rapid Bécs 8:2 (4:1). Torda. Labor Marosujvár—TSC 4:0 (0:0) Vidéki bajnoki mérkőzés: Biró Czinczár. Temesvár: Kinizsi—Rapid 2:0 (1:0). Biró Falb, góllövő Hoksári. Új női helyből távolugrórekordot állított fel a budapesti FTC női atlétikai versenyén Lukács Éva FTC 245 cm.-rel. A kormány megengedte az averescanusoknak az utcai demonstrációt BUKAREST. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap délután tanácskozott Ioanitescu belügyi államtitkár Otelesanu volt nép­párti kamarai elnökkel, az averescanu­­soknak október 13-án tartandó tüntető felvonulásáról. Megállapodtak abban, hogy a kormány megengedi a tüntetést és meghatározzák az útvonalat, amelyen a tüntető felvonulás haladhat. Ebbe az útirányba Bukarest legfontosabb utcái vannak felvéve a Calea Victoriei kivéte­lével. Az új maximális árak. Kolozsvár város tanácsa október hó tartamára az új maximális árakat a következőkben állí­totta meg: Barna kenyér 7*50, félbarna 9, fehér kenyér 10, vekni 9‘50—10‘50 kilo­grammonként. Barna liszt 7*50, félbarna 9'50, főző ’ 75, fehér liszt 10’50, kukorica­­liszt 7‘50. A hús maximális árai a régiek éspedig: marhahús 38—40, borjú 42—48, sertés 53—60, zsír 78 lej kilogrammonként. Barbu Stirbey lesz a Néppárt elnöke. A Curentul közli, hogy politikai körökben elterjedt hír szerint Averescu tábornok lemond a Néppárt elnökségéről és helyét Barbu Stirbey herceg foglalja el. Ezt a hírt fenntartással kell fogadnunk. A PÉNZÜGYMINISZTER SÜRGETI A MINISZTERI TÁRCÁK REDUKCIÓJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁT. Bukarestből jelentik: Parlamenti körökben elterjedt hírek szerint Popovics Mihály pénzügyminiszter lépéseket tett a miniszterelnöknél, hogy a kabinetben való tárcaváltozások legkésőbb október 15-ig történjenek meg. A költségvetés előkészítéhez ugyanis szükséges, hogy a lista teljes egé­szében legyen megalkotva, mivel a költség­­vetésbe csak azokat a hivatalnokokat fogják bevenni, akik az új rendelkezések szerint megfelelnek a követelményeknek. Franciaország megerősíti keleti ha­tárát. Párisból jelentik: Badonvillierben Painlevé hadügyminiszter tegnap beszédet tartott, amelyben kihangsúlyozta, hogy a jövő év őszére el kell készülnie a keleti határ és a rajnamenti határ megerősíté­sének. Szerinte erre feltétlenül szüksége van ma is Franciaországnak, amely nem mondhat le a határ védelméről. Bárhol megjelent MAGYAR KÖNY­V legelőnyösebben az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA útján szerezhető la ppailPli­­nei divatlap legújabb októberi „uCUUi ” száma kapható az Ellenzéke könyvtatályában Cluj—Kvár, Piața Unirii (volt Mátyás_ király-tér). Ára 35 lej. Vidékre az ösz­­szeg előzetes beküldése mellett portamentesen azonnal szállítjuk. A társasági élet titkait megtanulhatja a „Dáma és Ga­vallér“ című könyvből. — Ára 62 Lei Lepagenál, Kolozsvár.

Next