Ellenzék, 1929. december (50. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-01 / 275. szám
Vasárnap, 1929 december 1. ELLENZÉK Markovits Rodion a világsiker tetején — a szatmári Újságíró Klubban A Newyork Times oldalas kritikát ír az Amerikában megjelent Szibériai garnizonról és a Markovits Rodion körül Bendtner szökéséről, leányrablásról őröl a pletykamalom a szatmári klubban Mit irt meg Markovits Rodion az Aranyvonatban? — Epizódok a fordítások körül: Finnországnak ingyen, de Hollandiának csak pénzért . . . Szatmár. (Az Ellenzék tudósítójától) Ezek a mondatok: — Nemzetközi hite oly messze terjedt el, hogy a magyar újságok jelentése szerint immár tiz nyelvre fordították le. — A Vousische Zeitung is közölte folytatásokban, pedig ez sokak által irigyelt megtiszteltetés. — Markovits Rodion épen úgy, mint Remarque, a háború emberi okmányát írta meg. — Az életet nyíltan ábrázolja és állítja ki az emberi tragédiák és komédiák panoptikumában. — A szerző el akarja temetni a múltat azzal, hogy feltárja titkait. — A szibériai fogolytáborokról írt riportja mesteri analízis. Ezek a mondatok a New-York Times november 23-iki számából valók abból az alkalomból, hogy a Szibériai garnizon angol nyelven megjelent Horace Liveright New- York kiadásában. „New-York Times“ Csak ennyit erről a lapról közelebbről, hogy napi példányszáma másfélmillió Amerikában, Európában is elmegy valami: napi kétszázezer körül. Erre a csekély példányszámra a lapnak külön szerkesztősége van Párisban, amely naponta külön kábelen kapja az amerikai anyagot. Ha valaki azt kérdezné például, hogy mibe kerül ennek a párisi fiókszerkesztőségnek a fenntartása, minden másodnap egy fővárosi négyemeletes palota árába — ez volna a megközelítőleg pontos felelet. Nos hát ez a lap, amelyet naponta mintegy százmillió ember olvas el, egy egész oldalas tanulmányt ír a Szibériai garnizonról és a világ legjobb írói közé sorozta fel annak íróját, Markovits Rodiont, — aki most itt ül mellettem a szatmári Ujságíróklubban és épen valami adminisztrációs teendővel bíbelődik a klub ügyei körül — mert: borzasztó, milyen rendetlenség, az embernek órákig kell keresni egy bélyeget... És körülötte a vidéki zsurnalisztika tanyáján így folyik a terefere: — Ez a Bendiner ügy egészen elhallgatott. Az ember igazán nem hitte volna, hogy Bendiner Nándor a végén is ilyen csúfosan alul marad. Milyen keményen harcolt mindig mindenki ellen — nem lehetett letörni és most mégis — egy pár buta szabálytalanság kitörte a nyakát. Meg kellett szöknie. — Jól megírta Dénes Sándor. Bendinert csak egy ember győzhette le. — Bendiner. A téma tudniillik a szatmári zeneiskola ismeretes botránya körül fonódik: alaposan megcsépeli Bendtner Nándort, aki miután ismeretes módon eltávozott, megszűnt kellemetlen és erős ellenfélnek lenni. Valaki mégis a tárgyilagosság kedvéért megkockáztatja, de azért, meg kell adni, kitűnő művész volt... Erre is azt mondják: láttunk már olyat... A kisváros gyomrában volt ez a Bendtner: művészet ide — művészet oda. Aztán megforgatják egy kicsit a legfrissebb szatmári szenzációt: a szatir ügyet. Nem ugyan düsseldorfi méretekben, de Szatmárnak is megvan a maga szatir-botránya: egy szatmári társaságbeli fiatalember az ügyészség fogházában elmélkedik egy pásztoróra múlandóságán. Állítólag az esti korzó kellős közepéből felrabolt egy fiatal úrilányt a lakására. Mások viszont azt mondják, hogy a lányka magától ment fel. Meg nem ölte ugyan, a düsseldorfi kollégája mintájára, dehát épen eleget tett ahhoz, hogy egy kisváros közvéleménye felháborodjon. Hát kérem egy ilyen kis ügy épen elegendő ahhoz, hogy az ember ne unatkozzék a szatmári társaságban. ... így kavarognak az események Markovits Rodion körül. Igazán arról esik legkevesebb szó, hogy mit irt a New York Times. Hogy Rodion befutott, azt már elintézték a szatmáriak: az itteni mentalitás szerint úgy tisztelik, mint valakit, aki bombaüzletet csinált. Ha valaki érdeklődik, leginkább csak aziránt: — Dúl a dohány Rodikám? Egyereskedő a regényt még nem olvasta el, de nagyra becsüli, mert hallotta, hogy a Vármegyei Takarékhoz ismételten dollárküldemény érkezett... No, de ne haragudjunk Szatmárra, valljuk be, hogy Erdélyszerte meglehetős csend van a Markovits Rodion világsikere körül. Vannak Erdélyben a szatmári közvéleménynél magasabb fórumok, ahol nem látjuk az örömtüzeket abból az alkalomból, hogy egy erdélyi magyar író regényét immár tíz nyelvre lefordították. Ellenben hallunk különböző világnézetű irodalmi sarkokból különböző kis acsarkodásokat. A szélsőjobbról azt mondják, hogy zsidós progresszív. A szélsőbalról, különösen az Aranyvonatra azt kenték rá,hogy: jobbfelé orientálódik, hazafiaskodó. — Én nem orientálódom sem jobbfelé, sem balfelé: megírtam azt, amire az írói kényszer sarkalt. Megírtam például a kispolgárt, ahogy a forradalmi tüzében belesodródott és ahogy a nagy kataklizmában viselkedett. Megírtam az egocentrikus törekvéseit: el akar helyezkedni a nagy kataklizmában, amikor évezredes oszlopok és bazalttömbök zuhannak. Megírtam a kispolgár hadifogoly hazakerülési odisszeáját —, amikor a nagy világesemények kellős közepében csak azt a perspektívát látja be, pillanatnyilag lehetőleg jól elhelyezkedni és aztán, ahogy csak lehet hazakerülni a messzi családhoz. Amikor ezt megírtam — írtam és nem orientálódtam, mert értelme sem lett volna. Nem vagyok én gyakorló politikus — valami képviselőjelölt . . . Az iránt érdeklődöm, hogy ilyen rövid idő alatt tíz nyelvre fordítják — hogyan megy ennek az adminisztrációja? — Az úgy magától jön. Én nem írtam sehova, hozzám küldik az ajánlatokat. Kedves epizódot mond el erre vonatkozólag. Budapesten keresi valaki a hotelben a finn konzulátustól azzal, hogy a Garnizon fordítási jogát szeretné megvenni. — Dehát a finn nemzet kis nemzet — mondja pironkodva — az előleget illetőleg csak nagyon keveset tudunk adni... — Odaadtam a jogot előleg nélkül — és mi történik ? Néhány nap múlva a holland követségtől keresnek ugyancsak Garnizon ügyben, s ugyancsak — az előleget illetően: a holland nemzet kis nemzet... Itt már szigorúbb voltam. — Oh, kérem a holland nemzet nagyon is jómódú nemzet — már a tizenötödik században hatalmas gályái úsztak a tengereken ... — Nem, itt nem voltam engedékeny — mondja Rodion — és jót nevet most utólag is, ahogy kiparírozta a ravasz hollandus szerénységét. A könyv azóta már meg is jelent holland nyelven és egészen jól fogy a szegény Hollandiában — amelynek forintjai egészen jól fognak — fejben ... A három komoly nyelvterület: a német, angol és a spanyol. A komoly milliókat ez jelenti — Európától Amerikáig: olvasókban és pénzben egyaránt A világsiker tetején e pillanatban Markovits Rodion annak örül legjobban, hogy a budapesti Géniusz levélben jelentette: az Aranyvonat első kiadása elfogyott... És annak örül még, hogy végre sikerült megtalálni azt a doszárt, amit egy órája keresett már az újságíróklubb irattárában ... — Ami pedig a lányrablást illeti------a klubban pedig szaporán öröl a pletykamalom... Gara Ernő. (Mis is Stpesemann politikáját akarja követni iden tenalon az új német birodalmi kulüyminiszter expozéja. — A népszavazási javaslat izgalmas trgpiája a birodalmi gylésen Berlin. (Az Ellenzék távirata.) A birodalmi gyűlés mai ülésén Curtius birodalmi külügyminiszter megindokolta a birodalmi kormány elutasító állásfoglalását a jobboldali pártok által előterjesztett népszavazási javaslattal szemben. A miniszter hangoztatta, hogy a javaslat támadás az állam tekintélye ellen s azt előrelátó, következményekkel számoló kormány nem teheti soha magáévá. Németország a versaillesi békeszerződésben egyoldalúan megállapított háborús bűnösségét nem ismerte el soha s az elmúlt tíz év alatt a kormányférfiak ezt számos alkalommal kinyilatkoztatták. A kormány tovább akarja folytatni azt a megértő és békés külpolitikát, amelyet Stresemann képviselt, mert meggyőződése szerint csak ezzel a külpolitikával lehet szolgálni Németország érdekeit. A rajnai területek kisímlésének bekövetkezte el nem képzelhető az előzően éveken át céltudatosan vállalt megértő és békés közeledési politika nélkül. A kormány reméli, hogy a nemzet mellé áll és nem szentesíti a szabatolási és kihívást politikára törők igyekvéseit. A jóvátételi tervek le nem rázhatók s a jobboldali pártok e megállapítással ellentétes állítása nem más, mint demagógia. Az állam jövője megköveteli a többi népekkel az észszerű együttműködést s a legnagyobb bűn lenne az országot izoláltságba visszavettetni s megsemmisíteni azokat az eredményeket, amelyeket eddigi külpolitikája kivívott. Curtius beszéde után a többségi pártok és pedig a szociáldemokraták, a centrum, a bajor és a német néppárt, valamint a demokraták nevében Esser centrumpárti képviselő szólalt fel s politikai kátmérgezésnek minősítette azt a jobboldaliak javaslatában foglalt szándékot, hogy a hágai értekezleten a Joung-tervet elfogadó minisztereket becsületüktől fosszák meg, hazaárulás miatt állítsák bíróság elé és sújtsák fegyházbüntetéssel. Esser szavainak végén Losbe elnök Oberfohren dr. német nemzeti párti képviselő nevét szólítja, mire többen kiáltozni kezdenek: Hol van Huggenberg? Oberfohren felpanaszolja azokat az eszközöket, amelyekkel kormányhoz közelálló körökben a népszavazási javaslat ellen küzdöttek. Szerinte az ilyen eszközök a legsötétebb reakció arzenáljából sem kerültek volna ki. Támadja a Joung-tervet és a kormányok egész eddig követett politikáját. A birodalmi gyűlés holnap délelőtt tízkor kezdődő ülése második olvasásban tárgyalja a jobboldaliak javaslatait. Megjelent a Moravetz Album 1990. Az új album szenzációs tartalmával minden eddigit felülmúl. Tele szebbnél szebb új slágerrel. Kapható minden könyvkereskedésben. Kérjen ingyen ismertetőt még ma Moravetztől, Timisoara. 3. oldal. RAOUL FRANCE Francé, akit büszkén nevezhetünk hazánk fiának, egészen kivételes helyet foglal el a tudományos irodalomban. Megrázóbb, meggyőzőbb és irányjelölőbb könyv kevés akad a világirodalomban, mint az alábbi 3 új Francé: A lét forrása Francé bűbájos előadásában az erdő, mező, vadon sokrétű társadalmával, bonyolult és titokzatos életével kötünk ismeretséget. Ára fűzve Lei 165’— kötve Lei 216— ítél az élet A világtörténelem legérdekesebb korszakai megdöbbentő erővel kelnek életre e csodálatos lapokon. Nehéz eldönteni, hogy Franco történetírónak vagy természettudósnak nagyobb-e. Ara fűzve Lei 180•— Kötve Lei 225’— A növényen élete 2. kiadás. Ez a kivételes könyv emelte világhírre Francét. A gazdagon illusztrált könyv minden regénynél izgalmasabb. Ara fűzve Lei 225Kötve Lei 265’— Dante könyvkiadó kiadásai Budapest, VI., Ó ucca 27. MINDEN KÖNYVÁRUSNÁL KAPHATÓ. Váltóhamisítás miatt öt hónapi fogházra ítáttek el egy dúsgazdag, aradi butorgyárost Arad. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradi törvényszék büntetőtanácsa tegnap súlyos börtönbüntetésre ítélt egy álalánosan ismert dúsgazdag aradi bútorgyárost, Wiegenfeld Adolfot. A bútorgyáros ellen Berkovics Imre lupényi kereskedő tett feljelentést, azt állítván róla, hogy egy aradi banknál olyan váltót számítoltatott le, amelyenő, mint elfogadó szerepelt, holott a váltót sohasem írta alá. A tárgyaláson Wiegenfeld elmondta, hogy úgy a feljelentő Berkovics Imre lupényi kereskedő, mint egy másik Lippán lakó Berkovics üzletfelei voltak neki és ominózus névcsere történt a váltó leszámítoltatásakor, mert Wiegenfeld tulajdonképen a lippai Berkovics nevét írta rá a váltóra, aki őt erre az aláírásra fel is hatalmazta. A váltó csak tévedésből került Lupényba, ahol azt a feljelentőnek bemutatták. De amikor a tévedés kiderült, még a lejárta előtt Wiegenfeld kifizette a váltót. A bíróság kihallgatta a feljelentő Berkovics Imre kereskedőt is, aki fentartotta vádját az aradi bútorgyáros ellen és bejelentette, hogy Wiegenfeld az ő nevét hamisította a váltóra és csak utóbb találta ki mentségül a lippai névrokonával való kombinációt. A bíróság a perbeszédek meghallgatása után meghozta az ítéletet, melyben magánokirathamisítás bűntettében bűnösnek mondta ki Wiegenfeld Adolfot és ezért öt hónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen a bútorgyáros, valamint védője felebbezést jelentettek be. Csütörtökön 3, 5, 7 és este 9 órakor, pénteken órakor, szombaton 2 órakor olcsó helyárakkal, helyárakkal, 6, 8 és 10 órakor, vasárnap 5, 5, 7 és este 9 4 órakor olcsó 7 és 9 órakor. MAGYAR SZÍNHÁZA HAZAFI (Oroszország) Emil Jannings monumentális új filmje 10 felvonásban. A világ legnagyobb filmóriása ! Amerika és Európa csodája!