Ellenzék, 1930. március (51. évfolyam, 49-73. szám)

1930-03-01 / 49. szám

­. »fiai. ELLENZÉK Meghalt Keserű bácsi A három sírból csak egyet foglalt el s a milliós örökség 80.000 lejre zsugorodott össze. — Refleksziók egy három esztendős riporthoz, amikor Keserű bácsi még harminc esztendőt akart élni Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) A sintulyi római katholikus plébános ma le­velet küldött szerkesztőségünkbe és tudatja a szomorú hírt, hogy Keserű József, a ko­lozsváriak Keserű bácsija, február 21-én rö­vid betegeskedés után meghalt. Erről a halálesetről a beszámolót így kel­lene írni: Közismert személy tűnt el Ko­lozsvár társadalmi életéből. Valaki, akit mindenki ismert, pedig nem volt társa­dalmi nagyság. Egyszerű koldus volt. Mégis életével, alakjával az egész város foglalko­zott s az utcán ujjal mutattak rá, am­i ott megy Keserű bácsi. Voltak, akik eszelősnek tartották. Az újságírók sűrűn foglalkoztak vele és Keserű bácsi olyan híres ember lett, hogy a Magyar Színházban állandó tiszte­letjegyet élvezett. Visszaemlékezünk a három év előtti ri­portra, amikor a főtéri templom sekres­tyéjével keletkezett incidens következté­ben Keserű bácsi megharagudott az újság­írókra. Feljött a szerkesztőségünkbe. Itt aztán olyan érdekes dolgok derültek ki róla, hogy lapok napokon keresztül foglalkoztak vele. Ha nem éltem, legalább halálom legyen Megírták a lapok róla, hogy valamikor kertész legény volt, aztán inas a „méltóságos kormánybiztos úrnál“. Harminc év óta folytatta a koldulás szomorú mesterségét. A református vallásról áttért a katholikus hit­re. Egész nap a templomok körül álldogált és gyűjtötte az alamizsnát. Kolozsvárt arról meséltek, hogy milliót vagyona van. Villát építtetett magának Egerhegyen és a halálát előre elrendezte, úgy, hogy Kolozsvárt, Eger­­begyen és Sinfalván márványkőből fara­gott díszsírok várták. Annak idején igy me­sélte el a három sir históriáját. :— Ide nézzen az ur. A karomba be van vésve a nevem. Keserű József 1853. Bolyong­tam a városokban, sokat éheztem, nyomo­rogtam. Gondoltam, no keserű bácsi, egy­szer csak belefordulsz az árokba és kampec. Hát odah­altam a karomra, hogy én vagyok az. Ne temessenek el úgy, mint egy kutyát. Ezért van három sírom is. Egy itt van Ko­lozsvárt, ezt békében, huszonnyolc pengőért vettem. De meghagytam árok alatt, hogy csak egy méterre eresszenek le a sírba, mert oda van temetve Sükösd Sándor is, a mészá­ros. Egy sírom van Egerbegyen és egy Sin­falván. Én csak errefelé járok, akárhol ér utol a halál, engem belehetnek mindjárt a gödörbe. A sírhelyekre mindenütt ráíratta nevét és azt, hogy „meghalt 1924-ben". Ezt aztán azzal magyarázta, hogy a sírok sok pénzbe kerültek. A felírásért 380 pengőt fizetett. Ez sok pénz. Ezért aztán a kőfaragónak, hogy olcsóbb legyen a felírás azt mondta: „írja oda egy pest alatt, hogy meghalt 1924-ben.” Egy ára volt ezzel, vagy anélkül. Akkor 73 éves volt. Eleven és virgonc, járása gyors és biztos, mozdulatai határo­zottak. Egyik újságíró meg is jegyezte: — Keserű bácsi maga még harminc esz­tendeig is elélhet. Még a végén meg is nősül , a gyermeke házat épít a sírkö­vekből. — Hát mit gondol az urfi — fortyant fel az öreg és megsimogatta hosszú sze­kállát. -- Én még legény vagyok. Azt hiszi is lálom, hogy én nem kapnék feleséget ? Szegény keserű bácsi­t nem kapott. Azóta is úgy élt, mint azelőtt harminc esztendőn keresztül. Járta a templomokat, gyűjtötte az alamizsnát és gondozta a sí­rokat. A pattanások * cÉJ*EIP­ACA s­ballasztja a pattanásokat s belgiakon fehér és finom bőrt hagy. Me£nуugtato, fertőtlenítő és használatot kezdve be­­heeredést idéz elő. Mint hatható* gyógyszer állta ki a próbát az egyének ezreinél, akik éveken át áldozatai vol­tak az ekcémának, sörnernek, patta­násoknak, ín­nunkul­usoknak, belege- BVeknek, kiütéseknek, csalánki­ülesek­nek, hólyagzásoknak, aranyereknek, viszketegségnek, kipárásoknak, bőr-ingerlekenységnek, ráreesedésnek, koszosodásnak, ügy* szintér, sebeknek, vágásoknak, fásoknak, felhorzsol­óiknak, ssigá* égési sebeknek- süt. Ал... Az örökség Karácsony után eltávozott Kolozsvárról. Sinfalvára ment, ahol rozoga kis házában vonta meg magát. Élete utolsó napjaiban már a katholikus vallásra is megharagu­dott, amelynek kedvéért pedig annyi kor­­holást szenvedett el a reformátusok ré­széről. Vízkeresztkor már csak a görög katholikus papot engedte be kuckójába. Február 2-án még a templomban járt, aztán beteg lett, elgyengült és február 23-án már el is temették. Koporsóját, amely kí­vánsága szerint egyszerű volt­­­­a szem­­fedő akkorka, mint az araszt — odahe­lyezték a márványból épített kriptába, amelyet úgy látszik legszebbnek tartott a három sírhely között. A mill­ok, amelyekről sokat rebesgettek, nagyon összezsugorodtak. Rokonai mind­össze 80.000 lejt örököltek tőle. Ezt az összeget betétként kezelték egyik b­iolt­ban. Ez is elég tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy koldulásból szerezte. Ötszáz ifik­alékos tiszt ellen indítt Andrást a Kolozsvári hadtest hadbírósága, mert jelentkezési kötelezettségüknek nem tettek elegei Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári hadbíróság mellett mű­ködő katonai vizsgálóbírák körülbelül ötszáz olyan tartalékos tiszt ellen indítot­ták meg az eljárást, akik az elmúlt évben elmulasztották jelentkezési kötelezett­­ségeiknek eleget tenni. Az illetékes hadkiegészítő parancsnokságok most küldték meg a hadbírósághoz azoknak a tiszteknek neveit, akik nem jelentkeztek a ta­valyi jelentkezési időtartam alatt és kérte a hadbíróságot, hogy miután a katonai büntetőtörvénykönyv ezt a mulasztást 1ő naptól kezdődő ,1 hónapig terjedhető fogházbüntetéssel sújtja, indítsa meg az eljárást a tisztek ellen. A mulasztással megvádolt tartalékos tisztek legnagyobb része kisebbségi és hibájuk valószínűleg onnan ered, hogy nem értesültek idejében a jelentkezésről, mert vonatkozó rendeletek vagy nem láttak napvilágot a magyar lapokban, vagy csak egyetlen magyar lap számára küldte meg azokat közlésre az illetékes hadkiegészítő parancsnokság úgy, hogy ezért nem tettek eleget kötelezettségük­nek. A katonai vizsgálóbírák már ki is küldték az idézők legnagyobb részét és a jövő hónapban egész sereg olyan per kerül tárgyalásra, amelynek vádlottjai tartalékos tisztek . Ezzel kapcsolatban a hadbíróság fel­hívja a tartalékos tisztek figyelmét a je­­lentkezésekről most kiadott rendeletekre és figyelmezteti az érdekelteket, hogy figyeljék a jelentkezésekről kiadott ren­deleteket és érdeklődjenek az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnál, mert a jelentkezési rendelet megszegői ellen el­járás indul. Soft nehézség állja alját Tardieu s­ormányalas­ító keísérletének. Köztársasági koncentráció nélkül csak a házfeloszlatás következhet Tar­di­eu Paris.­­Az Ellen­zék távirata.) Tar­­dieu designált mi­niszterelnök kor­mányalakítási fára­dozásait továbbfoly­tatja, de fárado­zásának sikeréről mindeddig még a­­ hozzá közelálló sajtó sem tud beszámolni. Tardieu közismert szívósságával min­den lehetőt megkí­sérel, hogy kitűzött célját elérje és a siker reményében to­vábbfolytatja tárgya­lásait. Politikai kö­rökben nagy tartóz­kodással ítélik meg a helyzetet, mint­hogy a köztársasági koncentrációhoz fel­tétlenül szükséges a radikálisok támoga­tása és nem hiszik, hogy Tardieunak sikerülne a radikál-szocialistákat ellene hozott határozatuk megmásítására bírni. A parlament folyosóin a legkülönbözőbb hírek keringenek. Némelyek szerint Pain­­levé a köztársasági szocialisták nevében és Louis Marin a szélső­jobboldalon álló köz­­társaságiak nevében megígérték Tardieunek, hogy kormányát támogatni fogják Más hí­rek viszont azt jelentik, hogy a radikáliso­kon kívül a középpárti Franklin Bouillon­­csoport is közölte Tardieu-vel, hogy nem hajlandó támogatni a kormányát Az a hír is elterjedt, bár nem erősítik meg, hogy Briand szintén visszautasította a külügyi tárcát azzal a megokolással, hogy nem óhajt olyan kormányban résztvenni, melyet a ra­dikálisok nem támogatnak. Mindez azonban csak pillanatnyi han­gulatkép, mely a különös francia politikai viszonyok között, a sok párttöredék és egyé­ni ambíció egymás elleni játékában egyik pillanatról a másikra változhatik. Csak egy dolog látszik bizonyosnak, hogy köztársasági koncentráció nélkül, melyben szükségkép­pen a radikálisok legalább egy részének is szerepet kell adni, kormányt ma senki sem­­alakíthat. Ezen az elkerülhetetlen szükség­szerűségen igen könyen hajótörést szenved­het a nagyerélyű Tardieu újabb kormányala­kítási kísérlete is. Ebben az esetben való­színűleg megint Briandra kerül a sor, vagy a balközép valamelyik kevésbé exponált ve­­zető emberére. Ha ezeknek sem sikerülne koncentrációs kormányt összehozni, akkor nem marad más hátra, mint a ház feloszla­tása. Tardieu végső válaszát kormányalakító kísérlete eredményéről szombat estére, vagy vasárnapra várják. Német lutheránusok és osztrák katholikusok tiltakoznak az oroszországi valásilőrzések ellen Berlin. (Az Ellenzék távirata.) Az ó-porosz unió határozatából március 9-én déli 12­ 1 óráig az üldözőit orosz­országi testvéreikért, gyász jeléül meghúz­zák az összes harangokat a birodalom evangélikus templomaiban Bécs (Az Ellenzék távirata.) Piffl bí­boros-érsek pásztorlevelet adott ki, mely­ben elítéli az oroszországi vallásüldözést és azt a harcot, amelyet a szervezett sza­badgondolkozók az egyház ellen folytat­nak és sok hívőt a hitetlenség útjára té­rítenek. Komoly cégek­­ komoly eredménnyel az Ellenzékben hirdetnek! Szombat, V)30 mirelit* 7. Bethlen István gróf megbetegedett Párisban Pakis. (Лг Ellenzék távirata.) Bethlen István magyar miniszterelnök szerdán in­fluenzában megbetegedett, csütörtökön ágyban feküdt, de reméli, hogy péntek reggel visszautazhat Budapestre, hogy a kormányzói jubileum ünnepségének máso­dik részén jelen lehessen. Titokzatos halál az Orient-express tetején Buda János mechanikust halva találták az Orient-express tetején a piskii állomáson Déva. (Az Ellenzék tudósítójától) Tegnap éjjel, amikor a Brassó felől jövő Orient-ex­­pressz berobogott a piskii vasúti állomásra, a szolgálatban lévő személyzet megdöbben­ve vette észre, hogy a vonat podgyászkocsijának tetején em­beri hülltest fekszik. A vizsgálat megállapította, hogy az illető Buda János mechanikus, aki az Arius és Brassó között üzembehelyezett új mozdo­nyok szállításával volt megbízva. Buda János mechanikus a Brassóból Aradnak induló új Orient-expressz moz­donnyal indult el Brassóból Kiskapus ál­lomáson leszállt, hogy kötelességszerűen megvizsgálja a mozdonyt és a vonatot. Eközben észrevette, hogy a vészfék az egyik kocsinál kissé le van fékezve Abban a pil­lanatban azonban, amikor visszafelé ment, hogy erről jelentést tegyen a mozdonyveze­tőnek, a mozdony elindult és neki már csak annyi ideje volt, hogy a postakocsi lép­csőjére felszökjön. Hogy hogyan került a szerencsétlen ember a kocsi tetejére és oda is holtan, arról senki sem tud Feje irtózatosan szét volt roncsol­va, s egyik karja eltörve Egyes verziók sze­rint a Kiskapus és Gyulafehérvár között lé­vő híd keresztfája ütötte agyon, de ez nem látszik valószínűnek, amennyiben Gyulafe­hérváron még senki sem látta a hullát a vo­nal tetején inkább valószínű az a feltevés, hogy a szerencsétlen ember Kiskapus és Gyu­lafehérvár között már halott volt, de csak azután került föl a vonat tetejére. A piskii állomáson a hulát levették a vo­nat tetejéről és a hullaházba szállít­­tták. Az illetékes hatóságok pedig a rendkívül titokzatos ügyben nyomban bevezetiük a vizsgálatot annak megállapítására, hogy szerencsétlenség, vagy pedig bűntény esete forog-e fenn? London pénzügyi hatal­masságai nem akarnak leszerelést London. (Az Ellenzék távirata.) A City vezető férfiai tegnap esti ülésükön egyhangúlag kimondották, hogy fel­­szólítják a parlamentet, utasítson vissza minden fegyverkezési korláto­zást és szavazza meg a régi hadihajók pótlására szükséges költségeket. A ha­tározat azt jelenti, hogy az angol pénz­ügyi és nagyiparos körök megtagad­ják MacDonald flottaleszerelési memo­randumát. Németországban is kormányválság készül Berlin. (Az Ellenzék távirata.) A né­met birodalmi kormány helyzete megint súlyossá vált. Müller kancellár a szo­­cialista párt ösztönzésére a birodalmi gyűlés elé akarja terjeszteni a köztár­saság védelmére tervezett új törvényt, amiben csak a kisszámú demokrata­ párt képviselői támogatják a szociálisakon kívül, míg a kormánykoalíció másik két nagy pártja, a katholikus centrum és a német néppárt, ellenzéki álláspontot fog­lal el. Ennek folytán a kancellár, ha ra­gaszkodik tervéhez, könnyen kisebbség­ben maradhat a szavazásnál. Politikai körökben ebből az esetből is arra következtetnek, hogy a kormányt támogató koalíció összetartó ereje rend­kívül meglazult és a koalíció pártjai közötti áthidalhatatlan ellentétek rövid időn belül olyan erővel lépnek fel egy­más ellen, ami a Müller-kormány hely­zetét tarthatatlannná teszi.

Next