Ellenzék, 1930. augusztus (51. évfolyam, 170-194. szám)

1930-08-01 / 170. szám

Pintek, 1930 augusztus I ELLENZÉK Monolescu nem nyilat­tozta, csak­ magyaráz (Első oldali cikkünk folytatása) Ugyan ugyan, kérem, intimebb gazdasági kérdések. Elvégre a tisztességes kereskedelmi morál nem igen tűri, hogy három társ kö­zül kettőnek külön intimebb gazdasági ügyei legyenek. Elvégre vegyük a dolgot csak úgy egészen közönségesen. Keim, Schwartz és Klein társulnak. Megállapodnak. Akkor aztán egy napon titokban összeül Kohn és Schwartz és ők ketten külön tárgyalnak meg bizonyos intimebb gazdasági ügyeket. A Klein ezt meg fogja köszönni szépen... Ha volt a két államnak csak kettőjükre tartozó közös problémája — azt előbb kellett volna meg­beszélni ...* No, de Manoilescu sokkal őszintébb, ő már megmondja nyíltabban, miért jött most össze az az intim konferencia. — Büszke vagyok rá, hogy jelentős ré­szem van ezeknek az agrárkonferenciáknak a megteremtésében. Büszke vagyok rá főké­pen azért, mert nem volt könnyű dolog. El­képzelték-e még akárcsak egy esztendővel ez­előtt is, hogy Magyarország és Románia le­ülhessenek barátságos együttműködés meg­tárgyalására? Nos, ez megtörtént. Persze kü­lönböző következményei vannak, amt, hogy például Csehszlovákia rossz szemmel nézi annál is inkább, mert szükségszerűen kima­radt. Csehszlovákia pedig nekünk politikai barátunk ... a kérdés igen kényes volt... Ez a konferencia, amelyen nem vesz részt Magyarország arra kellett, hogy ... Manoilescu szavakat keres, amelyekkel körvonalazza a mondanivalóját, de én, aki nem vagyok diplomata, nyilt egyszerűséggel kimondom: — Udvariassági konferencia Csehszlovákia felé — nemde miniszter úr? Manoilescu mosolyog: — Hát valami ilyesmi. De ne tessék sem­mit írni. Én nem nyilatkozom. Én így nem nyilatkozhatom ... Én csak azt akartam kör­vonalazni, hogy itt mi történik, miért kell körülbelül ez a konferencia — de ismétlem, ne tekintse nyilatkozatnak ... Ezt nagyon kihangsúlyozta Manoilescu, így tehát nem is tekintjük nyilatkozatnak ezt a kijelentését, de mindenesetre olyan magyará­zatnak kell tekintenünk, amely pesszimisztikus jövőt jósol az agrárkon­ferenciák sikerének Ha megint és mindig csak a politika, a leg­égetőbb, legsürgősebb kenyérkérdésben is a politika már a kezdet legkezdetén: hogyan képzelheti el annak az egységes gazdasági frontnak a kiépítése, amely felveszi a ver­senyt Amerikával? Ez az udvariassági konfe­rencia aggasztó momentum: ettől bukhatik el végérvényesen a vonat mentén elterülő gaz­dag búzakeresztek sorsa . .. Hiszen éppen ez volt az, ami ezt a sorsot a mai reménytelen­ségig zs­llesztette: a politikaméreg ... Szinaja zászlódiszben Szinaján természetesen zászlódiszben pom­pázik az állomás, a fogadtatás megfelelően ünnepélyes — a Palace Hotel pompás lak­osztályokkal várja az illusztris vendégeket. A Hotel nagytermében készen áll a zöld­asztal, felterítve ivpapírokkal, dohányzókész­letekkel — szóval mindennel, ami szükséges egy konferenciához. Kristályfehér ivpapírok az asztalon, mindegyiken egy-egy szépen ki­hegyezett ceruza. Hardtmuth 2. Jó márka, fi­nom, puha írón. Az egyiket kipróbálom, rá­írom vele az egyik papirosra: most légy okos, Domokos ... így magyarul — hadd töpreng­jen rajta valamelyik rác sógor, aki mellé ke­rül. Ha már a magyarokat kizárták, egy jó magyar mondás legalább hadd legyen jelen... * — J‘espera que cette conference... — jónéhányszor elmondja Madgearu az elnöki megnyitó beszédében. Reméli, hogy ezen kon­ferencia ... És aztán elsorolja, hogy mi min­denfélét remél... Ha annak csak a tized­­része teljesedésbe menne ! .... Gara Ernő. ! A szinajai konferencia megnyitása Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap este megkezdődött Szinajáb­an a jugoszláv és román gazdasági delegációk konferenciája, amely a bukaresti magyar­­jugoszláv-román agrárértekezlet tovább­­fű­zése. A konferenciát este fél 8 órakor a Palace nagytermében nyitották meg. A jugoszláv delegáció tagjai: Kumanoudi Costa kereskedelemügyi miniszter, Di­mitrovics iparügyi miniszter Franghes pénzügyminiszter, Sibenek földmivelés­­ügyi miniszter, azután Stojanovics föld­­mivelési, Fij­a kereskedelmi, Subotics külügyminiszteri vezérigazgató. A román delegáció tagjai Popovici, Madgearu, Mihalache és Manoilescu szakminiszte­rek, továbbá Popescu Cézár kereske­delmi, Miclescu ipari és Hoisescu vasúti vezérigazgató. Mint megfigyelő Csehor­szág részéről jelen van Jizsefszky cseh meghatalmazott miniszter. A konferenciát Madgearu nyitotta meg, mert Popovici, aki autón ment — defektus miatt — Szinajában lekésett. Hosszasan vá­zolta a konferencia céljait. Románia és Ju­goszlávia vitális érdeke, hogy a mezőgaz­dasági válságot megoldja, amelynek máris szociális elégedetlenség a következménye. Visszapillantást vetett az előzményekre és megemlítette, hogy a csorbatói kisantant kon­ferencia után Marinkovics jugoszláv kül­ügyminiszter Bukarestbe látogatott és a hosszas eszmecserék folyományaképen 9 pontból álló memorandumot adott át a ro­mán kormánynak, amelyre az kimerítően válaszolt. A közös érdekek tisztázódtak és a 9 pont követelményeinek nagyrész­ben máris eleget tettek. Ezután Kumanoudi, a jugoszláv delegáció vezetője szólalt fel, megköszönvén az üd- Amundsenék halálr épülésének emlékére szoborpályázatot hirdettek, melynek egyik legjobban sikerült versenyművét közöljük itten. Amundsen és társai — amint emlékezetes — repülőgépen indultak a Nobile­­expediae felkutatására és halálukat lelték az északi jégrengetegekben vözletet, a konferenciának sikert kívánt, aminek az azonos érdekekre való tekintet­tel feltétlenül be kell következnie. A közös mezőgazdasági válság már­is súlyos áldoza­tokkal járt, ezeket eliminálni kell. Beszélt Jugoszlávia és Románia egymásrautaltsá­gáról. Ezután megállapították a munka és ta­nácskozási rendet. A konferencia időtar­­­tama két nap. Csütörtökön két ülés lesz, pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik a záróülés. A konferencia egész anyagát a szakértőbizottságok tárgyalják le, úgy, hogy a miniszterek már csak a kész anyag­gal foglalkoznak. A megnyitó ülés után Madgearu vacsorát adott a jugoszláv de­legáció tiszteletére a Palaceban. A jugoszláv—román vámunióért Tudósítónk a hivatalos jelentéseken kí­vül megbízható magán­helyeken érdeklő­dött és arról értesült, hogy a szinajai kon­ferencia tulajdonképeni célja a jugoszláv— román vámunió létrehozatala. Ez a vám­unió alapja lesz a dunai gazdasági konfe­renciának, amelyhez Magyarország és po­litikai okokból Lengyelország is csatlako­zik. Minthogy a négy dunai állam érdekei azonosak, politikailag azonban ellentéte­sek, úgy képzelik, hogy a konföderáció gazdasági téren is csak bizonyos megszo­rításokkal lehetséges. Elvben a jugoszláv-román vámunió már elhatározott dolog, a konferencia csak szank­cionál és a technikai részleteket fogja megál­lapítani. A szinajai konferencián sok külföldi újságíró is jelen van. Ezek szerint a konferencia az első lépés a kisantant szövetségének lassú felbontására. Mert nyilvánvaló, hogy a gazdasági érdekek a politikai szempontok fölé kerekedtek. Csehországgal szemben Románia és Ju­goszlávia már is igen rezerváltan visel­kedik. A kisantant három állama politikailag ugyanazon alapon áll, de gazdaságilag a két agrárállam más irányban kénytelen haladni és ennek kihatása a politikai érdekközösségre most már elháríthatatlan. 3.­óllal. Letartóztatták a smunkásbiztosító-pénztár központi gyógyszertárának vezérfelü­gyelőjét Kétmillió lej értékű gyógyszert lopott Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma éjszaka szenzációs letartóztatás történt Bukarestben. Gerota főügyész és Stanescu vizsgálóbíró éjfél után 2 óra­kor megjelentek dr. Berleci munkásbiztosítói vezérfelügyelő lakásán, ott ház­kutatást tartottak és annak eredményeképen dr. Berleci-ot letartóztatták. A szenzációsnak ígérkező bűnügyről a következőket lehetett megtudni. Dr. Berleci a munkásbetegsegélyző pénztár központi gyógyszertárának volt a veze­tője. Ebben a minőségben eddigi megállapítás szerint több, mint kétmillió lejjel károsította meg az államot. A központi gyógyszertárból nagy mennyiségű drága gyógyszert tulajdonított el s azokat a lakásán raktározta el. Az ellopott gyógy­szerek nagy részét az éjszakai házkutatáskor meg is találták Berleci lakásán. A vezérinspektor kihallgatása egész reggelig tartott. További szenzációs letartózta­tások és újabb leleplezések várhatók. • Csirketolvajok helyett békés búcsújárókat brutalizáltak a marossolymosi csendőrök Arad. (Az Ellenzék tudósítójától.) Fel­háborító esemény tette hosszú időre em­lékezetessé a napokban tartott mária­­radnai zarándoklatot. A szokásos búcsút az elmúlt vasárnap tartották meg Mária­­radnán. A búcsút ünnepélyessé tette Ma­­gyari Pál prelátus ötven esztendős papi jubileuma, mely alkalomból a jubiláns ősz főpap a kegytemplomban tartotta aranymiséjét. Aradról is sokan mentek át már szombaton Máriaradnára, de Te­mesvárról kilncszáz hivő zarándokolt át a híres kegyhelyre, ahova gyalog tették meg a nagy utat, majd onnan hétfőn este érkeztek meg úgy Aradra, mint Te­mesvárra. A meglepetés csak most derült ki, hogy a temesvári zarándokok egy része felháborító esemény­nek lett áldozata. Vasárnap délelőtt a temes­váriak közül ugyanis több fiatalember ki­rándulást tett a Máriaradna szomszédságá­ban levő híres solymosi várba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre. A fiatalemberek szintén a zarándokokkal jöttek át Radnára. Hozzátartozóik nem vállalkoztak rá, hogy a nagy melegben szintén megmásszák a vár magas ormát és így ők minden élelem nélkül vágtak neki az útnak, abban a reményben, hogy még a délelőtt vissza is érnek és részt­­vehetnek az ájtatosságokban. A kiránduló társaság tíz-tizenkét fiatalemberből és há­rom fiatal leányból állott és nagy volt a meglepetésük, amikor fenn a várban, pihenés közben egyszerre csendőrök ugrottak elő, akik az egész társaságot igazolásra szólították fel. Először tréfára fogták az ifjak a dolgot és ki, ahogyan tudta, igazolta magát, de a szigorú szuronyos hatósági közegek nem mindegyiknek fogadták el az igazolását és így a társaság fele részét, öt fiatalembert és két leányt a zarán­dok ifjak közül letartóztatták. Köztük volt Kolikoja Péter, Kiszelko Kor­nél, Reideman Sándor, azonkívül egy 16 és egy 13 éves fiatal fiú, valamint a két leány, akiket lekisérték Somlyos községbe, az ottani csendőrlaktanyába. Egy kis tévedés Ekkor már láthatták a kirándulók, hogy nem tréfadologról van szó, de még inkább meggyőződhettek arról, amikor a laktanyá­ba érve, a csendőrök puskatussal és botokkal véresre verték a három fiatalembert és két fiút. Itt derült csak ki ugyanis, hogy a napok­ban Solymos községben csirkelopások vol­tak és a csendőrök azt mondották, hogy a lopásokkal a kirándulókat gyanúsítják. — Majd adunk nektek, betyárok Mária­­radnát! — kiáltozták tettetett éktelen harag­gal. — Ha nem váltjátok meg a lopásokat, itt döglötök meg mindannyian! — ordították, közben a verések szaporán hullottak a két­ségbeesetten rimánkodó ifjakra. így telt el a kirándulás délelőttje és dél­utánja, majd estefelé a csendőrök közrefog­ták a társaságot és átkisérték valamennyit a radnai prímádéra. Közben a radnai francis­­kánusok guardiánja értesült a letartóztatá­sokról és ő interveniált a primárián a fiata­lok szabadlábra helyezéséért, így sikerült el­érni, hogy a két leányt legalább éjszakára el­engedték a csendőrök, de azzal, hogy más­nap korán reggel jelentkezniök kell nekik. Másnap reggel a két leány igazoltatását el­fogadták és végleg szabadlábra helyezték őket. A fiatalembereket ellenben hétfőn reg­gel gyalog, posztról-posztra szállítva küld­ték be a csendőrök Temesvárra, a rend­őrségre. Teljesen leverve, halálra fáradtan, megkí­­nozva érkeztek meg kedden Temesvárra a le­tartóztatottak, akiket a rendőrségre kísértek. Amikor a rendőrségen megtudták a bűnügyi osztály komiszárjai, hogy miről van szó, hogy milyen lehetetlen vád alapján járattak kálváriát a gyanútlan zarándokokkal a soly­mosi csendőrök, rögtön hazaengedték a sze­rencsétleneket és nagyokat nevettek a soly­mosi csendőrörs különös tréfáján. A temes­vári hívek között azonban az esemény híre hallatlan elkeseredést és óriási felháborodást keltett.

Next