Ellenzék, 1931. január (52. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-01 / 1. szám
4. Ostal. шимимиюмиммвимиамши1 imw i n1 юяаитшштяшяшшшшяяшшяшшяшяшшжшшявшж ÜLLÍNZBK СнШгт, mi fámét !. Az 1930'as numping-év kolozsvári eseményei számokban ki fog derülni, hogy Kolozsvárnak 109.000 lakosa sincs. — Tolvajod, esi,kifogók, gyilkosokon*vilosok, tiiszültek, halottak a hatósági kettős könyvvitel számoszlopain (Kolozsvár, (Az Ellenzék tudósítójától.) . .. Még emlékszem milyen lázas örömmel fogadtuk ezelőtt egy évvel. A szilveszteri éjszakában muzsikaszó, pohárcsengés, vidám mulatozás hangjai kavarogtak. Néhány órára elmúltak a gondok, a bajok, piros bohócsapkát vett fel a józan nyárspolgár is és mindenki harsány meggyőződéssel kiáltotta: — Boldog új évet! Az ezerkilencszázharmincas év hajnala tele volt ígéretekkel. Vártunk tőle valamit. Sorsunk jobbrafordulását, könnyebb megélhetést, békés, csendes életet egymás mellett. Ehelyett... Most, mikor az ó-esztendőnek csak órái ▼annak iliég hátra, azután túllépünk rajta, félredobjuk, mint elhasznált, ócska, zsíros kalapot, megcsináljuk a zárszámadást, a mérleget. Kezdhetnénk talán a politikával is. Mert váratlan fordulatokban, meglepetésekben igazán nem volt hiány, de minek. A politikum mégis csak elvont, ravasz, de unalmasan ravasz tudomány, írjunk csak anynyit, amennyit egy külügyminiszter nyilatkozna például. Hogy keményhuc esztendő repült el felettünk. Miniszter ment és jött, hogy kevesebb ment, mint jött... Sajnos. Kolozsvár adója: napi Golym kié lej Ezzel szemben a közgazdasági történetek sem maradtak hátul. Nem puszta lojalitásból említjük itt első helyen a pénzügyminisztériumot. Egy alkalommal hivatalos pénzügyi tényezőről hallottuk a keserű felsóhajtást: — Bizony, uram, ha megfeszülök sem tudok havonta többet inkasszálni Kolozsváron, mint harmincharmincötmillió lejt. Az illetékes fórum azt hitte, hogy feszül, pedig feszült a türelem húrja is. Évente háromszázhatvanmillió lej vándorolt az állampénztárba. És az elszakadt hurok? Átlag számítva naponta három család egzisztenciája esett el a pénzügyi csatatéren. A hatalmas teljesítményre nagyon büszke lehet valaki ott a messze Bukarestben... Dumping-remények Azután standardizálták a tojást, megszületett a feketeszeszettünk mellé fekete kenyere is, mire nemsokára itt szó került forgalomba. Az emberek reménykedtek. Nem kell félni, minden olcsó lesz, jön a szovjetdumping. A kereskedelem országszerte gyászgyűléseken tárgyalta az új törvény ellen foganatosítandó intézkedéseket. Végünk van — sikoltották nyugat felé. Az állampolgár pedig csodálkozott, hogy az ördögi**..., mindent dumping áron vásárolok, még sincs soha pénzem ...? Igen, a kereskedelmi életben rejtélyes dolgok történtek. A dumping elleni védekezésből kitűnő reklám született és ha jól meg-, figyeltük, utóbb már nem a dumping és a kereskedelem között folyt a harc, hanem a vevők és eladók tábora között. Kartellek alakultak. Néhány hónap alatt a táblaüvegtől a cipőzsinórig minden kartelltermék lett. Akadt nevün egy vakmerő ember a cukorgyártás terén, aki, ha nem is nézte a fogyasztók érdekeit, de nem akarta azokat kizsákmányolni. Szegény ember. Még örülhetett, ha életét megmenthette az üzletből. Ezalatt pedig Szófiából megkaptuk a hírt. „A romániai kockacukor Bulgáriában 10 lej kilónként.“ Erre már nem szólhattunk semmit... nőtt a munkanélküliség Hasonlóan közgazdasági, helyesebben közszegénységi esemény, hogy Kolozsváron soha nem tapasztalt tempóval ugrott fel a munkanélküliek száma. Hivatalos statisztikák ezernyolcszázharminchét önhibáján kiívül éhezőt számláltak össze. Nem számolták azonban azoknak hozzátartozóit, ami summa summárum meghaladja a négyezret. Még akkor is, ha optimisták vagyunk. Pedig igazán nem lehetünk azok. Ha valaki egyszer benézne az anyakönyvi hivatal épületében zajló segélyezési akció helyiségébe, megborzadva távozna onnan. A végletekig kiéhezett, már-már gyilkos tekintetű emberek, viaszsárga, fonnyadt asszonyok rendszerint hiába várnak. A segélyakció berkeiben minden csendes. Csak az üres gyomrok zenéje hallatszik és itt-ott egy egy átok ... Megtetszéseket ígér a népszámlálás Semmi bizonyosat nem tudhatunk egyelőre, csak annyit, hogy a népszámlálás Kolozsváron kínos meglepetést kell majd, a végeredmények után. Évek óta halljuk, hogy ez így nem mehet tovább, a százharmincezer lakosú Kolozsvár adminisztrációja megkövetel . .. satöbbi. Erre hirtelen egy fő- és négy alpolgármestert választottunk. Megfelelő javadalmazással, természetesen. A baj nem is ott van, hanem abban rejik, hogy a városatyáknak halvány, de egészen halvány fogalmuk sem volt, hányan is vagyunk voltaképen? Nemsokára fény derül erre is, de hivatalos hírek szerint semmi esetre nem vagyunk többen kilencvenezernél, még diákostól, katonástól sem. Kilencvenezer embernek él polgármestere, félő, hogy túlságosan jól leszünk adminisztrálva! A bűnügyi krónika Tulajdonképen mindjárt a munkanélküliek után kellett volna közölnünk a kolozsvári központi rendőrség statisztikáját Valami kapcsolat ugyanis van a két fogalom között A bűnözések listája is emelkedő tendenciát mutat. Hatieganu Simon rendőrkreszter kalauzolása mellett indulunk útnak, megtekinteni az НИО-пч év fekete krónikáját Katonás egymásutánban, mereven állnak a számok, adatok, amiből összeállíthatjuk a végeredményt. Bizony, szomorú valóság, hogy gazemberekkel is kellően el vagyunk látva. Kolozsváron ebben az évben kétezerhetvenhárom különböző kihágási esetet tartott nyilván a rendőrség. Az esetek ötven százaléka az úgynevezett Biroul Populatiei hatáskörében történtek, ami azt jelenti, hogy a kolozsvári polgár, vagy nagyon elfoglalt, vagy pedig — kimondom — rendetlen és hanyag. A kihágási ügyek pontosan hatszázharminckilencezerhatszáz lejt jövedelmeztek a városnak. Az Erőszakos halál aratása A nagy nyilvántartó könyv az elmúlt évben huszonöt halálos balesetről beszél, amiért a felelősség az elhunytat terheli, a rendőrség tehát bővebben nem foglalkozik a dologgal. — Nem is olyan sok — vélekedik dr. Ilatieganu — a múlt évben, ha jól emlékszem, majdnem kétszer ennyi hullánk akadt. Az öngyilkosok listája már terjedelmesebb. Az idén hetvenegy ember akarta magától eldobni az életet. Harmincnyolc eset végződött halállal, a többiek élnek és remélhetőleg akarnak is élni. Az öngyilkossági láz különösen a külvárosok fiatal lányai között szedte áldozatait. Majdnem mindnyájan a Renner-gyári halálsorompónál ugrottak a vonat elé, ami nyolcvan százalékig biztos halál És milyen csekélységekért, arról az összegyűjtött búcsúlevelek beszélhetnének. „Nem lehetek boldog..vagy „ő máshol keresi a nőt.... Így kezdődnek a levelek, amiket egy gyönge pillanat itatása alatt hevenyében papírra vetett a halálbamenő. És most ? Ott porlad a házsongárdi temető vén fái alatt, pedig talán nem is akart meghalni végleg, csak néhány órára, a tűig a hűtlen fiú észreveszi és észre tér. Gyilkosok és tolvajok Milica őrmester, Abrudan és Gorgan gyilkosság eseteire még emlékszünk. Csak ez a három történt s a tettesek már lakat alatt vannak. Ahogy a bűnügyi osztály vezetője mondja, egy gyilkosság tettesének kinyomozása nem is olyan nehéz, sokkal keményebb feladat a zsebtolvajokkal és alkalmi, úgynevezett besurranó csirkefogókkal felvenni a harcot. Kétszáznegyvenhárom betöréses lopásból minden energikus nyomozás ellenire is csak százkilencvennyolcra lehetett fényt deríteni. Még rosszabb a helyzet a zsebmetszéseknél. A tetteseket kétszázegy estiből mindössze hetvenkettőnél lehetett letartóztatni, jóllehet, a rendőrség nagyobb stilű helyi zsebmetszők búvóhelyeit alaposan ismeri Besurranó tolvajlások azonban még mindig a leggyakoribbak. Nyolcszáznegyvenöt alkalomból csak kétszázkilencvenháromnál derült ki a tolvaj kiléte. A többiek, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből összeverődve (még lecsúszott ügyvéd is akad közöttük) biztos lakat mögött várják a tavaszt. A rendőrség tehát, mint láthatjuk, megteszi a magáét, noha, sajnos még a fizetésüket sem folyósítják rendszeresen, nem beszélve arról, hogy a képzelhető legprimitívebb segédeszközökkel felszerelve őrzik a közvagyont. Az simakönyves forgalma Ezek után már csak egy utunk lehet, az anyakönyvi hivatal. Lássuk, kiknek volt még kedvük megérkezni erre a kartelles, agyondumpingolt világra. Elég sokan jöttek az idén, kétezerötvennégy kisbaba, amivel szemben mindössze ezerhatszáztizenhárom ember távol áll. Az anyakönyvvezető pedig hétszázharminchat esetben kötött össze sorsokat, amikből száznégy bomlott fel megint. Utoljára hagyhatjuk az idegenforgalmat Kolozsváron háromezernegyvenkét külföldi alattvaló jelentette be magát ebben az esztendőben. Meglehetősen jelentékeny árám, miután a tartózkodási engedély a jelentékeny összegbe kerül. Összesen százkilencvenhétezerhatszázharminc lej értékű idegrivalista került az állam kezére tartózkodási engedélyekből. Hogy mennyi került indirekt, azt nem lehet tudni. Vannak, akik azt állítják, hogy semmi. Amennyi külföldi jön, mind fösvény. Most pedig nyájas olvasó, még írhatnék a csődökről, az insolvenciáról, munkabérleszállításról és leépítésről, de minek. Ami volt, szerencsére elmúlt, próbáljuk remélni, hogy jövőre másként jean. at OE 1005 Hangszóró pályázat rádió amatőrök részére А ДУ IOВВВЦк |мом az előrehaladott rádióamatőr márkája A pályázat tárgya hangszórónak RW tvpvtsu Trh-Trn hangzóró system felhasználásával házi utón való előálltása. Díjak a következőtt: 1. díj egy drb 3 lámpás hálózati rádó kétülék. N» » » » ^ » » » » Ш. . • . 3 t . IV—VT. . Trio Trón gyártm. Lei 4000 értékben, 6O**/* engedménnyel VU X. . . 2000 . 26 vigas/díj. — Közelebbi feltételek a rádiókereskedőknekvagy a n ^Z%: JirS(hinonn, int sir. йяЦз lm 17. n 11-ЧГМ »■■■— TI I о О ■ ...— eis—I i Figyel ami A tiszta selyem nem ég? A««y?OYiyovTt, 6-рДчЧП Лт|»Т — Ura. .у*, )n i ч >; t ■ Szenzáció, a kolozsvári piacon! Tiszta selyem lerakat (garantál mosó) alasz Geonaro Marroa«, Cluj, Cilit Regele Ferdinand 11§ szán. Kimulatai olcsó «гак! Látojisava rn*tj bennünket vételkitelezettség nélkül ! — Áruink valódiság író! knrai meggyőződhet, ha egy caratuat meg'yuj, mert ha a megnyújtott selyem ujyeg el, mint a papír, azekor nem valódi. .Eladás nagyban és kicsinyben.' Ыпаал konkurrencia kizárvaI Na vsároson, mielőtt mé*g nana nézi áruinkat l — A. cag niva garantálja a minuság in