Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-01 / 75. szám
TMЩ letérkörtőtést, kiadóhivatal és nyomda: Strada Universttta (ток Egyetem-u. S. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér ). Telefon: 109 és 204. — Levércím: Cluj, postafiók l. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS . . .т , 11 // л/ уМZ TAXA POSTALA PLATITE In NUMFRAR No. «ÁRA 5 ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 75. SZ. SZERDA CLUB—KOLOZSVÁR, 1931 ÁPRILIS 1 havonta 100, negyedévre 300, félévre 600, évente negyedévre félévre *7, énaM Ц lókba Előfizetési árak: 1200 lej. — Mag.--------_ ----------^ pengd. A többi külföldi államokba csak a ssortókülön Wreettel. Az államnak a szigorú, de igazságos és szerető szülő szerepét kellene betölteni. Mentől több hatalmat ruházunk azonban reá, annál könyörtelenebb lesz. Ha épp az agya és szíve talán rendben is volna, végtagjai igen sokszor nagy fájdalmat okozón súlyosodnak reánk, az egyre, aki pedig anyagi és erkölcsi erejével ezt az államot megformálta. Lám, megint mit csinálnak az állam nevében és az állam javára, az egyes rovására és az egyes fájdalmára? Évekkel ezelőtt törvényt hoztak az örökösödés megadóztatása ügyében, de ezt csak a hivatalos lap közölte, az Isten háta mögött fekvő falvakban nem vettek róla tudomást. Egy jól szervezett és jól igazgatott államnak végeredményében magának kell utánajárni a rend és jövedelem érdekében és kellő módon figyelmeztetni, felvilágosítani, utasítani, rábírni az egyest kötelessége teljesítésére, aki a tömérdek, folyton szaporodó törvény-rengetegben már se lát, se hall. A hagyatékok iránt a hatóságoknak kellett volna érdeklődni, akik a közigazgatási apparátus különböző helyeiről felvilágosítást kapnak. De a törvény a hozzátartozó kötelességévé tette a hagyaték záros határidőn belül való bevallását, amiről főleg faluhelyeken nem tudtak. A mai viszonyok között minden rendeletnek és minden törvénynek páni félelemben eleget tenni akarók önkénytelen követtek el mulasztást, most ezért bírságokat vetnek ki a népre, különös sietséggel a Székelyföldön, amelynek népe természetesen a mai rettenetes válságban az ország egész népével együtt súlyos anyagi viszonyok között van. Appellálnunk kell az óriási kiterjedésű állam messzeeső szerveire, az állam agyára és szívére. Vessen véget ezeknek az óriási bírságoknak, amelyek az ártatlan nemtudók akaratlan mulasztásait sújtják. Ennek az agynak és szívnek különben is sok helyrehoznivalója lenne; például visszaadni Háromszék megyének az újabban elvett tanalapját, amely a határvidékek feloszlatásával szállott vissza a kincstártól a nép tulajdonába, mert annak verejtéke és pénze létesítette. Vissza illenék juttatni az illetékeseknek a csíki magánjavakat és más elagrárreformozott közbirtokossági vagyont is. Ha ez az agy és ez a szív nemes indulatokkal mozdulna meg, meg kellene találnia módját az adózási rendszer gyökeresen oly átalakításának is, amely a fogyasztó és teherviselési képességükben megingatott elemeknek megkönnyebbülést szerezne. Az állam igazi létjogosultsága és hivatása épp a nehezebb időkben az agy és szív higgadt és körültekintő működését igényli. Együttesen kell lemondaniok a hiúság vásáráról és a legjózanabb érdekek szellemében sugallni. A nép, a tömeg megpróbáltatását kell a végső lehetőségek határáig enyhíteni. Kéz kézzel adni s csak néhány ujjal elvenni. Az állami takarékosság, a pedáns rend, az erkölcsi belátás kitűnő tanácsokat adhat s akkor egyszerre világossá válik, hogy a legszegényebb életlehetőség között is át lehet gázolni a gazdasági válság legsűrűbb drótsövényein is. És mindent el kell követni, hogy az állam és egyén, az állam és a nemzet ne kerüljön szembe, mikor hatalmas világáramlat épp a mai időkben szét akarja rombolni a mai államot, hogy újat építsen helyére, mely az egyénnek nyíltan akar abszolút ellensége lenni. ■нн■ A német—osztrák vámunió csak kezdő lépés Ausztria Jugoszláviával és Magyarországgal, Németország Romániával akarja kibővíteni a közös vámterületet Schober kijelenti, hogy a regionális megegyezésekkel ők is az egységes Európát akarják szolgálni.Henderson már hajlandónak mutatkozik a kérdés jogi oldalának megvitatását a hágai bíróságra bízni BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német—osztrák vámegyezmény ügyében mára annyiban tisztázódott a helyzet, hogy Henderson angol külügyminiszter az alsóház ülésén nagyjában körvonalazta az angol álláspontot. Henderson beszédében nem szögezte le végleg, hogy mit fog tenni Anglia, mert amint mondta, az angol szakértők még tanulmányozzák az egyezség szövegét s amíg ez meg nem történt, a Végleges angol álláspontot a törvényhozással nem közölhetik. Kijelentései azonban ma már elég Tiszta képet adnak arról, hogy mit szándékozik tenni. Mindenekelőtt neheztelésének adott kifejezést, hogy a két ország közötti megállapodást titokban készítették elő és meglepetésképen hozták a többi hatalmak tudomására, ami alkalmas arra, hogy megrontsa a genfi tárgyalások barátságos légkörét. Ezután elmondta, hogy párisi megbeszélései következtében Anglia megbízottai által értesítette a szerződésben résztvevő két kormányt arról, hogy fölmerült a kívánság a kérdés népszövetségi tárgyalása iránt. Németország és Ausztria azt válaszolták, hogy nem látnak okot népszövetségi beavatkozásra és csak arra hajlandók, hogy a kérdés jogi oldalát bocsássák megvitatás alá. Mindamellett biztosnak látszik, hogy a népszövetségi tanács foglalkozik a kérdéssel és Henderson beszédére, ugyanúgy, mint Briand nyilatkozatára, Curtius német külügyminiszter a birodalmi tanács mai ülésén készül válaszolni. Ezt megelőzőleg tegnap Schober osztrák külügyminiszter fogadta az angol és amerikai sajtó képviselőit és igyekezett a létrejött vámuniónak olyan magyarázatát adni, amely semmiféle érzékenységet nem bánt. Válaszolt arra a vádra is, hogy a vámuniót Ausztria és Németország titokban készítették elő és meglepetésképen hozták nyilvánosságra. Schober szerint, az unió még nincs készen, mert hónapokig tartanak még ebben az ügyben a tárgyalások. Csak elvi megállapodásról van szó, melyet késedelem nélkül tudattak a többi hatalmakkal. Előbb, mielőtt elvileg megegyeztek a kérdésben, nem is hozhatták ezt más hatalmak tudomására. Eredetileg a páneurópa-bizottság májusi ülésszakán akarták a dolgot a közvélemény tudomására hozni. Minthogy azonban az európai előkészítő bizottság március 21-ére ült össze Párisban, elhatározták, hogy már most, röviddel az elvi megállapodás után, tudatják tervükről a számításba jövő államokat. Vissza kell utasítania tehát a vádakat, mintha Bécs és Berlin a megegyezésennek folyamán Anglia támogatni fogja azt az álláspontot, hogy a hágai állandó nemzetközi bíróság szakvéleményét kérjék ki a német— osztrák megegyezés kérdésében. Ez a beszéd, bár külsőleg helyteleníti Bécs és Berlin eljárását, lényegileg nem állít akadályt a konfliktus elsimításának útjába. A hágai bíróság igénybevétele ugyanis teljesen megfelel annak a német és osztrák álláspontnak, hogy a kérdés jogi oldalát hajlandók megvitatás alá bocsátani. Hága ugyanis nem foglalkozik politikával és tisztán csak abból a szempontból vehet bírálat alá bármilyen nemzetközi megállapodást, hogy az nem ütközik-e össze a nemzetek között már fennálló szerződésekkel. A távirat, mely Henderson ezt a kijelentését hozza hírül, még bizonytalan fogalmazása. Amennyiben azonban a hágai bíróság útján keresett megoldás keresztülvihető lenne, akkor már meg is találták a konfliktus békés elintézésének módját. Különben is kedvező körülménynek tekinthető, hogy a tárgyalások vezetését ebben a konfliktusban Anglia vette át, melyet nem érint a dolog annyira közvetlenül, mint a Bécs és Berlin között létrejött szerződés miatt veszedelmesen ideges Franciaország, sót inkorrektséget, vagy békezavarást kört vettek volna el. Ha nem tudott segíteni rá"európa... Ezután elmondta Schober, hogy a háború előtt az osztrák-magyar monarchia ideális gazdasági egység volt, melynek szétrombolása a monarchia régi területének nagy részében tűrhetetlen helyzetet teremtett. Egy ideig Briand páneurópa-tervétől várta Ausztria a segítséget, de az eddigi negatív eredmények arra késztették, hogy az el nem halasztható segítséget más után keresse. Ez az út a hasonló érdekű államok számára a csoportonkénti, regionális szerződések megkötése. A többi európai államok esetleg várhatnak az ilyen szerződés megkötésével, de Középeurópa mai helyzetében nem várhatott tovább. De elsősorban is Ausztria nem várhatott, mert nála a legsúlyosabb a gazdasági válság. A januárban tartott genfi gazdasági konferencia nem mutatott föl semmi pozitívumot. Curtius német külügyminiszter bécsi tartózkodása alatt ezért elhatározták, hogy gyakorlati kísérletet tesznek Németország és Ausztria vámuniójának megvalósítására és tárgyalásokat kezdenek más államokkal is ilyen megegyezések létrehozására. Németország és Ausztria gazdaságilag szoros kapcsolatban állanak egymással. Németország Ausztria külföldi kereskedelmében a vezető helyet foglalja el. Mindamellett nincs módjában, hogy Ausztriának vámelőnyöket nyújtson, mert a kereskedelmi szerződéseknek a legtöbb kedvezményre vonatkozó záradéka ezt lehetetlenné teszi. Ezért nem volt számukra más megoldás, mint a vámunió. A vámuniót kiterjesztik Kelet felé — Ausztria különben kéyszerhelyzetbeli volt már azért is — folytatta Schober, — mert az összes többi szomszédállamok olyan magas vámsorompóval vették körül, mely lehetetlenné tette a megélhetését, elzárva előle régi piacát. Más menekvés tehát nem volt számára, mint a vámsorompók megszüntetése Németország felé. Mégis kereskedelmi tárgyalásokat kezdett regionális alapon Magyarországgal és Jugoszláviával, Németország viszont Romániával indított ugyanezen az alapon tárgyalásokat. Mindez annak bizonyítéka, hogy Ausztria nagy középeurópai, sőt nagy európai vámterületet akar elérni, nemcsak Németországgal való vámuniót. Nyilatkozata befejezésében Schober újra hangoztatta, hogy Berlin és Bécs távol vannak attól, hogy Európa békéjét zavarni akarják, ellenkezőleg, vámsorompóik feldöntésével szolgálatot tesznek az egységes Európának. . Csehország a legmerevebb A harmadik hivatalos nyilatkozat a Németország vámuniója ügyében Prágában hangzott el. Miskovszki csehszlovák honvédelmi miniszter jelentette ki a vámunióról, hogy ez különösen a cseheket érdekli, mint a két szerződő állam közvetlen szomszédját. A németek szerint a szerződést csak jogi szempontból lehet felülvizsgálni. Ez az álláspont azonban tarthatatlan, mert ilyen alapon mindenféle morális kötelezettségtől függetleníthetnék magukat a más államokkal kötött szerződésekben. Németország és Ausztria tagjai a Népszövetségnek és ennek minden előnyét élvezi. Kötelesek tehát politikájukban a Népszövetség elveihez alkalmazkodni. Csehszlovákia tehát azon az állásponton van, hogy az osztrák—német vámunió-szerződést a Népszövetségnek kell felülvizsgálni. MA KEZDIK MEG A KÖZSZÁLLÍTÓK KÖVETELÉSEINEK FOLYÓSÍTÁSÁT. A pénzügyminiszter a közszállítók hátralékos követeléseinek részbeli kielégítésére három és félmillió lejt küldött Kolozsvárra. Ennek az összegnek kifizetése az egyes kereskedők között holnap kezdődik meg. Schober válaszol Briandnak