Ellenzék, 1931. augusztus (52. évfolyam, 173-197. szám)
1931-08-01 / 173. szám
TAXA POSTAl A PLATITE in NUMERAR No. 141.163/1929. • Ara 5 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Str. Universitati (volt Egyetem-u.) 8. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér) 9. Telefon: 109 és 204. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta top, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente 33 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 173. SZ. SZOMBAT CLUJ-KOLOZSVÁR 1931 AUGUSZTUS 1 Petőfi öröklétbe szárnyalásának napja. Holnapután a fehéregyházi csatamezőn, az örök küzdelemnek ez ereklyefoltocskáján, a szokásos ünnepség. Amire történeti jelentőségének nincsen szüksége, hanem nekünk van rá szükségünk, akik a nagyok hagyatékát nemcsak kincsnek, hanem fegyvernek is használjuk. Petőfi fölszívódott maradék nélkül a magyar közlélekbe, sőt az emberiség tudatába is, jelen van még azokban is, akik az idő távlati törvény szüksége szerint már nem olvassák. Nyugtalanít, erősít és irányít, amig a magyar közléleknek védenie kell jussát és amíg az örök emberiség nagy érdekei vitásak. És mikor nem kell védeni a magyar érdeket és az emberi érdeket? Hiszen rettenetes végzetünk, hogy küzdjünk és dolgozzunk, amiért rövid egyéni élettel kötelességünk lett az élet határtalanságát percről percre föntartanunk. Ne szeplősítsük meg e napot, hiszen ez félig-meddig már szentségtörés, a szokásos frázisokkal: az égről gyorsan letűnt üstökös, a fiatalnak maradt fiatalság, a liberális demokrácia vértanúja volt, ő a népies romanticizmus naiv éc, őszinte művésze, a világ legnagyobb dalköltője, a magyar kép és jelenetlátó eszmélkedés sokszögű kristálya, hogy a magyar közlélek talán legegészebb képviselőjévé alakult. Mindez már a messzi múlté, mely fényével és árnyékával egyaránt fájdít. Mindez csak örökség, klenodium, mindez már csak levendula szagú antikvitás. Gondoljunk arra, ami a történelem zavaros és ellentétes száguldozásaiban, a világnézések és ízlések művészi kavargásaiban örök jelentőség. Az emberre, a történelmi kapocsra. Petőfi mai jelentősége és örök jelentősége abban fejeződik ki, hogy az emberi öntudat és az emberi akarat jogfolytonosságát építette tovább, hogy a kicsi népek értékes jelenlétét a világ háztartásában vitatta, hogy öröklött nemzetiségének büszke tudatában is a nagy szintetikus lelkiség nemes világpolgárságának ügyvédje volt. Nagynak és szépnek tudta képviselni a látszólag kicsinyes és közeli célt: az embernek emberré, sőt emberibbé válhatóságának elvét. Nem a dalolás: a belső és külső művészet zsenialitása, ami őt örökéletűvé teszi — a legnagyobb költők is idővel csak a lelkek maroknyi köztársaságát érdeklik közvetlenül: egyre nagyobb a temető és egyre gazdagabb a múzeum . Petőfi örök hatása tiszta humánumában rejlik és abban a nemes bűvöletben, hogy a hősiség, a vezérség lehetőségét és valóságát sugallta e nagy emberi csordának, amely csak Petőfi-szerű tiszta emberi nagy hősökön keresztül remélheti a teremtéskor biztosított emberi voltának jövő jogrendjét, alkotmányát és erkölcstanát. A realizmus átsimulását egy most még látszólagos eszményiségbe. Ha ezt a humánumot és ezt a képviseleti jelleget érezzük ki Petőfi művészetéből, akkor nem állhatunk meg kicsinyes méltatásoknál, amelyek szerelmi költészetének szűziességét, szabadságharsogásának becsületes páthosszát, természet és világszeretetének zavaros tüzét dicsérik és boldogan állapítják meg, hogy fiatalon elmúlván, szerencsésen megőrizte az örök fiatalságot, amelynek művészi varázsa se múlik el soha. Mert ez egy borzasztóan téves jóhiszeműség és egy borzasztóan szép hazugság. Petőfi igazi nagysága és időszerűsége nem a fiatalságában, hanem férfiasságában rejlik, amelynek magvát eltaposták a hiábavaló fejéregyházi ütközetben; virága, gyümölcse meghalt, mielőtt anyagiasan megszületett volna. Petőfi tulajdonképeni nagysága még csak bomladozóban volt költészetének bölcseleti részében, amelyet egy bizonyára termékeny férfikorban az általános emberinek gyorsabb előretörésére gazdagon kinyilatkoztatott volna. Ne felejtsük el, hogy zsenijének egy másik oldala is épp csak bontakozóban volt költői testvérét fölülmúlni látszó ígérettel: egy megragadó, máig is hiányzó magyar próza művészete. Nagyságának és fönmaradásának azonban kész félbizonyítékai is, amiket reánk hagyott, fényes és csodás bizonyítékok. Éppen azért a mai napon a formalitások nélkül, önálló lélekkel ünneplő szegény kisebbségi magyarnak nem arra kell gondolni, amit állandóan a fülébe rágnak, ami a kész értékek boldogságán kérődzik, hanem amit a mai szemek és mai fülek érzékelnek Petőfi érzéki hagyatékából: veszteség keserűségét sugalló ígéreteket és az örök jelentőség magyarázatait. Nem azt kell siratni, ami elismerten van, azt kell siratni, ami lehetett volna és aminek lennie kell, amit most már csak a magyar közlélek csak kollektív munkával és talán új Petőfik segítségével érhet el s csak akkor, ha majd az emberi szolidaritás csakugyan csírázni kezd. Százezrek ajkáról tört fel a lelkesedés, amikor 104 órás légiór után a Zeppelin megérkezett Berlin felé ECKENER DOKTOR: „Pillanatig sem voltak az utasokizonytalanságan” BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Száznégy óráig tartózkodott a levegőben a német léghajózás büszkesége, a Graf Zeppelin, megjárta az Északi-sarkot és diadalmas repülése után tegnap este 6 óra 15 perckor megérkezett Berlin fölé. Alatta egy világváros lelkesedése zúgott, hatalmas tömegek az utcákon ujongtak és fölcsendült százezer és százezer német torokból. „Deutschland über Alles A diadalmas léghajó néhányszor körülkeringte a várost és végül is pontosan háromnegyed 7-kor leszállt a tempelhofi repülőtéren. A Zeppelin érkezésénél jelen volt a birodalmi kormány és a porosz kormány és jelen voltak a külföldi diplomaták. A léghajóból kiszállott Eckener dr. és a kölcsönös üdvözlőbeszédek után elmondta a léghajózásnak történetét. Eckener dr. beszédét hangszórók közvetítették és százezren és százezren hallgatták a világsiker startjának momentumait, ahogy a tudós hős kapitány elmesélte. Eckener arról beszélt, hogy a léghajó a sarkvidéki úton teljesen bevált és egy pillanatig sem volt soha kétséges az utasok abszolút biztonsága. Beszámolt ezután a tudományos feljegyzésekről, amelyeket Samoulovics professzor gyűjtött. Kijelenti, hogy az összegyűjtött tudományos anyag rendkívüli értékű. A léghajó, amely 104 órát töltött a levegőben, este 8 órakor újból felszólít a tempelhofi repülőtéren és visszaindul Friedrichshafenbe, ahova a hajnali órákban érkezett meg. A kormány gazdaság elhatározta, hogy ősszel állami tulajdonba veszik át a cukorgyárakat és bevezetik a cukormonopóliumot A tűzifa és állatkivitelre nézve megállapodás jött létre a szinaiai románmagyar tárgyalásokon. — A kormány titokban támogatja a Titulescuellenes kampányt. — Miért hívják vissza Párisból Cesianut? Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány gazdasági bizottsága tegnap este ülést tartott, amelyen először a vasút szénellátásával, majd a kenyérbélyeg ügyével foglalkoztak. A gazdasági bizottság kimondta, hogy a gabona értékesítéséről szóló törvényt a legszigorúbban fogja alkalmazni. Vasilescu Carpen kereskedelmi és ipariminiszter beszámolt a gazdasági bizottságnak a Szinaiában folyó magyar-román kereskedelmi tárgyalásokról. Bejelentése szerint a tárgyalások kielégítő módon folynak és a két országra nézve kedvező megoldásra vezetnek. A tűzifa- és állatkivitel, illetve tranzitóra nézve már létrejött a megállapodás a magyar bizottsággal. Vasilescu Carpen ezután a nyersolaj értékesítésére terjesztett elő javaslatot, majd a kormány gazdasági bizottsága elvben kimondta, hogy ősszel bevezetik a cukormonopóliumot. A cukorgyárakat állami tulajdonba veszik, illetve megváltják, esetleg olyan megállapodást létesítenek a gyártulajdonosokkal, amely lehetővé teszi a cukorárusítás állami monopóliumát. Az erre vonatkozó törvényjavaslatokat még augusztus folyamán elkészítik és ősszel a parlament elé terjesztik. Végül a gazdasági bizottság kimondta, hogy Románia hozzájárul a londoni búzakonvencióhoz. Miért távozik a francia követ ? Belpolitikai körökben nagy feltűnést keltett az a jelentés, hogy Gabriel Puaux bukaresti francia követ távozik helyéről és ugyanakkor a kormány visszahívja ,Dinu Cesianu párisi követet. A lapok azzal magyarázzák a követek kicserélését, hogy Puaux kedvezőtlen jelentést küldött Párisba a Jorga-kormányról, viszont Cesianu nem tett semmit, hogy a jelentés hatását csökkentse. A követcsere kapcsolatban áll azzal az okmánylopással, amely egy hónappal ezelőtt történt s amelynek hőse egy Lecca nevű bukaresti ügyvéd, aki 1926-ban cuzista programmal a parlamentbe is bejutott. Lecca Puaux követnek három titkos jelentését szerezte meg, illetve lopatta el. Az egyik jelentés arról szól, hogy Iorga kormánya komolytalan és nem is tarthat ez a rezsim tovább, mint maximum két évig. A másik titkos jelentés a párisi román követre, Cesianura vonatkozott, megállapítván róla, hogy a diplomáciai szolgálathoz nem ért, csak a sport érdekli, komolyabb ügyvitelre alkalmatlan. A harmadik jelentés általános politikai helyzetképet nyújt és gazdasági, valamint pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Lecca a titkos jelentések birtokában erélyes sajtókampányt vezetett le előbb Bukarestben, majd Parisban és neki tulajdonítható,, hogy több tekintélyes francia lap kedvezőtlen hangon írt a Jorga-kormányról. Puaux utódját a francia kormány már ki is jelölte Hautceleque márki személyében, aki augusztus elsején elfoglalja a bukaresti francia követség vezetését. Cesianut futár útján hívják vissza. Pangal miniszterelnökségi államtitkár utazik Párisba és ő viszi magával a Cesianu szabadságolásáról szóló okiratot. A követcserével egyidejűleg bizonyos külpolitikai jellegű kombinációk is forgalomba kerültek, úgy hogy a kormány kényszerítve érezte magát kommüniké közzétételére, amelyben bejelenti, hogy Franciaország és Románia között a viszony zavartalanul jó. (Folytatása a 16-ik oldalon.)