Ellenzék, 1931. október (52. évfolyam, 224-250. szám)
1931-10-01 / 224. szám
TAXA POSTALA PLATITE IN NUMERAR No. 141.163/1929. 0P * ÁRA 5 LEJ ш шшшшшшшвшшяямшяшшшяшяшшяяшяяшшшшяшяшшшявяшяшяшшшшшшш ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 224. SZ. CSÜTÖRTÖK CLUJ —KOLOZSVÁR 1931 OKTÓBER 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Str. Universitati! (volt Egyetem u.) 8. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér) 9. Telefon: 109 és 704. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 100, negyedévre 3Э0, félévre 603, évente 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, éventa is pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel tőbe Pont az ellenkezőjét csinálják, mint amit eddig hirdetni megszoktak. A táltosok félhivatalosan, a tömegek ösztönszerűen már megállapodtak bizonyos tennivalókban, amikről hiszik, hogy velük az egyre halálosabban fojtogató gazdasági válságnak és ez általános válság legundokabb fiókájának, a pénzügyi válságnak végre a vérét vehetik. Más mellett megállapították, hogy mindenekelőtt a pénzügyi válságot kell orvosolni, mert ez volna az első szükséglet és lehetőség. Orvoslás helyett azonban még betegebbé kuruzsolják a pénzt. A meglévő és olyan-amilyen értékű pénz szabad keringésének s ezzel természetes kiegyenlítődésének biztosítása helyett a legszigorúbb és leglehetetlenebb devizakorlátozásokkal élnek, ami a nemzetközi forgalmat lassú hüdésre kárhoztatja. Folytonosan olvassuk és halljuk az utóbbi időben, hogy az arany egyik fő oka bajainknak; szét kellene osztani vagy a nyakát kellene kitekerni. De szétosztás helyett minden állam kétségbeesetten, a távolabbi következményekkel nem törődve, védi a kis aranytakaróját, felfüggeszti a készfizetés ígéretét, óriási kamatemelésekkel védőfalat rak elébe. Villámok cikkáztak az aranycsomókre is, hátha szétoszlik egyre fokozódó dagadásuk s íme azt látjuk, hogy az aranyeres csomók boldog gazdái most már beteges hevülettel fogják föl a vásárolható aranyat. A múlt héten Franciaország 109 millió dollár értékű aranyat vett, most pedig 50 milliót Hollandia és Svájc társaságában. Emellett az Unió készlete nemhogy csökkent volna, hanem még gyarapodott. Ezüstvaluta ? Csak az álmodozók fejében gyökerezik. Munkapénz? A gyógyíthatatlan fantaszták vesszőparipája. A vámbarrikádok lebontása? Az Unió máris azon töpreng, hogy a prosperitását először kikezdő óriási tarifarendszert most már felhőkarcolóvá építse ki. Pont az ellenkezője történik, mint amit javallnak és maguk is szükségesnek mondanak. Nem gyöngítik, fokozzák a pénzügyi válságot és ezzel az általános gazdasági krízis hőfokát emelik. Lázcsillapító szereket dugnak egyik nap a beteg torkába, de másnap már letakarják ágyát forró téglákkal, pihés dunnyákkal, mesterségesen így ájulttá fullasztják. Laval optimista mondattal búcsúzott el Berlinből. Azt mondotta: ezután minden máskép lesz. Végelemzésben mégsem látunk mást, minthogy a francia és német nagyipar közös üzleteket fog csinálni, a katonai idegenlégió mintájára francia gyarmatokba német ínségesekből idegen munkalégiókat vezényelnek ki. Mézesmadzagként végighúzzák az éhező német szájon a rövidlejáratú hitelek hosszúakká való átalakításának lehetőségét. Aztán semmi, semmi csak közhasználatú frázis. Érzik, valami nincs egészen rendben, többet várt a világ a berlini ölelkezéstől s a válság leegyszerűsítését, a német—francia viszony gyors megjavítását egy nagy kartellhozás és így drágítás formájában mégsem lehet történeti megoldásnak és a nemzetközi érdekek nagy fölkarolásának hirdetni, sőt éppen ellenkezőleg. Ezért gondosan hangsúlyozzák, hogy a Népszövetséget, az európai bizottságot és a nemzetközi szolidaritást nem fogják mellőzni. Ez gyanús, ez legalább is lehangoló. Lehet, hogy csakugyan máskép lesz minden, de kérdés, hogy mindenki számára másképen lesz-e? E pillanatban bizonyos. .«Most már mégis minden megváltozott Németország és Franciaország között" — mondta Laval francia miniszterelnök Lávait és Briand-t hazafelé vezető úttjukban németek és franciák egyaránt ünnepelték — „Éljen a béke !“ kiáltotta a tömeg a párisi pályaudvaron — Gazdasági szövetség a két hatalom között „Bízom a jövőben!" — mondta egy párisi lap munkatársának Curtius külügyminiszter PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval és Briand éjfél után visszaérkeztek Párisba és ezzel a berlini találkozásról az érdeklődés áthelyeződik a francia fővárosba. A párisi impresszió is határozottan az, hogy Berlinben jelentős dolgok történtek, amelyeknek következményeit még egyelőre föl sem lehet mérni. Laval miniszterelnök és Briand külügyminiszter még ma délelőttre minisztertanácsot hívtak össze, melyen beszámolnak a peremtéivekről. A reggi.i egpha.. gu jelentése szerint ezek az eredmények a legnagyobb mértékben kielégítőek. Nem csodaszerű, gyors változásról van szó, de amit el lehetett érni, azt elérték és ezzel a német—francia viszony új korszakba lépett, szinte azt lehet mondani, hogy ha formálisan nem is, de a valóságban gazdasági szövetséget kötött Franciaország és Németország. Ez a tény pedig talán a legnagyobb változás, mely a háború utáni Európában történt. Laval miniszterelnök az Intransigeant tudósítójának kijelentette, hogy most már mégis minden megváltozott Franciaország és Németország között és hogy berlini utazásának eredményével a legnagyobb mértékben meg van elégedve. Úgy Briand, mint Laval el vannak ragadtatva berlini fogadtatásuktól és kijelentették, hogy teljes erejükkel, szívükből azon lesznek, hogy a most megalakuló közös tanácsadó bizottság sikeres munkát végezzen és ezáltal a két nép barátságát komolyan elősegítse. „Most már bízom a jövőben“ Curtius német külügyminiszter szintén nyilatkozott Berlinben a nacionalista Liberté tudósítójának és az eddig német halásáról ismert francia lap ezt a nyilatkozatot vezető helyen ..."/a, 4 hurih. meg rapoikisok — mondta Curtius — magukban is rendkívül értékesek. De legnagyobb értékük főleg abban áll, hogy új tárgyalásoknak nyitják meg az útját. Most már bízom a jövőben — jelentette ki erős hangsúlyozással Németország külügyminisztere. A francia minisztereket hazautazásukban úgy a német, mint a francia állomásokon melegen ünnepelték. Aachenből, ahol a határátlépés előtt a német hatóságok utoljára üdvözölték Briand-t és Lávait, ezek közös táviratot küldtek Brüning kancellárnak és Curtius külügyminiszternek, melyben köszönetet mondanak a meleg fogadtatásért és újra megígérték, hogy mindent el fognak követni abban az irányban, hogy a németfrancia közeledési törekvéseket siker koronázza. „Megbeszéléseink során — végződik a távirat — őszintén dolgoztunk országaink közeledése érdekében, ezután kifejezetten arra kívánunk törekedni, hogy együttes művünket siker koronázza.“ régi élet számára, mely a berlini eredményektől nagyszabású föllendülést vár. Laval Brüninggel együtt megy Newyorkba Ennek a föllendülésnek előfeltétele azonban az, hogy az általános gazdasági helyzet is javuljon és hogy a többi országok vevőképességét is emeljék. Ezen a téren szintén nagy javulást remélnek úgy Párisban, mint Berlinben. A német fővárosban ugyanis szó estek egy nagyobbszabású gazdasági tervről is, melynek megbeszélésére Lavat valószínűleg Brüning kancellárral együtt fog áthajózni Hoover amerikai elnökhöz. Itten szóba kerül majd a nemzetközi adósságok és jóvátételek kérdése is, melyeknek megoldása most már elkerülhetetlenül szinténaktuálissá vált. Parisban is ünnepük Lavait és Briand-t és értetik a békét A hajnali órákban, mikor a két francia államférfi a párisi északi pályaudvarra megérkezett, óriási tömeg várta őket. Itt megismétlődött a zajos ováció, mely a megelőző pályaudvarokon is fogadta Lávait és Briand-t. A tömeg „Éljen Lavall, Éljen Briands Éljen a békéit" kiáltásokkal üdvözölte őket. A vonatból kiszállásukkor a minisztérium többi tagjai és a párisi német ügyvivő üdvözölte a két francia államférfit. Gyakorlati eredmények A látogatás gyakorlati eredményéről a legkülönbözőbb kommentárokat lehet olvasni úgy francia, mint német lapokban. Ezen a téren még egész tisztán nem lehet látni. Nem szenved azonban kétséget, hogy egész pozitív megállapodások történtek és hogy a németeknek két vezető ipara, a vegyészeti és villanyipar szoros kapcsolatba fog lépni a hasonló francia nagyiparokkal. A nehézipar, gépgyártás és más fémipari szakmák már régebben összeköttetésben állottak a franciákkal és ezt az összeköttetést most újabb határozott megállapodásokkal erősítik meg. Legfontosabbnak látszik azonban, amiben elvben megállapodtak, hogy most már a francia pénzforrások is meg fognak nyílni Németország számára. Ezen a ponton a rövidesen megalakuló közös bizottság fog irányító szerepet játszani. Az első lépés azonban bizonyosan az lesz, hogy a rövidlejáratú kölcsönöket, melyek mintegy 5 milliárd márkát tettek ki és amelyeknek gyors kivonása a mostani német gazdasági válságot előidézte, francia segítséggel hosszúlejáratú kölcsönökké alakítják át. Arról van szó, hogy ezeket a kölcsönöket főleg a francia tőke veszi át 4 százalékos kamattal és 10 százalékos évi törlesztéssel. Ez a lehetőség már megadja a biztos kalkuláció alapját a német gazda hogy a nemzetközi közvélemény csalódással mérlegeli a berlini események konkrétumait. Határozott és döntő, általános és gyorsan gyógyító elhatározásokat vártak az emberek mindenütt, nem új és szigorú üzleteket. Egyelőre, hogy az eddigi csekély bizalmat és hervatag optimizmust ne kelljen elhessegetnünk, azzal vigasztaljuk magunkat, majd talán csak a washingtoni nagy találkozások után csakugyan máskép lesz minden Mert ezt a mást sóvárogja mindenki, mert ami eddig volt, a „nem más“, az éppen elég ideig szorongatott, azt éppen eléggé és kétségbeesetten meguntuk. Mást ! Minden más legyen ezentúl, de nemcsak a Laval húsos csúnya szájában, hanem a tényekben is. Londoniján tegnap elfogadták a takarékossági javaslatot s a parlament elöl ötezer tüntető munkanélkülit kergettek szét London. (Az Ellenzék távirata.) Az alsóház mai ülésén harmadik olvasásban is elfogadták a takarékossági törvényjavaslatot. A javaslat most átkerült a felsőházhoz. Ugyanekkor ötezer munkanélküli föl akart vonulni a parlament elé, hogy tiltakozó nyilatkozatot adjanak át a segélyek leszállítása miatt. A parlament körül erős rendőri kordon volt s a lovas és gyalogos rendőrök szétkergették a munkanélküliek tömegét. A kormány ma minisztertanácsot tartott. Szerdán kormányrészről az alsóházban nyilatkozat hangzik el. Az uralkodó a skóciai Balmoralból visszaérkezett Londonba s fogadta audiencián MacDonald miniszterelnököt, aki részletesen referált a politikai és pénzügyi helyzetről. Indiában is srófolják az adóprést LONDON. (Az Ellenzék távirata. Az indiai kormányzat az állami adókat 25 százalékkal felemelte. Lord Willingdon alkirály a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében példaadásból lemondott illetményeinek egyötödéről.