Ellenzék, 1931. október (52. évfolyam, 224-250. szám)

1931-10-01 / 224. szám

TAXA POSTALA PLATITE IN NUMERAR No. 141.163/1929. 0P * ÁRA 5 LEJ ш шшшшшшшвшшяямшяшшшяшяшшяяшяяшшшшяшяшшшявяшяшяшшшшшшш ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 224. SZ. CSÜTÖRTÖK CLUJ —KOLOZSVÁR 1931 OKTÓBER 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Str. Universitati! (volt Egyetem­ u.) 8. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér) 9. Telefon: 109 és 704. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 100, negyedévre 3Э0, félévre 603, évente 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, éventa is­ pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel tőbe Pont az ellenkezőjét csinálják, mint amit eddig hirdetni meg­szoktak. A táltosok félhivatalosan, a tö­megek ösztönszerűen már megállapod­tak bizonyos tennivalókban, amikről hi­szik, hogy velük az egyre halálosabban fojtogató gazdasági válságnak és ez ál­talános válság legundokabb fiókájának, a pénzügyi válságnak végre a vérét ve­hetik. Más mellett megállapították, hogy mindenekelőtt a pénzügyi válságot kell orvosolni, mert ez volna az első szükség­let és lehetőség. Orvoslás helyett azon­ban még betegebbé kuruzsolják a pénzt. A meglévő és olyan-amilyen értékű pénz szabad keringésének s ezzel természetes kiegyenlítődésének biztosítása helyett a legszigorúbb és leglehetetlenebb deviza­­korlátozásokkal élnek, ami a nemzetközi forgalmat lassú hüdésre kárhoztatja. Folytonosan olvassuk és halljuk az utób­bi időben, hogy az arany egyik fő oka bajainknak; szét kellene osztani vagy a nyakát kellene kitekerni. De szétosztás helyett minden állam kétségbeesetten, a távolabbi következményekkel nem tö­rődve, védi a kis aranytakaróját, felfüg­geszti a készfizetés ígéretét, óriási ka­matemelésekkel védőfalat rak elébe. Vil­lámok cikkáztak az aranycsomók­re is, hátha szétoszlik egyre fokozódó daga­­dásuk s íme azt látjuk, hogy az arany­eres csomók boldog gazdái most már beteges hevülettel fogják föl a vásárol­ható aranyat. A múlt héten Franciaor­szág 109 millió dollár értékű aranyat vett, most pedig 50 milliót Hollandia és Svájc társaságában. Emellett az Unió készlete nemhogy csökkent volna, hanem még gyarapodott. Ezüstvaluta ? Csak az álmodozók fejében gyökerezik. Mun­kapénz? A gyógyíthatatlan fantaszták vesszőparipája. A vámbarrikádok lebon­tása? Az Unió máris azon töpreng, hogy a prosperitását először kikezdő óriási ta­rifa­rendszert most már felhőkarcoló­vá építse ki. Pont az ellenkezője törté­nik, mint amit javallnak és maguk is szükségesnek mondanak. Nem gyöngí­tik, fokozzák a pénzügyi válságot és ez­zel az általános gazdasági krízis hőfo­kát emelik. Lázcsillapító szereket dug­nak egyik nap a beteg torkába, de más­nap már letakarják ágyát forró téglák­kal, pihés dunnyá­kkal, mesterségesen így ájulttá fullasztják. Laval optimista mondattal búcsúzott el Berlinből. Azt mondotta: ezután min­den máskép lesz. Végelemzésben még­sem látunk mást, minthogy a francia és német nagyipar közös üzleteket fog csi­nálni, a katonai idegenlégió mintájára francia gyarmatokba német ínsége­sekből idegen munka­légiókat vezényel­nek ki. Mézesmadzagként végighúzzák az éhező német szájon a rövidlejáratú hitelek hosszúakká való átalakításának lehetőségét. Aztán semmi, semmi csak közhasználatú frázis. Érzik, valami nincs egészen rendben, többet várt a világ a berlini ölelkezéstől s a válság leegysze­rűsítését, a német—francia viszony gyors megjavítását egy nagy kartellh­ozás és így drágítás formájában még­sem lehet történeti megoldásnak és a nemzetközi érdekek nagy fölkarolásának hirdetni, sőt éppen ellenkezőleg. Ezért gondosan hangsúlyozzák, hogy a Népszövetséget, az európai bizottságot és a nemzetközi szo­lidaritást nem fogják mellőzni. Ez gya­nús, ez legalább is lehangoló. Lehet, hogy csakugyan máskép lesz minden, de kérdés, hogy mindenki számára máské­pen lesz-e? E pillanatban bizonyos. .«Most már mégis minden megvál­tozott Németország és Franciaország között" — mondta Laval francia miniszterelnök Lávait és Briand-t hazafelé vezető úttjukban németek és franciák egyaránt ünnepelték — „Éljen a béke !“ kiáltotta a tömeg a párisi pályaudvaron — Gazdasági szövetség a két hatalom között „Bízom a jövőben!" — mondta egy párisi lap munkatársának Curtius külügyminiszter PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval és Briand éjfél után visszaérkeztek Pá­­risba és ezzel a berlini találkozásról az érdeklődés áthelyeződik a francia fővá­rosba. A párisi impresszió is határozot­tan az, hogy Berlinben jelentős dolgok történtek, amelyeknek következményeit még egyelőre föl sem lehet mérni. Laval miniszterelnök és Briand külügyminisz­ter még ma délelőttre minisztertanácsot hívtak össze, melyen beszámolnak a p­erem­té­ivekről. A reggi.i egpha.. gu­ jelentése szerint ezek az eredmények a legnagyobb mértékben kielégítőek. Nem csodaszerű, gyors változásról van szó, de amit el lehetett érni, azt elérték és ez­zel a német—francia viszony új kor­szakba lépett, szinte azt lehet mondani, hogy ha formálisan nem is, de a való­ságban gazdasági szövetséget kötött Franciaország és Németország. Ez a tény pedig talán a legnagyobb változás, mely a háború utáni Európában tör­tént. Laval miniszterelnök az Intransi­­geant tudósítójának kijelentette, hogy most már mégis minden megváltozott Franciaország és Németország között és hogy berlini utazásának eredmé­nyével a legnagyobb mértékben meg van elégedve. Úgy Briand, mint Laval el vannak ragadtatva berlini fogadtatásuktól és ki­jelentették, hogy teljes erejükkel, szí­vükből azon lesznek, hogy a most megala­kuló közös tanácsadó bizottság sikeres munkát végezzen és ezáltal a két nép barátságát komolyan elősegítse. „Most már bízom a jövőben“ Curtius német külügyminiszter szintén nyi­latkozott Berlinben a nacionalista Liberté tudósítójának és az eddig német halásáról is­mert francia lap ezt a nyilatkozatot vezető helyen ..."/a, 4 hur­ih. meg­ r­apoikisok — mondta Curtius — magukban is rendkívül értékesek. De legnagyobb értékük főleg ab­ban áll, hogy új tárgyalásoknak nyitják meg az útját. Most már bízom a jövőben — je­lentette ki erős hangsúlyozással Németor­szág külügyminisztere. A francia minisztereket hazautazásukban úgy a német, mint a francia állomásokon melegen ünnepelték. Aachenből, ahol a ha­tárátlépés előtt a német hatóságok utoljá­ra üdvözölték Briand-t és Lávait, ezek közös táviratot küldtek Brüning kancellárnak és Curtius külügyminiszternek, melyben köszö­netet mondanak a meleg fogadtatásért és újra megígérték, hogy mindent el fognak követni abban az irányban, hogy a német­francia közeledési törekvéseket siker koro­názza. „Megbeszéléseink során — végződik a távirat — őszintén dolgoztunk országaink közeledése érdekében, ezután kifejezetten arra kívánunk törekedni, hogy együttes mű­vünket siker koronázza.“ régi élet számára, mely a berlini eredmé­nyektől nagyszabású föllendülést vár. Laval Brüninggel együtt megy Newyork­ba Ennek a föllendülésnek előfeltétele azon­ban az, hogy az általános gazdasági helyzet is javuljon és hogy a többi országok vevő­­képességét is emeljék. Ezen a téren szintén nagy javulást remélnek úgy Párisban, mint Berlinben. A német fővárosban ugyanis szó estek­ egy nagyobbszabású gazdasági tervről is, melynek megbeszélésére Lavat valószí­­nűleg Brüning kancellárral együtt fog át­hajózni Hoover amerikai elnökhöz. Itten szóba kerül majd a nemzetközi adósságok és jóvátételek kérdése is, melyeknek meg­oldása most már elkerülhetetlenül szintén­­aktuálissá vált. Parisban is ünnepük Lavait és Briand-t és értetik a békét A hajnali órákban, mikor a két francia államférfi a párisi északi pályaudvarra meg­érkezett, óriási tömeg várta őket. Itt meg­ismétlődött a zajos ováció, mely a megelőző pályaudvarokon is fogadta Lávait és Briand-t. A tömeg „Éljen Lavall, Éljen Briands Éljen a békéit" kiáltásokkal üdvö­zölte őket. A vonatból kiszállásukkor a mi­nisztérium többi tagjai és a párisi német ügyvivő üdvözölte a két francia államférfit. Gyakorlati eredmények A látogatás gyakorlati eredményéről a leg­különbözőbb kommentárokat lehet olvasni úgy francia, mint német lapokban. Ezen a téren még egész tisztán nem lehet látni. Nem szenved azonban kétséget, hogy egész pozitív megállapodások történtek és hogy a néme­teknek két vezető ipara, a vegyészeti és vil­lanyipar szoros kapcsolatba fog lépni a hasonló francia nagyiparokkal. A nehézipar, gépgyártás és más fémipari szakmák már régebben összeköttetésben állottak a fran­ciákkal és ezt az összeköttetést most újabb határozott megállapodásokkal erősítik meg. Legfontosabbnak látszik azonban, amiben elvben megállapodtak, hogy most már a francia pénzforrások is meg fognak nyílni Németország számára. Ezen a ponton a rövidesen megalakuló kö­zös bizottság fog irányító szerepet játszani. Az első lépés azonban bizonyosan az lesz, hogy a rövidlejáratú kölcsönöket, melyek mintegy 5 milliárd márkát tettek ki és amelyeknek gyors kivonása a mostani né­met gazdasági válságot előidézte, francia segítséggel hosszúlejáratú kölcsönökké ala­kítják át. Arról van szó, hogy ezeket a köl­csönöket főleg a francia tőke veszi át 4 százalékos kamattal és 10 százalékos évi törlesztéssel. Ez a lehetőség már megadja a biztos kalkuláció alapját a német gazda­ hogy a nemzetközi közvélemény csaló­dással mérlegeli a berlini események konkrétumait. Határozott és döntő, ál­talános és gyorsan gyógyító elhatározá­sokat vártak az emberek mindenütt, nem új és szigorú üzleteket. Egyelőre, hogy az eddigi csekély bizalmat és her­­vatag optimizmust ne kelljen elhesseget­nünk, azzal vigasztaljuk magunkat, majd talán csak a washingtoni nagy találko­zások után csakugyan máskép lesz min­den Mert ezt a mást sóvárogja minden­ki, mert ami eddig volt, a „nem más“, az éppen elég ideig szorongatott, azt éppen eléggé és kétségbeesetten megun­tuk. Mást ! Minden más legyen ezentúl, de nemcsak a Laval húsos csúnya szá­jában, hanem a tényekben is. Londoniján tegnap elfogadták a takarékossági javaslatot s a parlament elöl ötezer tüntető munkanélkülit kergettek szét London. (Az Ellenzék távirata.) Az alsó­ház mai ülésén harmadik olvasásban is el­fogadták a takarékossági törvényjavaslatot. A javaslat most átkerült a felsőházhoz. Ugyanekkor ötezer munkanélküli föl akart vonulni a parlament elé, hogy tilta­kozó nyilatkozatot adjanak át a segélyek leszállítása miatt. A parlament körül erős rendőri kordon volt s a lovas és gyalogos rendőrök szétkergették a munkanélküliek tömegét. A kormány ma minisztertanácsot tartott. Szerdán kormányrészről az alsóházban nyi­latkozat hangzik el. Az uralkodó a skóciai Balmoralból visszaérkezett Londonba s fo­gadta audiencián MacDonald miniszterelnö­köt, aki részletesen referált a politikai és pénzügyi helyzetről. Indiában is srófolják az adóprést LONDON. (Az Ellenzék távirata.­ Az indiai kormányzat az állam­i adókat 25 százalékkal felemelte. Lord Willingdon alkirály a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében példaadásból lemondott illetményeinek egyötödéről.

Next