Ellenzék, 1931. november (52. évfolyam, 251-275. szám)
1931-11-01 / 251. szám
2. oldal Mindszentek ünnepe halottak napjának szombatja, előestéje. A fényes szomorúság, az illatos bánat esete, mely emlékeztet a „dies irae, a dies illa‘‘-ra, a harag napjára, ama napra, mikor nekünk is betelik. De csak az élőknek sötét és siralmas jelentése, a halottaknak gyertyánon ragyogó és örökkévalóságig fényes. Ama napon ugyanis mindegyik ember, mi mind a mindszentek közé lépünk. — Felséges gondolat: Szentté válni, még a hóhér kötelén is elhaltnak Igen, az ember eredet szerint jó, csak az élet teszi rosszá, a más emberekkel való együttlét, a nyáj tragikuma. Hogy ez az igazság, bizonyítja fejlődésünk és a keresztény magyarázat: annak maga Isten váltotta meg, a rettegett, fiatal, szép, vértanú halál formájában, amikor haladás, fejlődés, kultúra, civilizáció, világbirodalom, rómaiság, öregedő Ázsia nagyobbá tette bűneiben, mint erényeiben. — Emberi mivoltunk méltóságába és jóságába vetett hittel ünnepeljük meg a halottak, az immár mindszentek emlékezetét, halott apáink, anyáink, véreink, embertestvéreink napját, mint ahogy kivétel nélkül minden kor és minden vallás ünnepelte halottjait, hiszen a vallás egyik kiinduló pontja az ősök, a hősök kultusza. Vigyük ezúttal is a virágokat és gyertyákat, a szeretet és lélek e gyöngéd jelképeit, amiket a szegény emberek árulnak temetőkertek bejáratánál a sírokra, de ne feledkezzünk meg arról, hogy mily sokan, akik még élnek, már idő előtt a halál, a pusztulás karmában vannak, hogy a természetszerű utolsó nap előtt már rájuk hajlandó csördíteni a dies irae, dies illa, Mindszentek estéjén, amikor virágba és fénybe borulnak temetők, boruljon otthon is virágba és fénybe a szívünk. Takarítsunk meg valamit a mindennap szükségletéből és a mindennap fényűzéséből. Legyen egy önkéntes kisebbségi és emberi böjtnap. — Azt a néhány sejt pedig, amit megtakarítunk, adjuk az irgalom kimeríthetetlen sokaságú céljaira. Kössük össze mi is az életet a halállal, mint ahogy a természet cselekedte és ami ok nélkül olyan félelmet okoz nekünk, holott egy jobbá tett életből való békés elmúlás, mint mindez természeti szükséglet, nem lehet más, mint egy nagy boldogság, egy nagy mámor pillanata. Talán a legszebb és legjobb gyönyör. De csak kiélt igazi élet után, melynek legfőbb feltétele a mi kezünkben van. Egészséges ötlet termett a temesvári interimár bizottság ülésén, legalább is így dicséri az egyik temesvári lap azt a tervet, amely a munkanélküli segélyek problémái során felmerült a tanácsban. Az egészséges ötlet az volna, hogy a házhelyeket a munkanélkülieknek kellene juttatni — no ne tessék megijedni, nem örökbe, ajándékba, hanem átmenetileg arra a célra, hogy azokon kerti veteményeket termeljenek. Az ideiglenes bizottságban — így szól a további tudósítás, nagy tetszéssel fogadták a tervet, mert így némileg segíteni lehet a munkanélkülieken... Hát bizony fúrása egy terves. Nem is olyan egészséget, mint ahogy a laptudósítás mondja. Nagyon sok betegsége van neki. Első és legnagyobb betegsége, hogy november felé, téli hidegek kapujánál mégsem lehet nyári tervekkel melengetni a munkanélküliség problémáját. Addig, amíg azokon a házhelyeken megterem a hagyma, nagyon sok víz fog még befagyni a Bégén. És nagyon sok munkanélküli fagyhat meg a Béga partján. Aztán azok a házhelyek igazán nem éppen mezőgazdasági szempontból jelentenek nagy kincset Temesváron. Nem kopár sziklák között fekszik éppen ez a város, hogy minden kis házhely megbecsülendő kincs lenne krumplivetés céljaira. Van ott kertnek való terület éppen elég azon a híres bánsági lapályon. Egészséges ez a terv csak akkor lenne, ha az interimár bizottság agm döntött volna, hogy nagy akciót indítanak a házhelyek beépítése céljából. Mert beépíteni a házhelyeket — az is valami. A munkanélküliség kérdése jobban megoldódnék ezzel, mint a krumplivetéssel. Régi könyveit megveszi a LEPAGE ANTIKVÁRIUM. Legelőnyösebben az JZLLENZBK?-ben hirdethet. ELLENZÉK Л*а ж Иг пар, 1931 november 1 0 BRÁZAY sósborszeszhím telüÉDSP: jobb, olcsóbb ÉS Offic a fő, hatásosabb! Deycke professzor laboratóriumában folytatja tárgyalásait a lübecki törvényszék Megrendítő jelenetek a halált hozó bacilustelelek szomszédságában — Halálos fáradtan mutatni be a szülőknek a tanár, hogyan szokta végezni kísérleteit Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) A lübecki perben tegnap, a szakértők kihallgatását megelőzőleg, áttették a bírósági tárgyalás színhelyét Deycke professzor laboratóriumaiba, ahol a tömeghalált okozó tuberkulózis ellenes preparátumot kitenyésztették. A laboratórium a városi nagy kórház parkjában vam, melyet erre az alkalomra rendőrök zártak el az érdeklődők elől. A tárgyaláson így is 80 ember vesz részt, akik alig férnek el a bakteorológiai laboratórium ragyogóan tiszta szobáiban. A fővádlott, Deycke professzor és Schütze betegápoló nővér ezúttal nem polgári ruhában jelennek meg, hanem fehér laboratóriumi köpenyben. Deycke professzor ujjai idegesen játszanak egy csipesszel és közben udvarias meghajlással üdvözöl mindenkit, aki laboratóriumába belép. Leghevesebb ellenfeleit is. Az első pillanatban az a látszata az egésznek, mintha a professzor itt vendégeket fogadna, akiknek be akarja mutatni tudományos kutatásai eredményét. Deycke professzor előadó bírálnak A tárgyalás megindul és Deycke profeszszor fegyelmezett előadásban sorra magyarázza el a laboratóriumában használatos eljárásokat. Órákig tart ez a magyarázat, közben az elnök és az ügyvédek kérdéseket tesznek föl, melyekre a professzor nyugodt udvariassággal válaszol. Ha a tárgyalás résztvevői hiába várnak a rejtély megoldására, Deycke professzor előadásából legtávolabbról sem nyernek föl világosítást afelől, ami pedig a legsúlyosabb vád ellene, hogy hogyan kerültek emberi tuberkulózisbacillusok a Calmette-preparátumban legyengített baktériumok közé. Megható dolog nézni a szülőket, akiknek harminctagú bizottsága vesz részt a tárgyaláson. Laikus módra megnéznek mindent és a kémlő üvegekből, a bacillusokat tenyésztő berendezésekből szeretnének fölvilágosítást nyerni az őket kínzó tragédia titkaira. Feszült figyelemmel kísérik Deycke professzornak és Schütze nővérnek magyarázatait. A nővér arcáról eltűnt a zavart, ideges mosoly, mely a bírósági tárgyalás alatt egy pillanatra sem hagyta el arcát. A laboratóriumban otthon érzi magát és minden feszesség nélkül ad magyarázatot a hozzá intézett kérdésekre. Mindenkinek megmutatja azt, amit éppen látni akar. A kémlő üvegeket, a retortákiait, a különböző csöveket, a mikroszkópokat és a laboratórium múzeumát is, ahol százféle bacillustörzs tenyészetét őrzik, száz különböző betegség előidéző mérgét. A halált hozó bacillusszekrények A tárgyalás résztvevői a laboratórium minden zegét-zugát betöltik. Különösen a fényes bacillustenyésztő rézszekrények körül állanak sűrűen, amelyekből a szerencsétlenség kiindult. A szekrényeket a kérdezők számára minden pillanatban ki kell nyitni és újra bezárni. Deycke professzor mellettük áll és készségesen ad magyarázatot mindenkinek. A felső szekrényben őrizték a Carmette-féle kultúrákat. Az alsókban az emberi tuberkulózis bacillusainak kulturált, az úgynevezett kiéli bacillustörzset. — Azt vetik szemünkre — mondja Deycke professzor — hogy nem kellett volna egymáshoz ilyen közel elhelyeznünk a kétféle tenyészetet. De ez alaptalan vádaskodás, hiszen a leggazdagabb amerikai laboratóriumok sincsenek úgy berendezve, hogy minden baktériumtörzs számára külön helyiségük és külön tenyésztő szekrényük legyen. Deycke professzor és Schütze nővér ezután azokat az üvegeket mutatja, amelyekben a veszedelmet okozó preparátumot tenyésztették. A szülők között kézről-kézre járnak az üvegek, mindegyik ijedt arccal tartja a sárgás tenyészanyagot a világosság felé és átnéz rajta. Látni azonban semmi különöset nem látnak az üvegekben. Ezután visszateszik ezeket is a szekrényekbe, bezárják az ajtókat és átengedik rajtuk a megfelelő hőséget termelő elektromos áramot. A lübecki bíróság épülete, ahol most a tuberkulózis elleni preparátummal kezelt gyerekek tömeghalálozási perét tárgyalják Lefoglalják az összes iratokat Ebben a pillanatban a vádló szülők csoportjának egyik tagja előlépés a laboratórium iratszekrényére mutatva, így szól az elnökhöz: — Elnök úr kérem, indítványozom, hogy az összes iratokat, melyek ebben a szekrényben vannak, foglalják le. Az elnök eleget tesz a kívánságnak, kiveszi az iratokat a szekrényből és átadja egyik hivatalnoknak, aki őrizetbe veszi. Schütze nővér igyekszik visszatartani az elnököt ettől a lépéstől. Azt mondja, hogy az iratok között Deycke professzor más kutatásokra vonatkozó iratai is vannak, különösen a vérvizsgálatra vonatkozó legújabb feljegyzései. Az elnök azonban ragaszkodik az iratok lefoglalásához. Szakértők konzíliuma A tárgyaláson a szakértőknek csak egy része vesz részt, a közeli könyvtárteremben várnak a laboratóriumi tárgyalás befejezésére. A résztvevők között azonban ott таи Kolle professzor Frankfurtból és Much professzor Hamburgból, a két ellentétes vélemény fő képviselője ebben a perben. Kolle szerint a lübecki szerencsétlenséget a Galmette-preparátum hibás továbbtenyésztése okozta, míg Much professzor azt állítja, hogy a Calmette-preparátum bacillusai, bár le vannak gyengítve, bizonyos körülmények között visszanyerhetik eredeti veszélyességüket. A tárgyalás résztvevői természetesen feszült figyelemmel kísérik a két ellentétes vélemény képviselőjének minden szavát. Már-már meg is indul a vita köztük, mikor Kolle professzor véget vet a dolognak, elhagyja a laboratóriumot és a könyvtárteremben összegyűlt többi szakértőkhöz megy át, akik valósággal kis tudományos kongresszust tartanak a Calmette-preparátum és tuberkulózisbacillusok tulajdonságairól. A teremből kihallatszik, hogy milyen hevesen vitatkoznak a tuberkulóziskutatás legújabb eredményei fölött. A laboratóriumban lefolytatott tárgyalás több mint négy óráig tart. A tárgyalás vége felé egyik bírósági hivatalnok kihívja a könyvtárteremből a szakértőket is. Deycke professzornak és Schütze nővérnek most előttük kell bemutatni, hogy laboratóriumi munkájukat milyen módon végezték. Az elnök felszólítja Deycke professzort, hogy mutassa be, hogyan kezelte a Parisból érkezett eredeti Calmette-kultúrákat. A professzor alig lélegzik már a fáradtságtól, de elfoglalja helyét a laboratóriumi asztal mellett. Nagyon sápadt, majdnem krétafehér az arca, alig van vér benne. Az elnök kéri a szakértőket, hogy lépjenek közel Deycke professzor asztalához. Deycke fölemelkedik, üdvözli a szakértőket, azután visszaesik székébe, nem ül le, hanem a szó szoros értelmében a székbe esik. Ezután a kémlő üvegek után nyúl és elkezd dolgozni. Itt közbeszól legnagyobb ellenfele, a frankfurti Kolle professzor: — Az isten szerelméért, minek van szükség erre. Senki sem kételkedik abban, hogy Deycke professzor kitűnően el tudja végezni az ilyen munkát! Deycke azonban a fejét rázza és izzadva, nehezen lélegezve belekezd a munkájába, melyet a tárgyalás résztvevőinek feszült érdeklődése mellett be is végez. A szakértők látható részvéttel nézik minden mozdulatát, amire különben, mindegyik szakértő arcáról látszik, nincs is szükségük véleményük megalkotásához. A tárgyalás ezután végetér, hogy ugyanaznap este a laboratóriumban tovább folytassák. A m RIGÓ [BIOS posztóáruházában □aj, Piafi Unirii [FNo] 5. szám. 1 méter férfiöltönyszövet — — Lej 120 3 m. szövet teljes hozzávalóval Lej 550 2.40 méter felöltőszövet teljes hozzávalóval — — — — Lej 650 2.40 télikabátszövet teljes hozzávalóval (vatelinnel) — — Lej 1300