Ellenzék, 1934. január (55. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Szerda, 1934 /*nuit 3. A mai kormaim iskolapolitikája és a kisebbségi tanítók Újévi kérés a közoktatásügyi miniszter úrhoz KOLOZSVÁR. (December.) December 10- i óra este dr. C. Angelescu i közöstatásügyi miniszter úr rüzbióe kiadást tartott a romára Uraltálra problémáiról. Аж elemi oktatást illetőleg a következőket mondotta: — Különbözők, súlyosak és számosak azok a problémák, amelyekre ma nagy figyelemmel kell lennünk. Egyike az első kulibikproblémáknak, amelyik háború után, sokat foglalkoztatott bennünket, e haza összes polcára imák ,lélekben való egyesítése az iskola által. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy ami oktatásügyünk ez egyesülésig 4 féle organizációt mutatott az idecsatolt tartománybani, minthogy kilömbözőkulturális hatásoknak volt alávetve, melyek mély nyomokat hagytak lelkünk struktúrájában. Olyanit nyomokat,melyek bizonnyal gyöngítették nemzeti, öntudat urakat. Angelescu iskolapolitikája — Annak a szkolai politikának, amelyet mi minden eltérés és habozás nélkül követtünk 1928-ig, célja volt egyfelől az oktatásügy egységesítése és kiterjesztése a nép legmélyebb rétegéig,másfelől a mai Románia kiválóak fiaihoz mért áthasorallása és átalakítása az egyetemes tudományosság nagy méreteinekmegfelelően. Mindezen kívánalmaikon felül, a románn kultusz- és oktatásügyiben a jövőben hoey kell hogy legyen mint vezér,fonál és mint az ifjúságnak nyújtandó új kulturális irányzat: az erkölcsi nevelés. — Általános vonásokban ez volt az 1919- bern lefekttetett iskolai politika, melyet 1928- ig ikiövettünk. — A sok részletezés helyett elég, ha megemleni, hogy az elemi iskolai tanulók száma, amely 1919-ben 11.000 volt, 1928-ban 17.000-re emelkedett, 6000-rel több lett. A tanítók száma ez ,idő alatt 20.000-ről 40.000- re emelkedett; az elemi iskolás tanulók száma — hála a tankötelezettség szigorú alkalmazásának — egyetlen egy évben felülmúlta az 500.000-et. — Ugyanígy emelkedett a serdült (ednlfi) tankötelesek száma .Is ée 1926-ban, a törvény életbe léptetése után elérte a 730.000-et, míg 1924-ien ez a szány alig volt 1800. — Jelentős kérdés volt az elemi iskolákat illetőleg, amely bennünket 1919—1928-ig kormányzást írt, idején foglalkoztatott, az iskolaépületek kérdése. — 1897-től a háborúba lépésünkig az askirályságban miintegy 3000 elemi iskolaépület emeltetett. Háború alatt ezeknek az is-koláknak nagy része megrongálódott, más része teljesenrommá lett, úgy, hogy sok gyermek épület hiányamiatt iskola nélkül maradt. A csatolt terülteteken hasonlóan a helyzet a legbizonytalanabb volt iskolai helyiség tekintetében, mivel aromán tartományok volt urainak nem volt érdekük a mi népünk kultúrájával foglalkozni, hanem ellenkezőleg, arra törekedtek, hogy azokat minden eszközzel elfojtsák. — Йуеп lévén a helyzet 1922—1928 között. nagySúlyt fektettünk annak a szomorú helyzetnek az orvoslására, amelyben volt oktatásságyánk iskolai helyiség tekinteteiben. S mivel az állami nemrendelkezett a szükséges alapokkal,magánosokhoz fordultatik, hogy a nép fellvilágositásannak eme nagy munkájában jöjjenek az állam, .segítségére. —• A népihez intézett felhivássinak nem várt visszhangja volt és csodás eredményt hozott. — Több mint 7000 iskola építése vette kezdetét le.000 tanteremmel és 1500 igazgatói tárcással. Ezekből az épületekből 1000 befejezetlenül maradt és amelyek az 5 évi időköziben ha szét nem roncsolódtak, úgy maradtak, ahogy éra ezöket elhagytam. .Beszélt továbbá aminiszter úr a gyakorlati irányú iskolákról, szakiskolákról, femitaképzőkről, amelyek mind a visszafejlődés tendenciáját mutatták az utolsó 5 év alatt. A tanítóképzők pl. 105-ről 57-re apadtak azzal az indokolással, hogy igen soik a tanító. Pedig •*- ..osszuk el a taiautók számá! A tanítók iszerimiét — folytatta — azt látjuk, hogy kell még legkevesebb 30.000 tanító. Meg kell szüntetnimnk az analfabétáik számát. E végből nem szabad sajnálnunk az áldozatot néhány évig. Szerveznünk kell megfelelő iskolákat, felébreszteni az erőket, hogy elérjük akívánt eredményt:ne legyen Romániában egyetlen inni, olvasni nem tudó gyermek. Az elemi után következő oktatás (ez az etetni felső tagozata) újjá fog szervez,tetnn, általános irányt adva nád és lehetőség szerint miniés nagydibat, a modern kultúra, mozi,rádió felhasználásával Eddig tartott a tanítóikat közelebbről érdeklőbeszéd. A román lapok minden különösfebb kommentár nélkül közölték le e beszédet. Még tanügyi lapok sem fűztek hozzá megjegyzéseket. Egyenlő mértete* Mi, kisebbségi felekezeti tanítóik azonban, nem fehetünk el e program, felett, — mert nyilván programnak szánta miratezterünk, — nem mehetünk el mellette, mert igen jó alkalomnak találjuk arra, hogy mint az állam konszolidációjáértküzdő tábor — feltárjuk mi ás elgondolásunkat és azaidon a kötelességeket éppen úgy vállaljuk, mint állami iskolai kartársaink, — mert vállalnunk kell — kívánjuk az egyenlő mérték alkalmazását a jogokat illetőleg is. Miniszter Úr! Ez alkalommal soraimat egyenesen önnek adresszálom. Adresszálom mély tisztelettel 150 felekezeti iskolai tanítónak nevében, akik másfél évtized óta dolgoznak, robotolnak a népi kultúráért. Hintik akultúra magvait, tanítják a kisebbségi nép fiait hazaszeretetre, király- és törvénytisültetekre. S a tanuláson túl hordozzák kitartással és mégiszok.ittáis nélkül anevelés nagy munkájának terhét. A kisebbségi tanítóság jótl tudja,hogy ha csak annyit nyújt munkájában,mint az állam iskolája, akkor felesleges,ha plánekevesebbet, akkor egyenesen veszélyben, van. Ám a felekezeti tanítóság súlyos munkáját már alig bírja a ránehezedő súlyos anyagi gondok miatt. Csak idealizmusból nem élhet meg a felekezeti tanító sem, akit a kötelességérzet és fajszeretet szent lángja egészen körülvesz , aki egész életét elkötelezte e tinere áldozat gyanánt. Minden kisebbségi tanítóinak teste is van, melyet táplálni ésruházni kell s ez csak az ideálizsmisból nem telik ki. Sokszor hangoztattuk , ez Elkatommsdí nyomatékosan megismételjük, hogy iskolai fenttantói mik s népünk elérték az áldozatbozatalmaik azt a fokát, amelyen túl nem mehetnek. Mi, taraitok pedig leredukáltuk igényeinket a legalsó határon tasig. Tisztelettel kérdezzük,nem jogos a mi segélyikiáltásunk az állaimhoz, hogy adja meg fizetéskdegészítésül azt az összeget, amely bennünket joggal megillet? Kérdezzük, nem uffizm azon tanterv szerint, ugyanazon, sőt nagyobb óroszámmal dolgozunk s nem ugyanazon ellenőrzés alatt állunk, mint az állami tanítók? Ha pedig ez így van s még sok iskolára van szükség, melyre az állam asegítséget elfogadja, miért kiván tőlünk lehetetlent s miért nem jó segitségünkre? Iskola kell? Mi miniszter Úr aláírjuk, hogy kevés az iskola s hogymég 30.000 tanítóra van szükség. Milyen körnnyitás volna az államon, ha akadna magánvállalati iskolei fentartó, aki e tanítók és az ezeknek megfelelő iskoláik költségeinek hordozását vállalnák olyanmértékig, mint vállalják ma az iskoláion tartó egyházközségek? Smilyen könnyű volna ezt kiegészíteni a megélhetésminiimumára! De ha már van 1500 ilyen iskola, miért nem karolja fel Miniszter Úr ez iskolák és tanszemélyzetük ügyét? Nemkétlem, hogy megfelelő államsegély esetén az egyházak még egy ennyi iskola felállításával jönnének a nagy állami érdek felkarolására, föltéve, hogy a szervezés elé egyébként akadályt nem gördítenének. Kérem mély tisztelettel Miniszter urat, jöjjön el iskoláinkba, ne sajnálja az időt és fáradságot s mint az oktatásügy legmagasabb állami őre, saját szemeivel tapasztalja meg a nagy rmünkét, melyet tanítóságunk végez. Készséggel mutatjuk be nevelői mrninkinik gyümölcseit. S ha mi nevelünk öntudatos egyháztagot, saját szerető embert, ugyanakkor jó állampolgárt is nevelünk. Tudja meg mindenki, hogy a kettő együtt jár s a kettőt egymástól kár nélküli elválasztani ,nem lehet. Féljen Miniszter Úr attól a magyartól, aki langymeleg, aki magyarságát nem meri fejeméti fővel hangoztatni. Féljen és irtózzék attól a tanitótól, aki fajszeretetét пегц tudja összeegyeztetni állampolgári kötelességének érzésével. Ami tanitóságunnk nem lamgy- i meleg. A mi taraitóságúnk tiszita öntudattal és felemélt fővel vallja magát magyarnak, de jó honpolgárnak is. Nevelő-oktató munkájában ez a gondolat és érzés jut kifejezésre. Meg vagyok győződve arról, hogy ha eljön közénk s betekint romsnikánkba, megnyílik a szive tanítóságunkkal .Kernben s örömmel fogja télijeszitenni tanítóságunk serény, de jogos kívánságát. Lőrinczi Ferenc, igazgató-cankó. ELLENZÉK Alkalmazzák betegségek terjedése elleni védelemről" szóló német törvényt Propaganda az önkéntes terméketlenítés érdekében BERLIN. (Az Ellenzék tudósítójától.) Németországban az „örökölt betegségek terjedése elleni védelemre“ vonatkozó törvény hivatalosan az önkéntességen alapul. A törvény szerint csak azon lehet végrehajtani a meddőségi műtétet, aki ezt önként vállalja magára. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a műtétet rákényszeríthetik a vérbajos, tüdővészes és más gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberekre. A terméketlenítés érdekében viszont erős propaganda folyik, hogy a betegeket az önkéntes jelentkezésre felhívják. A felhívás szerint az örökölt betegségek sorában csak terméketlenítés útján akadályozható a született gyengeelméjűség, vitustánc, örökölt vakság, süketség, alkoholizmus és egyéb hasonló betegség terjedése. Maga az operáció nem akadályozza meg a sexuális folyamatot, azonban útját állja a termékenységnek. A felhívás szerint a terméketlenítés nem okoz egészségi zavarokat, sem férfinél, sem nőnél. Az összes orvosok, bábaasszonyok és egészségügyi beosztású tisztviselők kötelesek a hatósági orvosi hivatalnak bejelenteni, ha olyan betegre bukkannak, akiknél a terméketlenítés szüksége fennáll. A hatósági orvos ekkor érintkezésbe lép a beteggel és felhívja, hogy önkéntesen vesse alá magát a terméketlenítési eljárásnak. Ezután összeül az örökölt betegségek felülvizsgálására alakult bíróság, amelynek elnöke egy törvényszéki bíró, két tagja pedig orvos. Ez a bíróság dönt a beavatkozás szüksége felől. Abban az esetben, ha a bíróság a páciens betegségét örökölhetőnek mondja ki, megtörténik az orvosi beavatkozás. A betöltött tíz éves életkor előtt, vagy túl magas korban tilos a meddőségi operáció, úgyszintén akkor sem engedhető meg az orvosi beavatkozás, ha az életveszedelemmel volna egybekötve. Itt lép közbe a bíróságnak az a joga, hogy egyes esetekben kikényszerítheti az operációt. Amennyiben a bíróság szükségesnek látja és a felebbviteli bíróság is jóváhagyja, akkor 3 napon belül végre kell hajtani az operációt, még akkor is, ha ebbe a páciens nem hajlandó belenyugodni.. A beteg akarata ellenére bíróságilag elrendelt operatív beavatkozás csak abban az esetben maradhat el, ha az illető saját költségén valamelyik gyógyintézetbe vonul vissza, ahol bizonyos, hogy a páciensnek nincs alkalma betegsége továbbterjesztésére. A temékelemtési eljárást a különböző szellemi áramlatok hívei különböző szempontokból ítélik meg. A sterilizáció ellenfelei Dosztojevszkijt hozzák fel például, aki epileptikus apának volt az epileptikus fia, mégis az emberiség egyik legnagyobb írózsenije lett. Vannak olyan aggodalmak is, melyek azt rójják fel a németországi terméketlenítési mozgalom propagálóinak, hogy azt politikai eszközképen szándékoznak felhasználni. 3. oldal. Magyar expedíció indul augusztusban Abesszíniába BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Éppen most néztem meg az expedíció magyaros kifejezését a Nyelvőrben, szóval: kutató utazás indul Afrika ismeretlen vidékeire. A Földrajzi Társaság szakülésén a napokban ismertették azt a nagyjelentőségű vállalkozást, melyet dr. Benda László mérnök szervez. Az egyetem egyik terme zsúfolásig megtelt érdeklődő férfiakkal. A nők, úgy látszik, inkább moziban szeretik látni Afrikát s lehetőleg csak valószerűtlen szerelmi történet díszleteként. Kiváncsi vagyok és remélem, hogy ennek a kutató utazásnak a felvételeit minden vadromantika nélkül fogjuk megnézhetni, bár az utazás költségeinek egy részét filmvállalatok fedezik. Dr. Benda előadását Cholnoky Jenő előadása vezette be. Cholnokyt nem kell, sőt nem is illik felfedezni, de már néhány éve rem hallgattam az előadásait és újra meglepett az az élénk varázslókészség, amellyel pillanatok alatt érzékelteti az ismeretlen vidék légkörét, táját. Cholnoky szerint az ismeretlen Afrika felkutatása a magyarok feladata. Gróf Teleki Sámuel a Rudolf és a Stefánia tavak felkutatásával, Magyar László Délnyugat-Afrikában szerzett tudományos érdemeket, ma pedig az a helyzet, hogy például Abesszínia benszülött uralkodói francia, angol és olasz kutatókat be sem engednek az országba, mert e világhódító népektől okkal félthetik birodalmuk önállóságát. Viszont szívesen látják a magyar expedíciót, mert Abesszínia uralkodói, a Negusok, pártolják a kultúrát és örülnek, ha saját területük pontos térképéhez jutnak. — Abesszinia sajátságos, értékes, érdekes fensik, egészen elütő a környező, forróságtól tikkadt vidék bizonytalan birodalmaitól. Abesszinia régi, de elzárt keresztény állam a kereszténység külsőségeiben az ország viszonyaihoz idomult: a papok félmeztelenül miséznek. Ahova Benda László indul, arról a területről édeskeveset tud a tudomány. Hogy Abessziniit mégsem jelöli a térképen fehér folt, ne tévesszen meg senkit. A közhasználatra szánt, nem-tudományos térképekre azokat a hegyláncokat, tavakat rajzolják be, melyek valószínűleg ott vannak. Ilyen rejtélyes hegy volt például a Hold hegység. A kutatók nem találták. Végre egyikük egy tiszta holdfényes éjszakán megpillantotta a keresett, titokzatos csúcsot, mely oly magas, hogy nappal eltakarják a felhők. Dr. Benda felolvasásában tudományos fejtegetésekbe mélyedt, elmagyarázva a talajviszonyok, kőzetek, különböző mérések részleteit. A kutatók részben friss, ott beszerzendő élelmiszerekből, részben konzervekből fognak táplálkozni. Sátrak, filmfelvevőgépek, rádió, műszerek képezik további felszerelésüket. Kényelmi berendezéseket is visznek magukkal, melyek a fáradságos utazások és kutatások után kellő pihenést nyújtanak. Míg felolvas, elnézem a fiatal tudóst s rajta kapom magam, hogy csodálkozom: nem vézna tudós, nem vállas hős, hanem szerény, alacsony, hétköznapi fiatalember. Ami az Afrika-kutatókat illeti, az emberben még mindig jókora adag gyermekes moziromantika lappang.. Az előadás végén körülveszik Bendát, kérdezgetik, nézegetik, körülbelül azzal az irigykedő, hódolatteljes, de kissé borzongó, szánakozó pillantással, mely annak jár ki, aki az egyenletesen fűtött, unalmasan kényelmes lakásból kilép az ismeretlen, veszélyes éjszakába. Sz. Veress Jolán. fiz ipar és a mdomain szakembereihez. Minden magyar, német, francia, angol folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető LEPAGE-nál. Kvár. Könyvek szállítása utánvéttel. Folyóiratok előfizetésre: a lapot közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket LEPAGE-tól. Kvár. Szakot jelezze! Aki gyorsan éső áron akar venni* vagy eladni, hamar akar megteltté álláshoz jutni, alkalmazott et aaaraaaá stb. — csak az ELLENZÉK apróhitdetcsei utján juthat célba. FASOR SZANATÓRIUM Budapest VII. ker., Vilma királynő út 9. Telefon 31- 5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály. Olcsóbb, mint bármely klinika vagy közkórház különszollája. Napi ellátási díj 10 pengőtől. Kórházi pauisálárak idegbetegek esetében, továbbá szüléseknél.