Ellenzék, 1934. szeptember (55. évfolyam, 199-224. szám)

1934-09-01 / 199. szám

TAXA POSTALÄ PLÄTITA IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fi­ók kiadó hivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS L¥. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM, SZOMBAT 3 LEJ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42­, évente 140 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente 1­ pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több SZEPTEMBER 1. Lefejezték, azután szétszedték az éjszaka védelme alatt a szelíd erély és a tiszta szilárdság költőjének nagykárolyi szobrát. Aki a rendszerező irodalomtörténet szerint a német-görög klasszicizmus szinte szep­lőtlen vitéze volt s így „hivatalból“ fö­lötte állott minden nemzeti gyűlölkö­désnek, szószólója volt minden elnyo­mott nemzetinek. Első­sorban az akton nagy árvának, a lengyelnek. A szabad­elvű eszmék üldözöttjei mellett törékeny alakjának egész erejével és eszményi lelkének egész lángolásával állott sarat, mint azt a nagy Wesselényi Miklós hűt­­lenségi perének előkészítése bizonyítja. Mikor idő előtt meghalt, szentnek nevez­ték s zokogva könnyezték meg erős és rideg férfiak. Ца főművek románra fordították volna, nagykárolyi szobrára most a Parainesis olvasói bizonyára vi­rágokat szórtak volna, nem pedig fű­részt és csákányt emelnek rá. Dehát baj volt és baj marad, hogy nem for­dítjuk le műveinket és a művek mellett nem gondoskodunk eléggé, hogy meg­fordítsuk a tévelygő lelkeket is. Akik fűrészeltek és akik bontottak, csak arra gondoltak bizonyára, hogy ennek a sze­gény és nyorporult magyar mém­ök him­nuszát Kölcsey Ferenc írta, pedig eb­­ben sincs más, min­t imádság és kére­lem, sehol egy szó, amely nevetséget vagy gyűlöletet szórna Magyarország volt kisebbségeire és a Duna-medence mostani boldog uraira. Az eszményi irány nem engedte ily vak indulatok szolgálatát. Különben sem a szobor el­len szól a tett, hanem a "“AgTiГ> ’ ’eg­y erdélyi ellen — 15 év múltán. Előremenetel, vagy rákmozdulat ez? Építés vagy pusztítás? Mi nem szólunk hozzá. Itt a nyilatkozás joga és köteles­sége első­sorban a román közbirálaté és az emberi közvéleményé. Megt­eszi-e? Szováta-fürdő, a politikai színhely majdnem híresebb már, mint gyógyító hely. Nem először történik, hogy Maniu táborkara ülése­zik benne és rátereli a világ figyelmét. Fogalommá is válik lassanként: a pá­rt­­megkülönbözések fogalmává. A román közélet kezd hasonlítani a lengyel rendi szövetkezések, az úgynevezett fegyveres konföderáció idejéhez és állapotához. A pártok szárnyai, melyek ezelőtt a re­pülés tényezői voltak, most a belső há­ború eszközei. Amikor megszoktuk már, hogy ketté hulltak a liberálisok és két részre váltak a néppártiak, a Brati­­anu Vintila és a Bratianu György, a­z Averescu és a Goga meghasonlásai he­lyett most az unalomig foglalkoznunk kell a Maniu és Vaida ellentét, a Taita- I­rescu és Bratianu Dinu enyhe párviada­lainak eseményeivel, Így gyöngül a ne­mes ellentétek versenyére alapított párt­­rendszer, ami a parlamenti tarizmus és szabadelvű demokrácia pilléreit alá­­mossa, pedig erre építették föl megbíz­hatón és erősem Romániát. Ha nemzeti koncentrációk és alkalmi koalíciók szükségét szűrnék le mindebből, úgy nem volna semmi balji, de jöhet a pa­rancsuralom kényszere, amely súlyos lenne, ha robbantó szélsőségeket ültet­ne a nyakunkra. E pillanatban a Ma­­niu-kérdésnek nem az alkotmánnyal és az alkotmányos tényezőkkel való ösz­­szefüggés, nem a 40 éves baráttal való ellentét a magja, hanem a román Deák Ferenc egyéni érintetlensége és testi biztonsága. Érdekelhet. Maniu színkép. Egyik legfontosabb vetítője a kisebb­ségi magyarság és annak sajtója volt, amely önmaga múltjának hizelgett, amikor Maniu tisztaságában a magyar közéleti hatást is látott. Azonban min­dentől függetlenül,­­ immár semmi okunk, hogy Maniut a kisebbségi jogvé­delem szilárd hivernek vagy a magyar­ság némi barátjának lássuk — és a Skoda-ügy ellenére is fönn kell tarta­nuunk meggyőződésünket: a gyanú ár­nyékai sem fér hozzá. Viszont­ nem ta­gadhatjuk, hogy szűkebb környezete fentartásokra jogosít, ő maga pedig a fegyverkezés ama híres időszakában az ellenőriz­hetetlen orosz háborús hírek hatására döntött és az óriási értékű ha­difölszerelések beszerzését téveteg és gyermekded bizakodással miniszterekre és közalka­lmazottakra bízta. Igaz vi­szon­t, hogy a hadügyminisztereket meg a legnagyobb egyéniségű miniszterelnö­kök sem választhatják egész függetle­nül és a­ szakminiszter felelős elsősor­ban tárcája ügyeiben. Szováta védi és testőrséggel veszi körül Mamiut, ez ro­konszenves nekünk, de ha Szovátát csak önmagában nézzük, Mam­u tisztasága nélkül sok kivetni valót találunk benne Japán és mandzsu csapatai átléptél a szavsztarisz hatért Tizennyolc óráig jiszpán csapatok traszotááll meg­szállva a pogranicskágai orosz konzuatátus épületét LONDON. (Az­ Ellenzék távirata.) Tegnap­­ a szélcsend­ utá­n az orosz—japán helyzet is­mét súlyosabb lett. Chabarovski jelentése szerint a japán és nyindzsu haderő egy na­gyobb egysége átlépte a szovjetorosz határt. A határon levő Pogranicskajánál a bevonuló japán és mandzsu katonaság elfoglalta az orosz konzulátust és az orosz vasúti tisztvi­selők társaskörének épületét. Az orosz konzul erélyesen tiltatkozott a ha­tál sertés etileni és kiutcasátotta dolgozószobájá­ból a vezénylő japán tábornokot. Erre álta­lános házkutatást tartottak a konzulátusi épület összes helyiségeiben. Tizennyolc órai megszállás után a japánok az orosz konzulá­tust kiürítették és a város határáig vonultak vissza. Ezzel­­szemben a Mandzsu hade­rő to­vábbra is Pogramcskajá­ban tartózkodik. A csérelérrmnea moszkvai sajtó szigorú meg­torlást követel. Szinte már az ellenzékieske­dés ha­tá­rmesgyéjén jár az a hang, amelyet a moszkvai sajtó ebben a kérdésben megüt.­­ Fő részletességgé­ hozza a japán csapat be­vonulásának minden mozizama­tját és a mun­­­k­ásszervezetek nevében kéri a kormányt, hogy K­aledók'ialaimil­ kezdje no meg hadműve­leteit az orosz—mandzsu határon, hogy a „japán arcátlanságunak egyszer s mindenkor­ra vége legyen“. Nagy izgalmait keltenek a pograrúestejei eseményein az angol - amerikai diplomáciai körökben­­is és a Sárga-Tenger környékén állomásozó angol—amerikai ten­geri haderők útban vannak Vladmeztak felé. Ma kezdődik az amerikai óriássztrájk Hatszásezer embernek ezerötszáz üzemben adták ki a munka­­beszüntetése parancsot. — San­ Franciscoból biztosabb helyre szállították az állami pénzverde két és félmilliárd dollárnyi vagyonát. — Félnek a sztrájk általánossá válásától NEW YORK. (Az Ellenzék távirata.) Az Amerikát fenyegető nagy munkabeszüntetés meggátlása érdekében minden törekvés hiába,­valónak bizonyult. A Newyorkban székelő központi munkás­bizottság tegnap este 8 óra 30 perckor ki­adta a rendelkezéseit: az amerikai szövő­ipari helyeken ma este megállnak a gépek, megáll a termelés és 600.000 munkás távo­zik a műhelyekből. A munkaszüntető bizottság határozata óriá­si izgalmat váltott­­ki egész Amerikában.­­ Nagyarányú csapatmozgósítások történtek az esetleges rendzavarási kísérletek elfojtására. A központi bizottság utasítása egyelőre 1500 üzemet érint, de ha a legközelebbi napokban átterjed a gyapjú- és pamutiparra is, újabb negyedmilliós tömeg hagyja abba a munkát. Komoly jelek arra utalnak, hogy a szövő­iparban megindult munkásmozgalom csak első lépése a nagy amerikai munkabeszünte­tésnek és könnyen lehetséges, hogy az elégedetlen dolgozócsoporthoz az Egyesült­ Államok összes ipari üzemei csatlakoznak. Ebben az esetben Roosevelt gazdasági elképzelései és tervei összeomlanak és a Wall­ Street is el­pusztulhat a pénzügyi katasztrófában. Egyelőre az a veszteség is felmérhetetlen, amelyet a 600.000 szövőipari munkás munka­­beszüntetése az amerikai gazdasági életben okoz. Bizonyos kapcsolat látszik az Egyesült­ Államokbeli mun­kásmozgalom és azon tény között, hogy tegnap délután a san-franciskói állami pénzverde két és fél milliárd dollár értékű aranykészletét a co­loradói Denverbe szállították. Tizenöt pán­célos gépkocsi, ezenkívül hat osztag gép­fegyveres rendőrség jelent meg a san-fran­­ciskoi pénzverde előtt és annak aranykész­letét a pályaudvarra vitték. Itt­­ arany­­szállításra épített , hatvan centiméter vas­tag páncélfalű különleges vasúti kocsik vár­ták az óriási értéket, amely külön vonaton nyolcszáz főnyi fegyveres kisérőszemélyzet­­tel útnak indult Denver felé. Az arany elszállítása kapcsán az amerikai lapok munkatársai nyilatkozatokat kértek a pénzügyi kormányzattól, amely azzal indo­kolta a történteket, hogy a gyakori kaliforniai földrengések miatt az aranykészlet San-Franciskoban nincs biz­tonságban. A hivatalos közlemény azonban egyáltalán nem nyugtatja meg a san-franciskoi közvéle­ményt, amely az elszállítás mögött egyéb oko­kat sejt. Félnek, hogy a nemrég elfojtott san­­franciskoi munkászavargások ismét fellángol­nak és ez indította a kormányzatot az arany­­készlet biztonságba helyezésére. Ezzel kapcsolatban még egy rémhír van forgalomban: a sárgaveszedelem. San­ Francis­­ko földrajzi helyzete olyan, hogy egy várat­lan japán támadással szemben nehéz megvé­deni. Egyelőre nem tudni mi a valóság, az ellenzéki sajtó szerint szeptember első nap­jaiban izgalmas események lesznek az Egye­sült­ Államokban. A kormány megvédi a lej értékállandóságát Slavescu pénzügyminiszter nyilatkozata. — Cáfolat a fizetés­es nyugdíjleszállításról szóló hírekre BUKAR­EST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány a belföldi kölcsön kibocsátásé­val van elfoglalva, u­gy a Mihalacheék által hirdetett lej-ujjáértékelési program érthetően kellemetlenül érinti. A tkrök­csön megjelenése­kor nyugodt pénzpiacra van szükség, viszont a levegőbe röppentett restalbiiliizációs hírek­ben. A kormány pénzügyminisztere útján­­ ezért határozattan állást foglal az újjáértéke­­t lési hírekkel szemben. Slavescu tegnap este hosszú nyil­titkozatot adott az összehívott újság­íróknak, amelyben hangoztatta, hogy a kormány feltétlenül a lej stabilitásának ál­láspontján van. (Folytatása a nyolcadik oldalon.)

Next