Ellenzék, 1934. november (55. évfolyam, 251-276. szám)

1934-11-01 / 251. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LV. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Idlőfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, tvjust 140 lej. Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettől több NOVEMBER 1. A nemied топка védelme imén megindult küzdelem a kisebbségek ellen még most sem f ért föl a csúcsra. Ami kenyeret már kiütötteki a kisebbségi kéjből az álltaluk alkotottmunkahelyeken most se elegendő még: az éhes és követelőző száj szaporodik, egyébként is ez a kérdés ,rendkívül alkalmas, hogy a reánk nézve kedvezőtlen érzéseket, indulatokat és szenvedélyeket hizlalja állandóan. Aki egyezer 15 esztendő múltán, hogy a nemze ti■ségi terjeszkedés igen hatásos útja a valódinak vélt ellenség kiéheztetése, szem elől téveszti a jogszerűség téveteg vonásait, vagy az észszerűség látszatát jeltő határokat. Fővárosi lapok nem titkolják a hatalmi tényezők elégedetlenségét a nemzeti mimikavédelem eddigi eredményeiről. A mesterségesen izgatott közvélemény szerint hiányos, ami eddig történt. A nagy iparkiállításkapcsán, amikor egyrészt büszkén hirdetik, milyen virágzó a román ipar, lépten-nyomon és vértben forgó szemekkel vetik föl a kérdést, vájjon a nagy áldozatokkal dédelgetett ipar csakugyan hasznot hajt-e az igazi lakosságnak, vájjon nemzeti jellegű-e ez az ipar s elegendő történik-e az elnemzetietlenütés főbenjáró érdekében? És persze, a Cinen túl csak folytatja gonosz izgatásét, mely a jó érzésű vagy jó ízlésű román körökben vissza lehűik - már egy idő óta. Hiszen törvénysértésekre bujtogat gyakran. A gyűlölet mai levegőjében s a háború felé sodródás veszedelmes időszakában, természetesen ez amesterséges és mestersként izgalom kihatással van oly kormányokra, amelyek nem igazi benső erőkön alapulnak, hanem a háborús szenvedélyek égési termékein. Ez magyarázza meg az újabb terveket; a munkaügyi miniszter sarkalatos törvényben készül összefoglalni a különböző törvények rendelkezéseit a nemzeti munka védelméről és a kereskedelmi .minisztérium is hasonló egybeszedést készít elő a saját hatáskörében. Mintha ez volna legégetőbb minden feladat közt. íme a nagy közösségi vonal, íme a nagy, szintetikus irány. Majd megint egy párszázezer kisebbségi nyomorgó issza meg a levét, holott ,*az egész világon" kürtölik, a jog és együttműködés szólamait. Nem, panaszkodhatunk, hogy nem foglalkoznának velünk eleget. Minduntalan előráncigálják a kisebbségi kérdést, mert vagy a lelfeiösmeretet, vagy, a képzeletet izgatja. Léptemnyomom,belénk botlanak. Bratiama György nagy kitörést rendez a nemzetközi biztosítékokra fektetett kisebbségi jog ellen és azt mondja, kívülről semmiféle nyomás, vagy védelem nem érvényesülhet érdekében. Ez a múlt föladása és következettesség; nem felejtjük el, mennyire nemzetközi egyetértésre törekszenek és hogy hatalom,, erő, biztonság, béke, állandóság külső tényezők segítségére szorul. Úgy látszik, csak a tiszta jog és az egyenlő elbánás területén jó az elzárkózás. Nem érdektelen, hogy vasárnap a román „ortodox testvériség“ tartományi ülésén, Nagyszebenben az egyház hathatós részvételével a politikusok és szellemi vezérek szélesen hadakoztak velünk. Főleg Goga egészen politikává magaestosította ezt az összejövetelt. Az erdélyi nagy megmozdulás érdeméből kizárta épp a kezdeményező görög katolikusokat, majd előállott új fasiszta szólamaival, amiket már unalomig ismétel: a munkavédelemmel, a városok nemzeti jellegének elővarázsolásával, a tegnapi uralom kis értékének elűzéséről. Fölmelegítette a Brandseh-féle töltöttkáposztát, amely szerint a szászok jó és megbízható „belső“ kisebbségek, ellenben a magyarok, bulgárok, ukránok nemi szakíthatván meg határmenti testvéreikkel a szoros összeköttetést, más elbánásra méltóik. Lángoló szavakkal fordult e földdel semmi összefüggésbe nem, jutott kisebbségeik és itt szerzett vagyonuk- Három pohárköszöntő hangzott el Ankarában Titulescu a Balkán-államokat szoros viszonyba tűző érdekekről és a marseillei tragédia megtorlásáról ANKARA. (A Radar jelentése.) Tegnap este a török kormány a Balkánszövetség tanácskozásain résztvevő külföldi megbízottak tiszteletére díszvacsorát adott, melyen politikai beszédek hangzottak el. Ezek a beszédek pontosan körvonalazzák a célt, mely a Balkánszövetséget politikailag és gazdaságilag számottevő államcsoporttá akarja összefogni. Tevfik Ruzsdi bej török külügyminiszter a díszvacsora bevezetéséül üdvözölte a külföldi vendégeket. Mély részvétét fejezte ki a jelenlévő Puncs jugoszláv külügyi alminiszternek Alexander király tragédiájára emlékezve. Reményének adott kifejezést, hogy a Balkánszövetség a tegnapi és mai értekezlet után sokkal szorosabb kapcsolatokkal indul, tovább a nemzetek vecenyései . , . Hasonló értelemben beszélt Maximosz görög külügyminiszter is, aki után Titulescu emelkedett szólásra. Külügyminiszterünk mindenekelőtt kijelentette, hogy noha a Balkánállamok gyászban vannak, képviselőik mégis összegyűlnek Ankarában és ez a tény azt bizonyítja, hogy azok, kik az aljas királygyilkosságot, valamint Barthou francia külügyminiszter megölését kitervelték és végrehajtották, csalódtak számításaikban, mikor azt hitték, hogy a marseillei események felborítják a békét. Alexander király és Barthou külügyminiszter meghaltak, de az általuk képviselt eszme nem hal® meg és a halottak most is erősebbek, mint az élők. — Ők parancsolják nekünk — folytatta Titulescu —, hogy tovább haladjunk az általuk megkezdett utakon. Jelszavunk: előre...! és mi haladunk megálás nélkül, ameddig csak élünk. A marseillei kettős halál megvilágítást is büntetést kövt'*’. Nem. ú.lkrunk meg erő ’ sczííí: ((ijTkiNm ununaddag, adag Ki) nem döntjük a valóságot és a bűnösök el nem veszik büntetésüket. Titulescu ezután kifejtette, hogy a balkáni államok a maguk különös földrajzi helyzetében úgy gazdaságilag, mint politikai tekinteteiyben egymásra utaltak. Parancsoló szükségesség, hogy a balkáni államok közötti viszony minél szorosabb legyen, mert csak így lehet fölvenni a küzdelmet a mindent felörlő gazdasági helyzettel. A Balkán-félsziget útjaival és a testén keresztül folyó Dunával jelentős közvetítő tényezője a Középeurópa és Ázsia közötti kereskedelemnek. Ez a helyzet nagy lehetőségeket rejt magában, melyeknek észszerű gazdasági kihasználása különös jelentőséget ad a Balkánállamok szövetkezésének. Purics jugoszláv külügyi alminiszter volt az utolsó felszólaló, aki beszéde végén rövid értekezést olvasott fel, Musztafa Kemál pasa köztársasági elnök megbízásából. A Ghazi ebben •„/ 1 ’.ban rámutatott am bopry Bali£ju»vzdvettség a békevágynak komoly megnyilvánulása és főtörekvése minden eszközzel az emberiség boldogulását szolgálni. A Rador jelentése szerint Titulescu a jövő hét elején tér vissza a fővárosba. Érkezését politikai körökben nagy érdeklődéssel várják. Combos három pontban foglalta össze a magyar kormány kivánságait A frrancia újjságíró előtti erélyesen visszautasítlottja a marseillei merényletel kapcsolatos vádaskodásokat. BUDAPEST. (Az Ellenék távirata.) A párisi La Presse kiküldött tudósítója, Georges Suarez, az ismert külpolitikai újságíró, beszélgetést folytatott Gömbös miniszterelnökkel a napirenden levő kérdésekről és Magyarország külpolitikájáról. A magyar miniszterelnök nagy nyíltsággal beszélt az újságíró előtt és kijelentéseinek minden valószínűsége szerint élénk nemzetközi visszhangja lesz. Georges Suarez mindenekelőtt azt a kérdést tette fel Gömbös miniszterelnöknek, hogy mi a véleménye a marseillei gyilkosságról és mit t tart arról, hogy egyes körökben Magyarorsszágnak is bizonyos szerepet tulajdonítatnak a horvát terroristák összeesküvésének elősegítéseiben? Gömbös miniszterelnök szigorúan nézett a francia újságíróra és válasz helyet aztkérdezte tőle, hogy mik a további kérdései? Mikor Suarez a további kérdéseket is felsorolta, Gömbös miniszterelnök azt mondta neki: — Ha fentartja az első kérdését, akkor egyáltalán nem válaszolhatok. fényretek — Ami Magyarországnak a szomszéd államfőkhöz való viszonyát illeti — folytatta Gömbös miniszterelnök — mi igyekszünk jó szomszédok lenni és keressük a gazdasági megegyezést, a gazdasági egyensúlyt szomszédos államainkkal. Ennnél tovább azonban csak akkor mehetünk, ha bizonyos politikai föltételek teljesülnek. Titulescu a határok spiritualizásáról beszélt. Gsálbitó ajánlat, de гиот fogadhatom el, mert az adott ' ’/* , ’vrí^tA. jelentené Magyarország részéről. Magyarország kívánságait ezen a téren — jelentette ki Gömbös miniszterelnök — lényegileg három pontban lehet összefoglalni. — Az első pont «www« ' vonatkozik néprajzi és gazdasági alapon. A második pont a kisebbségi kérdés kielégítő rendezését kívánja, a harmadik jogegyenlőséget kíván Magyarország részére a Fegyverkezés terén is. Az első pontban foglalt követelések nem vonatkoznak a . _ teljességére, a fegyverkezési kívánságok pedig már pénzügyi és más okokból sem érhetik el azt a magasságot, melyet a kisantant fegyverkezése elér. Ha ezeket a kívánságokat kielégítik — végezte szavait Gömbös ministerelnök —, akkor semmi akadály nem marad a szoros közeledés útjában. A beszélgetés ezzel véget is ért, Gömbös miniszterelnök felállott és kézadással bucsuzott a francia újságírótól. Miért rónák fel csak Magyarországinak аж emigránsok befogadásért Suarez nem ragaszkodott a kérdéshez, mi-l taik, amit természetesnek vettek, csak Маге Gömbös miniszterelnöki következőképen gyarország ellen próbálták fölhasználni a dolnyilatkozott: — Magyarországot megpróbálták kipellengérezni amarseillei merénylettel kapcsolatban. A vizsgálat is kiderítette, hogy minden országban voltak a terroristáknak k kapcsolatot. Nálunk azonban a politikai gyilkosságnak nincs talaja, az ilyen bűntény távol esik a magyar szellemtől. Nem tehet azonban ugyanazt mondani minden országra. Szarajevóban például emléktábla örökít meg egy ilyenre kal hivalgó idegenek ellen. Érdekes, épp ebben az időben a Viitorul a besztercei szász elégületlenséget támadja, ezt a belső és jó kisebbséget, aki szerinte megérdemli, hogy a városok vezetéséből kipottyant, mert megváltozott, amióta megváltozott a Németország belső rendje. Hát hime, foglalkoznak velünk. Sokat foglalkoznak velünk. Mentői többet foglalkoznak velünk, annál inkább zavarosabb az életünk. Ha csak rólunk volna benne szó, megértenénk. De mindez visszahatással van minden időre. Éppen most, a belső kölcsön évadjában. Ez a nagy érdek más hangokat, törekvéseket és cselekedeteket kívánna, hiszen az összetartozandóságra és közösségre építi várakozásait.