Ellenzék, 1934. november (55. évfolyam, 251-276. szám)
1934-11-01 / 251. szám
*1ДЩЦ|' i'i.hiiiw W-1 »trr^mk'&r V. ^^ВНЯРШНИЯИЯННЯНР!11НРН| Serge Dimitricu bereggi államtitkár a sibiwiselői HírűCsr®!, cenzoráról, ostromállapotról és a todtölft Kölcsönről Sajtófogadás a kolozsvári megyefőnökségen. — A rendőrtisztviselői vizsgák eredménye KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Keddiem délelőtt és délután 125 erdélyi rendőrtiszt állott képesítési vizsgára, hogy eleget tegyen a liberális kormány által hozott újköztisztvisellői törvény rendelkezéseinek. A vizsgáztatóbizottság elnökeként Serge Dumitrescu államtitkár érkezett Kolozsvárba a bdiügymims®tériuim. részéről, aki délután amegyefőnök dolgozószobájában fogadta a kolozsvári újságírókat. A belügyi államtitkár nagyképességű harcosa az új-liiberális elgomdolásnak és amint az alábbi beszámolóból világosan látható, a kérdés-féleletek játékában is jó adag diplomata, érzéket árul el. — Mindenekelőtt hangsúlyoznom kelt — vezette be a beszélgetést Dimitrescu álamtitkár —, hogy amit mondok, az пещ nyilatkozat, inkább olyan hivatalos magyarázat féle, vagy pontosabban mondva, megvilágítása egyes időszerű kérdéseiknek. „Elbukott egy detektív, aki saját leányával erőszakoskodott“ Mindjárt fel is tehetjük a legelsőt: Milyen eredménnyel végződött a rendőrtiszteik kolozsvári vizsgája? — A jelentkező 125 rendőrségi tisztviselő közül 121 tette le sikerrel a vizsgát, közülük öt kisebbségi és mindössze egy bukott el — иду gondolom — a királyságbeli titkosrendőr, akinek sem felkészültsége, sem erkölcsi élete nem ad alapot a rendfentartás pályáján való működésre. Többek között az illető saját leányával erőszakoskodott. A Patria vág és védekezik fzavám az államtitkár válaszában, amely a nemzeti parasztpárti Patria jelenlévő újságrója ellen irányul. Az ellenzéki mmunkatárs megmozdul: „— Megható eredmény államtitkár úr, de nem cáfolja meg azt a tényt, hogy a csatolt országrészek románságát mindenütt eltávolítani igyekeztek a közhivatalokból. Ezt bizonyítja a liberális kormány új tisztvisellői törvénye és azok az elbocsátások, melyek az uralomra jutás első heteiben, már megkezdődtek. Serge Ckiptrescu államtikár udvariasam mosolyog. — Balihiedielem. Nincs ma román, altó, kitünibséget tenne erdélyi, bánsági, bessaurábiai, bukovinai és ókirállyságbeli román özött. — Marosvásárhely jogvégzett rendőrfőnőkét egy négy elemivel bíró úrral helyettesítette a liberális kormány . . . — Nem helyettezitette, mert például aendőrfönöki állások ma is betöltetleneik, és miilletőinek őseik ideiglenes, megbízatása van z ügynek továbbvitelére. Egyébként, de egy is jóhiszeműséggel nézzük a dolgokat . . . Valaki időszerűen közbevágja: „A politikáan nincs jóhiszeműség“. A kisebbségi sajtó is indul . . . És a beszélgetés új irányba fordul. A kisbbségi sajtó munkatársai a sajtócenzúra és ostromállapot tarthatatlanságáról próbálják meggyőzni Dimitrescu államtitkárt. Ebben a tekintetben az újságíró-együttes özö® arcvometát formálva indul támadásiba, előte egyszerre hangzanak el a különböző érdéseki: „Meddig tart a cenzúra“? — „Mint hosszabbították meg az ostromállapotot, m mikor semminemű megmozdulás az országán nem tapasztalható“? — „Tudja-e a belgyiminiszter úr, hogy az alkotmányban biztoított sajtószabadság elvének megsértésénél milyenhatalmas anyagi károkat okoz a sporkmark“? Serge Durmirescu államtitkár, ha zavarban, mindig mosolyog. Ezzel egy kicsit éstek az idő és a homlok mögött megszívletthetekl a kibúvó gondolatok. A válasz tehát a mosoly után a következő: — A cenzúra mindössze addig fog tartani, amig az — ostromállapot. enikinek minős és пещ volt szándékában a lapokatkárosítani és azt hiszem, az uraiknak a cenzúra tekintetében nem lehetnek különösebb kifogásaik. Rendőrügynök a kolozsvári távbeszélő központban Nem értünnlki egyet az államtitkár úrral. A Keletei Újság kézzelfogható és bizonyítható panasszal él, mikor közli, hogy a kolozsvári telefonközpontban hetek óta a politikai rendőrség néhány közege ellenőrzi a külföldi sajtóbeszélgetéseket. Amennyiben ezek a beszélgetések nem tetszenek az illető közegnek, váratlan vonalzavar lép fel és az összeköttetés megszakad. Annál különösebb ez az eljárás, mert hiszen a kisebbségi sajtó csak gondosan átszűrt és minden szemszögből megvizgált híradásokat jelentet meg, nehogy komoly műnket adjon a cenzúrázó hatóságoknak. Friss mosoly derűs az államtitkár arcán: — Talán mégsem a távbeszélő központban ülő rendőrügynök a hibás, hanem tényleg vonalzavar van ...fignéáriumunk. —■ Én azonban — folytatja Serge Dimitrescu — megmaradok a vonalzavar elmélete mellett, sőt tovább gördítem azt, mikor úgy gondolom, hogy talán a távbeszélő berendezése rossz. Ki kellene cserélni az egész kolozsvári távbeszélő központot. Visszatérve az ostromállapotra, megjegyzem, hogy az is rendkzívül enyhe és semmi különösebb kéreyekellenséget az állampolgároknak nem okoz. URÁNIA MOZGÓ MARLENE legújabb filme: A BÍBORRUHÁS ASSZONY A belső kölcsönnek sikerülnie kell! Pusztán a fordulat kedvéért hangzik el az új kérdés, ezúttal az Ellenzék munkatársa részéről: — Az ostromállapot meghosszabbításáról jut eszünkbe államtitkár úr ... Mi van a belső kölcsönnel ? — A belföldi kölcsön kibocsátása és jegyzése az utóbbi évek legnagyobb gazdasági megmozdulása lesz. Ennek a kölcsönnek minden körülmények között sikerülniekell, mert csak így térhet vissza az ipari és kereskedelmi élet, rendes vágányaira. Liberális kormányzat, különböző szervei útján arra törekszik, hogy a kölcsön jelentőségétmegértesse a közvéleménynyek. Nem politikáról van szó és eltekintve attól, hogy a kölcsönjegyzés minden románnak hazafias kötelessége, egyúttal a legkitűnőbb alkalom a biztos és gyümölcsöző pénzelhelyezésre. A sorsjátékok, a 'biztosított 4 és fél százalékos évi 'kamat, ezenkívül ajegyzett tőke állami alátámasztása olyan kedvezmények és lehetőségek, amelyek, az ország kis és nagytőkéi számára — tudomásom szerint — ebben, apillanatban sehol sem nyílnak Megnyugtató jelenség — Mi történne a kölcsönkötvényekkel egy kornyényváltozás esetén? — Kormányváltozás пещ lese uraim, de ha lenne is, meg vagyok győződve, hogy a belső kölcsön törvényének egyes rendelkezéseit az utód is tökéletes tiszteletben fogja tartani. „Utód“... A Patria ismét fölkapja a fejét és a maga részéről ezt annál is inkább garantálja, mert Vaida Voevod Alexandr, volt kormányelnök, november 15-én hatalmas összegű belső kölcsön jegyzésére készül. (Nős.) Egyéb sem kellett a sok vevőnek. A feljelentések pergőtüze indult meg Moskovics ellen, aki aztán elmenekült hazájába, Ungvárra s Ruszinszkóban telepedett le. így került az országos rendőri újságba fényképes körözése s igy történt aztán, hogy egy szemfüles detektív Szatmárra utaztában lefülelte. Mocskovics fizet... Kiderült, hogy Moskovics termény- és állatkiviteli céget létesített leánya nevén Szatmáron, maga pedig a ruszinszkói gabonaszindikátus elnöke lett havi hatvanezer lej fizetéssel. Milliós üzleteket bonyolított le egy szatmári cégén keresztül, melynek csupán százezer lej volt az alaptőkéje, miből csak a törvény által megkívánt harmincháromezer lej készpénz volt a vállalat pénztárába befizetve. A feljelentők egy részét igy könnyen kifizette s megmenekült a fogháztól. Még vannak azonban hitelezők... Ezek is fényképes körözéssel fenyegetnek... Kinczler igazgató úr kortársa, Kinczler Jenő nem járt ilyen szerencsével. Ma is körözik a szatmári ügyészségen. 1923-ban könyvelő volt a szatmári Közvetítő Bankban, majd igazgató lett rövidesen. Nagy „valuta-zseni“. A milliós betétállomány kezei között a tájfun viharában elúszott. Kiderült, hogy Aczél Károly álnév alatt bonyolította le üzleteit a bank könyveiben. Meghamisította a mérleget, s nemcsak a perzsaszőnyegeket, de még a székeket is ellopta igazgatói szobájából. Aztán elszökött Pestre s beállt soffőrnek. Meggyűlt azonban ott is a baja a rendőrséggel. Megállapították, hogy hamis magyar állampolgársági bizonyítványt szerzett... Eljárás indult kiadatására. Három éve várják a szomorú betétesek vissza Szatmáron korbáccsal kezükben. Freund Márkus ... A zugtőzsde feje önérzetes ember, önként jelentkezett, mire hét hónapra ítélték el a törvényszéken. Azzal védekezett, hogy hitelezői tették tönkre. Azt mondta, hogy ő okos ember s kérve kérték a pénzes emberek, legyen szives meglopni őket. Az egyik: olcsó csempészvásznat akart vétetni vele. A másik: soha ki nem merülő benzinkutat, a harmadik: pamutot s szövőgyárat ... S boldog volt, kinek pénzét ötven százalék mellett három hónapra kölcsön vette. A Potemkin-üzletek pedig nagyszerűen mentek. Freund Márkus folyton utazott, három telefonba beszélt egyszerre. Éjjel könyvelt, nappal látott-fütött, keservesen dolgozott, hogy minden hitelezőjének szép álmokat teremtsen. Méltatlankodott, mikor hét hónapra ítélték, hiszen ő csak „jót“ akart minden embernek. Borúrab -derű A szomorú sort egy-két vidámabb eset tarkítja. Van más esemény is, amiről itt hetek óta beszélnek. Aftergut Ignácnak, a Singer-varrógép öreg képviselőjének lakását ugyanis „ismeretlen egyén“ kifosztotta. A rendőrség megállapította, hogy az előszobás fogason lógott a lakás kulcsa s igy ismerősök között kell a tolvajt keresni. A feltevés helyes volt. Kiderült, hogy a károsult egyik nőrokona követte el a lopást, mert Aftergutot reménytelenül szerette. — Hogyan férhetett az emberiség minden kínja egy parányi szívbe s ha belefért, homeg!’? _ sírt ahölgy gyan nem repedt rendőrségen ... Más: Grünbaum Mórné megállapította, hogy férje a „klubba" indul s mégis bemegy minden vasárnap délután üzletébe. A lehúzott redőnyön át aztán megleste, hogy boldogan tölti ott idejét mással, — kettesben. Rendőrért ment. — Betörők járnak üzletünkben! — kiáltotta midőn visszatért az összeverődött tömegnek. De már késő volt. A férj ott ült üzleti könyvei közt, munkában görnyedve. Homlokán veríték. Az erények büszke gyöngyével ékesítve__ Mert jó orra is van ám errefelé sok embernek! (k..) ELŐVIGYÁZATOS EMBER CSAK CZINKNÉL TISZTITTATJA, FESTETI RUHÁJÁT! - szarnám twjlun pttsztitást! Moskovics Fülöp, Kinczler Jenő és Freund Márkus után újabb áldozatok_következnek a szomorú sort néhány vidám eset tarkítja... SZATMÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) 1 számlát s gyalutetlem deszkából voltak a le-Ne higyjük, hogy egyedül Japán partjain pusztít a tájfun néven ismert borzalmas vihar. Hiszen itt is van már ilyesmi errefelé s jaj azoknak, akiket elkap s a földhöz vág, erejével. Ilyenkor vége aztán váratlanul mindennek. Szerencsétlen áldozatai el kell hagyják tűzhelyeiket, házaikat, melyeknek ajtajára rá volt írva a veszélyes jelszó: — Make money... Nem szalasztok el egyetlen fillért sem! Időnkint mindig visszaszáguld. Viszi, szedi áldozatait könyörtelenül, kiknek során most ősszel új és mindig újabb nevek következnek ... Moskovics Fülöp elsöprése „Elefánt Jakab veje“ — ez volt a névjegyére nyomtatva s ez többet jelentett minden előkelő címnél. Elefántnak ugyanis saját kibocsátású pénze vott forgalomban, mikor még a máramarosi erdőket termelte ... Moskovics azonban nem állt meg az erdő mellett. Bejött Szatmárra, a városba s itt „labdázáshoz" kezdett. Frankkávé, termény, cimeresökör milliós értékben röpködtek üzleteiben, mint cirkuszi akrobata kezében a fehér és fekete golyók. Aztán következett az „Industria Romaneasca“ megalapítása, melybe az azóta csődbe jutott „Banca Romana“ nevű szatmári pénzintézetet is belevitte. Nagy fűrésztelepet létesített Visó mellett s ki akarta termelni az összes máramarosi erdőket. A „Banca Romana" banknak azonban nem volt elég tőkéje, így elhatározták, hogy milliós folyószámlát nyittatnak a „Banca Romaneasca“ nevű bukaresti intézet szatmári fiókjánál maguknak. De jött a tájfun. A „krízis“ ... Rombadőlt a fűrész, befagyott a „Banca Romana“ s a hitelező liberális banknál fejét fogta fájdalmában Chihaia direktor. Kiderült ugyanis, hogy a fényképekre nyitotta a folyófényképezett iparüzemek megépítve. Nagy lett a menekülés. A „Banca Romana“ igazgatóját, Popan direktort a tájfun előbb a fogházba, aztán Bukarestbe seperte. Moskovics eltűnt. S Chihaia direktor is áthelyezést kért mérgében. Legérdekesebb Saveanu jelenlegi parlamenti elnök menekülése, ki politikai okokból vállalta, hogy az általa sohasem ismert „Banca Romana" pénzintézetnél az elnöki széket betölti. Meghatalmazásával magam törültettem nevét az igazgatóság sorából a törvényszéken. — Ugye szamárságot követtem el, mikor látatlanban a bank vezetői közé léptem? — kérdezte meglepetésemre. — Bizigen! — helyeseltem erre kötelességszerüen... S egy meleg kézszorítást kaptam a kegyelmes úrtól a mentési munkálatért emlékül... Moskovics ismét szerencsét próbál De Moskovics nem hagyta magát a sorstól legyőzni s rövid idő múlva ismét irigyelt ember lett. Szerencsejáték-automatákat ajánlt az IOV nevű, hadirokkant és hadiárvákat gyámoltó intézetnek. Lapos, falra akasztható ádácskák voltak ezek üveglappal fedve. Látni lehetett, hogy az oldalt bedobott kétlejes, hogyan karikázik benne. S ha véletlenül balra tért megnyilt a zár s a szerencsés nyerő kalapjába esett az ellenkező oldalon fennakadt pénzmennyiség. Nem volt aztán olyan helyiség az országban, hol a kis ládácska ki ne lett volna függesztve. A szerencseláda sikere oly nagy volt, hogy bőrvére került s boldog volt, aki felesége hozományát belefektette. — Aranyat érnek! — adták tovább a titkot s százszámra vették Moskovicstól, hogy tovább adják kávésoknak, kocsmárosoknak. A kormány végül is megsokalta a dolgot s a ládácskákat mindenütt leszereltette. Zalatnay : DALGYŰJTEMÉNYE 6 dal (Csak jönnél — Gyopár — Egy könnycsepp — Szerelem kertje — Boldog idők — Udvarunkon nyiladozik) 75 lejért kapható az Ellenzék zeneműosztályában, Kolozsvár, Fecér. Vidékre azonnal szállítjuk.