Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-01 / 1. szám

MIT ÍR A ROM­ÁN SAJTÓ A. B. C.: Londonban a „Magyarország" ver­­dgie egyike legt. ny.-sellvunek. Előkelő társa­­:'■iţ; látogat)«. Az ebéd is ttcsori óráiban táncol­nak a látványovrágok­ után. A vendéglő talán ott van Magyarország térképe, a háború utáni Ma­­.-.varorszig, és ezen a térképen a csatolt terüle­tek, így Románia is, továbbra is Magy­aro­rszá g­­■ i­. tartozik. Felháborító tény ez mindezt román t imára, aki véletlenül odamegy és látja. Az I .-vik éjszaka egy társaság már tüntetni készült, ha a nagy britanniai „Bonton“ nem kötelezné gentleman magatartásra a dunamenti paraszto­kat is. Azt mondják, hogy humandi Párisba ment egészsége ügyében. Londonnak kitűnő szakembe­rei vannak, és ma sokkal érdekesebb város, mint Paris. Menjen át Victor Iam­findi a La Manche l a rom­án és töltsön el egy­ estet a londoni „Maa­­gyaro­rszág“-ban. Csodálatos rizlinget fog kapni, i­­s nézzen arra a térképre, amely körülbelül most is ott van. Talán csak akkor fogja szégyel­leni a kamarában tett kijelentéseit ama szeren­csétlen felszólalása alkalmából, mely az erdélyi városok nemzetiségi viszonyait érintette. UNIVERSUL: December 19-én ünnepelték Plevnin nagy külsőségek között a városnak az 1877-iki orcasai—román—török háború idején tör­tént felszabadítását. A harcban elesett katonák­nak emlékművet emeltek Bonis király és a kirá­lyi család jelenlétében. Orosz és román katonák harcoltak Plevnánál a keleti keresztény népek megvédéséért és felszabadításáért. Románia se­gítségét ,imodén feltétel melledt, kérték, egy olyan veszedelmes palanatban, amikor az orosz hadsereg szét­löri vérre és az a veszély fenyeget­te, hogy a Dunába pusztul. Mégis a plevnai ün­nepségek során nem emlékeznek meg sem a ro­mán katonák békességéről, sem az it akik ho­zott áldozatokról, sem arról, hogy hozzájárultak a bogáraknak a török járom alól való felszaba­dításához. Csak az oroszokról emlékeztek meg. Bulgám magatartása nyilvánvaló. A „Dobrudzsa“ nevű irredenta társaság novemberben nagygyű­lést tartott Somlón. Nemcsak engedélyezte a bol­gár kormány ezt a gyűlést, de résztvettek azon a polgári és katonai hatóságok képviselői­­. Ha­bár a kormány megtörötte a macedón és trák egyesületek működését, a „Dobrudzsa“ irredenta egyesületnek joga van törvénytelen és erőszakos eszközökkel, kamocácsi­ bandák segítségével ál­landó anarchiát tartani fenn a határvidékeken. Ez a társaság a románok elleni gyűlöletet szkja Dobrudzsa felszabadítása érdekében. Ugyanekkor pedig bolgár írók és tanárok engedélyt kérnek a kormánytól, hogy előadássorozatot tarthassanak Dobrudzsa nagyobb városaiban a két szomszéd nép közötti kapcsolatok kimélylésének szüksé­gességéről. Nincs szükségünk ilyen előadókra. Bulgária visszautasította a Balkán-szövetségben való részvételt, bebizonyítva, hogy a­z európai békével ellentétes célokat követ. CREDINŢA: Mién, ne mondanék meg, hogy egy mi­nisz­tér kedvese könnyebben kap devizát a Banca Naţionala­tó­l, mint egy könyvkereskedő, akinek tanulmányhoz, vagy vizsgákhoz szükséges könyvekre van megrendelése. A könyvkereske­dőnek nem marad más út, hogy a megrendelést számíthassa, mint a fekete­tőzsde. Tizenegy lejjel kell fizesse a francia frankot, míg könyveit csak 8 Lejes m­ankértékben adhatja el. Nem vádolunk senkit, de megalázó, amikor egy könyv­kereskedő azt mondja, hogy nem hozhat könyveket, mert nincs devizája. Szegény Románia, az uzsorások kezére jutottál, íróidnak nincs bátorságuk, hogy megvédjék a könyvet. DREPTATEA: Az a különbség, ami a falusi termékek és az ipari trösztök áruinak ára között van, a mezőgazdasági termékek belföldi piacának lerombolását okozta. A falusi lakosság nem vá­sárol árut, a falusi lakosság nem öltözködik, rongyokban kénytelen járni. Az ellenség az or­szágba hatolt. Ki ez az ellenség? Elsősorban a gazdasági rendszer válsága. Itt nem emberek a hibásak, hanem az állam alapintézményei. Más államra van szükség, más nemzeti bankra, más termelési irányzatra és más szétosztás elvre. Ebbe a gazdasági válságba beleoltódott a politikai válság is. Az antisibe­ializmus korszakában Ro­mániában kialakult egy liberális párt anakroniz­musa. Újabb áldozatokat róttak ki a tisztvise­lőkre a belföldi kölcsönhöz önkéntes hozzájárulás címén. VIITORUL: Duca halálának évfordulóját ün­nepli. — Ion Duca közelebbről foglalkozott a ki­ szilolisi­plia, valamint amerikai sima és gyökeres vesszőt a leg­ismertebb fajokban garan­tált fajtisztán szállít. Caspari F. R.Medgyes Arj­egyzék ingyen. — K­is m­­reg­sség: . NEUBURGER. Select Mozgó ■111111 MN­ 111 Ir­on V. év alkalmá­val bemutatja a világ legnagyobb címét JESZKIM. A legutóbbi évek remekm ve, fe­­­dezte W. S. van DYkE, a „TRADER HORN és TARZAN“ filmek alkotó­a. Érdekes szerelmi történet az örök hó éj­jési birodalmából. — Min­den képzeletet f­lf­lmáló film. ELLENZÉK sebbségi kérdéssel. Min­t türelmes és felvilágoso­­dott nacionalista, azt kívánta a kisebbségektől, hogy­ román keretek közt dolgozzanak és fejlőd­­jenek, legyenek hozzákötve az országhoz, amely­ben élnek és nem tűrte meg, hogy a határokon túlra tekintsenek jóvátételek miatt. DIMINEAŢA: „Ünnepi mérleg“ címen a ka­rácsonyi költekezésekkel foglalkozik. Mindnyá­jan többet költünk, mint amennyit kellene. Többet, mint azmk­ körülményeink megengednek. Mintegy elveszítjük az ünnepek előtti előrelátó és számvető képességeinket. De ha körülnézünk, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy éppen az­ ünnepek alatt, amikor az emberek között köze­ledés kellene létrejöjjön, ilyenkor történik a leg­több gyilkosság, balleset és szerencsétlenség, a nagy költekezés és mulatozás márt. I hadiipart Franciaországban is erélyesen meg akarják rendszabályozni Pierre Cot szerint biztos többsége van a javaslatnak a parlamen­ten PARIS (december). Pierre Cot, volt lég­ügyi miniszter, aki pár hét előtt éles parla­menti támadást intézett a francia magán hadiipar ellen, tovább folytatja támadásait. Az amerikai United Press hírügynökség szá­mára tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a parlament összeülése után azt fogja indít­ványozni, hogy a magán hadiipar üzletei ügyében a francia parlament épp úgy indít­son vizsgálatot, ahogy azt a washingtoni parlament tette. — Módomban volt ebben a kérdésben a parlament különböző pártjainak képviselői­vel tárgyalni, a szélső jobboldaltól egészen a szélső­baloldalig és megállapítottam, hogy határozott többség áll a francia parlament két házában amellett az indítvány mellett, hogy be kell szüntetni a magánkezekben lévő hadiipar további működését. Ezt az ipart feltétlenül állami kezelésbe kell átvinni, még­pedig úgy, hogy az állam kato­­­­nai érdekei ezáltal ne szenvedjenek és fen­­tartsák a lehetőségét annak is, hogy szükség esetén a magánipart is igény­be vegyék kato­nai célok számára. — Ezért — folytatta kijelentéseit a volt légügyi miniszter — mindjárt a kamara ja­nuári első ülése után törvénytervezetet fo­gok előterjeszteni, mely a hadiszergyártó üzemek üzletmenetének szigorú ellenőrzését kívánja úgy technikai, mint pénzügyi szem­pontból, azonkívül parlamenti vizsgálóbizottság által vizsgál­tatja meg ezeknek az üzemeknek régi üz­leteit, éppen úgy, ahogy az amerikai sze­nátus most olyan sikeresen teszi. Ez a vizsgálat az adott körülmények között majdnem az egész francia nehéziparra kiter­jedne, természetesen a Schneider—Creuzot üzemekre is. De belekerülnének mindazok a többi nagyüzemek, amelyek vegyi anyago­kat, lőszert, tankokat, gázmaszkokat és mo­torizált járműveket szállítanak a hadsereg számára. Pierre Cot még hozzátette kijelen­téséhez, hogy Franciaország volt az első ál­lam, amely Genfben a hadiipar botrányai ellen panaszt tett. A maga részéről azonban szükségesnek tartja, hogy Franciaországban meginduljon a tisztítási akció, még mielőtt ezt nemzetközi alapon is meg lehetne való­sítani. Elfogták a fegyházból meg­szökött „ fekete autós“ banditát Újabb rablógyilkossággal vádolják a szövén fegyencet SZÁSZRÉGEN. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A bűnözők világában „márkás*" neve van Gáspár Jánosnak, a hírhedt feketeautós banditának. Ő volt az, aki Somogyi Ferenc nevű bűntársával a legveszedelmesebb követ­kezményekkel járó bűncselekményeket kö­vette el. Büntetésüket el is vették, mert a tordai törvényszék súlyos fegyházbüntetésre ítélte és mindkettőjüket a nagyenyedi fegy­­házba helyezte. Gáspár János a múlt évben, mint ismeretes, megszökött az enyedi fegy­­házból és több társával együtt az országúton kirabolta a dohányelosztó hivatal pénzes au­tóját. Gáspár János ismét a bíróság elé került s bár cinikusan és körmeszakadtáig védeke­zett, a bíróság a többi kihallgatott tanuk vallomása alapján bűnösnek mondotta ki és újabb 10 évi fegyházra ítélte el. Úgy látszik azonban, hogy Gáspár János nem szereti a fogház levegőjét, mert néhány héttel ezelőtt a nagyenyedi fegy­­házból ismét megszökött. Szabadságának nem sokáig örvendhetett, mert karácsony másodnapján Szászrégenben kézrekerült. Braicu komiszárnak gyanús volt a kis­vá­rosban feltűnt idegen, igazolásra szólította, majd letartóztatta, amikor kiderült, hogy a rendőrség jó fogást csinált. A szászrégeni rendőrségnek az a felvetése, hogy Gáspár követte el annak idején a tőkes rablógyilkosságot is, ahol az adóhivatal pénztárnokát gyilkolták meg és rabolták ki, anélkül, hogy a csendőrség a tettesek nyomára jött volna. Gáspár konokul tagadja, hogy a rabló­­gyilkosság elkövetésében valami része lenne, azonban a kihallgatás rendjén terhelő bizo­­nyítékok merültek fel ellene. MEGJELENT AZ INYESMESTER iOOO új AZ ELSŐ.INYESMESTER SZAKÁCS­­KÖNYVBŐL BECSC SQ.QCO FELCAMT FOGYOTT EL. RECEPTJE wss fff ATHENAEUM KIADÁS kötve 90 lei az Ellenzék könyvosztályában, Főtér. 7 939 ja­na ir­t. Boldog újévet kíván az Ellenzék-Menza az erdélyi magyar olvasónak. Boldog újévet, több bort, több búzát, több békességet, hogy valami a morzsákból a Menza diákjai­nak tányérjába is hulljon. A kívánsá­gunk így, elismerjük, nem egészen ön­zetlen, de akiknek szól, még eddig min­dig önzőbbek voltak nálunk. Az egykori pénzbőség éveiben igaz, hogy sokat ad­tak a sokból, de az is igaz, hogy a mos­tani kevésből — aránytalanul keveseb­bet. Pedig éppen ma, mikor egy minden józan érvet elsöprő világáramlat a ma­gyar jövendő reménységeit még csírá­jában el akarja fojtani itt Erdélyben is, kettőzött kötelességünk volna felocsúd­ni a még mindig ránk nehezedő mély álomból és tízszeres erőfeszítéssel kel­lene sietnünk éppen megtámadott in­telligenciánk támogatására, védelmére. Köszönjük az alábbi küldeményeket és megtízszereződésüket reméljük egy­­ boldogabb új esztendőtől.­­ N. N. 20­­ Katolikus leány­klub 40 Zsidó nőegylet 40 Zs. K.­­ 60 Kerényi Antónia 60­­ Hexner Béla u­. 300 Osváth Albert, Semesnye 25 K. M. 342 • Eddigi gyűjtésünk: 16.171 AKINEK A SZÍVMŰKÖDÉSE RENDET­LEN, úgyszintén az, akinél a vérnyomás emel­kedésének tünetei mutatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes­­ „FERENC JÓZSEF“ keserűvizet iszik. Szívszak­­orvosok már régen megállapították, hogy a FERENC JÓZSEF víz szívbillentyűhibáknál és szivelzsírosodásnál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. Politikai beszámolók Gyergyószentmikló­­son, Gyergyószentmiklósról jelentik. Teg­nap, vasárnap tartotta meg a magyar párt gyergyói tagozata az Ellenzékben is meghir­detett gyűlését, melynek dr. Gyárfás Elemér szenátor és dr. Páll Gábor képviselő beszá­moló beszédei adtak különös jelentőséget. Különös érdeklődésre tarthat számot Gy­ár­­fás Elemér beszámolója, aki az Országos Magyar Párt központi vezetőségének tagja és a szenátusban is legutóbb ő terjesztette elő a magyar párt emlékezetes nyilatkozatát a felirati vita során. Gyárfás Elemér gyer­­gyószentmiklósi beszédében, újra megindo­kolta, hogy miért volt szüksége a magyar pártnak erre a lépésre és kifejtette, hogy a mai kisebbségi helyzetben a magyarság poli­tikai szervezetének taktikát kell változtat­nia, ha eredményesen szembe akar szállani a magyar kisebbség művelődési és gazdasági erőinek felőrlésére irányuló szenvedélyes jelszavakkal és áramlatokkal. Páll Gábor dr. a parlamentben és a vármegye közéletében­­ kifejtett tevékenységéről számolt be a gyű­­­lésen, melyen a két parlamenteren kívül a tagozat helyi vezetői közül is többen felszó­laltak. Mozgószínházta mason . HÉTFŐ—KEDD: CAPITOL: HELYET AZ ÖREGEKNEK. Fő­szereplők: Bársony Rózsi, Szőke Sza­káll, Verebes Ernő, Halmay Tibor. Va­sárnap premier: WORONZEFF HER­CEG. Fősz. Albrecht Schoenhals, Bri­gitte Helm, Hansi Knoteck. EDISON: I. FEHÉR APÁCA. Főszerepben Helen Hayes, Clark Gable, Lewis Stone, A. STAN és BRAN PECHESEK. Fősz. Pinty7 és Ponty. Hétfőn éjjel fél 12 óra­kor Szilveszteri kabaré. MUNKÁS­ MOZGÓ: A LANGHAM EXPRESS. Főszerepben: Marlene Dietrich, Clive Brook és Ana May Wong. Előadások kedden 3, 5 és 7 órakor. Este 9 és fél 11 órakor: Az EXTÁZIS. A LETOn­ arctej lemosásra nagyszerűen bevált és nélkülöz­hetetlen azoknak, akik festik és púderezik arcukat- Iritációt, pö­f­nést, kivörösödést sohasem okoz. A Leton arctej az arcbőrt bár­ánypuhává, üdévé és mattá varázsolja és tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a púd r fin man, észrevétl­eül, tartóban maradjon az arcon. — Mindenütt kapható 60'— lejért. F­iara­­ Szentlélek gyógyszertár, Tg.- tur­g.

Next