Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-01 / 99. szám

- !* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Sur. Fiókkiedóhivatal és könyvosztály: szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clu­j. G. Duca No. 8. Piaţa Unirii 9. , postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS L­VT. ÉVFOLYAM, 9­9. SZÁM. SZERDA Flőfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 200, félévre 420,­­rear» Magyarországra: negyedévre 1á, félévre 23, év-ats­zt» többi külföldi államokba csak a portókülönbSeatrel -i'y» 1935 MÁJUS 1 Városokat veszélyeztet a Küküllök áradás Megszakadt a vasúti összeköttetés Blai és között. — Emberáldozatai is vannak az áradásnak. — A Tisza és az Iza ugyancsak kiléptek medrükből Diciosanmartin. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Az utóbbi napok esőzései és a tavaszi hóolvadás s az az óriási felhő­szakadás, amely tegnapelőtt történt, annyira megárasztotta a Küküllő fo­lyót, hogy az egész Küküllővölgye víz alatt áll. Az áradás elborította a vasútvonalakat, veszé­lyezteti Diciosanmartin városát és Blaj városát is. Blaj-al a vasúti ösz­­szeköttetés megszűnt. A Küküllő völgye nagy rémületen esett át. A völgyben lévő falvak nagy része­­ mérhetetlen károkat szenvedett . Az áradásnak a nagy káron kívül emberáldozatai is vannak. Egy kis­lány vszbefült és több ember eltűnt. A Küküllő szennyes árja épületrészeket, állatokat és hidakat sodor magával. Ligheti tudósítónk délutáni jelentése szerint a két nap óta tartó esőzés és vi­harok miatt a Maramures­ megye folyói kiléptek a medrükből. A folyómenti falvakban óriási a riadalom. A jelentés beérkeztekor az esőzés még mindig tart, délben fél 12 órakor Ra­­horól újabb egy méteres emelkedést je­lentenek, ami Lighetre 3 órakor fog el­érkezni. Az árvíz méretei elérték az 1933. évi árvízveszedelem méreteit, miért is Sigheten óriási nagy az izga­­­lon?. Az Iza is kilépett a medréből, elön­tötte a környékbeli falvakat és Sighet város területére is több helyen betört. Víz alatt van Ligheten a puskaporos torony környéke, a homokkert és a vágóhíd. Ez utóbbi helyen 10 házat is elborított az ár. A vasút csak Fetrováig közlekedik. Leordina és Viseul de jos között az árvíz a vasútvonalat átszakította. Az izai járásban Vemcefalvánál az or­szágutat mosta el az árvíz ebben a járásban a közlekedés teljesen szüne­tel. A Tisza is kilépett medréből s a cseh­szlovákiai falvakat veszélyezteti. Lighe­­ten elöntötte a Crisan-utcát. A csehek lezárták a szlatinai hidat, mert a közte­m­­dés az árvíz miatt veszélyezteti a hid prúgát A rendőrség és katonaság, valamint az egész közigazgatási hatóság nagy fel­­készültséggel végzi a mentési munkála­tokat, valamint elővigyázati intézkedése­ket tesznek a folyton növekedőben levő veszedelem elhárítására. A lakosság iz­galma percről-percre növekszik, d­a diplomáciai körökben azt hiszik, hogy ez az értekezlet is jelentős lépést képvisel a jú­niusi dunai értekezlet eredményének bizto­sítása felé. Minden arra mutat ugyanis, hogy a dunai értekezleten sikerülni fog konstruk­tív programot összeállítani. A megoldhatat­lannak látszó kérdéseket az érdekelt külügy­minisztériumok beleegyezésével kivonták­­a római tanácskozások köréből. A Habsburg restauráció kérdésében már megegyeztek ab­ban, hogy azt nem tűzik ki a római értekez­let napirendjére. A római értekezlet legne­hezebb kérdése az Oeuvre jelentése szerint, Olaszország és Jugoszlávia egymás közti kapcsolatának tisztázása lesz, ami szoros kapcsolatban áll a Magyarországgal fölvetett kérdésekkel is. Pertinax az Echo de Parisban továbbra is azt állítja, hogy a kisantant a dunai tanácskozáson csak ab­ban az esetben vesz részt, ha előbb a fran­­cia—orosz egyezményt megkötik. Az eddigi tervek szerint — mondja Perti­nax — a dunai egyezménnyel kapcsolatban egész sor kétoldali szerződés kötését vették tervbe. Pertinax azonban kiszámítja, hogy a fölmerült kérdéseket és az érdekelteket szám­­bavéve 36 szerződésről van szó, aminek létrejöt­te már azért is lehetetlen, mert Németor­szág, Magyarország és Lengyelország a tervbevett egyezmények jórészét valószínű­leg nem is írják alá. Ugyancsak Pertinax közli azt a hírt, hogy Mussolini 10 éves háborút kizáró szerződést­­ akar kötvi a kisantant képviselőivel, mert ezt a szerződést a dunai értekezlet sikere elen­gedhetetlen feltételének tekinti. Ted teásra! Hizaro szerződést aláz Mussolini­­ bisantanttal Velencében értekezletre üllnek össze Olaszország, Ausztria és M­agyarország képviselői CLUJ, április 30. Az utóbbi napok kül­politikai eseményei között első sorban áll az olasz Stefani-ügynökség által kiadott je­lentés, mely szerint a római értekezletet megelőzőleg Olaszország, Magyarország és Ausztria külpolitikájának vezetői, a római paktum kölcsönös konzultációra vonatkozó pontjának megfelelőleg, Velencében értekez­letet tartanak. Ez az értekezlet kétségtelenül a római paktumba tartozó három állam vég­leges állásfoglalásának meghatározására szolgál a júniusban összeülő tágabbkörű ró­mai értekezleten. Első­sorban Magyarország állásfoglalásának tisztázásáról lesz szó, mellyel az utóbbi napokban sokat foglalko­zott különösen a francia sajtó. A velencei értekezlet RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Stefani távirati iroda illetékes helyről jelenti, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter és Savici olasz külügyi államtitkár május 4-én Velencében találkoznak, hogy a római jegyzőkönyvben előírt módon eszmecserét folytassanak a három országot közösen ér­deklő kérdésekről. Római lapok ehhez a je­lentéshez hozzáteszik, hogy a három ország külügyi vezetőjének eszmecseréje a dunai államok Rómában tartandó értekezlete elő­készítésének tekintendő. A lapok szerint le­hetséges, hogy az értekezleten Mussolini is részt fog gjvitív. Az olasz sajtó melegen üd­vözli az értekezletet és hangoztatja, hogy a velencei megállapodások után Olaszország, Magyarország és Ausztria minden bizonnyal egységes álláspontot képviselve fognak megjelenni a júniusban tartandó dunai értekezleten. A lapok egy része hangoztatja, hogy a ve­lencei megbeszélések a fölmerült kérdések egész területére vonatkoznak, de fontos sze­repet játszik köztük a magyar álláspont tisztázása. Párisi jelentések alapján Magyar­­ország nagy vonásaiban közölte is álláspont­ját az olasz kormánnyal, mely ezt a dunai értekezlet iránt nagy érdeklődéssel viseltető francia kormánynak is tudomására hozta. A magyar álláspont A magyar álláspont a hírek szerint a kö­vetkező három pontban foglalható össze: 1. Noha a római értekezlet nem fog dönteni Magyarország és Bulgária fegyver­kezési egyenjogúságáról, mert legfeljebb Ausztria fegyverkezésében várható itt megoldás, Magyarország mégis előre leszö­gezni kívánja, hogy a létrejövő dunai egyezményt csak a fegyverkezési egyen­jogúság elismerése után írhatja alá. 2. A kölcsönös be nem avatkozási zára­dékot magyar álláspont szerint úgy kell megfogalmazni, hogy a kisebbségek vé­delme ezáltal ne váljék lehetetlenné.­­ 3. Kölcsönös katonai segítségnyújtás­­ kötelezettségét Magyarország csak Olasz-­­­országgal és Ausztriával szemben hajlan­dó vállalni. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Ma­gyar politikai körökben nagy érdeklődéssel fogadják a velencei értekezlet hírét. Ez az értekezlet a római jegyzőkönyv három álla­ma között előkészítő tanácskozásul fog szol­gálni a júniusban összeülő dunai értekezletre. Velencében Magyarországot Kánya külügy­miniszter fogja képviselni. A júniusi római értekezleten meglehet, hogy Gömbös minisz­terelnök is részt vesz. Ebben a kérdésben azonban még nincs döntés. A rendesen jól értesült Budapesti Hírlap a velencei értekez­letről írott cikkében megállapítja, hogy a ró­mai paktumban egyesített Olaszország, Ausz­tria és Magyarország ezúttal először alkal­mazzák a jegyzőkönyvben előírt konzultá­ciós kötelezettségeket. Magyarország — írja a lap — úgy mint a múltban, ezúttal is tel­jes készséggel hajlandó arra, hogy a dunai államokkal együttműködjék. Ennek az együttműködésnek alapja azonban csak a magyar állam egyenjogúságának elismerése lehet. A francia kormány és a kisantant magatartása PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia la­pok vezető helyen foglalkoznak a velencei értekezlettel. Az Oeuvre szerint Parisban a legnagyobb megelégedéssel fogadják a velen­cei konferencia összehívásának hírét. Fran- / ÁRA 3 LEJ A német búvárhajó építés bejelentése heves vitára adott alkalmat az angol alsóháziban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol alsóház tegnapi ülésén kérdést intéztek Sir John Simon külügyminiszterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy a német kor­mány 12 darab 2500 tonnás búvárhajó épí­tését rendelte el és hogy újra megnyitni ké­szül a kieli buvárhajó-szolgálati iskolát. Sir John Simon válaszában kijelentette, hogy a német kormány április 25-én valóban tudo­mására hozta az angol kormánynak búvár­­hajó-építési tervét. A kieli iskola megnyitási szándékáról azonban német hivatalos közlés még nem érkezett. Arra a kérdésre, hogy mit szándékozik tenni az angol kormány a békeszerződés újabb megsértése ügyében és hogy a haditengerészeti egyensúly megváltoz­tatása miatt kíván-e flottatárgyalásokba bo­csátkozni a németekkel, Sir John Simon csak annyit válaszolt, hogy a kormány a kérdést kellő komolysággal megfontolni készül és en­nek a megfontolásának eredményéhez fogja szabni tennivalóit. Ebben a pillanatban azon­ban még nem tartja tanácsosnak nyilatkozni az ügyben. További kérdésre, hogy Anglia nem viszi-e Népszövetség elé az ügyet, Sir John Simon kijelentette, hogy az alsóház tagjai nem kívánják a kormány elhatározan­dó lépéseinek idő előtti feltárását. --ma-ma* — ■■■—W—ma-— Csehszlovákiából áthur­­coltak egy emigránssá a német határost PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák—bajor határon, Eisenstein­től nyugatra, eddig ismeretlen német emigránst kényszeritettek át határátlé­pő németek bajor területre, ahol az il­letőt véresre verték s azután elhurcol­ták. Segélykiáltásaira a csehszlovák ha­tárőrség közbe akart avatkozni, de ak­kor már túl voltak a határvonalon.­­ Amint cseh részről állítják, bajor csend­őrök is segédkeztek az emigráns elszál­lításában.

Next