Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Rádió-táblácskák. Kisebbik rossz — teljhatalom. — kritika. Városok. Universul: A Rádió-társaság több üik­t/re mtTwmiuk iu.tr ti bizonyitlkokk.il frls.-erelve, .m\j| n ts !cic\ ..táblácskák" ügyével akarunk .ojlalkotntj melyeket az. eleh/ecők nyakába .sóz­tak, am bei­s­tin a szerencsés vállalkozók fejlá­­rm­ nélkül milliókat .''/ereztek. A Rádió-társaság gazgatósága kivizsgálta ezt .1/ ügyet s megállapí­totta, hogy ,­ kérdéses szerződés nem felel meg a rzámviteli törvény rendelkezéseinek s elhatá­­ozta, hogy fel kell függeszteni az eladásokat. A társaság azonban ennek dacára mégis félk­i­­vist bocsátott ki 1931 május 10-án 1 v-94°- szánt alatt, melyben leszögezi, hogy a táblácskák visz­­szautasítását (s a 35 lej ki nem fizetését) úgy te­kinti, mintha az előfizetési díj kifizetését megta­gadták volna. Néhány százezer előfizető van, könnyen kiszámítható tehát, mit keres a Rádió vezetősége által protezsált egyén ezen az üzleten. Szűnjön meg végre ez a helyzet! Midőn Pamfil Scicarut a Rádió igazgatóságának tagjává kine­vezték, azt hittük, hogy véget vet a bajoknak. Várjon csak egyszerű báb s odaadta nevét a rá­­dióparizatáknak? Kedvező alkalma volna most a rendteremtésre Pamfil Scicarunak. ARGUS: A lej aláértékelése nem titok s ezt a Banca Naţionala is tudja. A fekete­tőzsdét büntetik s szabályozzák, ami annak a bizonyíté­ka, hogy tudnak létezéséről. A jegybank felfo­gása az, hogy a fekete­tőzsde és a drágaság nö­vekedése nem oly veszedelmes, mintha az idegen ▼aJnoakereskedelmet részben, vagy­ egészben fel­­szabadítanák. A Banca Naţionala úgy látja, mint­ha a hajót a vihar elfogta volna s ez legény­ségire van utalva, mely egyedül tudja megmen­teni. Azt hiszi, hogy elmerülne a hajó az idegen valuták szabad forgalmának biztosításával. A két rossz közül tehát a kisebbiket választja, bár is­meri az ezért hozott áldozatokat. CURENTUL: A francia kormány teljhatalmú felhatalmazására vonatkozóan előterjesztett kére­lem nemcsak Pakist érdekli. Nálunk is beszéltek már erről s Mihalache volt az, aki annak idején a hatalom ily irányú kiterjesztésének szükséges­ségét szóvá tette. Azóta ,­pro és kontra, sok vi­ta folta, a politika és gazdasági kérdések egy­mástól mind jobban eltávolodtak s igy a terv keresztülvitelére nálunk is szükség volna. A par­lamenti szünet azonban nem alkalmas a kérdés megvizsgálására. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy szó lehet nálunk is a végrehajtó hatalom hasonló kiterjesztéséről. VIITORUL: Ma már — barátai révén — igen jól ismerjük Maniut, összetéveszti az állam ér­dekét személyi egészségtelen törekvéseivel, ezt ma már róla mindenki tudja. Nem ismeri a fel­adatokat, nem tartja tiszteletben az állam főin­tézményeit, ez is jellegzetes tulajdonsága. Ez nem jelenti a tények meghamisítását. Amit mondtak róla, mind csak politikai barátaitól ered, akik közelről és jól ismerték. Személye ma már élesen van körvonalazva közéletünkben. Nem­ lehet tőle semmiféle építőmunkát várni, csupán annyi igaz, hogy veszekedés jár taktiká­jának nyomában. Egy politikust azonban nem ta­gadásaival, de alkotásaival szokás felmérni. Ma­­niu pedig •— s ezt volt barátai mondják *­­—– nem alkotott egész életében semmit s nem is tud al­kotni semmit még akkor sem, ha Boila és Bocu segítik. PREZENTUL: Az ország városi lakosságának közel 55 százaléka az ország határától 10 kilo­méternél nem lakik távolabb. Az ország körül van véve oly pontokkal, melyek egészséges fiók­jai kell legyenek a központnak. Anélkül, hogy háborús védekezésre gondolnánk, szükséges te­hát, hogy ezek állami segítséggel legyenek felka­rolva. Köröskörül azonban csak szegénység ho­nol. „Pesszimizmus és dekadencia“. N®n a köz­­pont az ország s az országot sem jelenti a köz­pont. Igaz, hogy a főváros az ország tükre, de ha tükre s nem trükkökkel készített másolata kell hogy legyen. A külföldiek előtt el kell ta­karnunk az országot, ahol élünk, dolgozunk. Csupán a kiegyenlítés és igazságos megosztás út­ján lehetne a főváros és a tartományok viszo­nya között javulást elérni. Makn­ai Sándor: AZ ÉLET KÉRDEZETT Eddig megjelent következő tanulmánykö­tetek egy kötetbe gyűjtve: Egyedül (Bethlen Gábor lelki arca). Harc a szobor ellen. Ma­gyar fa sorsa (A vádlott Ady költészete). Ma­gunk revíziója. Erdélyi szemmel. Az elátko­zott óriások. Nem békességet. A válság tükre. 510 oldalon, ízléses vászonkötésben 198 lej az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszenzációk és Könyvnap ingyenes jegy­zékét. E­L­I­E­N 7­11 K Másfélévi börtönbüntetésre ítélték a Brasov-i Vacuum Oil sikkasztó hivatalnokát Véletlen folytán jöttek rá, hogy a jó családból származó Dományi Ákos a sikkasztó BRASOV. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ér­dekes bűnügyben hozott ítéletet a Brasov-i törvényszék második számú tanácsa. Az ügy előzményei ez év februárjának a végére nyúlnak vissza, mikor a Vacuum Oil ameri­kai petróleumcég helyi fiókjánál egy 700.000 lejt kitevő összeg eltűnését fedezték fel. A Vacuum Oil vezetősége megindította először a házi vizsgálatot, majd amikor az nem ve­zetett eredményre, jelentést tett a rendőrsé­gen. A rendőri nyomozás hamarosan szen­zációs eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy a kérdéses összeget a bank egyik fiatal hivatalnoka, az alig 22 éves Dományi Ákos sikkasztotta el.­­Dományi, aki Brasov aranyif­júságának egyik ismert alakja, felháborodottan tilta­kozott a gyanúsítás ellen. Beismerte ugyan, hogy felvett a Magyar Általános Hitelbank fióktól 820.000 lejt Negus hivatalszolga kísé­retében, de azt be is fizette az adóhivatal­nál. Állításának igazolására be is mutatott egy 120.000 lej összegről szóló adóhivatali nyugtát, de a hiányzó 700.000 lejről nem­­ tudott számot adni. A pénzt Negus hivatal­szolga vitte, így a gyanú rá terelődött és a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Negus hiába hangoztatta ártatlanságát, a gyanú ellene szólt, míg váratlanul szenzá­ciós fordulatot vett az ügy. Míg a Dományi lakásán tartott házkutatás eredménytelenül végződött, a Korona kávéház­ ruhatárában a nyomo­zó közegek megtalálták Dományi bőrönd­jét és benne 150.000 lejt. A szolgát természetesen szabadon bocsá­tották és helyette Dományi került hűvösre, ki a bizonyítékok súlya alatt megtörve be­vallotta bűnösségét. A megtalált összeget visszaszármaztatták a Vacuum Oil-nak, míg a hiányzó pénzre vonatkozólag Dományi azt vallotta, hogy azt részint elpezsgőzte éjjeli mulatókban, ré­szint a Sinaia-i ruletten vesztette el. A tegnapi tárgyaláson a törvényszék sik­kasztás miatt egy év és hat havi börtönbün­tetésre ítélte Dományit, aki felebbezést je­lentett be a szerinte súlyos ítélet ellen. Lerombolják a cigánynegyeded és felépítik a Baritiu gimnáziumod CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egyetem építkezési iramától kedvet kaptak az állami és egyházi intézmények, amelyek most építkezési gondolatokkal foglalkoznak. Ezek az építkezési tervek dolgot adnak a városi mérnöki hivatalnak is, mert az épít­kezési tervek olyan nagyok, hogy azok a város jövő fejlődésére is kihatnak. Jelenleg a Baritiu gimnázium és a görög katolikus katedrális felépítése szerepel napi­renden. A Baritiu gimnázium a róla elneve­zett utcában, a régi polgári iskolában van elhelyezve. Ezt az épületet eredetileg egy négyosztályú iskola részére építették. El le­het képzelni azt a zsúfoltságot, amit a nyolc­­osztályú líceum kevés férőhelye idéz elő. Már több terv merült fel az iskola elhelye­zésével kapcsolatban. Egy időben a szomszé­dos ipariskola épületébe akarták áthelyezni, a város azonban ragaszkodik ennek az épü­letnek a tulajdonjogához és nem hajlandó csak ipariskolai célokra felhasználni. Szó volt arról is, hogy a város ingyen területet ad az iskola építési céljára és beleegyezett abba is, hogy amennyiben a hadügyi kincs­tár a Szentgyörgy kaszárnya használatáról lemondana, úgy a kaszárnyát engedik át a líceumnak, azonban ezek közül egyik terv sem kivihető és éppen ezért Negrutiu Ioan mérnök, az Iparkamara volt elnöke Angeles­­cu közoktatásügyi miniszter legutóbbi láto­gatása alkalmával azt a gondolatot vetette fel, hogy az új líceumot leghelyesebb lenne a jelenlegi cigánynegyed helyére építeni, amely a tanítók házának közelében van. A miniszter Negrutin előterjesztését a kivitelre alkalmasnak találta és megbízta, hogy az időközi bizottsággal a cigánynegyedben lévő apró házak és viskók kisajátítása tárgyában megbeszéléseket folytasson. A tanácsnak ez ellen a terv ellen nincs semmi kifogása, mert a cigánynegyed eltávolítását már régen elhatározta. Ha a kormány a kisajátításhoz szükséges összeget fedezi, úgy a terv köny­­nyen keresztülvihető. A görög katolikus egyházi köröket viszont a görög katolikus katedrális felépítése fog­lalkoztatja. A városi tanács több évvel ez­előtt a Mihai Viteazul-teret a görög kato­likus egyháznak ajándékozta, hogy székes­­egyházát ott építhesse fel. Az ajándékozást a telekkönyvben is átírták és most ez a te­rület, annak ellenére, hogy a tanács az ott elárusító termelőktől helypénzt vesz, a görög katolikus egyház tulajdonát képezi. A kated­­rálist már régen felépítették volna, mert hi­szen a görögkeletiek lélekszáma sokkal ki­sebb, mint a görög katolikusoké, azonban nem volt rá anyagi fedezet. A görög katoli­kusok hiába fordultak a kormányhoz támo­gatásért, mert biztatáson kívül mit sem kap­tak. Miután az állam segítségére nem szá­míthatnak, elhatározták, hogy önerejükből társadalmi adakozás útján teremtik elő a szükséges összeget. Ez az elhatározás olyan szilárd, hogy néhány év múlva az állam se­gítsége nélkül is fel fogják építeni templo­mukat. Posztja: Kis zsámoly, a nagy, komor fe­szület előtt.­­Neve: Eszti néni. (Öt éve mióta szóba ereszkedünk néha, csak igy ismerem és­ ha öt évig ennyi elég volt, ezután sem fontos a vezetékneve.) Foglalkozása: Kitakarítani a templomot, szépen kiseperni, néha letörölni a rengeteg padot s ügyelni a díszes oltárterítekre. Fizetése: Havi kettőszáz fix. De van mel­lékese is, amit jószívű templomjárók nyom­nak a markába néha. (Tévedés lenne azt hinni, hogy Eszti néni koldul, oh, dehogy, ő mindössze elfogad, mert mit kezdjen sze­gényke, még tiz­leje sincs napjára, hogy — amint ő mondja — legalább kerek szám len­ne a napi gázsi.) Személyleírása: Hatvanegynehány éves, őszhajú, kedves, kék szemű, ájtatos arcú, ru­hája fekete, mindig fekete, csak a cipője szürke antilop, uraságokról levetett antilop. Szóval ott ül Eszti néni a templomlépcső­­felett, a feszület alatt, a két keze az ölében és felnéz rám a két kék szeme. — Azt tecsik kérdezni, hogy, hogy élek? Hát csendesen. Kiseprem a templomot, ün­nepkor segítek virágot elrendezni. Aztán csak ülök itten, elnézem a népeket, meg eze­ket a szobrokat. — Megfigyeli az embereket Eszti néni? — Figyelni nem figyelem, nem törődök én senkivel, de azér látom, például, hogy ki, hogy imádkozik. Van, aki sír, van, aki mond j egyet, aztán elbámul, van aki olyan szépen kéri a jó Istent, hogy el is felejtkezik, hogy a földön van. Látok egy gyászruhás asz­­szonyt, az mindennap kétszer is bejön sze­gény, aztán olyan sokat ül itt, hogy szólni kell neki, hogy zárják már a templomot. — A fiatalok is gyakran járnak tem­plomba? — Hát hogyne! Főleg deákok. Inkább lá­nyok. Bejönnek Szent Antalhoz, hogy sike­rüljön a vizsga, tesznek a perselybe is. Az­tán van olyan, aki nagyon bánatos, meg sze­­relmetes, látom én, nem vagyok vak, én is voltam fiatal. — És milyen volt az, amikor Eszti néni fiatal volt? — Oh lelken kisasszonykám, én nem úgy voltam fiatal, mint a kisasszony, nem ro­hangáltam az utcán, látom én a kisasszonyt, hogy milyen hosszakat lép, mindig siet, mintha a világ dolgát ő intézné. — Hát a világ dolgát nem én intézem Eszti néni, de sok dolgom van. — Sok dolga, sok dolga, miféle dolga? Nekem is sok dolgom volt, de nem eféle. Ott­hon ültem, csirkét neveltem, libát tömtem, főztem, sütöttem, mik heten voltunk, any- EBBŐL IS LEHET ÉLNI_ A templom nénikéje 1933 I­u­n 1­u­­s I. nyi munka volt odahaza, nem éltünk rá ut­cán lófrálni , de nem is voltam ilyen ri­dege. Sértődöttség ü­l ki az arcomra Eszti néni furcsa kifejezése miatt. Ezt látja rajtam ?-­ engesztelve teszi hozzá: Hát a kisasszonynak otthon nincs sem­­m­i dolga. Ki­ggyel a testvéreire. Nincsenek testvéreim. — Az a baj lelkem! Az a baja a világnak, hogy nincs rendes, szép családias élet, nagy családba az öröm, mikor szépen körülülik az asztalt, aztán az atya megszeli a kenye­ret és elmondja a Miatyánkot. És kinéz a rohanó 1935-ös városi utcára, szemében a rég, nagy­családos élet utáni fájdalmas és mérhetetlen vágyakozással... (U­­.) Munkában az igazság­­ügy minisztérium állam­polgársági bizottsága BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Meg­írta az Ellenzék, hogy az új költségvetési ta­karékossági intézkedésekkel több bírói állást megszüntettek s az így számfeletti állomány­ba került bírák közül tizenkettőt rendeltek be az igazságü­gyminisztériumba szolgálatté­telre.­­Pap Valér dr. rendeletére bizottság alakult a berendelt bírák részvételével oly célból, hogy az igazságügyminisztérium irat­tárában ezerszámra elintézetlenül heverő ál­lampolgársági ügyeket elintézze. A bizottság megkezdte munkáját s első ülésén a követ­kező kisebbségiek állampolgársági kérelmét teljesítette: Maier György, Gáspár János, Ács Sándor, Postár Izidor, Kolonics Endre és Mária. Ezzel szemben a következő kérelmek kerültek elutasításra: Fröhlich Péter, özv. Király Károlyné, Szabó Endre, Grünfeld Henrik, Mittelbrun Mihály, Darvas Izabella, Gog István, Nagy Ferenc, Engel Benjámin, Vitái Márton, Silber­leig, Grünfeld Minta, Nagy József, Schwartz Áron, Hankó Henrik, Zeigler József, Harmat Béla, Lukácsi Róza, Gáspár György, Gatter Jakab, Lővinger Im­re, Szentgyörgyi Erzsébet, Róth Jenőné, Weisz Dezső, Szabó Mihály, Endre Gyula, Szabó István, Vestman Alfréd, Székely Ist­ván, Lautman Mendel, Fröhlich István, Kosch Mária, Sándor Lajos, Pap Lajos, Wé­­ber Frigyes, Scherbaum József, Zihanyi Etti, Szíjártó Máté, Strutynski János, Gája József, Patai Sándor, Baer Károly, Péter Margit, Hüllender Miksa, Rottberg Izrael, Földes Dávid, Benedek Flóra, Blazin Lajos, Frenkel Olga, Roller Miksa. 52 más esetben újabb bizonyítékokat kért a bizottság a kü­lönböző primároktól és a szigurancától. AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZENVEDŐKNEK megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes „FERENCZ JÓZSEF“ keserűvíz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer mű­ködését biztosan elősegíti. Mozgószính­ázak mű­sora. PÉNTEK: CAPITOL: A KREOL RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL: A DARDANELLÁK OSTROMA. Legszenzációsabb háborús film: E. Ray­mond Tell England c. regénye után. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. SZEVERIN KAPITÁNY. Fősz. Várkonyi Mihály és Luis Trenken. II. PAT ÉS PATACHON A VARIETÉBEN. 3, 6, 9-kor. Vasárnap délelőtt 10-kor munkás birkózó matiné. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZE­RESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. Szombaton 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: DR. X., A BORZALMAK FILMJE. Főszerepben: Lionel Atwill és Fay Wray. Jön: A MOSZKVAI LEÁNY. MSBYSH QaNYVÜil? MÁR MEGJELENT KÖNYVEI: Gárdonyi Géza: Az én falum (2 kötet, egybekötve, ízléses vászonkötésben, Biczó András 16 képével) — — Lei 98 Trócsányi Zoltán : Magyar régiségek és furcsaságok (4 kötet, ízléses vá­szonkötésben, mintegy 1000 olda­lon, védőtokban) — — — — Lei 95 Most vegyen, mert a könyvnap után jóval drágább lesz. Kaphatók már az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk!

Next