Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

199B fillo B 2. HMM MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Harcok. — Goga. — Ok és okozat. — Erdély. — Egyetem. — A marsall, CURENTUL: Nem lesz az idén nyári politi­kai vakáció. A politikusok nem fognak pihenni, minden párt forr, lázasan dolgoznak, támadnak. Mind kormányra akarnak kerülni. Nem újság ez. Rágtól megszoktuk az ilyesmit, csak a támadások éle késztet gondolkozásra bennünket. A kritika szükséges. Ez azonban eddig nem tapasztalt, egé­szen különös köntösben jelenik meg. Olyan be­nyomást tesznek, mintha anarchiára készülnének. Mit akarnak? Kétségkívül, hatalmat. Miután pe­dig ezt nem lehet az összes pártok között szét­osztani, az úgy továbbra is elintézetlen marad. Hova fognak ezek a torzsalkodások vezetni? Mit jelentenek a frontok, melyek harcmezővé változ­tatják Romániát. Róma története példát nyújthat azoknak, akik nem hisznek ezekben a szavakban. TARA NO ASTRA: A jelenlegi poliikai har­cok az alkotmánymódosítás kérdéséből fakadnak. Ess képezi a harc okát a liberális párt kebelében, bár ez a kérdés nincs kellően értékelve, bár a közvélemény az alkotmánymódosítást kívánja. Egyedül Gogu Oct­avian volt az, aki ennek szük­ségét teljes meggyőződéssel hangoztatta. Az idő­sek Gogát igazolta. Nincs halogatásnak helye, ez­zel az ország csak károsodna. Radikális megol­dásra van is szükség. Ennek elhalasztását „a mai k*drc3sőd®i helyzet" nem indokolhatja. Olya® al­kotmányra van szükség, amit tisztelünk s nem­ sértjük meg oly könnye», mint a több» k­özönsé­­g«* törvényieké*. DIMINEATA! Mindenki panaszkodik * drága­ság mket. Hivatalos helyen igazolni igyekeznek magokat $ s azt hangoztatják, hogy semmi alapja féncssa­ft drágaságnak. Rendszabályokat és meg­­torlásokifót ígérnek, amit helytelennek kell tarta­nunk, miután nem alkalmas a kirva helyzet meg­­véánoecatfííra. Senki sem tagadhatja, hogy árdril­­ykók akadnak, azt e­n lehet azonban tagadni, hogy a drágaságot az adóemelés és a kereskedel­mi rendszer okozza. Ezeknek nem maradhat el a hatása. Emelkedett a külföldről behozott cikkek ára és ezzel a belföldi árak is lépést tartottak. Ezért mondjuk, hogy nem lehet a jelenlegi drá­gaságot leküzdeni rendőri intézkedésekkel. Az okot kell megszüntetni s akkor önmagából meg­­minik majd az okozat. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, ideg­izgalmak, álmatlanság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és fel­frissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon vég­zett kísérletek bizonyít­ják, hogy alkoholisták e FERENC JÓZSEF víz használata folytán étvá­gyukat majdnem teljesen viaszanyerik. TARA DE MAINE: (Dr. Victol Jinga irjo.) Erdély az igazi demokráciát még nem ismerte. Ez a tartomány, mely annyit küzdött, igen sokra becsüli az igtuznágoc­h szabadságot ■ visszautasít­ja a diktatúrát, a klikk-uralmat s a hamis na­cionalista jelszavak ala­­tt meghúzódó oligarchiát. Erdély csak a­ történelmi igazságok hatása alatt mozdítható meg, Erdély nemzeti, demokrata és földműves népe előtt nincs értékük az olcsó ha­saik, jelszavaknak, ezek nem rendelkeznek be­csületes tartalommal. Erdély tudja, hogy a haza­fiasság nem távolíthat el egy embert sem a de­mokráciától. Az ifjúság tehát jól gondolja meg. A bombaszoikus jelszavak nem jelentik az igaz, jó utat. Nem látjátok? — kérdik ellenfeleink. — Látjuk — feleljük mi erre, — de nem beszélünk butaságokat. ADEVERUL. (Nic. Corodeanu egyetemi tanár nyilatkozata.) Az egyetemi hallgatók létszámának megáll­api­tása helytelen volt, mert a rostálást a tanítás alatt s nem a tanítások megkezdése előtt kell végezni. A szociális kérdést nem lehet bruta­li®e úgy elintézni, hogy egyeseket eltiltunk az egyetemek látogatásától. Sokkal fontosabb az egyetemek politikamentessége. Valóságos nemzeti szerencsétlenséget jelent, hogy e politika az ifjú­ság lelkét megfertőzte és korrumpálta. Azt az utat választják, amelyik legkényelmesebb , nem törődnek a komoly tudományokkal. Ez azért van, mert a politikusok nem tudás szerint díjaznak. A diákok száma majd lecsökken, midőn a diplo­ma nem politikai célt szolgáló üres címet fog je­lenteni. PORUNCA VREMEI: Averescu marsall Cluj-i beszédében tovább folytatta útját, melyet eddig is csodáltunk. A marsall bemutatta az ország szo­morú képét. 20 esztendő bűneit mutatta fel most, amikor még mindig vérzünk, holott az új hatá­rok között el kellett volna tűnni minden fájda­lomnak. Az uj bájtomba® a marsall ismét azt ki­áltja „Jelen!“ s felemeli a zászlót, amit nem fe­lejtettünk el. A miniszterek felelősségéért harcol s azt hisszük, hogy nem lesz eredménytelen mun­kája. Mélyre hat boncolgatása, amint ezt az öreg katona már megszokta. A demokráciát támadja Ezért a fontos megállapításért nem tudjuk most eléggé értékes su­m­marsaik. ELLENZÉK! Borzalmas vasúti szeren­csétlenségek a relattian Olt állomás mellett a cralovai autóbuszt. Cornelli mellett az arseti autóbusst Üttötte el a Konal. 1­7 halott, súlyos sebesült BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap az ókirályság területén két nagy­szabású vasúti szerencsétlenség történt Különös véletlen, hogy mind a két esetben uta­sokkal zsúfolt autóbuszokat sodort magával a vonat. Az egyik szerencsétlenség színhelye Olt megye volt, ahol az Olt és Sibiu közötti vasútvonalon Olt állomás közelében történt végzetes vasúti szerencsétlenség. Egy Craiova-i autóbuszt a vasúti átjárónál ütött el a sze­mélyvonat. Az autóbuszban h­ét utas utazott s közülük Gruia, az autóbusz tulajdonosa, Costica Negrea nevű soffőr és három utas szörnyet­halt, a többi tizenhat is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy valószínű­leg nem menthetők meg az életnek. A három ha­lott utas személyazonosságát nem sikerült megállapítani. A szerencsétlen utasok vala­mennyien falusiak, ak­ik egy Dolj megyei erdőirtásnál dolgoztak. A szerencsétlenség oká­nak kiderítésére megindult a vizsgálat. A másik vasúti szerencsétlenség Ramnicul Valcea közelében a Dragasan­i vonalon Gornesti és Ganeasa állomás között történt. Az Arges és Craiova között közlekedő autó­buszt az egyik őrháznál elütötte a 2003. számú személyvonat, egy darabig maga előtt tolta a síneken és azután összeroncsolta, a soffőr és egy utas szörnyet halt, a többi ti­zenkettő életveszélyes sérüléseket szenvedett. A súlyosan sérült utasokat a gyorsvonat magával hozta Dragasanib­a, ahol valamennyiüket kórházba szállították. Tizerszer gyűllek össze az Erdélyi Helikon Írói Szemtnémy János báró­­kastélyában A fseliskoai tanácskozások felölelté­k az erdélyi magyarság egész­­kisebbségi életét. — Felavatták­ a Stoncz Aladár emlék­ét szolgáló művészi íróasztalt Az Erdélyi Helikon íróinak tizedik össze­jövetele, mely pénteken, szombaton és vasár­nap folyt le, nemcsak visszatekintés volt az elmúlt kilenc év munkájára, hanem egyúttal előretekintés is a jövőbe. A tanácskozók előtt ott lebegett a feledhetetlen Kuncz Aladár szelleme, aki, mint Makkai püspök mondotta, az Erdélyi Helikon írói számára „nem hideg halott, hanem élő lélek“. A múlt eredmé­nyeinek átvizsgálása kétségbevonhatatlan bi­zonyságul szolgált, hogy az Erdélyi Helikon mennyire fontos, komoly és nélkülözhetetlen munkatényezővé vált a kisebbségi életben. A közel száz kötet könyv, a Helikon színvona­las folyóirata és az a hatás, melyet szellemi téren a Helikon írói Erdély egész közéleté­ben gyakorolnak, ma már kétségtelenül ma­radandó eredménynek látszik a kisebbségi magyarság életében. Sőt túlmegy ez a hatás a kisebbségi életen és határozott kultúrérté­­ket jelent az egész magyar nép számára is. A Helikon könyveit ma már mindenhol ol­vassák, egyeseket lefordították közülük an­gol, olasz és román nyelvre is. Ebben az eredményes munkában páratlan szerencséje volt az erdélyi irodalomnak, hogy újra Mak­kai Sándor találó kifejezését idézzük: „az él­tető szeretetnek ez a talaja, mely egy nemes emberpárnak, Kemény János bárónak és ne­jének szívétől fakadt“. Most is ez a szere­tet volt éltető eleme a helikoni írók találko­zásának, akik ezúttal kivételesen nagy szám­mal vették igénybe Kemény János bárónak és nejének vendégszeretetét. A tanácskozá­sok az összhangnak és a megértésnek abban a szellemében folytak le, mely az Erdélyi Helikon működését kezdettől fogva jellemzi s amelynek érvényesülésében olyan nagy sze­repe volt Kuncz Aladárnak. Az ő emlékét szolgálta az összejövetelen elhangzott első beszéd, melyben Bánffy Miklós gróf adózott emelkedett szellemben Kuncz Aladár emléké­nek és Kuncz Aladár emlékének jegyében zá­rult a helikoni összejövetel is, amikor Mak­kai Sándor püspök átadta a kőből faragott, művészi Kuncz-emlékasztalt Kemény János bárónak, aki a szép ajándékot nemcsak a maga nevében, hanem a vendéglátó kastélyt körülvevő egész község nevében vette át kö­szönettel. A találkozón megjelentek: Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Endre Károly, Járosi Andor, Kacsó Sándor, Kádár Imre, Kemény János, Kiss Jenő, Kós Károly, Kovács László, Ka­rácsony Benő, Lakatos Imre, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Maksay Albert, Moldován Pál, Molter Károly, Nyirő József, Ormos Iván, Szántó György, I. Szemlér Ferenc, Ta­mási Áron és Tavaszi Sándor. A Helikon többi írói kimentették távolma­radásukat, úgyszintén igen meleghangú levél­ben mentette ki magát Em. Bucuta közokta­tásügyi vezérigazgató, aki teljes sikert kí­vánt levelében a Helikon irodalmi törekvé­seinek. A megbeszélések a kastély százados park­jában mindvégig tökéletes összhang szelle­mében folytak le. Gróf Bánffy Miklós megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket és rámutatott a tizedik helikoni találkozó jelentőségére. Majd Maksay Albert mondott emelkedett hangú emlékbeszédet Szombati Szabó István és Kovács Dezső, az utolsó helikoni év ha­­lottai felett. Ezután báró Kemény János tartott len­dületes beszámolót a Helikon kilenc éves működéséről. Vázolta a hatást, amelyet a Helikon az erdélyi irodalom fejlődésére gyakorolt s kitűzte a feladatokat, amelyek a jövőben reá várnak. Kifejtette, hogy a Helikon elég erős már ahhoz, hogy a támo­gatást ne korlátozza pusztán az irodalmi életre, hanem kiterjessze a kulturális tévé­ ifffd­ff 11LE33E KERÜL­ÉS ME Megkezdődött az Állami Osztálysorsjáték 8. játéka! FONTOS ÚJÍTÁS A JÁTÉKOSOK JAVÁRA! A régi játékban 140.000 sorsjegyből 56.000 nye­remény volt, tehát a nyerési eshetőség 40 száza­léka volt, most 140 000 sorsjegyből 72.319 nye­remény van, tehát a nyerési eshetőség 51-60 szá­zaléka. Vásároljon még ma szerencsés sorsjegyet az Ellenzék kortyaosztályában Cluj, P. Unirii, Telefon 109. Banca Romăna de Comerţ S. A. Bucureşti képviselete. — Kérje az új játékterve­zet részletes prospektusát és szerencsés sorsjegyét. A mi szerencsés kol­­lektúránkból került ki a 7-ik játék 4-ik hú­zásán a 12.062-es sz. sorsjeggyel két darab 1.000.000 lejes nyere­mény, azonkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nyeremény. " LETI B0L906 LEHET­kenység más ágainak, elsősorban a tudomá­nyos munkálkodásnak a megsegítésére. A megjelent írók mindenben magukévá tették báró Kemény János előterjesztését és fel­kérték Tavaszy Sándor dr.-, hogy a jövő évi helikont összejövetelre készítse elő a kérdés konkrét megoldásának módozatait. A bepámoló kapcsán Kacsó Sándor tar­tott eladást a népművelés időszerű problé­máiról. Kimondották a Helikon­­rói, hogy minden morális támogatást megadnak azok­nak, akik a népművelés nagy feladatát ma­gukra vállalják. Lakatos Imre tartott ezután előadást az erdélyi kritika fejlődéséről, az első helikoni gyűlés határozatával kapcsolatban, amely síkra szállott a szabad kritikai szellemért, az elfogult álkritikával szemben Megálla­pította, hogy a Helikon munkássága ebben az irányban is eredményes volt s ma inkább a komoly kritika hiányát lehetne felpana­szolni, amelynek alig jut tér az erdélyi saj­tóban. Több felszólalás után az írók elfogad­ták Makkai Sándor indítványát, aki java­solta, hogy a Helikon gondoskodjék egy­felől az irodalmi művek komoly esztétikai alapon történő, méltányoló ismertetéséről, másfelől a szigorú nevelő célzatú belső kri­tikáról. Felkérték az írók Moher Károlyt, hogy a legközelebbi helik­ói összejövetelen tartson kritikai beszámolt­ az év magyar irodalmi terméséről. A tárgysorozat következő pontja Kádár Imre beszámolója volt arról a tízéves mun­káról, amelyet a Helikon a velünk együtt élő román és szász népek irodalmának köl­csönös megismertetése és átültetése érdeké­ben végzett, bár ha az a világszerte erősödő áramlat, amely az emberiséget szembenálló csoportokra bontja, nem kedvezett az iro­dalmi közeledés törekvéseinek. Termékeny vita után egyhangúlag kimondották az írók, hogy a Helikon továbbra is erőteljesen foly­tatni kívánja az irodalmi csere és a kultu­rális együttműködés előmozdítását s meg­győződésük, hogy ezzel szolgálják legered­ményesebben az erdélyi magyar és az egye­temes emberi művelődés ügyét. A Helikon bízik abban, hogy az őszinte és becsületes kulturális együttműködés gondolata előbb­­utóbb győzni fog s el fogja végezni az em­beriség szellemi egyesítését. Bánffy Miklós számolt be ezután annak a határozatnak a sorsáról, amelyet a Heli­kon tíz év előtt az erdélyi magyar színészet problémájának megoldása és az erdélyi drá­­mairás megteremtése érdekében hozott. Meg­állapította, hogy a Cluj-i színház túljutott a válság évein s egyre inkább vállalja a népművelés komoly feladatait. A mai Me­zon eredeti erdélyi drámaciklusa biztató kezdet, a jövő év programja pedig e kezdet egészséges továbbfejlesztését ígéri. Javasla­tára kimondották az írók, hogy munkássá­gukkal segítségére lesznek a színháznak mindabban, amit a tiszta művészi szempon­tok és nemzetnevelő célok megvalósítása ér­dekében magára vállal. Az Erdélyi Szépmíves Céh tízéves műkö­déséről szóló beszámolót Kós Károly ter­jesztette elő. Kemény János pedig az irodal­mi társaságokkal fennálló kapcsolatok tör­ténetét vázolta. Az írók megbízták Kemény Jánost, hogy a kapcsolatok kiépítése érde­kében kezdjen minél elevenebb munkát. A megbeszélések befejezése után a kör­nyező falvak lakóinak jelenlétében, benső­séges ünnep keretében Makkai Sándor át­adta Kemény Jánosnak és feleségének a He­likon íróinak ajándékát, Kós Károly monu­mentális kőasztalát, amelynek felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti meg. Kemény János meghatott beszédben köszönte meg a nagy művészi értékű emléket. A helikoni összejövetelnek különös me­legséget és díszt szolgáltattak a tanácshoz sokon résztvevő vendégek, báró Bornemissza Elemérné, gróf Bethlen Balázsné és Kemény Gizella bárónő, akik a megelőző helikoni összejöveteleket is jelenlétükkel tisztelték meg. A vasárnap délutáni ünnepségen, me­lyet a Kuncz Aladár emlékére felállított művészi kőasztal átadásával kapcsolatban tartottak, részt vettek gróf Teleki Domokos és neje és Máriaffi Lajos és neje. Ezt az ünnepséget különben nagy számmal hallgat­ végig a környéki falvak lakossága is. ,­L . egy vendége volt a helikoni tanácskozásnak a budapesti Révai könyvkiadó vállalat igaz­gatójának, Lantos Kálmánnak személyében akinek érdemei az erdélyi írók könyveinek kiadása körül irodalmi körökben közismer­tek. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kará­csonyi levél — A németség útja — De­b­receni tanulságok — Feltámadás Ara­kucskán. A 4 mű egy kötetben 70 U sz Ellenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unirii.

Next